Az USA ellenezte a szuezi beavatkozást, a szovjetek pedig éppen a brit-francia-izraeli támadás kapcsán kezdtek közeledni Egyiptomhoz, illetve az arabokhoz.
Ultimátumot intézett vasárnap az ellenzék az ukrán elnökhöz: Viktor Janukovics 48 órát kapott arra, hogy menessze a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormányt, különben a tüntetők blokád alá veszik az államfő Kijev megyei, mezsihirjai rezidenciáját.
Helyszíni jelentések szerint a „Majdanon”, azaz a kijevi Függetlenség terén mintegy százezer tüntető rendeződött oszlopba, hogy az elnök vidéki rezidenciája felé elinduljon.
Timosenko az ukrán hadsereget is a tüntetők oldalára állítaná
Közben Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő vasárnapi üzenetében azt javasolta az európai integrációért és hatalomváltásért folyó demonstráció szervezőinek, hogy az ukrán hadsereget és fegyveres erőket tárgyalások útján állítsák a tüntetők oldalára. Szerinte így kerülhető el, hogy erőszakba forduljanak az események.
Az nem volt érdeke, hogy szövetségesei háborúba keveredjenek a Szovjetunióval.
Az USA elsődleges érdeke a szovjetek gyengítése volt tehát mindenképp támogatott egy Nasszer-ellenes egyiptomi akciót és ezzel egyidőben egy magyarországi felforgató akciót (Amerika Hangja:"Tartsatok ki, jövünk!")
Viszont nem volt érdeke a nyílt háború a szovjetekkel, és Hruscsov fellépése meggyőzte őket hogy ne feszítsék túl a húrt.
Az USA azt szorgalmazta, hogy a britek és a franciák tegyék le a fegyvert Egyiptomban, cserébe a szovjetek sem indítottak támadást, helyette Magyarországon kaptak szabad kezet.
A szovjeteknek nem kellett megengedni, hogy Magyarországon beavatkozzanak, a status quo szerint ez magától értetődő volt.
Az USA azt szorgalmazta, hogy a britek és a franciák tegyék le a fegyvert Egyiptomban, cserébe a szovjetek sem indítottak támadást, helyette Magyarországon kaptak szabad kezet.
Ráadásul, amikor látták hogy okt 23 után a szovjetek nem csináltak semmit, egy héttel később történt egy durva provokáció a Parlamentnél, ami után a helyzet tovább romlott.
Az USA pedig alighanem végig tudott a dologról, de hagyta szövetségeseit, hogy tegyék a dolgukat, majd amikor látta az oroszok eltökéltségét a szuezi beavatkozás elhárítására, gyorsan köpönyeget fordított.
Akkoriban a nyugati hatalmak erősen megosztottak voltak. Az USA ugyanúgy az arabokat támogatta mint a Szovjetunió. Anglia és Franciaország viszont a konfliktust ürügyül felhasználva megpróbálta megszállni a Szuezi-csatorna övezetét.
Ehhez képest Magyarország csak egy zavaró tényező volt.
Amerika amúgy is nehéz helyzetben volt, hiszen éppen elnökválasztási kampány folyt.
Reményét fejezte ki pénteken az ukrán kormányfő, hogy az Európai Unió segít az ukrajnai belpolitikai válság békés rendezésében.
Mikola Azarov a Facebook közösségi portálon tette közzé üzenetét, amelyben a hatalomváltásért tüntetők melletti elfogultsággal vádolta meg a médiát.
„Mi párbeszédet javasoltunk. Ez kell legyen az egyetlen megoldási lehetőség azok szerint, akik valóban gondolnak az ország jövőjére, az emberekre” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte ebbe a párbeszédbe azonban nemcsak a demonstrálók képviselőit kell bevonni, hanem azokat is, akik „folytatják a munkát a gyárakban, az üzemekben és a földeken”.
Az ukrán tévécsatornákat bírálva szóvá tette, hogy hírműsoraikban nem számolnak be a kormány melletti demonstrációkról, arról sem, mi történik most az ország keleti, ipari régióiban. Az említett területeken eddig elvétve voltak csak kisebb, hatalomellenes demonstrációk.
Azarov biztosította a diákokat afelől, hogy nem lesznek retorziók velük szemben a demonstrációkon való részvételük miatt. Megjegyezte viszont, hogy az egyetemisták feladata a tanulás. A Kijevben tüntető vidéki diákoknak azt ígérte, hogy az állam kifizeti hazautazási költségeiket, ha nincs rá pénzük.
Eszük ágában sem volt beavatkozni, csak arra kellettünk nekik hogy lekössék a szovjet gyorsreagálású erőket Magyarországon, amíg ők megtámadják az abban az időben a szovjetek szövetségesének számító Egyiptomot.
Tömegmegmozdulás Magyaroszágon 1956 okt 23
nyugati hatalmak szuezi intervenciója 1956 okt 28.
Viktor Janukovics elnök Vlagyimir Putyinnal találkozott pénteken Szocsiban. A bebörtönzött Julija Timosenko eközben úgy döntött, hogy hívei kérésére abbahagyja az éhségsztrájkot. Meghalt egy férfi a kijevi tüntetéseken, miután kizuhant egy épületből a Függetlenség terén.
A magyar politikusok és a magyar sajtó visszafogott az ukrán eseményeket illetően. Nincs határoztt állásfoglalás. Lehet mondani azt is, hogy sunyi hallgatás és lapítás folyik.
A helyzet azonban egyértelmű. Akinek nem tetszik a kormány döntése, az a következő választáson szavazzon a kormánypártok ellen. Így működik a demokrácia. Egy sokszor tízmilliós országban nincs jelentősége, hogy néhány százezer felhergelt tüntető mit mond, viszont képesek megbénítani az állam működését.
Végső esetben népszavazást kell tartani vagy idő előtti választást kiírni. Egy kormányt Európában nem lehet elkergetni, az ugyanis az arabok és egyéb fejlődők szokása.
Az Orbán-kormány hallgatása sokatmondó. Orbán úr 2006-ban saját maga is a kormány utcai megdöntésével próbálkozott, de hugyos forradalma sikertelennek bizonyult. Az USA és néhány Eu-ország beleugat az ukránok dolgába, külföldi politikusok biztatják a helyszínen a tüntetőket.
Nekem a fórumtárs a játszópajtásom, nem ellenségem. Te a magad egy szavazatával ugyanúgy ártatlan vagy abban a sok közéleti mocsokságban, mint én magam. Továbbá: ha mindent egyformán látnánk, unalomba fulladna a fórum. "nincsen kormányunk" - megszépítetted a napomat. :o)
Tőlem ugyan nem hallottál hasonlót sem. Én valóban semleges vagyok, szavazni sem járok 1990 óta (akkor az szdsz-re szavaztam, de erősen átbactak). Iszonyodom minden politikusbűnözőtől egyemberként, de vállvetve.
