csavard le a manométert a flexicsővel együtt, a hidraulikus egységről. ha leesik a nyomás, akkor egy tűvel tisztítsd ki a csatlakozó menetes furat közepét a bronz házon.
Fűtési szokásra tudok mondani, hogy az összes konvektor legalább őrlángon megy, az első 25 nm es, a hátsó 10 esbe és 25-ös hálóban van fűtve éjjel, napközben a első háló , és a 20nm konyha , valamint a középső 25nm előszoba és a 13nm fürdő.
Az osztó-gyűjtőn kellene lennie 2 csapnak 2 vízcső csonkkal. Mindkettőre slagot teszel, az egyiket a kádba vagy at udvarra vezeted a másikat egy csapra ráteszed. Elzárod az osztó betápján lévő csapokat és óvatosan kinyitod a csatornába menőt, majd ráadod a hálózati víznyomást, figyelve a manométert az osztón, hogy nehogy túl nagy legyen a nyomás egyenként lelégteleníted a köröket, majd elzárod a már kész kört. Amelyiknél felmegy a nyomás de az elvezető csövön nem jön víz vagy nagyon kevés az dugult. Amikor az összessel készen vagy, elzárod a kifolyót, elzárod a vizet és újra kinyitod a betáp csapját. Ha csak levegős volt el fog indulni az áramlás bennük. Ha dugult a cső, akkor jön a fejvakarás...
-szerintem!-
PS.: A nyomásemelés nem oldja meg, mert a cső két vége közötti nyomáskülönbség számít az meg a szivattyútól (is) függ.
Arra valaki, hogy melyik lehet rossz, a nyomáscsökkentő, vagy mindkét csepegő?
Hajdu bojler csepegtetőjét cseréltem ki, és a cseredarab is ugyanazt a tünetet produkálja. Csurog, ha nyomás alatt van a rendszer. A nyomáscsökkentő lenne rossz? Egy használaton kívüli bojlerről szereltem le az új csepegtetőt, tehát az se volt új, de az eredeti helyén nem folyt.
hát... :) szóval ez már egy kész ház, berendezés, meg minden, bútorok... de ha nincsen más akkor neki kell álljak pancsolni! :)
ha megemelném a rendszerben a nyomást a megengedett legnagyobb értékre? mondjuk 2-2,5 bar köré a jelenlegi 1 helyett, az nem segithetne? az nem tudná a levegőt kinyomni?
azt csináltam, hogy elzártam az összeset, és csak azon a pár problémás körön próbáltam átpréselni a vizet egyenként, de nem ment.
a betonozást mi csináltuk, nagyon ügyeltünk, hogy ne nyomoritsunk meg semmit, valamint a betonozás közben nem tűnt fel seholsem, hogy törés, vagy csavarodás lenne a csövekben (bár ugye elég sok helyen szigetelésben ment a sok cső)
nem lehet, hogy a manométer kicsit szutykos (egyik másiknak kicsit rozsdás szinezete van) és ezért nem mozdul meg, illetve nem dolgozik az a kör? okozhat az dugulást?
Ismét elakadtam kissé a fűtési rendszeremmel, illetve ezen a télen csak most inditottam be egy próba erejéig (passzivház), és hát sajnos lenne vele pár problémám:
A rendszer egy gázkazánról megy, 2 szinten, 2 keringető szivattyúval, az alsó szinten 11 db fűtési kör az emeleten 6 db kör. az emeleten minden tökéletesen üzemel, de az alsó szinten vannak problémák. A kazán hibátlanul működik, a keringető szivattyúk is, de a földszinten az osztó gyűjtőben levő átáramlásmérő skálázott izék közül sajnos nem mindegyik mozdul meg amikor beindul a szivattyú. Amelyik kör jól működik, ott elmozdul, és mutatja, (jobb esetben) hogy kb. 5 liter/perccel áramlik át a viz az adott körben, de van oylan kör ahol szinte meg sem mozdul ez a műszer (a házban vannak oylan helyek ahol nem is melegszik fel a padló, nyilván a melegviz áramlásának hiányában ez nem is fog). ezekhez a körökhöz tartozó nyitó-záró csapokat természetesen tökig kitekertem, meg be is, sőt le is szedtem, és megmozgattam a fém pöcköt fel-le, hátha ott ragadt be valami, de nem! Autómata légtelenitő van az osztó-gyűjtőn, de akad mellette kézi kis légtelenitő is, ezeken szépen buborék nélkül jön ki a viz, nem serceg, vagyis légtelen a rendszer, valamint a szivattyúkat is lelégtelenitettem, és a lehetséges 3 fokozatukból a legnagyobb teljesitményre tettem fel, a rendszer nyomása a kazán manométere szerint a zöld mezőben vagyis 1 bar felett van. A szivattyúk induláskor sem kavitálnak.
nézegettem az előbb a kazánt, és ki van akadva a nyomásmérője. gondolom annak leszerelt állapotban nullán kellene állnia. kezdhetek keresgélni egy nyomásmérőt?
A radiátorok elhelyezésének alapvető szabálya az, hogy az optimális helye az ablakok alatt van, kibővítve a nyílászárók alatt, hiszen radiátor a padlókonvektor is.
A magyarázat egyszerű ebben az esetben is. A forró radiátorról felemelkedő meleg levegő a mennyezet felé törekszik és az idáig langyos levegőt maga előtt tolva a radiátorral átellenes oldalon lefelé kényszeríti a padló irányában. Miközben ez történik, a radiátorról leváló meleg levegő a radiátor aljánál szívó hatást kelt, a padlón elterülő hidegebb levegőt tereli maga felé és keveredik az ablakból lefelé “folyó” hideg levegővel. Az átellenes oldalon lefelé közlekedő langyos levegővel bezárul a kör, így a padló szintjén is langyos, kellemes levegő áramlik. A lényeges tehát az, hogy a nyílászáróról leváló hideget kell gyorsan felmelegíteni. Azért hidegebb a levegő, mert az üveg hővezetése jó, ergo a meleg jobban elszökik rajta, egyszerűen pedig az ablak alatt mindig hideg van. A falak hőszigetelési tulajdonságai majd egy nagyságrenddel jobbak, tehát az üvegfelületek sokkal jobban hűlnek.
Amennyiben a radiátort a nyílászáróval ellenkező falra tennénk, akkor a leváló hideg levegőnek el kell úsznia a padlón a radiátorig, hogy azután felmelegedve a plafon felé mehessen. A padló mentén kúszó, az ablakról, vagy az ajtóról leváló levegő több fokkal hidegebb a helyes elrendezésű megoldástól, akár 4-10°C-al is. Ez azt eredményezi, hogy a láb a hideg levegő miatt mindig fázik, a komfortérzet tova tűnik.
A radiátorok helye tehát a nyílászáról alatt van, az esztétika miatt középen és a padló felett min. 5cm-rel, hogy a felmelegítendő levegő a radiátor körül emelkedhessen felfelé. Az ideális radiátor fekete, de ez nem teljesíthető jobbára, mert ritkán szeretnek fekete dolgokat nézegetni a helyiségekben."
Első szempontok között szerepel az , hogy minél olcsóbban természetesen , és minimális bontással lehessen megoldani a korszerűsítést.(Egyébként most itt helyezkednek el a konvektorok, bármily furcsa is.) A csöveket , műanyag roppantósnak gondoltam , és a fal mellett a régi fapadlót megbontva szépen eldugni, csőhéjjal.
lehet termosztat nelkul, de ilyen kicsi haznal nem tul jo megoldas szerintem. viszonylag keves a viz, eleg surun gyujtana a langot akkor is ha nem kell futeni.
a termofejes kerdesedre az a valasz, hogy a szobatermosztatos helyisegben nincs termofej. ott akkor all le a futes, ha a szobatermosztat szerint eleg meleg van. (meg mondjuk a furdoben sincs, ott nem baj ha pont akar tul meleg van)
