Keresés

Szerintem gyakorlati oka van.

Ugyanis ha nem vízszintes valami miatt a födémed alulról, akkor ugye 

- kétszeres lécezésnél csak a méterenkénti léceket kell vízbe lőni, és utána ész nélkül lehet felszórni erre a következő lécezést

- egyszeres lécezésnél viszont minden egyes lécet be kell lőni szinbe nagyon pontosan (dupla munka, kb 3x annyi direktfüggesztővel)

Ráadásul ugye a mennyezeti vezetékeknek a dupla lécezésnél van lehetősége átbújni, a szimplánál nincsen, hacsak meg nem szakitod a tartólécet (természetesen ez akkor áll fent, ha nullára rakod a fafödémtől a léceket)

"Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik.."

Szerintem órisái mázli, hogy működik. Abszolút épületfüggő a dolog, én nem biznám rá a sok pénzért megépitett álmennyezetet. A direktfüggesztőből kell kb 4 db m2-ként, darabja 40-50 Ft.

Tehát ha a dupla lécezést nem is csinálja meg, a direkfüggesztők kihagyásával 200 Ft/m2 spórolhat. Én nem kockáztatnék... (nem is tettem)

Acél profilnál is van egyszeres és kétirányú bordavázra szerelt szerkezet, de arról sem találtam infót, hogy miért jobb a kétirányban futó profilos szerkezet?

Valami okának lenni kell, mert ott is több anyag, több munka.

"Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam."

Elméleti síkon szerintem a leg-repedésveszélyesebb pedig ez a verzió, mert az esetleges födémmozgást egy-az-egyben átveszik a gipszkarton táblák és repedhetnek. Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik..

Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam.

Hat éve így van, nem repedt meg sehol.

Köszi, Pesten hol lehet ilyet kapni? OBI?

Meg lehet végülis egy tetőléccel is csinálni, csak drágább mulatság lesz, ugyanis akkor a sűrűbb tetőlécezést kell direktfüggesztőznöd, tehát abból kell dupla mennyiség.

Nem szokták egyébként a szimpla megoldást alkalmazni, de most hirtelen nem találok fánál észérvet rá, hogy miért :)

A legkisebb lehetséges lelógatás érdekelne, a maximális elérhető belmagasságot szeretném kihasználni.

A Te verziódban duplán kell tetőlécezni, ha jól értelmezem, mi ennek az előnye? (Dupla anyag, dupla munka és még bukok is a belmagasságból 3cm-t a plusz tetőléc miatt.)

Egy sor tetőléccel nem lehet korrektül megoldani, hogy az acél direkt függesztő a gerendát a tetőléccel kötné közvetlenül össze?

Méterenként a gereandákra merőlegesen direkt függesztővel felcsavarozol tetőléceket, majd ezekhez már közvetlenül csavarozhatod az újabb tetőléceket 55-60 centinként, ahogy a gipszkarton táblamérete kiadja.

Ha nem akarod nagyon lelógatni az álmennyezetet, akkor a direkt függesztő a jobb, ez kb 10 cm-t enged.

Hosszabb lelógásnál a pálcás függesztés kell.

rakjál alá geotextíliát

http://geotextilia.firmcenter.com/

Jól mondod...

Akkor az a verzió felejtős, hogy tetőléceket (3cmx5cm-es) közvetlenül a födémgerendákhoz csavarozni 40 cm-enként, majd a tetőléchez fogatni a kartont?

Maradva a favázas verziónál, helyette szárított lécek (tényleg, kb 3-4 hónap szárítás elég?) és valamilyen acél függesztő a fa födémgerenda és a párnafa közé?

Egy ötletet szeretnék kérni tőletek

A temetőben nálunk néha tökig érő gaz szokott burjánozi és ezt szeretném meggátolni kaviccsal vagy fenyőkéreggel.

Melyik a célszerűbb hogy a sírok előtti területet felszórjam ilyesmivel, illetve (mivel ritkán megyünk a temetőbe) melyik a tartósabb? 

Ha ilyen zsákos kavicsot veszek mondjuk az OBI-ban, akkor azt hogy kell felszórni, célszerű ilyen fekete fóliát leteríteni a földre és arra a kavicsot? (régebben egy kis szakaszt felszórtam fólia nélkül, de nem sok értelme volt)

Köszi előre is a tippeket

Akár fa akár fémváz a gerendázathoz RUGALMASAN kell kapcsolni.

Erre való a helyzettől függően az un.

- akusztikus kengyel

- vagy a direkt függesztő

- ill. fal-padló csatlakozásnál, az öntapadós habszalag

http://www.rigips.hu/index2.php?pid=tartalom&id=124

http://www.rigips.hu/index2.php?pid=tartalom&id=123

Plusz pár videót megnézel a youtube.com -on és képben leszel.

Jah, még annyi, hogy a faváz kb feleárban van a fémhez képest (ha jól emlékszem).

Ácsi! A legritkább esetben szabad csak közvetlenül a fafödémhez rakni a gipszkarton álmennyezet tartószerkezetét, pont az általad is irt utólagos mozgások miatt.

Vagy pálcás vagy direktfüggesztős rögzités az ajánlott. Mindkettőnél megvan a lehetősége a gipszkartonnak és a fafödémnek (minimálisan) külön mozogni. Ez különösen akkor fontos, ha beépitett a tetőtér felette.

Az 1 centis elhagyás meg hülyeség, max fél centi kell, az is kinyomva szilóval és befestve.

Ennek a függesztett rendszernek az is az előnye, hogy a hangot sem továbbitja a másik helyiségbe, hanem tompitja azt. (egyik korábbi hozzászólásomban már leirtam, hogy ezért fontos, hogy HELYISÉGENKÉNT KÜLÖN legyen az álmennyezet, tehát a válaszfalak e fölé menjenek pár centivel)

A korábban a tetőmet készítő ács ajánlja nagyon a fát (nyílván fával szeret dolgozni és a beszerzési forrásai is ott adnak lehetőséget a jobb nyereségre). Én imádom a fát, de ugye egy gipszkartonos álmennyezetnél nem fogom látni, tehát a fő szempont a stabilitás és ahogy írtad, a mérettartás.

Bár mivel a födém is fagerendás, lehet hogy a faváz mellett szólhat a rugalmasság esetleg. Mert végül is a fa födémgerendák is szenvedhetnek némi alakváltozást idővel és egy hozzá csatlakozó fémváz bizonyára kevésébé tolerálná ezeket a mozgásokat.

Még úgyis tisztáznom kell vele a részleteket, mert nem mindent értettem az építési folyamatról, amit mondott. Valami rémlik, hogy a falak mentén egy centis rés maradna a dilatáció miatt, de ezt egyelőre nem vágom, hogy hogyan is nézne ki. Gondolom, nem egy relatíve lebegő és a falhoz nem kötött rendszerről beszélt...

ez a dolog nem tul bonyolult, HA van hozzavalo celszerszamod. anelkul nagyon bonyolult. 

regebben volt valami alapitvany, ahol lehetett ilyen gepet kolcsonozni.

ha pesti vagy, akkor Ökoszolgálat: http://okoszolgalat.hu/szigeteles-fillerekbol-ablakszigetelo-gep-kolcsonzes/

vajk

Rövidebb az élettartama, meg ha nem kiszáritott a faanyag, akkor vetemedhet (mivel ugyen folyamatosan szárad).

Ezenkivül "természetesen" nem olyan nyílegyenes, mint a fémváz.

Ettől függetlenül én is favázasra csináltam, ráadásul egy igen bonyolult ágyvéggel és ágy feletti rejtett világitásos dobozzal. Szóval nem ritka a fás megoldás sem :)

(de ha lehet impregnáltat tegyél be)

Ja, fafödém alá készülne, ha ez számít valamit.

Sziasztok!

A fa stafnikból készülő tartószerkezetű álmennyeztnek van valami előnye a fémvázassal szemben? Vagy hátránya? Melyiket válasszam?

Sok mindent megcsinálok házilag és nem néz ki olyan túl bonyolultnak, szóval megpróbálok nekiugrani én. Nem szeretek minden kis dologgal mesterhez szaladgálni.

Vidd el inkább asztaloshoz a szárnyakat... jobban jársz.

Van gépe is, tömítője is, ért is hozzá, gyakorlata is van.

Vagy rendeld oda. ill a hirdetési újságokban szoktak lenni erre szakosodott emberkék...

Az illesztési hibát is érdemesebb asztalossal megcsináltatni.

A farost lemez nem vízálló, nem fog tartós megoldást adni.

...és alighanem, más korrekcióra-javításra is szükég lesz, ha már idáig fajult a dolog.

Sziasztok!

A lakásomban szeretném a régi nyílászárókat leszigetelni ezzel a bemarásos szilikon tőmítő anyagos eljárással.

Észerevettem hogy a dupla szárnnyas ablakoknál a bal oldali szárny (amelyikben nincs zár) nem feszül rendesen az ablakkeretnek mert a másik szárny nem nyomja oda rendesen.

Ezt úgy gondoltam megoldani, hogy a záró szárnyra rakok egy csík farostlemezt hogy rendesen nekinyomja a keretnek.

Ez így jó vagy valami más módszerrel kell megoldani?

A másik kérdésem magával a szigeteléssel kapcsolatos. Kerestem több kölcsönzőben de sehol sem találtam egyenes horonymarót amivel a hornyot ki tudnám marni a szigetelésnek.

Ezt a hornyot nem lehet valahogy kivésni kézi módszerrel valamiylen vésővel?

Válaszotokat előre is köszönöm!

Kétszárnyú bejárati kaput (1.5 m széles 1. 65 magas/szárny)    min. milyen méretű  zártszelvényt igényel?  40x20 vagy 30x30-ra gondoltam , csak nem tudom 20-asba lehet-e olyan keskeny zárat kapni.

Ha valóban csak egy helyen (és ritkán) jelentkezik a probléma, érdemes elgondolkozni ezen a megoldáson:

http://hu-hu.sopro.com/products/bcp/baustoffe/bzf/specialis-habarcsok-es-anyagok/30932/kapillaris_kitolto.html

Én már dolgoztam vele, jónak tűnik, ettől függetlenül a biztos megoldás az, amit nopánick írt.

A műszaki adatlapot mindenképp olvasd végig figyelmesen!

Köszönöm szépen a kimerítő választ! Profi leírás :) Az XPS nélküli verziót mondták nekem is, télen nem lakott a nyaraló, esetleg ősszel-tavasszal pár nap a fűtés. Az a baj, nem akartunk nagy felújítást, és ázás igazából a szobákban csak 1 helyen volt 3 év alatt, az egyik sarokban. A konyhában már alá van szigetelve a beton bitumennel, ez látszik. A meglévő beton és fal közötti résben éppen az a tervem, hogy összekössem a fal szigetelését a betonnal. Ez így nem kivitelezhető valami jó folyékony bitumennel? (ha van ilyen) A konyha-fürdő részben az általad írt megoldás lesz, hétvégén szedem ki a követ és földet.

A kőműves jól mondja, csak az még kevés...

A tökéletes megoldás, hogy

- betont felverni

- a leendő végleges padlószint alatti 42 cm-ig kiszedni a földet is

- a föld felületet tömöríteni, padlószint alatti 43-44 cm-ig

- falat letakarítani, hogy a vízszigetelés rendesen tapadjon rá

- a fal-alap közti bitumenes szigetelést, belül felvezetni a falon, padlószint alatti 4 cm-ig

- kavicsfeltöltés terítése, a kiszedett föld helyett (~ 17-18 cm-t kell teríteni)

- kavicsfeltöltés tömörítése padlószint alatti 28 cm-ig

- 10 cm vastag XPS (csak ez jó ide) hőszigetelő habtáblák a kavicsra, hézagmentesen

- nejlon fólia terítés a habra (beton lefolyása ellen)

- ~10 cm vashálóval erősített szerelő beton a fóliára+habra, padlószint allati 9 cm-ig

- VÍZSZIGETELÉS a szerelő betonra, ÖSSZEKÖTVE a korábban a falra felvitt vízszigeteléssel,

  a beton-fal sarokban HOLKER-rel összekötve!!! és nem ám sarkosan fordulva a szigeteléssel (sarkosan >> elszakad idővel)

- 6-7 cm aljzatbeton a burkolat alá (burkolat vastaságtól függ a vastagsága)

- padló burkolás...

Aligha készülsz ekkora melóra, de sajnos ez a jó megoldás, ha már felújítasz, rendbe raksz dolgokat.

A padló alá is kell a vízszigetelés! ami össze van kötve a fal alatt lévővel résmentesen.

Így a ház padlój alól ÁLLANDÓAN érkező pára nem tud a falnál nedvesedést okozni,

mint most tette, mert ez padló alól a fal meletti résen távozó pára áztatja el a fal alját!

Hiába látod majd aljzatbeton nélkül szárznak a falat... amint lesz alzjatbeton... ismét újra ázni fog.

Ez ellen kell a megszakítá snélküli padló-fal vízszigetelés....

A hőszigetelés pedig, nagyon jót fog tenni a fűtés számlának!!! illetve

sokkal kevésbé fogod hidegenek érezni a padlót, ha cipő-papucs nélkül

járkálsz rajta, és nem fogja a hideget sugározni, hideg érzetet okozva.

A kavics feltöltés pedig, a talaj nedvességet-párát tartja távol a padló rétegrend aljától...

Ha, magas a lábazat (több mint ~félméter) és TÉNYLEG jó száraz a föld a padló alatt, akkor a kavics feltöltés kihagyható.

Értelemszerűen, ekkor ennyivel kevesebb földet kell kiszedni...

------

Lehet a hőszigetelést is elhagyni, de nagyon nem ésszerű...

(mondhatni hülyeség kihagyni, hisz mindössze ~ 3000 Ft/m2 többlet

az XPS hab ára és ezt a fűtés költség csökkenlés cirka 4 év alatt kitermeli,

majd utána a hőszigetelés már minden évben továb sporól... örök időkig)

A vízszigetelés (és emiatt a dupla beton réteg) viszont elhagyhatatlan.

Így a minimális teendők...

- betont felverni

- a leendő végleges padlószint alatti ~17 cm-ig kiszedni a földet is

- a föld felületet tömöríteni, padlószint alatti 19 cm-ig

- falat letakarítani, hogy a vízszigetelés rendesen tapadjon rá

- a fal-alap közti bitumenes szigetelést, belül felvezetni a falon, padlószint alatti 4 cm-ig

- ~10 cm vashálóval erősített szerelő beton a fóliára+habra, padlószint allati 9 cm-ig

- VÍZSZIGETELÉS a szerelő betonra, ÖSSZEKÖTVE a korábban a falra felvitt vízszigeteléssel,

  a beton-fal sarokban HOLKER-rel összekötve!!! és nem ám sarkosan fordulva a szigeteléssel (sarkosan >> elszakad idővel)

- 6-7 cm aljzatbeton a burkolat alá (burkolat vastaságtól függ a vastagsága)

- padló burkolás...

Hozzáértő segítségét kérném. ( én ebben a témában nem vagyok az) A nyaralót újítjuk fel, ami egy kb 50 éves ház. A konyha és fürdő részben fel kell szednem a követ, mert homok van alatta és kell egy aljzatbeton amire majd lehet burkolni. Úgy nézett ki idén tavasszal a dolog, hogy vizes a vakolat is. Most hogy megbontottam, látszik hogy a tégla fal alatt van bitumenes szigetelés, de mélyebben mint ahogy a kő volt, és a vakolat aláment kőnek. ugyanez van a szobákban is, csak ott beton van. A vakolat leverése után a télák száraznak tűnnek. ( most tavaszig így lesz, így remélem meglátom mi lesz a téglákkal: ha szárazak akkor jó kell legyen a szigetelés, gondolom én)

A kérdésem a következő? Tudok-e úgy szigetelni - átkötni a fal szigetelését a betonig (kb 1-2 cm-es rés van a fal és beton között ha kiszedem a vakolatot), hogy a kitisztított résbe bitumenes anyagot töltök ami éri a fal szigetelését és a beton oldalát is, majd utána felvakolni? Jövő héten lesz fotó hogy érthetőbb legyek, lehet hogy így nem tiszta mit szeretnék. (azt hogy a vakolat ne vizesedjen) A kőműves felverné mindenhol a betont, de én nem akarom mert a beton száraz volt.)

...azért ne pont csőtörésre méretezd a falat :-) de az ytong ebből a szempontból nem különbözik más falazóanyagtól. könnyebb benne helyet vésni a vízvezetékeknek (amelyeket azonban érdemes legalább vékonyabb fajta szigetelőcsőbe húzni). soronként vasdrót a habarcsba fontos, a vízmelegítőt pedig érdemes átmenő csavarral szerelni (vagy inkább a vízmelegítőt tartó átmenő csavarokat beépíteni a vakolás előtt -- ehhez persze ismerned kell a pontos méreteket). a fal teteje és a mennyezet közötti 1 centis rést pedig purhabbal zárd: amikor megdagad, nekifeszül a falnak és a mennyezetnek (merevít), de megmarad a szükséges rugalmassága.