"Holnappal ne törõdj, messze ne álmodozz, Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj és örülj. Míg szólunk, az idõ hirtelen elrepül, Mint a nyíl s zuhogó patak." (Berzsenyi Dániel)
"Elérhetetlen marad valami, valami mindig elérhetetlen marad, de egyre ismerősebb az út odáig: mert mindig újrakezdjük, mert mindig újrakezdjük, és egyre otthonosabb az táj: térképe testünkre rajzolódik.
"Van-e jogod elítélni - hisz benne s belőle is élsz - a jelent, mert kínjaiban kérész-életű fogalmakat teremt? Aki alkot, visszafele nem tud lépni - s ha már kinőtt minden ruhát, meztelenül borzong a végtelen partján, míg fölzárkózik mögé a világ."
"Hosszú az út míg a kezem a kezedhez ér Szeretni valakit valamiér' Ne tudja senki ne értse senki, hogy mér' Szeretni valakit valamiér' Ezer életen és ezer bajon át Szeretni valakit valamiér' Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj Szeretni valakit valamiér' "
"Túl minden álmon, végre egyszer hosszú évek után Rád találtam, hát vigyázz rám! Bármerre jártam, azt reméltem, holnap látlak talán, Most itt vagyok, hát vigyázz rám!"
" Mondd azt, hogy sohase féljek, Mondd azt, a tűz el nem éget, Mondd azt, hogy semmi se fájhat, Mondd azt, hogy vársz, míg megtalállak, Hazudj még nekem!"
"Értelmünk olyan, mint a szivacs, a szívünk. mint a folyam. Nem különös, hogy legtöbben közülünk inkább választják a felszívódást ahelyett, hogy kiáradnának?"
