Ukrajnában is azzal vadítják a tömeget, hogy Bécsben nyithatnak cukrázdát.
Aztán a az első 7 évben amíg az ukrán munkavállalók még nem teljes értékű EU tagok, de a nyugati érdekek előtt meg kell nyitni a határt, seperc alatt letarolják az országot, viszik ami nincs odabetonozva, aztán törvénybefoglalják a 3 sebességes Európát.
Közben Ukrajna fizeti gáz világpiaci árát az oroszoknak.
Aztán, amikor már nincs mit privatizálni, eladni, jön az IMF és "segít" még vagy 5 évig.
Ezután közlik a néppel, hogy nincs ingyen ebéd, be kell zárni a kórházakat, megfelezni a nyugdíjakat, elbocsátani az állami alkalmazottak felét, hogy a kölcsönöket vissza lehessen fizetni.
És akkor felgyújtják a parlamentet, követelve, hogy azonnal térjenek vissza az orosz érdekszövetségbe.
Ukrajnában az Unióhoz akarnak csatlakozni a zemberek.
Ja...
Azok akiknek még nem esett le, hogy az Uniónak gyarmat kell, termőföld, nyersanyag meg piac.
Majd ha ott is nekilátnak szépen privatizálni, mint nálumk, és sikerül a mostani életszínvonal alá süllyeszteni az országot, akkor már lehet hogy késő lesz.
Az hogy az elit szabadon mozoghat, az nekik jó .... de az átlag ukrán talpa alól kihúznák a talajt.
Lóf@szt! A történelmi hagyományokra hivatkozva lenyúlják a tótok Merthogy már a nagymorva birodalomban is... Meg a két háború közötti virágzásban is az övék volt.
Janukovics államfő szerda este az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrossónak is megígérte, hogy nem vezet be rendkívüli állapotot, s ugyanezt hangsúlyozta pénteken a Kijevbe érkezett Stefan Füle uniós bővítési biztosnak is.
Egy napig élt az ukrán kormányzat és az ellenzék között csütörtökön életbe lépett tűzszünet, pénteken késő este kiújultak az összecsapások a radikális tüntetők és a rohamrendőrség között. Viktor Janukovics elnök péntek este bejelentett engedménye, miszerint kész kormányátalakításra, a gyülekezési jogot korlátozó törvények módosítására és az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátására, megkésett kompromisszumnak bizonyult. Az Európai Unió és Oroszország már egyaránt számol Ukrajna esetleges széthullásával.
Hajlandó lemondani tisztségéről Mikola Azarov ukrán miniszterelnök, ha az segít a belpolitikai konfliktus megoldásában.
"Ha ez segítene megoldani a konfliktust és megállítani az erőszakot, akkor semmi kétség nem fér hozzá" - fogalmazott Azarov a Neue Zürcher Zeitungnak és a Le Temps-nak nyilatkozva. Viktor Janukovics elnök lemondását ugyanakkor a kormányfő nem tartja "reálisnak".
Helyszíni tudósítások szerint szombaton reggel továbbra is feszült, ugyanakkor viszonylag nyugodt volt a helyzet Kijevben. Előző este több mint 24 órás fegyverszünet után ismét kiújultak az összetűzések a tüntetők és a rohamrendőrök között
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Bild című német lapnak adott, az újság szombati számában megjelent nyilatkozatában a tüntetőkkel szembeni kemény rendőri fellépésre utalva kijelentette: aki ilyen brutális erőszakkal reagál, az az utolsó csepp bizalmat is eljátssza.
Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem fogadja el az erő alkalmazását - fogalmazott a parlamenti elnök. Martin Schulz kijelentette: nézete szerint az unió zárolhatja az ukrán vezetők bankszámláit, illetve utazási korlátozásokat léptethet életbe velük szemben, amennyiben Kijevben nem jön létre megegyezés.
Az Európai Parlament elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy a konfliktus megoldásának elősegítése érdekében uniós kezdeményezésre lenne szükség. Schulz szerint Brüsszelnek közreműködnie kell a válság megoldásában, de ebbe Oroszországot is be kell vonni. Oroszország ugyanis nagy befolyással van Viktor Janukovics ukrán államfőre - tette hozzá.
Megállapodás született, véget érhet a kijevi vérontás.
Kijevben helyreállhat a rend
Mint ismert, korábban Mikola Azarov ukrán miniszterelnök puccskísérlettel vádolta meg a tüntetőket a svájci Davosban, a Világgazdasági Fórum helyszínén; hangoztatta azt a véleményét is, hogy az „államcsíny” támogatóinak „nem szabad a békés tüntetők mögé bújniuk”, hanem „világosan meg kell mondaniuk, hogy céljuk a törvényes hatalom megdöntése”.
Janukovics jóval békülékenyebb hangnemet ütött meg: közölte, hogy a parlament nem pihenhet a mostani, zavargásokkal, gyújtogatásokkal, erőszakkal teli időszakban, hanem mihamarabb rendezni kell a kialakult helyzetet, ezért rendkívüli ülésnapot kezdeményezett. Vitalij Klicsko pedig rávette a rohamrendőröket és a velük szemben álló tüntetőket, hogy átmenetileg – az ellenzék és az államfő közötti tárgyalások idejére – szüntessék be az egymás elleni támadásokat. Ugyanakkor Klicsko egyértelművé tette: „ha az elnök nem válaszol, (…) akkor támadásba megyünk át”. Kijev belvárosában így helyreállt a viszonylagos nyugalom a vérzivataros éjszaka után.
A pénteki napon Viktor Janukovics a tüntetőknek amnesztiát, a kormányban személyi változtatásokat ígért, ennek ellenére az elnöki hivatal élére Andrij Kljujevet nevezte ki, aki az ellenzék szerint tavaly novemberben utasítást adott a kijevi EU-párti diáktüntetés brutális rendőri szétoszlatására. Eközben nacionalista tüntetők forradalmat emlegetnek és kormányzati épületeket foglalnak el.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Bild című német lapnak adott, az újság szombati számában megjelent nyilatkozatában a tüntetőkkel szembeni kemény rendőri fellépésre utalva kijelentette: aki ilyen brutális erőszakkal reagál, az az utolsó csepp bizalmat is eljátssza.
Talán azért nincs, mert kisebbségben van. Tessék legközelebb több képviselői helyet szerezni.
Nálunk sem volt az ellenzéknek a parlamentben eszköze ahhoz, hogy megakadályozza a nemzeti alapfohászt vagy a trafiktörvényt. Gyújtogatásba kellett volna fognunk? El kellett volna foglalnunk néhány minisztériumot?
Ápr. 6-án eldől, kinek milyen parlamenti eszköze lesz.
