hogy tudom én légteleníteni,mert akiket hívtam elkapkodják,nem foglalkoznak vele.
a radiátorokon fölűl van egy négyzet alakú csavar kis folyókával,alúl meg egy nagyobb imbusz.
kulcsom van mindkettőhöz.
a kazánhoz közel van két szelep fönt
hogy/hol kezdjem?
jobban megfigyelve,kb. 52 fokot mutat a kazán(immergas eolo star 23kw),mikor elkezd hangosan pattogni-zörögni-krákogni,és addíg nem szünik meg a hang míg el nem éri a kazánon beállított hőfokot.
A keringetőn lévő fordulatszabályzó feljebb állítása valóban halkított rajta de úgy is zörög.
Egy helyiséget egy alacsonyabb energiaszintről egy magasabbra akarok hozni.
A kettő között mindenképpen energiaközlésre lesz szükségem.
A szükséges energia egyenlő lesz a két energiaszint közötti különbséggel, plusz még azzal a veszteséggel, ami a felfűtés alatt elvész a hőszigetelésen.
Ez a veszteség a felfűtés alatt folyamatosan nő (még ha kicsivel is), mivel a magasabb hőmérséklethez magasabb veszteség tartozik.
nincs olyan hogy felfutesi tobblet. csak azt kell potolni ami kiment a falon, es ez midenkepp kevesebb mint ami akkor ment volna ki ha folyamatosan 22 fokos a szoba.
mas kerdes, hogy mennyivel kevesebb. minnel jobb a hoszigeteles, annal kisebb a megtakaritas. nem csak azert mert lassan megy ki, hanem mert lassan eri el az alacsonyabb homersekletet, ahol mar kisebb a veszteseg. a veszteseg nem attol csokken hogy nem futunk, hanem hogy hideg a szoba :-)
ha a jo hoszigeteleshez meg nagy a hotarolo tomeg is, az duplan szopas. egyreszt mert hiaba szokik a ho, megis lassan hul az egesz, igy lassan erjuk el azt aaz allapotot ahol mar kisebb a veszteseg.
raadasul ha nagy a hotarolo tomeg (padlofutesnel ugye minimum a par tonna beton) akkor mindenkeppen jo sok hot kell visszatolni a homerseklet helyreallitasahoz. ha a jo hoszigeteles miatt kcisi a futes teljesitmeny, hiszen a jolszigetelt hazba nem kell nagy, akkor ez a visszapotolas plane sokaig tart.
es a raadas, hogy a belso falak nem szigeteltek. ha egy szobat sikerul tartosan a szokasos homerseklet alatt tartani, az a szomszedos helyisegek homersekletet/hohaztartasat jol megboritja. az egesz beszabalyozas meg minden arra lett tervezve, hogy a szomszedjai, netan az alatta levo helyiseg futtott helyiseg, nem arra hogy csak temperalt.
A fogyasztáscsökkenést éppen ki lehetne számolni, és meg lehetne határozni, hogy mennyi az a legrövidebb idő, aminél érdemes lejjebb venni a padló hőfokát.De ez az idő egyre nő, ahogy javul a ház hőszigetelése.
Ha megvannak az épület adatai, akkor kiszámolható, hogy az adott helyiségnek mekkora a vesztesége a kétféle hőmérsékleten.
A két veszteség közötti különbséget tudja megtakarítani a csökkentéssel.
Ugyanakkor a felfűtéshez plusz energiát kell betáplálnia ahhoz képest, mintha hőntartott volna.
Na ennek a plusz energiának kell kevesebb vagy legalább egyenlőnek lennie az előbb említett veszteségkülönbséggel, hogy megérje a kérdéskör. Szerintem akkor érdemes ezzel foglalkozni, ha legalább kétszer-háromszor akkora a veszteségkülönbség, mint a kívánt felfűtési többlet.
Viszont ha egy helyiséget nem használnak, csak 2/7 nap, akkor az már elég hosszú időnek tűnik, hogy akár még meg is érje.
DE egy jól szigetelt háznál mennyit számít(hat) - gázfogyasztás csökkenésben - az, hogy egy szobában 22 helyett csak 17 fokot tartasz ?
Főleg, hogy CSAK padlófűtésnél, ha annyit is tartasz hétközben, akkor mikor kell elkezdened tolni a padlónak , hogy mondjuk hétvégére 22 fok legyen a szobába ?
Én megcsináltam a körönkénti szabályozást. Kurvára nem olcsó, nem is egyszerű és most szólok, hogy tök fölösleges.
Nekem kb. 200ezer anyagárba meg számolatlan mérnökórába került ez a felfedezés.
Megvan a komplett panel, vezérlés, szoftver, minden.
Arról nem is beszélve hogy tényleg baromi lassú a változás, jól szigetelt épületben ha lekapcsolod a fűtést egy nap alatt veszítesz egy fokot, vagy még annyit se, teljesen felesleges a lekapcsolással vesződni, nulla megtakarítást hoz.
szobankent eloremeno homersekletet szabalyozni az horror, meg tan nem is olvastam ilyenrol.
a szokas hogy az oszton koroket ki lehet zarni. vagy hogy alapbol a kor zarva van, es ha az adott helyiseg szobatermosztatja futest ker, akkor nyit a kor. ilyent szokas csinalni. az egyik hatranya, hogy mivel a futes a veszteseg potlasara van meretezve, ha hagyod rendesen athulni a szobat, jo sokaig fog tartani visszafuteni. a masik hogy kell egy varazsdoboz, ami inditja a kazant ha barmelyik szoba futest ker. es ha egyszerre csak egy szoba ker futest, akkor a kazan is szenvedni fog, meg a fix tomegaramu keringeto szivattyu is.
a gyujton vannak fojtok, azokkal van a korok ellenallasa beszabalyozva ugy, hogy minden jo legyen. a korok kizarasa az osztora tett motorral/termomotorral tortenik, a fojtok beallitasan nem valtoztat.
a korok fojtasa egymashoz kepest szamit. az aranyuk szamit igazabol. igy ha egy kort elzarsz teljesen, akkor a tobbibe tobb viz jut, de mindbe a fojtoja allasanak aranyaban, az aranyok meg nem valtoztak semmit.
Időjáráskövető szabályozás a kazán előremenőjére, ezzel a padlófűtés kiadja a szobák hőigényének 50-75%-át, az osztó sima kézi beszabályozással beállítva, semmi motoros miskulancia.
A szobákban thermofejes radiátorok amik a maradék hőszükségletet biztosítják. A padló nem jéghideg és a radiátor végzi a szoba hőmérsékletének finombeállítását, gyorsan (gyorsabban ) alkalmazkodva a változó hőigényhez, mint ha csak a padlót szabályoznám.
Tervezem a fűtés felújítás során, hogy padlófűtést fogok készíteni.
Jól megtervezett körök és beszabályzott osztó esetén a helyiségek hőigényét jól be leeht állítani.
Azt viszont nem tudom, hogyan oldjam meg, ha pl az egyik szobában változtatni szeretném a hőmérsékletet. (Mondjuk hétköznap nem lakik benne senki és olyankor nem akarom fűteni.) Az osztón nem akarom ezt a kört fojtani, mert akkor a többi kört is elhangolom.
Láttam több verziót (termosztatikus radiátorszelep a szobában, termomotor az osztón, stb...) Ezek mindegyike az adott kört (ahova be van építve) fojtja szükség esetén.
Ezek használahtók úgy, hogy nem teszek be ilyen szelepet mindegyik helyiségbe, hanem csak oda ahol külön szeretnék szabályozni???
Vagy kötelezően kell mindegyik körre tenni, hogy egymáshoz képest ne hangoljam el a rendszert?
Milyen módszert és terméket javasoltok. (Az ár fontos tényező.)
Mostanában fogom átalakítani fűtési rendszerünket, elhelyezésre kerül egy 2200 liter körüli puffer a vegyes mellé, de még az is lehet, sikerülne fagázra lecserélni a vegyesünket. Ez nagyon erősen anyagiak - és asszonyi meggyőzés - függvénye, de van rá halovány remény.....
Amiben segítséget szeretnék kérni, az a szerelvények. A korábban használt golyóscsapok és egyebek lekerülnének, mivel teljesen átalakul a rendszer, változnak a csővastagságok is. viszont olyan csapokat szeretnék használni, ami ha nem is 100 évig, de nem három évig bírja. Volt, amivel szerencsém volt és semmi baja, de volt ami igen hamar itt ott eresztett. Jellemzően ezek olcsóbb kategóriájú gömbcsapok voltak.
Tudnátok esetleg ajánlani olyan márkát ilyen tekintetben, amivel nem faragok rá nagyon minőség terén? Nagyságrendileg 8-10 golyóscsapról van szó 3/4-es, 1'-os méretben.
Mofém? Esetleg Arco? Vagy bármi más? Nyílván a jobb minőség valamivel drágább lesz, de inkább adnék valamivel többet érte, mint hogy később kelljen bontanom. Ez egy bazi nagy puffernél lehet nem is lenne mindig triviális dolog.
Szóval milyet vegyek? Illetve szívesen fogadnék Bp.-en bolti ajánlást is, ahol ezek korrekt, normális áron kaphatóak.
Ha te megtudod csinálni úgy, hogy 22,5kW legyen és a hőigényt fedezi akkor nincs is már probléma. Azért várd meg hátha valaki ír egy kb.-t és akkor "pontosan" tudni fogod hány betét kell.
