Több elemző is kifejtette, hogy a nyugat és a Nato katonailag nem tehet semmit!
De miért nem?
Nem küldhetnének ők is úgynevezett megfigyelő csapatokat Ukrajnába, hogy megfigyeljék az emberi jogok betartását?
-------------------
Az a baj az ötleteddel, hogyha a NATO odaküldi az emberjogi megfigyelőket (ami NEM az Ő dolga) azok azzal fogják kezdeni az első jelentésüket, hogy:
- Jelentem megérkeztünk.
- Itt vagyunk Kievben.
- A fogadó bizottságunkban (5 fő) van 2 nyíltan fasiszta + 1 futball huligán vezér.
- Vendéglátónk betiltotta a neki nem szimpatikus pártok működését.
- Bemutattak bennünket egy Timosenko nevű nőnek, aki szellemi vezérük. A hölgy melletti tanácsadók mindegyike szerepel a nyugat-európai gazdasági rendőrségek körözési listáin.
Folytassam ?
Azon kívül, hogy amit javasolsz az NEM a NATO dolga hanem az EBESZ-é.
Hétfőn rendkívüli ülést tartanak az EU28-ak külügyminiszterei, hogy áttekintsék az ukrán válság alakulását. Közben a Nyugat részéről egyre nagyobb diplomáciai nyomás nehezedik Moszkvára, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni agresszióval.
Az Észak-atlanti Tanács vasárnap este elfogadott nyilatkozatában elítélte az Orosz Föderáció katonai akcióját a Krímben és mélységes aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz törvényhozás engedélyezte a katonai erő alkalmazását Ukrajna területén.
A NATO szerint az Ukrajna ellen végrehajtott orosz katonai akció a nemzetközi jog megsértése, és ellentétes a NATO-orosz Tanács és a Partnerség a Békéért program elveivel. „Oroszországnak tiszteletben kell tartani az ENSZ alapokmányában vállalt kötelezettségeit és az EBESZ elveit, amelyeken a béke és stabilitás nyugszik Európában. Felszólítjuk Oroszországot a feszültség megszüntetésére” – fogalmaz a nagykövetek által elfogadott nyilatkozat.
A krími és a Krím-félsziget környéki orosz csapatmozgások egész hétvégén a nemzetközi diplomácia homlokterébe állították az ukrán – illetve most már ukrán-orosz – válság kérdését.
Sajtójelentések szerint péntek óta Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, Ban Ki Moon ENSZ-főtitkár, Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Stephan Harper kanadai miniszterelnök pedig sajtónyilatkozatban fenyegetett azzal, hogy országa (egy esetleges amerikai és európai uniós bojkotthoz hasonlóan) szintén távol maradhat a júniusi moszkvai G8-csúcsról, ha nem következik be kedvező fejlemény a válságban.
(A G8-as csúcs amerikai és EU-s bojkottjának lehetőségéről először fehér házi tisztviselők kezdtek el beszélni, az orosz csapatmozgásokra válaszul. Maga Barack Obama a hírek szerint úgy fogalmazott, hogy egy esetleges orosz katonai intervenciónak „komoly költségei lesznek” még.)
Vlagyimir Putyint nyugati tárgyalópartnerei valamennyien óva intették az erőszak alkalmazásától, orosz együttműködést szorgalmaztak a válság csillapításában, kiálltak Ukrajna területi integritása mellett, és visszatérően „komoly aggodalmuknak” adtak hangot a kialakult helyzet miatt. Az orosz elnök válaszul – tudósítások szerint – ugyancsak visszatérően utalt arra, hogy Moszkvának úgymond joga és kötelessége megvédeni az ukrajnai orosz kisebbséget, és hangsúlyozta, hogy a jelen helyzet miatt a Kijevben felülkerekedett „szélsőséges erőket” terheli a felelősség.
Mindeközben európai és amerikai külügyminiszterek sora is nyilatkozott az ügyben: John Kerry amerikai, Frank-Walter Steinmeier német, Radek Sikorsky lengyel, Lubomir Zaorálek cseh külügyminiszter egyaránt szerepelt a hétvégi sajtójelentésekben, többnyire ugyancsak határozott figyelmeztetéseket intézve Moszkva felé. Kerry például kilátásba helyezte, hogy a helyzet súlyosbodása „alapvető hatással lesz az amerikai-orosz viszonyra”, Steinmeier pedig az MTI jelentése szerint úgy fogalmazott, hogy a válság elmélyülésének „drámai következményei is lehetnek, és megsemmisíthetik az Európa biztonságának erősítését célzó konstruktív együttműködés sok évének eredményeit”.
Martonyi János külügyminiszter még közvetlenül a hétvége előtt az Inforádiónak nyilatkozva azt is bejelentette, hogy a visegrádi országok külügyminiszterei hamarosan testületileg Kijevbe látogatnak, hogy kifejezzék elkötelezettségüket „a területileg egységes, szuverén, független Ukrajna mellett, amely tiszteletben tartja a demokrácia, a jogállamiság alapelveit, az emberi jogokat, ideértve a kisebbségek jogait, különös tekintettel a nyelviekre”. Közben a hétvégén sor is került a látogatásra.
Az utóbbi elem egyébként Steinmeier idézett vasárnapi közleményében is megjelent, midőn a német diplomácia vezetője felszólította az új ukrán vezetést, hogy védelmezze „valamennyi ukrán állampolgár” jogait és érdekeit, beleértve a kisebbségi és a nyelvhasználati jogokat is.
Az EU28-ak külügyminiszterei hétfőn délután újabb válságtanácskozást tartanak, a NATO-országok nagykövetei pedig vasárnap vitatták meg az ukrán helyzetet.
Az ukrán-orosz konfliktus harmadik napján az oroszok bevetették a gázfegyvert. A Gazprom, azaz az orosz gázszolgáltató óriás vezére leszögezte: ha az ukránok nem rendezik 1,5 milliárd dolláros tartozásukat, úgy március végétől harmadával drágábban vehetnek csak gázt Oroszországtól.
Itt az orosz ultimátum: holnap hajnalban jöhet a támadás
Az orosz hadsereg kedden hajnali 4 óráig adott ultimátumot a krími ukrán csapatoknak, hogy adják meg magukat – közölte az ukrán védelmi minisztérium. Ha eddig ez nem következik be, akkor az orosz csapatok támadást indítanak azon katonai bázisok ellen, amelyek nem adják meg magukat.
-"Summa summarum az egész purparlé a Krím-félsziget miatt van. A többi csak ködösítés."-
Igazad lehet, de nem csak a félsziget, hanem maga az egész krími terület miatt, amit még Hruscsov csatolt el az eredeti orosz területről és adott át Ukrajnának, mely akkor még SZSZK volt persze.
