Már megadtam! De azért ennek ellenére vigyázni kell v -> c közelítésnél és az összetett részecskék/az anyag tehetetlen tömegénél! Miért? Mert ha a test megközelítöleg fénysebességgel halad, akkor ez már olyan nagy, mint a test alkotórészeit összekötö kölcsönhatások c-sebessége! Vigyázat tehát a v-> c-nál és az összetett részecskék tehetetelen tömegénél!
A v sebességgel változó tehetetlen tömege a kondenzált anyagnak: m(anyag,v;i) = m(anyag;g)(1-delta(anyag))/(1-(v/c)2)^1/2, ahol az m(anyag;g) és a delta(anyag) állandók. Az anyag nyugalmi (v=0) tehetetlen tömege meg m(anyag,v=0;i) = m(anyag;g)(1-delta(anyag)). /Ha én ezt az utolsó formulát használom, ez mindig v/c << 1 -nél értendö, tehát a Föld felszinén és a laborban nyugvó anyagnál./ Innen látod milyen össze-visszaság van az általad megtanult fizikában az 'tömeg' fogalomnál!
Gézoo! "... Nos onnan, hogy Te írtad '0,7% hibával 0,3% eltérést' ..." Ezt nem én írtam! A 77 cm nem 'hiba', hanem a hidrogén és a vas útkülönbsége 110 m esés után. A 33 cm meg kb a Li és az Fe közötti útkülönbség! Ezt Te nagyon összekeverted! Ezt is csak Te érted: "A másik 10-5 hibával 10-3 eltérés =>> 1,10 000 mm hibával / 110, 000 mm." - Az ezreléknyi eltérés a súlyos és a tehetelen tömeg között a bremeni 110 m-es ejtötoronyban 11 cm-es útkülönbségnek felel meg. Ezt a különbséget le tudom 1mm pontossággal olvasni a felvételekröl, ami megfelel 10^-5-es hibának. Te valahogy a szezont a fazonnal nagyon összekeverted.
Nem kultiválom a honlapi terjeszését ez elméletemnek, kézzelfogható okokból. Én inkább a papirformán való közlést léptetem elönyben, és ha lehet a szakfolyóiratokon keresztül. Eddig a peer-review-journálok (Phys. Rev., Phys.Lett., New Journal of Phys., CQG, és a Fizikai Szemle sem) nem találták meg az útat a leközlésre. Így egy könyv lett belöle, ami az idén megjelenik. Ott minden megtalálható lesz.
aham, szóval ezeket az eredményeket sem fogadod el...... egyébként van valami honlap, vagy ilyesmi ahol az elmélettedet olvasni lehet, ugyanis kicsit későn jöttem asszem, és lemarattam az elejéről.....előre is kösz....
Na azért várjuk meg azt amikor egy helytálló gravitációs-mezöben és a fénykibocsátást megértve vizsgáljuk a távoli csillagok vöröseltolódását, mielött idö vonalakat húzunk a Big Bangig....
Nem! Úgy zavarja, hogy nem függ a mérés eredménye az m(g) és m(i) különbségétöl. Úgyebár Eötvös abból indult ki, hogy CSAK a centifugális erö és CSAK a Föld vozóereje lép fel a kisérletében, aztán kisül, hogy emellett létezik egy harmadik erö is (a zavatás), aminek sem az irányát sem a nagyságát pontosan nem ismerjük. Aztán változtathatod az iga karja irányát, nem kapsz ki semmilyen értelmes eredményt.
Tévedsz! A kétfajta tömeg megkülönböztetéséböl ered, ami nem használja az UFF-t! A korrekcióban a tehetetlen tömegek állnak, tehát ez (1+m(i)/M(i))! Az 3. Kepler törvény másik oldala meg arányos az m(g)/m(i) = (1+ delta)-val, függ az összetételtöl és megsérti az UFF-et.
nem érted mit akarok kérdezni.....azt látom, hogy a te elméletedben külön vannak választva ezek a dolgok....de az én véleményem az, hogy a természetben nem.....tehát a kvázirészecskék minden tulajdonsággal rendelkeznek/rendelkezhetnek, amivel az általad reálisnak nevezett részecskék.....és épp ezért kértem hogy mondj egy különbséget, mert az hogy "....-ok csak segédeszközök", nem túl meggyőző....
ha most sem sikerült megértetnem magam, akkor ráhagyom, de egy probálkozás még belefért:)
Jó ez a zavaró elektromos hatás, ami mindig PONT úgy zavarja meg az Eötvös kísérletet, hogy ne 10^-8-os pontossággal megegyezzen két érték, ami állításod szerint 10^-3 különbözik.
Olyan ez az egész, mintha valaki állítaná, hogy tíz méterről mindig a darts-tábla közepébe talál. Te kételkedsz ebben. Erre fogja, százszor belehajítja neked tökéletesen. A te kifogásod meg az hogy, "de közben összevissza fújt a szél, így nem érvényes...."
A "reális" részecskéknek kétfajta elemi töltése van. Ezek jellemzik a "reális" részecskét. A kvázirészecskék meg csak segédeszközök, valamit helyettesíteni. Igazában kvazirészecskék nem léteznek.
A 3. Kepler törvényében álló R^3/T^2 x(1+m/M) arányos a bolygók m(bolygó;g)/m(bolygó;i) = 1+delta(bolygó)-jával. Már ebböl kijön az aránylag nagy, 0.15%-os, eltérés a Mars és Uránusz között és dokumentálja a bolygók különbözö összetételét és az UFF ilyen nagyságú megsértését. Ezt nem a másik bolyók perturbációja eredményezi.
Az m/M elsőrendű korrekciós tag a Newton-képletekből jön ki, ami tartalmazza az UFF-ot. Ezekután ez hogyan is dokumentálhatja az UFF megsértését?
És ehhez nem kell más bolygók perturbációs hatását számolni. Meg variációszámításra sincs szükség.
Bocs, asszem nem pontosan fogalmaztam meg a kérdésem, nem azt kérdeztem, hogy mi alapján osztályozod a "részecskéket és nem részecskéket", hanem arra akartalak kérni, mondj egy tulajdonságot, amely a "reális" részecskékre igaz, és (pl: "a pozitív lyukak") kvázirészecskékre nem......
jah, és ha azt mondod: "...-ot felejtsd el" minden magyarázat nélkül......hááát.....
