Ez furcsának tűnik nem igaz?A rómaiakhoz hasonló bürokratikus rendszer ,talán a huszadik századig nem is létezett és mégis keveset tudunk róluk.Persze ez relatív,mert ha más népekről való tudásunkal összevetjük,még a görögökével is,bizony azért elég sokat tudunk róluk.Azért a hadseregről is vannak ismereteink,bár valóban inkább a késő köztársaság és a császárság idejéből.Egyebek közt ezért is van a kísérleti régészetnek fontos szerepe ,a múlt gyakorlati megismerésében.Igazából csak az tudja átélni azt az érzést,hogy milyen is lehetett római katonának lenni aki maga is felveszi az ő felszereléseiket.Persze ebben a dologban óhatatlanul vegyül egy kis spekuláció is de,ahogy mondani szokták semmi sem tökéletes!Ami a római hadsereget illeti,ezt lehet nevezni a szó mai értelmébeni első hivatásos hadseregnek,az itt először alkalmazott tiszti,és tiszthelyettesi katonai rangokkal ,kitüntetésekkel,csapatnemekkel ,a hadsereg uniformizálásával(ez persze csak nagyvonalakban igaz,de egységszinten megvalósult).Ebben a hadsregben léteztek komoly ,hadtáp,műszaki,tüzér,felderítő,segéd,szanitéc alakulatok melyek a mai modern hadrendet hozzák előtérbe.Ilyen fejlettségű,felépítésű hadsereg a napóleoni háborúkig nem is létezett.A rómaiak általában,maguknál jóval nagyobb létszámú seregekkel ütköztek meg.Az,hogy végűl annyi sok népet leigáztak,köszönhető a hadseregük magas színvonalon való működtetésének,mely a legtöbb korabeli(sőt utána is)sereget felülmúlta. A római, katonai értékeket valló nép volt mely,sokat tanult más népektől és alkalmazta,beolvasztotta a saját rendszerükbe.Ez a nyitottság is az erényeikhez tartozott(persze ez az élet ,más területén is igaz volt).A katonai történetük folyamán több, nevekhez is köthető haderőreformot is végrehajtottak,alkalmazkodva a megváltozott hadiviszonyokhoz.Bár alapvetően maradtak gyalogos haderő,ami a későbbi lovasnomád népekkel való összeütközéseknél,bizony megmutatta ennek hátrányát.Attól függetlenül nekem az a véleményem,hogy ha a birodalmi helyzet továbbra is stabil hátországot biztosított volna a katonaságnak a késői időszakban,akkor ezekhez a körülményekhez is sikeresen alkalmazkodtak volna,mint előtte oly sokáig.Példának a teljesen másfajta harcmodor elsajátítására,elég ha a tengeri hadviselést említem.A római alapvetően nem tengeri nép volt,és mégis képes volt az egész földközi tengert az ellenőrzésük alatt tartani később.A császárkorban így is nevezték:a mi tengerünk. |
