Keleti részeket viszik az oroszok, a "világ" meg végignézi?
Most már az. És mindezért a Nyugat csak és kizárólag önmagát okolhatja, nem kellett volna anno a "narancsos" xart kevernie, nem kellett volna most a Majdanon lázítania, nem kellett volna a saját maga által gründolt megállapodás semmibe vételéhez gratulálnia, stb...
Talán ha kirugdosnák Brüsszelből és Washingtonból a sok szakértői címszóval túlfizetett idiótát, és keresnének olyanokat, akik azt mondják, ami a helyzet, és nem azt, amit a saját politikusaik hallani akarnak... akkor talán nem kevernék magukat ilyen helyzetekbe...
Horthy kormányzó hadparancsa Kárpátalja visszafoglalására - lapszemle 1939-ből
A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója csütörtökön a következő hadparancsot adta ki: Honvédek! Ismét történelmi napokra virradtunk! A cseh zsoldosok országuk életének utolsó perceit is arra használták fel, hogy megrohanva határainkat, magyar véreinket és azok javait pusztítsák. E támadások azonban a ti ércfalaitokon összetörtek, a támadók véres fejjel menekültek megtorló karjaitok elől. Megelégedéssel állapítom meg, hogy ezekben a súlyos harcokban derekasan a honvédség dicső múltjához méltóan álltátok meg helyeteket. Most, amikor útba indítalak benneteket Kárpátalja húsz éven át sanyargatott népének, magyar testvéreink felszabadítására, biztos vagyok benne, hogy a nagy fáradsággal és esetleg újabb nehéz harcokkal járó feladatot épp olyan tökéletesen fogjátok megoldani, mint ahogyan a cseh támadások ellen megvédtétek határainkat, és vissza fogjátok venni ruszin testvéreinket is Szent István birodalmába, ahol ezer éven át, jóban-rosszban egyaránt velük éltünk, örültünk és véreztünk. Honvédek! Isten és a haza nevében, kísérve népünk szeretetétől, előre ezer éves határunkig, a Kárpátok bércéig, hogy ott kezet nyújthassatok lengyel bajtársaitoknak! Legyetek tudatában annak, hogy az egész világ szeme rajtatok van. A Magyarok Istene segítsen benneteket! Kelt Budapesten, 1939. évi március hó 16. napján Horthy s.k. Vitéz Bartha s.k. Kárpátaljai segélykiáltások Ungvár, 1939. március 15. (Magyar Távirati Iroda) Az utóbbi napokban súlyosra fordult ruszinszkói helyzetben a magyar és ruszin lakosság körében újból erőre kaptak a Magyarországhoz való csatlakozás elérésére irányuló törekvések, és annak kifejezéseképpen több községben, így Turjaremetén, Porosztón, Nevickén, Ilosván és Polenán, titkos gyűlésre jöttek össze a magyarok és a magyarokkal rokonszenvező ruszin lakosság vezetői. A gyűléseken szenvedélyes hangú felszólalások hangzottak el a felszámolás alatt álló jelenlegi rendszer ellen, amely az őslakosok százait tette földönfutóvá a beszivárgott ukrán felforgató elemek kedvéért. Az elkeseredett hangulatot fokozta az utóbbi napok során történt sorozatos támadás a vezető magyar férfiak ellen. A Szics-gárdisták vezettek az incidensek felidézésében, és a lakosság alig várja, hogy leszámolhasson velük. A magyar határra számtalan ruszin menekült érkezett. Megindító jelenetek játszódtak le Ungváron, ahol több elűzött ruszin őslakos találkozott. A Szics-gárdisták ezeket egészen a magyar határig üldözték, és közben több golyó magyar területre is ért. A múlt hét végen tartott titkos gyűléseken elhatározták, hogy ahonnan csak tudnak, megbízottakat küldenek a magyar határra, és segítséget kérnek Magyarországtól. Több ilyen kérvény jutott el az ungvári hatóságokhoz. A kérvényekben valamennyien hangoztatják, hogy Ruszinföldön tarthatatlan a helyzet. Egyrészről a lakosság állandó kegyetlenkedéseknek van kitéve az ukrán terroristák felől, másrészt pedig a cseh katonaság az utóbbi napok ismert eseményeinek hatása alatt elképzelhetetlenül erőszakosan lép fel a védtelen lakosság ellen. A venickeiek kérelmét ellátták a község hivatalos pecsétjével, és minden család részéről aláírták. Ebben a kérdésben rámutatnak arra, hogy Ruszinföld századok óta békésen együtt élt Magyarországgal. A magyar uralom alatt soha nem kezdeményeztek akciót, sőt még ellenzéki mozgalmat sem Magyarország ellen. Az utóbbi esztendők során olyan irányzatok érvényesültek, amelyek mindent elkövettek a Magyarországhoz való régi jó baráti viszony megrontására, és igyekeztek állandóan kellemetlenséget okozni Lengyelországnak is, úgy, hogy Kárpátalja éppen azzal a két szomszédjával került a legrosszabb viszonyba, amelyre legjobban volt ráutalva. Meleg és hálás hangon emlékeznek meg a kérvényben arról, hogy a ruszin lakosságnak a magyar uralom alatt minden évben módjában volt aratni menni Magyarországra, és ebben az alföldi munkában megszerezni a télire valót. Ez húsz év óta teljesen megszűnt, és a lakosság minden telet reszketve élt át, minthogy a kilátásba helyezett segélyakciók ha megvalósultak mindössze elenyésző támogatást nyújtottak, végül kérik a venickeiek, hogy a magyar kormány ne szűnjön meg törődni sorsukkal. A többi kérvény hasonló szellemben kéri a magyar kormány támogatását a jövőben is, annál is inkább, mert a sorozatos kegyetlenkedések miatt a lakosság élete alig elviselhető.
Oroszország is garantálta Ukrajna határait. Ez a lényeg, a többi hablaty.
Ez a lépés ha megtorlás nélkül marad, teljesen destabilizálja a régiót. Jöhetnek a kelet-ukrajnai részek? Hol a vége?
Gazdaságilag meg kell rogyasztania az oroszokat. Szankciókat kell bevezetni, amíg vissza nem áll az eredeti állapot.
Az EU ebből jól nem jöhet ki, de talán ez a kisebbik rossz.
A jelenlegi ~1.4 EUR/USD úgy se egy egészséges árfolyam. Legalább gyengülni fog az Euró. Ha már az EKB töketlenkedik, az élet a helyére teszi a "dolgokat".
A 32 éves RG 28-asom és a motoros szeletelőgépem is különben működik mint a most kapható szir-szar gagyik. Ráadásul praktikusak és könyen tisztíthatók. (Persze ez nem minden NDK-ás termék volt ilyen és nem mindíg volt kapható.)
Én mindenesetre szeretnék hallani minden kis és nagyhatalomtól, kormányzóktól és ellenzékiektől egy általános állásfoglalást a kérdésről, amely érvényes a világ minden pontján. Ma is és a jövőben is.
Egy adott területen él egy adott nép, népcsoport. Vagy van ugyanennek a népnek egy anyaországa vagy nincs. Joga van-e ennek a népnek:
1. Népszavazni és csatlakozni az anyaországhoz.
2. Önálló országot alapítani.
3. Milyen nagyságú területen kell vagy lehet népszavazást kiírni.
4. A többségnek joga van-e magával vinnie egy másik kisebbséget, akik esetleg nem ugyanezt akarják.
5. Befolyásol-e valamit, hogy az adott nép mikor és hogyan került oda.
Hogyne, a kormány FIZIKAILAG igen - ha egyszerre akarna két frontos háborút vívni keletre és nyugatra - bár hát momentán szerintem annak is örülnek, hogy luk van a seggükön, és ennél egyszerűbb módja is van az ultragyors politikai öngyilokra.
