Kis országunk műemlékei közül a Visegrádon találhatóak hatalmas feladatot jelentenek a műemlékvédelmi szakembereinknek! Már csak a Dunától kezdődő Vizivár -- Alsóvár -- felvezető várfal -- Felsővár együttesére + a királyi Palota objektumára elég gondolni... pedig ezeket látogatja nagyobb tömeg, ezt reklámozzák világszerte, hát ezt kellene feltárni és illendő formában bemutatni!
Igen-igen, múltkorában jegyezted-jegyeztük meg, hogy a régi műemlékeket feltáró szakemberek minden esetben a saját elképzelésüket látják bele az alaktalan, torz falmaradványokba!
Nos Lux Kálmán az 1940-es években így képzelte el a visegrádi palotát, ami nem baj, a tervezőpapír mindent elbír... aztán persze csak igazából az 1950-es években kezdtek hozzányúlni-hozzátenni a föld alól kibontakozó palota maradványaihoz. Ezért raktam be azokat az archív fotókat, hogy lássuk a kezdeteket!
Sajnos a Velencei Charta dogmái miatt az 1960-as évektől megrekedt a továbbjutás lehetősége... kiásták és konzerválták a falak alapjait, de hogyan tovább?
Sok esztendeig csak ezt láthatta az ide érkező kíváncsi:
Hát ez így nem maradhatott, ezt mindenkinek be kell látnia!
A visegrádi királyi palotát szerintem nagyon elszúrták - oda nem illő módon soha nem volt állapotban építették fel. ne haragudj, hogy ezt mondom...
Az a helyzet ugyanis, hogy nem maradtak fenn eredeti ábrázolások róla (hacsak valahol Isztambulban egy levéltár mélyén egy Mátyás Corvinában nem) és nem tudni, hogy is nézett ki...
Én két éve jártam ott, elborzadtam attól, ahogyan meg lett csinálva. Akkor már inkább a fellegvár, az legelább megőrzött valamit a Vár jellegéből...
Na, ezt a levelet kaptam. Ha egyáltalán be tudtam másolni. Az íróját nem tudom bevonni a beszélgetésbe, így majd figyellek benneteket. :)))
Egész jó képeid vannak a palotáról, bár az első kettőt ismerem, a Lux-féle rajzot nem. Megnézve a jelenlegi helyreállítást, szerintem közelebb áll a reneszánsz (itáliai) stílushoz, mint Lux elképzelése. Lux egyébként se biztos, hogy alapos volt iylen tekintetben, ismerve elképzeléseit a füzéri várról, ahol az árnyékszéket toronynak (!!! :))))))) vélte, a kápolna szűk ablakait meg lőrésnek.
Buzás G. szerint a rekonstrukció az előkerült régészeti leletek alapján hajtódott végre. Továbbá az ő véleménye szerint a palota köveit nem Visegrádon használták fel építkezésre, mert ott ilyet nem találtak, hanem Vácon, Budán, Szentendrén, kihasználva a Duna olcsó szállítási lehetőségeit.
ki tudnánk tárgyalni az épületet... csatlakozom karako-hídhoz, a visegrádi királyi palota megér annyit, hogy -- kivételesen! -- itt a váras Topikban kitárgyaljuk!
Részemről még mindig fenntartom a véleményemet, hogy amit létrehoztak, még mindig jobb, mintha semmit sem tettek volna az érdekében!
De mivel még mindannyian olyan fiatalok vagyunk, lássuk a palota feltárásának kezdeteit, hogy össze tudjuk hasonlítani a napjainkban látottakkal!
A palota összedőlt romjait a XVIII. század elején a Visegrád települését újjáépítő németajkú telepescsaládok hordták el, a köveket felhasználva lakóházaik építésére.
A régészek az alábbiakat találták a kiásott törmelék alatt:
Arra azért kíváncsi lennék, hogy az ismerősöd mit értett azon, hogy a palota nem így nézett ki?? Legalább ki tudnánk tárgyalni az épületet, ahogy már pár várnál megtettük.
Regéc jöhet, de jó lenne Füzért is útbaejteni, nomeg az út végén Tállyát is :)))))
Tomatas: Akkor este feltöltöm a tárra, ahol regisztrálj látogatónak, akkor majd be tudsz lépni a megadott mappába, amely címét a mailcímedre küldöm majd. Üdv.
Kösz szépen, hogy színessé teszed a Topikot! Ez különösen ránk fér, most, hogy a fehér hótakaró szutykos szürke latyakká változott...
Amúgy mit gondolsz róla, ezek a csodaszép nyugat-európai várak hogyan élték túl a középkor vérzivataros évszázadait? Vagy inkább a lelkes várbarátok szorgalmas helyreállítást végző kezeiktől láthatóak napjainkban ennyire épnek?
Beszkenneltem neked a visegrádi palota egyik anyagát. A TÁRhelyemre fogom feltenni, de majd kellene az emil címed, légyszi írj nekem egy mailt (nem publikus a címed).
