Arra gondoltam ha édességipar a felhasználó akkor jó lehet a cefrében is.Lehet rossz a gondolt menetem de mivel öcsém hozza sokba nem kerül :-)..Ha mégsem válik be akkor maradok a hagyományos Kabainál.:-)
A szirup jóval olcsóbb (kg. szárazanyagra vetítve is), mint a kabai napfény. Viszont azt tudnod kell, hogy a glükózszirupot kukoricakeményítőből gyártják.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha azt kutatod, hogy miért lett annyi pálinkád, amennyi, a legjobb, ha ott kezded, hogy a fa déli vagy északi oldaláról kaptad-e a gyümölcsöt. Hogy másnak mennyi lett, mindegy, nem mész vele semmire. Az összehasonlításhoz az kell, hogy valaki főzzön a cefrédből, ebből megtudod, hogy a főzéskor vesztesz-e valamit, de sztem. ez nem jellemző, ami nem fő ki, az már a cefrében sincs benne. Ha a reggeli doksiból megfogadod a technológiai lépéseket és nem szereltél vonatkürtöt a főződre, akkor annak az alkoholnak ki kell jönnie.
Pont arra akarok rávilágítani hogy nem lehet a kihozatalt számolni. Gyümölcs, évjárat, cefrézés, főzés mind befolyásolja. Törekedni kell a tökéletességre. Ha mindent a tőled elvárható legjobban csináltál akkor annyi a kihozatal.
Kedves Snapszmester! A megoldáshoz nem jutottam közelebb.. Légy kedves megosztani velem (ha publikus), hogy Neked milyen kihozatalaid vannak 100 liter cefrére vetítve. Köszönöm! Ezel nagyban megkönnyítenéd a további
Volt tavaly amit igen. Volt amit nem. azt vettem észre másabb az íze .Nekem jobban ízlik a magos.Idén egyáltalán nem magoztam.Olajos aljú az üstöm ,nem félek tőle kicsit ragad de nem ég le. :-)
Sikerül mindig egy kicsit elbizonytalanodnom .Mester !Ha az almának nem veszem le a szárát ,ez elméleti síkon nem károsítja a cefrémet?Vagy rosszul gondolom és mindenképpen meg kell szabadítani a szárától és az alján lévő /csumától /?
Nem tudom mennyi cukor!! cefrét csináltál már,(szerintem nem sokat) hogy az általad mondott 1kg-1l kihozatal mellett kiállj.Lehet ezt képletekkel bizonyítani,de gyakorlatban..?
A lényeget abban látom hogy nem lehet pontosan megállapítani a kihozatalt. Ellentétben a hozzáadott cukorból. Ha fel lett oldva és nem mértéktelenül lett adagolva nincs ballaszt anyag, nincs erjedési veszteség. Vagy csak minimális.
Refrakcióérték alapján. Ha az édes gyümölcs levének refrakcióját megmérjük, abból a várható szeszhozamot tapasztalati úton megállapított szorzószámmal számítjuk. A legáltalánosabban alkalmazott szorzószámok gyümölcsök esetében a következők:
Kajszibarack 0,38
Szilva 0,36
Cseresznye 0,33
Meggy 0,30
Alma 0,43
Vegyes gyümölcs 0,36
Az így kiszámított szeszhozam csak laboratóriumban érhető el, ahol a feldolgozás párolgási veszteségtől mentes. Üzemben a feldolgozási viszonyoktól függően a kapott értékből 10-20%-ot le kell vonni, továbbá a ballasztanyagokat is figyelembe kell venni, amelyek az értéket további 5-14%-kal csökkentik. Ilyen ballasztanyagok a gyümölcs azon részei, amelyek az erjedéshez nem szükségesek, illetve azokból alkohol nem képződik (mag, rost, héj, szár stb.). Ezek közül egyesek a keletkezett pálinka aromáját előnyösen (pl. a csonthéjas gyümölcsök magja), mások károsan befolyásolják (pl. a cseresznyeszár).
A ballasztanyag mennyisége gyümölcsönként változó. Nem magozott gyümölcsre vonatkoztatva a következőképpen alakul:
kajszibarack 14-17%
szilva 9-11%
őszibarack 10%
alma 5%
A vizsgálatoknál fontos, hogy a gyümölcslé refrakcióértékét 20°C-on mérjük, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a rendelkezésre álló táblázatok alapján kikeressük azt az értéket, amelyet 20°C-on mértünk volna, s ezzel számolunk tovább.
Nem tudom.Valamikor kezdő főző koromban sok féle-fajta szerkezettel főztem.(inkább el sem mondanám:(( ) Sosem gondolkodtam róla,hogy lehetne-e több a végeredmény.Nem érdekelt bennünket!Gyümölcs volt,csak össze kellett szedni.Már annak is örültünk,hogy pálinkát(?) főztünk.A minőségre sem emlékszem.Megittuk,ütött és ez volt a minőség!:(
