Sziasztok !Letöltöttem egy progit, mellyel a házam téli hőszükségletét kaptam meg(12000 W).Nos a kérdésem a következő, hogyan tudnám ezt az értéket az éves fűtési költségek számítására használni ?Év 6 fűtési hónap= 12 KW*24h*180 nap=51840 KWH, ha ezt még szorzom 20 FT-al(1 KWH nappali+éjszakai átlaga) árával, akkor 1 M felletti értéket kapokKérdés hogyan kellene számolni ? Jó, jó a fűtés nem a nap 24 h-jában megy, de akkor is igen nagy az összeg:((Gáz sajnos nincs, csak villany A válaszokat előre is köszönöm
Hát MDI-vel nem autózol 5 órán keresztül, legalább is az biztos, hogy nem 20kW-tal.
Nézd meg a weboldalt, ott elég jól le vannak írva a dolgok.
Engem igazán az érdekel, hogy 2004 december végét írják a járművek kereskedelmi forgalomba hozatalára. Na a gyakorlati tapasztalatokra lennék kíváncsi a jármű használatáról.
Ha el nem számoltam, akkor a sürített levegő energiasűrűsége nem elég nagy. Számolásom szerint 1 liter 300 atm levegő mechanikai energiája (ha elég lassan nyerjük ki, izoterma mentén) kb. 0,04 kWH/liter.
Ha mondjuk 20kW-tal 5 órát szeretnénk autózni (ezt egy átlag benzintank biztosítja), 2,5 köbméteres tartály kellene. Mindenütt optimista volt a számítás, 100% hatásfok stb.
Ha jól emlékszem, akkor egy szupravezetős tekercsű villanymotor háromszor erősebb, mint egy hagyományos. Így már érdemes lenne üzemanyagcellás kocsikat tömeggyártani.
Az elektromos autó gyenge pontja nem a motor, hanem az akkumulátor.
A villanymotor jelenleg sem túl nagy, nem is túl nehéz. A hatásfoka jóval 90% felett van, pl. a napelemes versenyre készítettek speciális, különlegesen jó hatásfokú motorokat. Egy átlagos autó meghajtása egy kb 20 kg-os motorral megoldható, 100kg-mal már sportkocsit lehet készíteni. (3kW/kg csúcsterhelés nem propléma a jelenlegi motorokkal)
Az, hogy egy szupravezető motor erősebb, tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szükséges teljesítményt kisebb, könnyebb motorral lehet elérni. A hatásfok nem javulhat radikálisan, pl. 92-ről 96%-ra javítani a hatásfokot nagyon szép műszaki teljesítmény, de nem különösebben jelentős a használati érték javulása.
Az, hogy a szupravezető motor mennyire lehet kicsi, elsősorban attól függ, mennyire erős mágneses térben képes még szupravezetőként viselkedni az a drót. Egy slotless motorban az állórész és forgórés mágneseit is adhatja vasmag nélküli szupravezető tekercselés, így a mágnesek erejét csak és kizárólag a vezeték tűrése határozza meg.
Ha ez elegendően nagy érték, tulajdonképpen csak mechanikai korlát van, a tengelynek el kell viselnie a nyomatékot.
Sűrített levegős palack? Miért lenne ez probléma? Mint (sajnos mostanában túl keveset) gyakorló búvár, állíthatom, hogy nem ritka az ilyen. :) Konkrétan ezeket még az ember hátára is fel lehet nyugodtan tenni 200 vagy 300-szoros légköri nyomással megtöltve, és biztonságosak.
Mondjuk van acélpalack, ezt használják általában búvárkodásra, mert akkor nem kell annyi súlyt az ólomövre (vagy a súlyzsebbe) pakolni. Ezen kívül használatos még spéci műanyag palack, ami szintén bír ugyanakkora nyomást, csak könnyebb. Autókba ilyesfélét érdemes inkább tenni, nyilván.
Egyébként meg a www.theaircar.com oldalon lehet nyomon követni ezt a fejlesztést, ami már elég előrehaladott állapotban van. Konkértan, ha minden igaz, idei év végén, vagy jövőre már kapható lesz a kocsi (persze egyenlőre nem Magyarországon - BTW talán nem lenne rossz üzlet a hazai forgalmazása, importőre lenni [ha valaki megcsinálja, gondoljon majd az ötletadóra! :) ]).
...felfedezték az első egyatomnyi vastagságú szerkezetet. Ez az anyagok új fajtájának első képviselője... Az atomnyi vastag szerkezetek stabilak,rendkívül hajlékonyak és figyelemreméltóan jók az elektromos vezetési tulajdonságaik. ...
Azt találták, hogy a szerkezet elektronvezető képessége rendkívül jó: az elektronok szóródás nélkül csaknem mikronos távolságra jutnak el benne, aminek az a következménye, hogy a felhasználásával készíthető tranzisztor nyagyon gyors kapcsolásra képes...
Szóval itt inkább tranyókat akarnának belőle gyártani, de szerintem egy új generációs szupravezető alapjait találták meg.
Mivel az elektron nagy távolságra jut el, elvileg - szerintem - magasabb hőmérsékleten is szupravezetővé lehetne tenni síkfulleréneket.
A szobahőmérsékletű szupravezetés azért sok lendületet adna a dolgoknak.
Ha jól emlékszem, akkor egy szupravezetős tekercsű villanymotor háromszor erősebb, mint egy hagyományos. Így már érdemes lenne üzemanyagcellás kocsikat tömeggyártani.
Egyébként egy másik gondolatom:
Mi van, ha a kocsiban a sűrített hidrogént ekőször a motorba vezetnék hűteni a szupravezető tekercseket, és csak azután menne az üzemanyagcellába... Ezt még mai szupravezetőkkel is meg lehetne oldani.
A sűrített levegő tényleg jó. Már csak azért is, mert nem kell feltétlenül elektromos energiát használni a sürítéshez. Pl egy szélkerék-generátor-villanymotor-kompresszor összeállítás helyett simán használható a szélkerék-kompresszor összeállítás.
A felhasználásra van gyakorlai megvalósítás is: www.mdi.lu. Igaz,hogy itt egy spec. motort alkalmaznak, de elektromosság előállítához, egy sima turbina is megfelel.
No persze itt meg a nagy nyomású légtartály a kérdés, hogy hol szerzel ilyet megfelelő méretben.
Egyébként hallottatok már a MEG-ről (Motionless Electromagnetic Generator )? Kipróbálta már valaki?
Az energiabevitel és kinyerés nem probléma: aki kicsit tájékozott a számítógépekben, a floppikat, winchestereket lapos motorok (síkban kiterített állórészű) hajtják. Hasonló, nagyobb teljesítményre képesek a Ferraris motorok. Hogy megvalósult-e valami az ilyen elképzelésekből, én sem tudom. Akkoriban is már azon filóztak, mi lesz, ha egy ilyen több tonnás, sokezres fordulattal pörgő lendkerék egy balesetnél önállósítja magát. A szupravezetős tárolás sem áll még egyenlőre jobban.
Amennyire visszafejlesztették budapesten a villamosközlekedést, a jövőben az lesz mégis a megoldás. Nem kell hurcolnia az energiatárolót, hordozót, nem zajos, nem büdös és az olaj-gáz elfogyása után is használható lesz.
Ha jól emlékszem "hegymászó" terepjárókat szereltek fel efféle lendkerékkel, hogy a motoron egyenletesebb legyen a nyomaték.
Sík terepen pörgeti a lendkereket a motor, emelkedőn meg visszasegít.
Érdekelne, aki tud többet erről.
Olyan kétkerekű motorról is hallottam, amiben egy függőleges tengelyű lendkerék volt, és, ha megállt a motor nem dőlt el (egy darabig). Valami elvont feltaláló csinálta.
Buszban mondjuk a teljes csukló utánni rész. Autóban esetleg egy utánfutó.
Szóval terveztek ilyen buszt. Lett belőle azóta valami? Meglepne. Legalább három tengelyű utánfutó kellene a súly cipeléséhez.
Jogos, de egy autó(busz)ban akkora helyet meghagyni, ami kell a giroszkópnak (még ha korlátoyott is a dőlésszög tolerancia is), az nem gyenge. A pincében persze elmegy.
Csak belekotyogok, de a forgási tengely megtartását a háromtengelyű felfüggesztésekkel általában a giroszkópokban (pl. repülőgépes műhorizont és egyéb stabilizátorok) már megoldották. Az igaz, hogy ilyenkor behajtás a feladat és a tengely egy mutatót képvisel, de ettől nincs túl messze a kihajtás feladványa sem. Csak kicsivel komolyabb a probléma, ha valaki a szuterén vagy a pince kb 4x4 méteres területén akar ilyet csinálni. Ekkor egy év alatt a bazi nagy lendkerék forgástengelye a függőlegestől durván 20 fokos (majd utánna nézek miért pont ez a szám ugrott be...) imbolygást/kajtatást művel. Ezt le kell tudni kezelni.
És csak ezután jön hogy mekkora tömeget kell megtartani, mekkora energiát tudok belespajzolni és meddig tarthat ennek kinyerése.
Az egy dolog, ami miatt a helyzeti energiás tárolás nagyon jó lenne az az, hogy az idővel nem fogy a tárolt energia. Akármennyi idő alatt sem. Ha felemelsz egy súlyt, rögzíted a láncot (vagy akármit), ami tartja, akkor az akár éveken keresztül megtartja a munkavégző képességét.
Sajnos az energiasűrűsége kicsi a tárolórendszernek.
A lendkerekes rendszer több energiát tud eltárolni ugyanakkora térfogaton, de hosszú idő alatt folyamatosan szivárog el belőle az. A surlódás miatt - most jut eszembe, hogy igen, azt hiszem valaki feldobta ezt az ötletet is.
Na most, ha van egy olyan lendkerekes rendszer, amiben nincs surlódás - pl. mondjuk szupravezetéses lebegtetéssel légüres térben forgó lendkerékkel, akkor az jobb megoldás lehet, de ey technológiailag jóval bonyolultabb egy súly emeléses rendszernél. A felvázolt lendkerekes rendszernél persze kicsit bonyolult lenne ay energiabetáplálása és kinyerése.
Ja még valami eszembe jutott a lendkerekes rendszerekkel kapcsolatban járműben:
a lendkerék igyekszik megőrizni a tengelyének az irányát, tehát egy autóban vízszintes tengellyel nem érdemes elhelyezni. Függőleges tengellyel meg csak ott van kis probléma, amikor mondjuk egy emelkedőre hajtasz rá, vagy arról le, tehát amikor az autó(busz) bólintó (vagy oldalsó dőlési) mozgást végez. Kiváncsi vagyok rá, hogy azoknál a buszoknál volt-e ilyen probléma, vagy azok annyira sík terepen közlekedtek, hogy ez nem okozott zavart?
Hogy csinálták, hogy erősek lettek? Csak úgy, egyszercsak azok lettek? Nem hiszem. Valószínűleg megalkuvás nélkül képviselték nézeteiket és nem álltak egy nagy párt mögé sem. Ez nem célzás akar lenni.
"-2007-ig az ország össz energiaszükségletének 3.6%-át megujjulo energi kell hogy adja (EU elöirás - ránk is vonatrkozik), és ezek is berszámitanak ugye."
Kishazánkban tudtommal szintén él ez a kötelezettség. Itt miért nem talál ki valamit néhány felelős hivatal, hogy ne kapjon az ország egy olyan pofont, mint amit most az oktatás színvonala miatt is kapott?
"-Azért a napelemböl elég sok cég éll, ergo adozik."
Hja kérem, ez megint ugyan az mint az előző kérdés. ha látja a nép hogy az jó akkor megveszi. Ha csak a reklámköltségük egy kis részét bevállalja egy kormányzati forrás máris meglódul a felvevőpiac.
"A hátosfokon kéne javitani mégés jobben terjedhetne."
Hatásfok? Nem hiszem. Inkább "ár/igényelt teljesítmény". Pofonegyszerű szerkezetek körözik le a csúcstechnikás rendszereket ha célirányosan telepítik őket. Szakértelem és - vagy főleg - leleményesség kérdése az egész. Meg az információé. Lásd az előzőt.
Néztem itt pár oldalom keresztülm a vívódásotokat hogy a helyzeti energia kihasználásával akartok enegiát tárolni.
Mivel már tovább nem győztem cérnával, kihagytam az utolsó pár lapot , így ha olyat mondok, amit más is feldobott, akkor bocs.
Szóval nem a helyzeti energiát kell igénybe venni, hanem a mozgási energiát.
A franciák alkalmazzák régóta pl. telefonközpontban a dízel generátor helyett.
Egy hatalmas lendkerék mágnescsapágykon föggesztve.
Terveztek ehhez hasonló megoldással városi buszt is, a megállóban állva villanymotorral felpörgetik, és a lendkerél hajtja a következő megállóig, ahol ismét tud áramot venni. (Csak hogy legyen elképzelés a tárolható energiáról: a budapesti trolik motorja kb 180kW-os)
Én 20-30 éves élettartamra emlékszem napelemek kapcsán, persze lehet, hogy rosszul.
Na, megnéztem:
A napelemeknek három techniológiája létezik: monokristály,
polikristály és az amorf technológia. A mono- és polikristályos modulok hatásfoka 13-18%, gyártótól függően 20 vagy 25 év garanciával rendelkeznek, élettartamuk 30 év feletti. Az amorf technológiával készült modulok hatásfoka alacsonyabb (6-8%), a gyári garancia 10 év, élettartamuk kb. 15 év.
A melegvizes megoldás mindenképpen olcsóbb, gazdaságosabb. A problémája csak annyi, hogy nem tudod vele meghajtani az elektromos berendezéseket (TV, számítógép, ..).
Ja, mondjuk egy travelling wave generator elven működő Stirling mototros rendszer lehet, hogy jobb hatásfokon alakítaná át a napenergiát elektrossá, csak ezt a rendszert egyenlőre csak űrjárművekre tervezik, szóval nem tudom mennyibe kerülne.. :)
Azért van rá némi magyarázat:
-az zöldek itt nagyon erösek
-2007-ig az ország össz energiaszükségletének 3.6%-át megujjulo energi kell hogy adja (EU elöirás - ránk is vonatrkozik), és ezek is berszámitanak ugye.
-Azért a napelemböl elég sok cég éll, ergo adozik.
A hátosfokon kéne javitani mégés jobben terjedhetne.
Magyarul a német állam teljesen érthetetlen okokból támogat olyan fogyasztást, ahol gazdasági nyeresége tulajdonképpen nincs is. Teljesen érthetetlen, illogikus. Ugye?
;-)
A német piac a nepelemeknek nam csak a "fizetöképes kereslet" miatt preferált, hanem :
- az álami támogatás miatt is (200-400 EUR)
- az energiatárolás nem gond, hiszen nem háztartásonkét "spjazolják" hanem betermelik a hálozatba, és a helyi villamos szolgáltato levonja a villanyszámlábol a névleges teljesitmény összegét.
Egyébként itt is 10-15 évvel számolnak megtérüles gyanánt, a gond hogy pont ennyi idö alatt tönkre is megy a napkollektor.
Nem is ezeket ingább a melegvizes megoldásokat használják.
Van ilyen, és nagyon vígan él a szennyvízben, csak melegigényes. 37 vagy 55 fokos hőmérséklettartományban "üzemelnek". Metánbontó baktériumok, tehát elsősorban metánt termelnek (ez se rossz), mellette 0.5-2% hidrogént. Ez a biogáz. Maga a szennyvíz alapjában kicsit híg, de hulladékokkal dúsítva kiválóan dolgoznak. A jelenség spontán is működik, a nyomott szennyvizes rendszereknél ez a jelenség okozza az átemelőknél kilépő rendkívül korrozív és büdös kénhidrogén fejlődését. Mivel ez csak jelentéktelen mennyiségben keletkezik a metán mellett, az csak a véletlenen múlott eddig, hogy még egy szennyvízátemelő sem robbant fel.
Amúgy érdekes a shell döntése, mind finomítási, mind kúthálózati oldalról nem ez az egyszerűbb - viszont kvázi beismerése annak hogy aszénhidrogén bányászatban már ők sem látnak túl nagy fantáziát hosszú távon.....
Éna nagy fantáziát a biológiai módszerben látnám, a legtutibb valami hdrogéntartalmú alga lenne, ami szennyvizet bontana le és közben hidrogént is termelne:)
Ezzel nagyjából eldőlt egy nagyon régi kérdés: a benzin utáni energiahordozó a hidrogén lesz (nem metanol, vagy bármi más...). Egész egyszerűen azért, mert ez lesz hozzáférhető a kutaknál.
Innentől csak az a kérdés, mit használnak energiaforrásul a vízbontáshoz?
Mekkora olajárak mellett gazdaságosabb atomenergiával vagy bármilyen megújuló energiával vizet bontani, mint szénhidrogénalapú fosszilissal? Gyanítom, hogy atomenergiával máris olcsóbb...
