Hát ezért nem építenek így ma már semmit. Ha értenék az elektronikához, akkor keresnék batár nagy SRAM-okat, valamilyen CPLD-t a logikának, és az egészet szintillesztőkkel kapcsolnám az eredeti géphez. Ez utóbbit lehet gyári tokozottat is találni, illetve vannak egyszerű tranzisztoros kapcsolások is, amiket szerte az interneten meg lehet lelni.
Ami viszont nem világos, az az hogy milyennek is képzeled el a bővítést. Eddig azt hittem, hogy többé-kevésbé transzparens lenne, a vezérlés nagyjából tetszőleges helyre be tudná lapozni a belső RAM helyére a külső tár szeleteit. Most meg úgy tűnik, mint ha valami PC-s EMS-re hajazó dolgot terveztél volna. Vagy mit értettem félre?
Péntekre összeállt [a fejemben] a külső dRAM bővítőm. Ám végtelen szomorúsággal olvastam, köztetek nemhogy labdába rúghatnék, de még szedegető sem lehetek. A kütyüm csak a beépített memóriával együtt teszi ki a ... 16 MB-ot. :-(
És jött a hétvége. Az agyam kitisztult [az alkoholos átmosás után]. :-)
Mire is lenne jó ez az EXTRAM?
Nincs az az eszement programozó, aki gépi kódú rutinokkal teleírná.
Elhelyezhető [lenne] 1500 színes vagy 1800 fe-fe kép. Ezek moziban 60~70 másodpercet adnak. Ám hol az a DMA, amely a 1,8~2,0 MHz órajelen vetíteni tudná?
Marad[na] a képregény. Csakhogy, ott van éppen elég idő lemezről töltögetni a következőt [miközben a monitoron lévőt az olvasó/néző földolgozza]. "GETKEY"-re címváltás. A lemezcsere is rövidebb, mint gyerekkoromban a Füles jővő heti érkezése.
Még egy kis "apróság": a NYÁK íróasztal méretű, az alkatrészek száma ezres nagyságrendű [még akkor is, ha az eredeti 4164-eseket 4464-esekkel helyettesítem], és még villanyórát is kell[ene] cseréltetni.
A "legtöbb" hagyományos(!) DRAM multiplexelt címzésű :)
Valójában minden nagyobb memóriachip belül mátrix szervezésű. A romok promok és sram-ok is.
Anno a kevesebb kivezetés, kisebb tok miatt (is) alakult ez a ram-oknál így, illetve a frissítésnél is kedvezőbb valamelyest.
Később már "így maradt", ..és bizony, ebben a "kisgépes korszakban" sokszor teljes elmebaj ez.
Plusz alkatrészek, sorrendi dram vezérlő logikák, multiplexerek amiatt, ami végül összesen sokkal jelentősebb költség, mérnöki ráfordítás, mint a dram gyártónak több kivezetés, nagyobb tok, más külső címzési logika lenne.
Azután a chipsetek (és ez még nem PC, lehet korai amiga vagy atari vagy bármi) kvázi áltlánossá válásával megint kedvezőbb volt a kevesebb címvonal, kevesebb nyákterület, kivezetés, kontakthiba-lehetőség, a szükséges logika meg úgyis a chipset teljes bonyolult "lelkének" tizezered, százezered része, nincs számottevő jelentősége, költsége.
Nem terveztek mást. Minden DRAM mátrix szervezésű, ahol előbb oszlopot majd sort kell választani. A multiplexerek csak eldöntik, hogy éppen melyiket kell címezni.
A Gate-in jelről lehet egyáltalán bárhol olvasni valamit. A nagy Plus/4-es könyvben csak egy odavetett mondatra emlékszem, ami nekem nem mondott sokat, igaz én nem is értek hozzá. Mondjuk meg lehetne szkópolni, hogy van-e egyáltalán rajta bármi, és az vajon milyen viszonyban van a többi vezérlőjellel?
Ez van a nagykönyvben:
Ráakasztom a gépre a logikai analizátort aztán megnézem! :-)
Mert az 1MB-os tűnt logikusnak! Ha már a C64-esek "verték a nyálukat", hogy mennyi mindenük van, akkor kellett egy ilyen a kedvenc gépeimnek is! :-) Van egy fanatikus gyűjtő ismerősöm, aki nyaggatott, hogy csináljak nagyobb kártyát és abba tényleg minden is beleférne! :-) "Lehet" egyszer nekiállok! ;-)
64k-n ként kellene lapozni ugyan úgy egy regiszterrel, és ezen belül az egyes 16k-s "allapok" a négy ROM kiválasztó jelhez lehetnének kötve.
Van ilyen 64kb-os kártyám, mert ez volt az első fejlesztésem. Ez a C1L-C1H, C2L-C2H jeleket fogja össze TTL áramkörrel, de ezekkel is csak 32kb-ot lehet egyszerre láthatóvá tenni $8000-től. Viszont az összes belapozható variációt meg lehet oldani vele. Kitűnően kezeli ez a kártya az Octasoft basic 7 CRT fájlt. Illetve csináltam magamnak jiffydos cartridge-t, mert az sem volt a mostoha gyereknek, csak a c64-eseknek. Amíg C64-re EasyFlash kártya kell a jiffydos-hoz, addig nekem elég 2db. TTL ic, meg egy eprom. Ki-be tudom kapcsolni a gyorsítót a gép kikapcsolása nélkül!!! Ha akarom van magnó kezelés, ha akarom Jiffydos van a helyén és fut is!
Miért nem tetted $FDFE-re? Az Solder hasonló bővítésének van "fenntartva", ami praktikusan nem létező dolog.
Azt hiszem itt kérdeztem meg először, hogy milyen címre érdemes tenni a _CS-t. Ez lett, de bármikor át lehet variálni a kapcsolást. Eddig még nem okozott problémát!
Így működik az a hardver is, amivel BSz a Wild Compokon indul és pl. az Evo Lution. Csak ott még van alatta egy SD (vagy CF?) alapú gyors háttértár, ami tolja alá az adatokat, hogy videó (és audió) legyen belőle. A plus/4 ott "csak" az FLI megjelenítést végzi.
Nem a kötözködés kedvéért kérdem, hanem mert tényleg érdekelnek a megfontolásaid:
Miért nem 4 MB-s bővítést készítettél? 64k-n ként kellene lapozni ugyan úgy egy regiszterrel, és ezen belül az egyes 16k-s "allapok" a négy ROM kiválasztó jelhez lehetnének kötve. Igaz, ekkor a két felső "allap" utolsó 1-1 kB-ját elvesztenénk (-128 kB = 3,875 MB) az I/O terület és a KERNAL miatt. Plusz bónusz kérdés: miért csak 64 lap, miért nem 256? Abban már elférne minden IS. :-)
Miért nem tetted $FDFE-re? Az Solder hasonló bővítésének van "fenntartva", ami praktikusan nem létező dolog. És a két "kosztüm" OS-én kívül szerintem aligha támogatja más.
Ha azt akarod, hogy kompatibilis legyen az "illegális" utasításokkal, akkor ne válaszd a 65C02-t! Ha szerinted ez nem számít, akkor nyugodtan használd a CMOS-t! Mondjuk azok a programok, amiken valamilyen "titkosítás" van előszeretettel használták azokat az utasításokat, amik nem része a hivatalos utasításkészletnek. Illetve teljesítmény megfontolások miatt a modernebb programok között előfordulhatnak olyanok, amik ezekre támaszkodnak. Demókra és gyorstöltőkre gondolok, de nem lepne meg, ha kiderülne a legutóbbi nagy játékprojektekről, hogy azokban is kihasználták ezeket a lehetőségeket. Egyébként klasszikus NMOS 6502-t könnyű beszerezni?
A Gate-in jelről lehet egyáltalán bárhol olvasni valamit. A nagy Plus/4-es könyvben csak egy odavetett mondatra emlékszem, ami nekem nem mondott sokat, igaz én nem is értek hozzá. Mondjuk meg lehetne szkópolni, hogy van-e egyáltalán rajta bármi, és az vajon milyen viszonyban van a többi vezérlőjellel?
Már gyártódnak a 8501-es processzor helyettesítő nyáklapjaim és kérdezném hogy 6502 vagy 65C02 legyen a lelke az áramkörnek? A Gate-in lábat és áramkörét nem raktam bele, mert akitől kérdeztem a miben és hogyan létét, az nem válaszolt, aki meg igen az sem érdemben. Utoljára MCes-t kérdeztem, mert ő ugye megcsinálta a CPLD-s verzióját, amivel a krill loader nem ment, mert nem volt neki a proci adatirány regisztere megcsinálva, amit később javított. De érdemben nem válaszolt ő sem.
A Csory féle bővítőnél meg kijelölsz egy 16k-s ablakot a 64k-s címtartományban (A14-A15 címbitek) és megmondod, hogy abban az ablakban a teljes memóriából melyik 16k-s lapot akarod látni.
Ne ez tetszik! Az én 1MB-os cartridge-m is 16kb-os lapokkal dolgozik a C1L-en keresztül, plusz egy _CS jel lett kiépítve az $FE00-re, ami olyan mint a C64-nél azt I/O1 jel. Ezzel a két jellel meg persze logikai ic-vel 64db. 16kb-os lapot lehet $8000-BFFF-ig belapozni. Lehetne még akár cartridge képregényt is írni és a grafikus területre küldeni a képeket a kártyáról! :-D Majdnem úgy működik mint egy membővítő! :-)
1. Most akkor a C=128 könyvét kellene előbányásznom. Onnan ismerős a rövidítés (Field-Programmable Gate Array [?]). Ott az végzi a RAM-ok és ROM-ok társítását (16 BANK-kombináció).
0. Igen, az az egyik leggyakrabban meghaló dolog és mivel semmi másban nem használták így valóban hiánycikk
1. Az FPGA (lehet, hogy CPLD, nem néztem meg annyira) egy szabadon programozható logikai áramkör, egészen komoly kapcsolások kiváltására szolgál. Természetesen nem C64-ből van.
2. A CAS valóban azért kell, mert az a RAM elérés chip-select-je
