Illésf, jól látom, hogy a gőzvonatású vonatra ennyi lenne a pótjegy?
Príplatok za parnú lokomotívu .................................................... 3000,-Sk
Mert ez nagyon durva!!!
Ahhoz képest, hogy a sima vonat 80,- SK!
Ha Taktaharkányban figyelmesen elnézel a vonatból északra - és van olyan szerencsád, hogy az északabbra fekvő vágányokon nincs szerelvény, akkor látható még az egykori átrakó magasrakodója.
Ezt az 1956-os taktaharkányi térképet nem tudod beszkennelni egy kicsit jobb felbontásban? A múltkor figyeltem a vonatból az esetleges nyomokat az állomáson, de semmi gyanúsat nem láttam. Persze ha leszálltam volna, akkor lehet, hogy többet láttam volna...
piret: annyit tudok, hogy talán 1968-ban szűnt meg, és az első C-50-es elég korán megjelent ezen a vonalon.
Mindig tanul az ember:
A légsürítö után van egy utóhütö csököteg, azt követöen egy centrifugális elven (is) müködö szürövel is felszerelt olajleválasztó van, amit fütöpatronnal is elláttak (a Gigantban legalábbis)... A V 63, V 46 olajleválasztói ugyanolyanok, mint a V 43-é. Csak az előbbi kettőn EW-6-os önműködő vízleeresztő berendezés van, amiben valóban van fűtőbetét.
... mert a víz jó része is itt válik ki. Itt ezt a trutyit le is lehet (kell) ereszteni. Az olajleválasztóból kell leereszteni, ez nem környezetbarát megoldás, az EW-6 a leeresztést végzi önműködően.
A fölégtartály után jön az alkoholporlasztó, ami a továbbmenö levegöben maradt vizet hivatott megköttetni. Az nemköti meg, csak alkohol hozzáadásával a fagyáspontját szállítja le.
Ezután még van(nak) újabb cseppleválasztó(k), amik az alkoholos vizet gyüjtik össze, ezek viszont (Szibéria kivételével) nem fagyhatnak be. Ilyen van pl. a fékezöszelep alatt, az áramszedök légtartályai alatt stb. Cseppgyűjtők, porfogók, szűrők, illetve a csövek, edények alján vízleeresztő szerelvények (csapok, csavarok) vannak. Ezek is, meg a léghálózat is eldugulhat a pangó víz megfagyása miatt, abból ugyanis előbb-utóbb a hozzákevert alkohol távozik. Ezért kell őket a jellegüktől függően különböző időközönként vízteleníteni.
Egyes vasutakon (MÁV) létezik egy E2-es "nevű" Fékutasítás, amely a fékrendszer víztelenítését időszakonként (fagyban a mozdonyokét szolgálat végén) kötelezően előírja.
A féktömlők összekapcsolása előtt pedig azt ki kell fúvatni, hogy a vizek meg a kosz kimásszon belőle...
Jelentem, utánanéztem. A légsürítö után van egy utóhütö csököteg, azt követöen egy centrifugális elven (is) müködö szürövel is felszerelt olajleválasztó van, amit fütöpatronnal is elláttak (a Gigantban legalábbis), mert a víz jó része is itt válik ki. Itt ezt a trutyit le is lehet (kell) ereszteni. Á fölégtartály után jön az alkoholporlasztó, ami a továbbmenö levegöben maradt vizet hivatott megköttetni. Ezután még van(nak) újabb cseppleválasztó(k), amik az alkoholos vizet gyüjtik össze, ezek viszont (Szibéria kivételével) nem fagyhatnak be. Ilyen van pl. a fékezöszelep alatt, az áramszedök légtartályai alatt stb.
Azt nem tudom, hogy kisvasúti gépekben is vannak-e ilyesmik, erröl nincs kéznél irodalmam. Ha nem, bocs az OFF-ért.
Egyszer én is megpróbáltam kísérletképpen Kemencén az érseki kocsival csak kézifékkel lejönni a Kőrózsától olyan idóben, amikor a sínkorona felett volt a hó magassága. Szinte a legkisebb mozdulatra megcsúsztak a kerekek, gondolom a féktuskó és a kerék közé került hó- és jégrétegnek köszönhetően. Végül nagyon lassan, óvatosan le lehetett jönni úgy, hogy nem volt balesetveszélyes a dolog, de ha váratlanul éri az embert, akkor igen kellemetlen szituációt tud okozni.
Érdekes dolgokat okozhat a fagy kézifékes üzemben is. Egy hazai erdei vasúton történt az alábbi baleset:
Napos de hideg téli időben a rakott tehervonat egy enyhe lejtőben fekvő állomáson megállt, a fékezők gondosan befékezték a kocsikat, majd bementek a közeli erdészházba. Mire később visszatértek a vonatukhoz, már csak hűlt helyét találták, illetve a vonatot pár kilóméterrel lejjebb szétszóródva az erdőben.
Az történt, hogy a féktuskók és a kerekek között jégréteg volt, ami kellő tuskóerővel még bőven biztosíthatta az állvatartást, azonban a napos időben a jég hamar kiolvadt, és ezzel a fékhatás megszűnt.
Külön gondot okozott, hogy a súlyosan megsérült teherkocsik jelentős részét újonnan vásárolták kicsivel az eset előtt.
Természetesen nem. Szokásos módszer, hogy a légrendszerbe denaturált szeszt töltenek (na nem tele), ami megköti a kikondenzált vizet, az alkohol fagyáspontja -113 fok, szóval bírja. Persze hígul a vízzel, ezzel a fagyáspontja is emelkedik, de sokáig használható. Emiatt van pl. az UV villamosokon olyan spirituszszag.
Vannak ún. légszárítók is, pl. a nagyvasúti mozdonyokon. Holnapra megpróbálok utánanézni, pontosan hogyan müködnek.
