Nekünk még kevesebb hozzá a közünk. A lakossága 80%-a ukrán, a magyarok csak a 12%-ot tesznek ki. Ha ott kitörne a nacionalista balhé, akkor könnyen erőszakos lakosságáttelepítés lenne a vége, különös tekintettel arra, hogy ma már a magyar nemzetiség jelentős részének illegálisan magyar útlevele is van (ami az ukrán állampolgárság elvesztésével járhat).
Az cseszne ki velünk igazán, ha hirtelen megjelenne 150.000 ágrólszakadt kárpátaljai menekült Magyarországon. Nem véletlen, hogy Orbán válságstábot állított fel.
Ha bármely nyugati hatalom beavatkozna fegyveresen az ukrán konfliktusba, akkor ez felhívás lenne a táncra az oroszoknak. Én addig vagyok nyugodt, amíg Oroszország és Magyarország között ott van Ukrajna.
Remélem, hogy az Orbán-kormány nem lesz ennyire felelőtlen. Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, az ukránok sok mindenről veszekednek, de egyik párt sem akarja az ország felszabdalását.
Ukrajna válsága nem oldható meg hatékony külső, nemzetközi segítség nélkül – állapította meg Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Tálas Péter kiemelte: Mikola Azarov ukrán kormányfő lemondása jó alkalom az ukrán belpolitikai fejlemények összegzésére: a közismerten oroszbarát politikus volt ugyanis az, aki novemberben bejelentette, hogy Ukrajna az eredeti tervekkel ellentétben nem írja alá Vilniusban az Európai Unióval előkészített társulási egyezményt. A lemondásához vezető tüntetéssorozat Azarov bejelentését követően vette kezdetét november 21-én a kijevi Függetlenség téren (Majdan) és több más nyugat-ukrajnai városban, hogy aztán változó intenzitással, főszereplőkkel és célokkal január végére Azarov és kormánya bukásához vezessen.
„Kárpátalján most nyugalom van” – mondta Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az ungvári események sem hasonlíthatók össze a több halálos áldozatot követelő kijevi fejleményekkel. Ungváron is megjelentek ugyan a barikádok, de összecsapások nem voltak, a tüntetők a Janukovicshoz hű kormányzó lemondását követelték.
Kovács szerint ennek ellenére nem megnyugtató a helyzet. A kárpátaljai magyarság politikai szinten megosztott, a másik kisebbségi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ugyanis közelebb áll a Janukovics fémjelezte irányzathoz. A szervezet elnöke, Gajdos István a Janukovics-féle Régiók Párta listájáról került a parlamentbe (pedig korábban a narancsos erők frakciójában ült), s számos, a tüntetők által támadott, demokráciaellenesnek tartott törvénycsomagot megszavazott. A Gajdossal hosszú évek óta vetélkedő – a 2012-es választásokon a parlamentbe be nem kerülő – KMKSZ elnöke szerint nem tenne jót a kárpátaljai magyarságnak, ha az államfő ellen vonuló ukrán nacionalisták Janukovics-pártinak, vagy nyugatellenesnek állítanák be a magyar kisebbséget. Ám Kovács szerint egyelőre ez a veszély sem fenyeget, mert a nacionalista erő célkeresztjében egyelőre más áll.
Esetleges problémák esetén a kárpátaljai magyarok átjutása Magyarországra a schengeni határ miatt nehezebb. Igaz, ebből a régióból vették fel – arányaiban – a legtöbben a kettős állampolgárságot, sokaknak – különösen a határmenti üzletelés megkönnyítése érdekében – pedig van kishatárátkelő vízumuk. Bár sokan úgy értelmezik az ukrán törvényeket, hogy azok tiltják a kettős állampolgárságot – az alkotmány tartalmazza az egységes állampolgárság fogalmát – a büntető törvénykönyv nem tiltja, nem bünteti, ha valaki az ukrán mellé a magyart is felveszi. Ennek ellenére Kovács azt mondta, sokaknak – főleg az idősebbeknek – még ukrán útlevelük sincs, így még vízumot sem kérhetnek.
Az EU-t vezérlő gazdasági elit ezt akarná utoljára. Nekik az egész piac kell, és éppen a bányavidékekkel.
Ha egy polgárháborúban kettéoszlik, a nyugati felet nem fogják bevenni semmi érdemlegesbe szerintem. Viszont addig harcoltatnák őket, amíg a keleti rész is tönkremenne.
Olyan ország, hogy Ukrajna, mint szerves egész, soha nem létezett. Nem is kell erőltetni. A mai állam csak történelmi sodródás miatt alakult meg,mivel a Szovjetúnió felbomlásakor, hogy elkerüljék a sokféle, kaotikus konfliktust kipattanását, azt az egyszerű megoldást választották, hogy a SZU közigazgatási beosztása, tagállami határai szerint válnak szét. Ez egyszerű és követhető szabály volt.
Na de ezt 1923-ban nem azért hozták így létre, mert "Ukrajna" valamilyen szerves egész lett volna ilyen határokkal. Pont ellenkezőleg: az oszd meg és uralkodj - értelmében hozzácsaptak ukrán dominanciájú területekhez színorosz részeket, meg még Kárpátalját, némi ruszinokat, zsidókat stb-stb. Mezőgazdasági vidékekhez bányavidékeket. Igy kialakult egy monstrum, amit eleve annyi ellentét feszít, hogy csak a központ tarthat rendet benne.
A központ megszűnt, a rendet nem is lehet fenntartani. Szétválik, ami külön tartozik.
Nekünk a várható káoszban vissza kéne szereznünk Ungvárt, Munkácsot, Husztot.
Aggodalmukat fejezték ki az ukrán események drámai alakulása miatt a visegrádi országok (V4) parlamenti külügyi bizottságainak képviselői abban a közös nyilatkozatban, amelyet kétnapos visegrádi tanácskozásuk végén, pénteken fogadtak el – tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a tanácskozásnak helyet adó Silvanus hotelben az MTI-t.
Balla Mihály (Fidesz) elmondta: a mintegy harminc külügyi szakember részvételével rendezett konferencia eredeti napirendjén nem szerepelt az ukrán kérdés, de az ottani események drámai alakulása miatt fontosnak tartották a közös álláspont kialakítását.
Az erőszak destabilizálhatja Ukrajnát
A lengyel, a cseh, a szlovák és magyar parlamenti, illetve szenátusi külügyi delegációk a közösen szerkesztett nyilatkozatban egyebek mellett azt írták: elítélik az erőszak minden formáját, mert az semmilyen módon nem járulhat hozzá a politikai konfliktus megoldásához. Félő, hogy a konfliktus esetleges elfajulása Ukrajna teljes destabilizációjához vezethet, de a szélsőséges csoportok szerepe is aggodalomra ad okot – olvasható a nyilatkozatban.
Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken aláírta a kormánypárti képviselők által nemrégiben megszavazott amnesztiatörvényt, valamint hatályon kívül helyezte a tüntetők jogait korlátozó törvényt. Az erről szóló közlemény az elnöki hivatal honlapján jelent meg.
A vörös csillag viselése Magyarországon ma már biztos pénzkereseti forrás hála az Orbán-kormány eszetlen törvényeinek.
A magyar államot márciusban jogerősen elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága azért, mert büntetőeljárást indított ötágú vörös csillag nyilvános használata miatt. A magyar parlament július 2-ai határozatában kinyilvánította, nem ért egyet a strasbourgi vöröscsillag-perben hozott ítélettel, és kitart az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása mellett.
