Győzőcske, nem helyes antirelativistákról beszélni.
Helyette viszont értelmesebb lenne arról vitatkozni, hogy tárgyalható-e lokálisan a mozgás egyetlen vonatkoztatási rendszeren belül (Lorentz-elv), avagy helyhezkötöttet is kénytelenek vagyunk alkalmazni (relativitás-elv). Nekem nem világos a válasz erre a kérdésre.
Én elolvastam Korom könyvét, és sehol nem találtam olyat, hogy tulajdonságiokkla ruházta volbna fel az étert. Mindössze azt állítja és bizonyítja, hogy ha a fény hullám, akkor vezető közege van. Ha netán, Te itt az éter kettős természetére gondolssz, akkor viszon t azt mondom, hogy az éter kettős természete érthető alternatíva, a fény és az anyag kettős természete pedig sokak számára elfogadhatatlan fogalomzavar.
Ezt minden értelmes ember tudja, csak a mainstream nem ismerheti be (saját érdeke ellen való volna), a papagályok meg csak őket ismételgetik.
A baj az, hogy az antirelativisták egyelőre nem jutottak el oda, hogy egyeztessék elképzeléseiket. Mindenki egyedül szeretné megkapni a Nobel Díjat. Na ez az, ami nem fog menni!
Viszont egyre nagyobb tömegek csatlakoznak a szkeptikusok közé. Ez jó jel.
Azt hiszem vettem :) Vannak dolgok, amiknek a létezését csak sejtjük (pölö Columbo felesége, Hofi anyósa, stb... :)), ezekre aggatjuk a virtuális jelzőt.
A kettős Doppler-hatás egymást kiegyenlítheti, emiatt az MM-kísérletben véleményem szerint egy képzeletbeli, de Doppler-hatást produkáló közeggel matematikailag kimutatható a null-eredmény. Matematikailag, de ez még nem jelenti, hogy létezik éter.
Pl. (+5) és (-5) összege nullát ad, de nulla eredmény még nem bizonyíték arra, hogy 5 valóban létezik.
Vagyis más utakon is meg kell vizsgálni az SR létjogosultságát. Neked nem úgy tűnik, hogy ez már megtörtént? :-)
Ajánlom figyelmedbe Ortega Y Gasset kiváló tanulmányát (még 1924-ből) erről a kérdésről. A relativista felfogás lényege az, hogy a vonatkoztatási rendszereket egyenérttékűnek tartja, azaz a relatívat abszolutizálja.
Az abszolutista relativitáselméletek abban különböznek ettől, hogy feltételeznek egy vagy több kitüntetett vonatkoztatási rendszert.
Miért is nevezik virtuális bozonoknak? Talán mert a tudomány önmagához a legszigorúbb :-)
Az erőt 0, 1, 2 spinű bozonok hordozzák. Ha ezt az elvet meg akarjuk tartani, akkor a tört spinű fermionra történő minden erőhatást bozonnak kell tulajdonítani. Vannak olyan bozonok, amelyet részecskeként ki tudjuk mutatni, ezek a "valódi" bozonok. A virtuálisaknak csak a hatását látjuk, de részecskeként nem tudjuk detektálni.
Pl. két elektron közt fellépő taszítóerőt virtuális bozonnak tulajdonítjuk. Azonban ha két elektron elmegy egymás mellett, akkor már "valódi" bozonok (fotonok) keletkeznek. Talán emiatt van a megkülönböztetés.
Figyeld a Michelson-Morley vitát, ott nem ez a helyzet. Egyébként sajnos vaslóban igen sokan (a rtúlnyomó többség) a balhé, és nem az eszmecsere kedvéért jönnek ide. Kár.
Létezik ún. paraméter-tömeg, amikoris megmérjük a tárgyra ható F erőt, és az általa okozott a gyorsulást, a kettő hányadosa a paraméter-tömeg. Például amikor az autódat, vagy a repülőgépedet mach felé gyorsítod a levegőben, és mennél inkább gyorsítasz, annál nagyobb a veszteség, ezért a változatlan anyagmennyiségű test egyre kevésbé gyorsul ugyanolyan erőhatás mellett.
Azután létezik anyagtömeg, amikoris az anyagot a gravitációs erőtértől távoli vákuumban minimális erőhatás alkalmazásával gyorsítod, és akkor ugyanazt a hányadost kapod, mint az előző példában, de nem játszik közre a közegellenállás.
Már megint a jó öreg éter! Igen! Nem nélkülözhető, nevezheted akár vákuumfluktuációnak is, de a lényeg ugyanaz marad. Közeg kell a hullámjelenségeknek, különben nem hullámok, hanem részecskék.
A "hazugságot" elöször Lingarazda alkalmazta velem szemben, azután többször. De igazad van, hallgatok Rád és kijavítom: Lingarazda tudatosan nem mondja az igazat.
Figyeld mmormotával folytatott eszmecserémet. Amit itt írsz, ott dől el. Ha az 1887-es MM-kísérlet és Korom cikkének összehasonlítása során Michelson számítási móüdszere győz, akkor igazad van, ha viszont Korom mnódszere a nyerő, akkor nincs igazad. Amit itt leírtál, egyszerű ismétlése Michelson számítási módszerének. Kifelejted azt, hogy a forrás is mozog, és a megfigyelők is mozognak. Foytonosan. Te is - Michelsonhozt hasonlóan - mindíg csak a fény által megtett út hosszát és az ehhez szükséges időtartamot veszed figyelembe, holott ehhez még hozzájön az is, hogy nemcsak a források, de a megfigyelők is elmozdulnak a hullámtérben. Mindegyik azonos mértékben és azonos időtartam alatt. Közben nem változik közöttük az optikai útkülönbség.
Ha megengeded azt, hogy a fény különbözű utakat befutva különböző futási időket teljesítsen, akkor korrigálni kell(ene() a fáziskülönbség-számításodat az időkülönbséggel. Ez az, amit sem Michelson, sem senki más azóta nem ismert fel. Ebből az alapvető hibából származik az idő relativitásáról szóló rémtörténet.
Szóval javaslom, hogy várd ki mmormotával folytatott eszmecserénk végét, és ha azután is marad nyitott kérdés, akkor állok rendelkezésedre, vagy ezen a fórumon nyilvánosan kihirdetem, hogy szerintem is Michelsonék számoltak helyesen.
Abban igazad van, hogy Newton óta történt egy s más, abban viszont nem, hogy a hétköznapi nyelvvel nem lehet megfogalmazni azt, amit a matermatikával igen.
Kétségtelen, hogy sokszor van úgy, hogy egy fogalom nem létezik a hétköznapi nyelvbe, de alkothatók ilyenek és definiálhatók ugyanolyan pontossággal, mint ahogyan azt a matematikában tesszük. Newton előtt nem létezett gravitáció, de azért mégis elég jól lehet róla beszélgetni matematika nélkül is. A matematikának "csak" kvantitatív értelemben van szerepe, de értetlenül áll a minőségi jelenségekkel szemben. Ez csak egy példa, ahol a matek alul marad a logikával szemben. Számos egyéb példája van ennek.
Sőt, tovább, megyek, amelyik levezetés eredménye nem ellenőrízhető logikai úton, az szinte bizonyosan hibás. És ha mégsem, azt előbb be kell bizonyítani. Nem elég odalökni egy képletet, azután a fenséges matematika ködleplébe bújva kinyilatkoztatgatni abban a biztos tudatban, hogy a matematikusok meg a fizikusok úgysem számolnak utána, a többiek meg úgysem értik.
Szóval a sztereotíp kinyilatkoztatgatásokkal itt nem mégy semmire. Az mind benne van a tankönyveidben.
Ezt nem tudtam, de úgy tudom hogy ezek a görögök voltak (athomosz=oszthatatlan vagy valami ilyesmi)
Ez a virtuális részecske nagyon jól hangzik, pont alkalmas arra hogy a laikusok még nagyobb szemeket meresztve nézzenek ki a fejükből egy fizikai témájú írás láttán :)
