100-150 éves házak állnak, tetőfólia és bármiféle egyéb szigetelés nélkül, döngölt agyag padlással ... Én korábban egy több, mint 100 éves házban laktam, télen volt, hogy 8-10 centis hó állt belül (persze nem mindenütt), minden gond (azaz beázás) nélkül. Persze az is igaz, hogy nem volt beépítve a padlás ... :))
Rovarok ellen meg ott a jó öreg Tetol.
Amellett, hogy gombaölő, arovarsemszereti,ráadásulmégtűzgátlóhatásúis.
Nekem tavaly télen a vápánál behordta a szél a porhavat az egyik keményebb hófúvás során, és nem volt összeragasztva az illesztésnél, be is nyomta a padlásra.
Emellett csökkenti a fólia-cserép közti huzat hatékonyságát, ha ki tud bújni a szellő.
De tény, hogy ráérsz bármikor megcsinálni utólag is.
Van értelme a tetőfóliát az átfedéseknél leragasztószalagozni?
Bazi körülményes lenne odaférnem, meg nem is lenne olcsó. Meg nem is tudom, mennyire lehet tartós.
Viszont azt se szeretném, hogy ott bejöjjenek a rovarok. Elég feszes és kb 10cm átfedés megvan, így talán kicsi az esély a rovarátjárásra, de sose lehet tudni. Biztos van olyan rész, ahol könnyebb az átjárás.
Fafödémes a ház, így az is benne van a pakliban, hogy ha betalál valami francos rovar és elszaporodik, akkor a födémgerendákat is megtalálja.
... "lehet hogy a probléma okozója is egyben - hogy a belső vakolatba nem tudok egy szeget sem beverni, mert elgörbül." ...
1: Nem biztos, hogy a keménység ... Lehet tudni, miből, és hogyan készült a vakolat?
Nem lehetséges, hogy vmilyen párazáró, azaz a természets légzést - páradiffúziót - csökkentő, vagy teljesen kizáró anyag, vagy technológia (gondolok itt pl műanyagtartalomra) a ludas? Ha ugyanis nincs természetes szellőzés, hamar lecsapódhat a pára.
2: Mi van a túloldalon, és milyen ott a hőszigetelés, illetve milyen a tájolás?
Ha ui a túloldal pl északi, és - neadj Isten - ott teljesen szabad, + szigetelés nélküli a fal, jelentkezhetnek ilyen, a hőhidas problémákhoz nagyon hasonló tünetek.
Akkor otthon egy dzsungelt nevelgetsz, vagy 10-en laktok másfél szobában, el nem tudom képzelni, honnan jön ennyi pára...
Nálam, ha este fürdök, meg még ruhák is száradnak, akkor folyik a víz a fürdőszobaablakról, de max. napi 2x10-15 perc szellőztetés teljesen felszárítja.
De az is lehet, hogy az ablak szar, vagy a szigetelés nem a legjobb, és az északi fal túlságosan lehűl, egy páramérő azért nem ártana, hogy a szerkezettel van a gond, vagy valóban gőzfürdő van a lakásban.
Úgy látom a 'nagyok' nem nagyon írnak általánosságokat pára ügyben. A párásodásnak két oka van:
- A lakásban keletkező pára nem tud kijutni, ezért megnő a levegő páratartalma
ÉS
- A lakást határoló felületek nem egyformán hülnek, vannak hideg részek ahol ott helyben harmatpont alatti hőmérséklet van, így ott kicsapódik a pára.
Ebből látszik a védekezés is:
- Ki kell engedni a párát. Erre jó a páramentesítő gép, és a szellőztetés. A szellőztetést is lehet automatizálni. Régen ilyen volt a rossz szelelő ablak meg ajtó, mióta ez nincs feltalálták a mesterséges lyukat résszellőző néven. Magyarul egy lyuk az ablakkeretben, jobb esetben párára nyíló kivitelben. Meg a gépi szellőztetést, amit hővisszanyerő géppel megfejelve a meleget se dobod ki.
A fal nem ereszt át annyi párát hogy az bárhol is számítson. Ezért tök mindegy milyen kemény vagy puha a vakolatod. A hagyományos 'szellőző' falak (vályog stb) se engednek át semmi párát a régi ablakok réseihez képest. Ha az ablakrések nincsenek (modern ablakoknál) akkor bent marad a pára, akármilyen is a fal.
- Egyforma szintre kell hozni a falak hőszigetelését, hogy egyenletes hőmérséklet legyen mindenütt. Az ablak mindig problémás lesz, mert azt nem nagyon lehet a fal hőszigetelésének a közelébe fejleszteni, de a falak nedvesedését hőszigeteléssel ki lehet gyógyítani. És meg kell keresni a hőhidakat (tipikusan pl. terasz/erkély beton lemeze, áthidalók, redőnytok,...). Hőkamera, vagy egy olcsó infrás hőmérő segít ebben.
Először is köszönöm a sok hozzászólást, válaszolnék egyszerre mindre.
Feleségem "szellőztetőbolond", legalábbis én így hívom. Miután felkeltünk szellőztet kb. fél órát kitárt ablakkal, nap közben is sokszor, tehát ez biztosan nem a gondok forrása. A gond az, hogy reggelre áll az ablakon a pára, és nem csak abban a helyiségben ahol alszunk, hanem mindenütt, természetesen eltérő mértékben. Ebben a hidegben a szellőztetés - ekkor már - nem oldja meg a gondot, azaz nem szárítja fel a már nagy foltokban álló vizet. Illetve a hálószobánk egyik fala északi, ezen figyelhető meg a penészedés, gondolom a reggelre összegyűlő víz miatt.
A házban 20-21 fok közötti a hőmérséklet a kislányunk miatt, tehát szerintem ezzel sincs gond.
Ezért is kérdeztem, hogy vajon nem a beton keménységű belső vakolat miatt vannak-e a kiszellőzési problémáink? Valahogy nekem ez a "páragyűjtés" inkább csak tüneti kezelésnek tűnik, nem az okot szünteti meg.
amikor parologtatsz, akkor ugyanezt a hot elvonod a levegobol. csak ha utanna a paras levegot kikuldod az utcara, akkor eldobod ezt a hot. ha meg lecsapatod, akkor visszaszerzed.
viszont minden lecsapatott liter vizbol jon legalabb egy fel kWh, ami a viz parolgashojebol+fajhojebol van. 500W fogyasztassal egy ora alatt kiszed 1 liter vizet, akkor meg is van a 2 feletti cop!
és a kiteregetett/elázott ruhát is gyorsan szárítja, ha úgy adódik
Ezt meg tudom erositeni, tenyleg nagyon hamar megszarad tole a ruha.
Viszont ez a futes dolog elgondolkodtatott. Teny, hogy valamennyit fut, szoktam erezni, de en azt hittem, hogy mivel eloszor lehuti a levegot, es csak aztan melegiti fel valamennyire, ezert ugymond "karba vesz" a befektetett energia. De nem lenne rossz, ha tenyleg a gazhoz hasonlo hatasfokkal futene, egybol nem zavarna, hogy megy fel-egy napot mosas utan. :)
Vannak páramérős szellőzőventillátorok, amik bizonyos % felett bekapcsolnak. Ennek annyi a nyűgje, hogy ugyebár az elszivott levegőt valahonnét pótolni is kell, ergo beengedni kivülről. Szóval ez is a szellőztetésnek egy módja, csak nem kell rá figyelni.
És szellőztetni szoktál? Szomszéd nő nálam is jött sopánkodva, hogy penész a hálószobában, jajjjajj, aztán mondja, hogy szellőztetni ott sose szokott, csak a nappaliban, meg néha ruhát szárít benn...
Tömören a jelenség: az év azon részében, miután a külső hőmérséklet 0 fok környékére csökken, reggelre a nyílászárók üvegfelületeinek belsején meglehetősen sok víz gyűlik össze. A hálószobában folyamatosan penészedünk, már kipróbáltam mindent de ilyenkor ősszel-télen folyamatosan előjön megint.
Házunk 38-as Ytongból épült 3 éve.
Ami furcsa - és lehet hogy a probléma okozója is egyben - hogy a belső vakolatba nem tudok egy szeget sem beverni, mert elgörbül.
Viszonyítási alapként: a 3. kékfejű szeget sikerült ugyanabba a lyukba roncsolásmentesen beverni, a másik kettő ment a kukába.
A tetőfólia választásnál járunk, kinek milyen tapasztalata van ilyen téren?
Beépített tetőtér lesz, 40 cm szigetelés szarufák között és alatta pallóvázban, szarufák felett páraáteresztő tetőfólia, 10 cm ellenpallóval szellőzőréteg, cserépléc, hornyolt hódfarkú, alul pl rácsos beszellőzés, felül 2 sorban minden második cserép szellőző cserép + gerincszellőző szalag. (belül pedig párazáró természetesen)
Dörken fólia lesz, delta vent elvetve, ami szóba jöhet:
2 tekercs kell összesen, a 42 fokos nyeregtető egyik fele DNY-i, másik ÉK-i, arra is gondoltunk, hogy titán a DNY-i oldalra, az ÉK-re pedig sima maxx. Kérdés hogy megér e annyit?
(nagyon olcsó (3-4 száz forintos) fóliák állítólag szétbomlanak pár év alatt)
Köszi mindenkinek a segítséget, hosszas mérlegelés tapizás után Bosch GBH 2-28 DFV lett a nyertes. Most akció van Boschéknál, továbbá ár/érték/minőségben trióban szerintem ez a gép nagyon ottvan. És erős is.
Hiltire voltam ráizgulva, de a első típus ami vésni is tud, az 140 ezer pénz.
Ja és még egy dologban szerettem volna a véleményeteket kérni. A bejárati ajtónkat szigetelném olyan nútba húzható szilikon gumiprofillal. Régebben ablakokat szigeteltem így O profillal, aminek a nútot 45 fokos szögben csináltuk meg. Az ajtónknál viszont 90 fokos (függőleges) a nút, így arra gondoltam, hogy abba nem O, hanem mondjuk P profil lenne alkalmasabb, olyat viszont nem találtam, csak öntapadósat, ami nekem kevésbé szimpatikus, mint a nútba húzhatók.
Szerintetek kapható-e ilyen, vagy pedig csak az O profil, amit nyugodtan behúzhatók kicsit deformálva is, és ugyanúgy fog szigetelni, illetve nem fog emiatt kevésbé tartós lenni.
Kád széle és a fali csempe találkozásánál a fehér szilikon (?) nagyon csúnya kezd lenni, néhol már fekete (penész?) és kezd leválni. Arra gondoltam, hogy lekaparom és újra kifúgázom.
Milyen típust ajánlanátok ilyen helyre? Akkora a választék, hogy nehéz kiigazodjak és a praktikeres szakértőkre inkább nem hallgatnék.
Nem eldobhato gepet akarok, hanem megbizhato precizet.
Nemreg kellett egy furokalapacs, ismerosom hozott egy ilyen kinait, na annak olyan furasi sajatossaga volt, hogy 10-es furoval 14-es furatot lehetett furni :)))
Mikor megvettük a házat, egyből mentünk gépeket is venni. Elsőre vettük B&D-t, duplaáron, mint a kinai gagyik. Behalt nagyon hamar, a három hetes garanciális javitás után is élt még egy hetet. Utána a kinai gagyi pár hónapig birta, aztán a mostani kinai már megvan 1 éve, itthoni nyüstölésre teljesen alkalmas (pedig néha kapja az ívet rendesen).
Hála égnek vehetnék márkás cuccokat is, de amíg nem iparszerűen használom, tökéletesen megfelelő a barkácsszint is. Ha meg kell komolyabb gép (múltkor földbe ásott gerendavésés, atomkemény betonnal) akor elmegyek a kölcsönzőbe, és napi 5e Ft-ért kihozok olyan gépet, ami egyébként 200 felett van árban.
en megkerestem, hogy obi-prakti-brico kozul hol akcios a legegyszerubb kinai allomotoros gep. harom eve 8000 volt akciosan egy par szerszammal. felvestem vele 80m2 aljzatbetont, egyszer megjavitottam mert gyarilag kicsit tul hamar oldottak a fogaskerekek benne (ez lenne a nyomatekhatarolas???), es azota is hasznalom neha-neha, mukodik.
sogor hasonlo gepeben elolvadt a kapcsolo, kobazarban az ukran szakembertol vettem ezresert masikat.
Én amikor szigeteltem a házamat vakolat leverésre vettem valami noname digattyús kalapácsot. Azzal levestem a z összes kőport és vakolatot ésténként kifujtam kompresszorral és 2-3 havonta szétszedtem és atzsiroztam.
Nem erdemes rá komoly pénzeket költeni ha csak otthonra kell.
Mondanám azt hogy lidl vagy aldi 3 év garanciával.
Metabo Multi jó választás, van olyan, amit 10 éve nyúzatok "ipari" körülmények között. "Jobb helyeken" (szinte bármelyik szerszámboltban) megkapod nettóban papier nélkül.
Amikor a cseréjén gondolkoztam pár hónapja, akkor a Dewalt egyik kombikalapácsa volt a Metabo elméleti ellenfele.
Vettem idén egy Makitát is, de az 2 hét alatt 2x ment tönkre, (valószínűleg egyedi hiba, de nem lopta magát a szívembe). Makita nagyflexek és csavarbehajtók ellenben hibátlanul dolgoznak évek óta. Ki érti ezt... :-)
Olyat szeretnék, ami kombinált, tehát alacsony tartományban (ütve) és, nagy fordulatszámon is tud (ütés nélkül) fémbe, fába fúrni.
Első nekifutásra 2 típust találtam, Hilti TE-2M, és a Metabo UHE 2250 Multi.
Metabo kedvező áru ( mint a Hilti), bár pofátlanság, hogy ausztriában és németben 20-25 %-al olcsóbb. (még ilyen árfolyam mellett is)
Van esetleg egyéb tipp is, hogy melyiket érdemes?
Teljesítményben és minőségben sincs erre szükségem, de egy életre szóló, megbízható gépet szeretnék, amit tudok kompromisszum nélkül használni, jellemzően fúrni, és minimális esetben ha kell kicsit vésni.
és 2 külön gépet sem szeretnék, sima fúrom van 2 is.
Mindenképpen kell Émi minősités a könnyűszerkezetes épületekhez. Az országban kb 10-12 cég van, akik könnyűszerkezetes házat épithetnek, mert megvan a minősitésük. Ennek a cégnek nincs.
Másik mód az egyedi minősités, de ez borzasztó drága és idő-türelemigényes, "sima" ember számára gyakorlatilag járhatatlan út (és többe kerül, mint a házikó).
Az, hogy nem veszik fel a telefont, nem lehet végnevet tudni, ritkán válaszolnak a mailekre... hát neharagudj, de én egy büdös petákot nem ednék ezért a termékért. Márpedig az ilyen cégek előleget is szoktak kérni. Az utólagos garanciákról nem beszélek, mert az még lutribb.
A "honlapról" és a "termékről":
- nincsenek rétegrendek
- az üveggyapot szigetelés igenis kevéssé hanggátló, valamint köze nincs a téglahatáshoz = HAZUGSÁG
- az ár irreálisan alacsony, ennyiért gyakorlatilag csak egy sufnit lehet felépiteni. Egy könnyűszerkezetes ház manapság (most tervezek egyet, és látom az árajánlatokat) 130e Ft/m2 alatt nem jön ki. Ennek 60%-a anyag, 40%-a munkadij. Ebből is látszik, hogy 50e Ft-ból még az anyag sem jön ki
Végezetül: gyakorlatilag lehetetlen erre hitelt, szocpolt, akármit felvenni, még a használatbavételi is igen kétséges.
Nem akarlak elkeseriteni, de sajnos ezek a tények.
A fenti hirdetéssel háztípussal volt-e már dolga valakinek? Párommal lehet, hogy ilyet házat szeretnénk rendelni, viszont Önkormányzattal, építésügyi hatósággal egyeztettem, akik azt mondták, hogy engedélyköteles egy ilyen ház felépítése. Rengeteg jogszabályt, rendeletet átolvastunk ezzel kapcsolatban. Annyi kritériuma van, hogy LAKÓHÁZZÁ nyílvánítsák az ilyen építményeket, hogy ÉMI illetve ÉME engedéllyel, minősítéssel rendelkezzen az ilyen "termék". Valamint megfeleljen a lakhatás kritériumainak. (17 nm legalább egy helység, min. szigetelésvastagság stb stb.) Szerintetek az ilyen építményeknek van ilyen minősítése, engedélye.? Vagy egyáltalán forgalmazhat-e a cég ilyen építményeket ÉMI, ÉME engedély nélkül? Még nem kérdeztük meg a forgalmazót (csak telefonszámot és e-mail-t tudok, céget nem - jó lenne cégnevet is tudni) ezzel kapcsolatban. Annyit tudunk, hogy jó páran már rendeltek ilyet és lakhatásra alkalmas, csak nem mindegy, hogy az ember kap-e rá lakhatásít vagy sem-e. Mi ennek a dupla azaz, 60 nm-es változatát szeretnénk megrendelni, ami két ház egybenyitva és elforgatva. Mivel elég nehéz velük felvenni a kapcsolatot (telefont nagyon ritkán veszik fel, e-mailre hetek múlva, vagy még akkor sem válaszolnak), ezért gondoltam, hogy elindulok egy másik szálon.
Rétegrendet kértünk, illetve már kaptunk a forgalmazótól a házra vonatkozóan.
Segítséget kérnénk, hogy hogy álljunk ehhez a témához, mielőtt még komolyabban belelovalnánk magunkat és meghoznánk életünk egyik legfontosabb döntését.
Első ház, és nem mi kezdtük el, hanem csak folytattuk (bedőltek...) úgyhogy a sok kompromisszum egyike ez lett (pince/garázs szint belső összenyitása a földszinntel), és vele a kockázat, hogy talajvíz feljöhet. Szerencsére az eltelt két évben erre nem került sor, igaz nem is volt sok csapadék...
Mert annyi pénzünk nem volt, hogy felépitsek egy új házat és vegyünk egy számunkra megfelelő telket. (megfelelő= 800-1000 m2, és mindenképpen ősfás)
A mostani nem sokkal volt drágább, mint egy üres telek vagy egy lebontásos házas telek, de a régi rész mégiscsak a maga 70 m2-ével képviselt egy jelentős hitelbiztositéki értéket (a régi részre új cserepet raktam, nyilászárókat raktunk, hőszigetelés és új aljzat, valamint egy új fürdőszoba)
Másrészről kisebb felújitást gondoltunk az elején, amikor egy másik házat néztünk ki. Aztán elszálltunk az álmainkkal :)
Két dolgot bánok csak:
- az aljzatba több szigetelést kellett volna raknom, csak akkor már a lábazat magasságával kellett volna variálnom (ez sajnos utólag nem javitható, csak a lábazat szigetelésével tudok valamit operálni)
- a tetőbe is kevés hőszigetelés került. Ezt meg 2014-ben tervezem feljavitani, akkor cserepezés-lécezés le, és felvastagitom kivülről
Jövőre a plusz hőszigetelést felrakom a falakra, akkor mindenhol 0.17 alatt lesz az U érték. Utána a tetőt lenyomom 0.13-ra, és megpróbálom az évi fogyasztást 1000 m3 alá szoritani (170 m2-en).
Szóval önmunkával össze lehet kalapálni egy AE-s házat, csak sok ideig tart.
Egyébként meg hiányom lenne, ha nem kéne állandóan molyolni valamit :))
Kompromisszumokat nagyon keveset kellett kötni, mert lényegében ideálisra sikerült. A belső szinteltolások valószinűleg idegesiteni fognak 70 évesen, de majd szidom magunkat...
Mivel ezt a kilógó részt nem kötötték össze az aljzat alatti vízszigeteléssel, ezért levághatod nyugodtan. Csak annyi szerepe van, hogy a talaj felől a fal nem sziv fel vizet.
Ha esetleg komolyabb talajviz/talajpára jönne fel, akkor meg tökmindegy, mert úgyis meg van szakitva a szigetelés... a kenhető vízszigetelés felesleges így.
(a vizszigetelésnek ugyanis nem az aljzatbeton felső szintjénél kellene lennie, hanem a szerelőbeton felett)
Remélem monstanra már mindenki tető alatt van és bent dolgozik a jó melegben.
Szigeteléssel, burkolással kapcsolatban akadtam meg, tanácsotokat kérem (párhuzamosan a burkolás topikban is feltettem a kérdést, de ez jobban pörög).
Félszuterénben lévő garázsomat burkolom (30*30 greslap), eddig jól haladtam, 80%-ban kész vagyok.
Egy helyen betongerenda kiváltása miatt új tartófal lett építve egy szakaszon, megbontva az aljzat vízszigetelését, rendesen 80 cm-ig lealapozva. Az új téglafal alá bitumenes nehézlemez szigetelést raktak a kőművesek az aljzat síkjában, ami nagyjából 10cm-t kilóg a fal síkjából.
Azt hiszem idáig rendben is vagyunk, de szeretném folytatni ott is a burkolást. A bitumenes szigetelő nem ragad az aljzatbetonhoz, felhajtható a fal síkjáig, ergo nem fix felület.
1. verzió: Ettől függetlenül lehet erre burkolni azon a tíz centin, vagy ezzel azt veszélyeztetem, hogy feljön idővel a greslapom?
vagy
2. verzió: vágjam le a bitumenes szigetelést a fal mentén és kenhető vízszigetelést hordjak fel abban a sávban?
Spaklival átkaparni, majd átcsiszolni az egész felületet. Utána esetleg átglettelni, főként a rossz helyeket, és mehet rá a sima falfesték. Macerás móka.
Sima fekete (erős) fóliát ráteritesz a koszorúra, hogy lelógjon a falra is 1 métert, és a lelógó részt tetőléccel rárögzited a falra.
Lefedni a födém helyett úgysem tudod, elég a falak tetejét és a heratektát védeni. Meg ha mondjuk nagy hó lesz, akkor nem árt a házból kilapátolni a havat, mert különben feláznak a falak, és várhatsz mire kiszárad :)
Attól, hogy szép, vagy különleges felületű, attól még műanyag szar marad. MDF vagy HDF hordozóréteg, fólia felület. Ráadásul ami jó minőségű, az drága is.
Ha ugyanannyiba kerül rendberakni a tömörfa parkettát, akkor miért választanád a lamináltat???
Hát attól még lehet szarul megcsinálni. Van olyan ház ami 90 éves eredeti parketta és csak nagy ritkán recseg egyet egyet. A recsegésed csak tompulni fog ha ráteszel egy új réteget plusz ha benedvesedik még púposodni és rohadni is fog.
Megoldás arra, ami a fő probléma jelen esetben, azaz az állandó recsegés. Egyébként bár én is sokkal szebbnek tartom a hagyományos fa parkettát, ma már elég sok olyan laminált van, ami nem az a "műanyag szar", mint amiket 10 éve árultak. Ráadásul erre a parkettára ráférne már egy felcsiszolás és újralakkozás, ami gyanítom annyiba kerülne, mintha magam raknék egy új lamináltat.
SolnesMM:
köszi az ismertetőt, de megbontás nélkül nem tudom, hogy milyen az aljzat, viszont 2000-ben épült a társasház, szóval csak nem 50 évvel ezelőtti technikákat alkalmaztak (bár ki tudja)
Az "én" társasházamnál a 350 nm-nyi födémterület sima lett, elég tényleg csak glettelni. Bár vannak fenntartásaim a födémpallók illesztéseinél, de ez csak 1-2 év múlva derül ki.
Ennél a társasháznál azért választották ezt, mert elméletileg gyorsabb lett volna, mint a monolit. De mivel sikerült nekik 3 hetet csúszni a szállitással, ez az időelőny elveszett.
Köszi. Oké, nem spórolok rajta. Főleg, hogy szeretném, ha az ígérethez híven tényleg nem kéne alulról vakolni majd a födémet, szóval jó lenne, ha szépen feküdne fel.
Tegnap megtörtént a sávalapozás, szerdán jön rá a szerelőbeton. Eléggé felpörgött az építési vállalkozóm, aminek örülök is, minél tovább eljutnánk idén, annál jobb lenne. De félek, hogy a reggeli fagyok "megrendezik" majd a betont, meg a falazatot. A betonos cég (Strabag-Frissbeton), ahonnan veszem a betont téli betonozással is foglalkozik, 30 fokra felfűtött betont szállítanak fagyásgátló adalékkal, meg ha kell hőszigetelő paplant is raknak rá, állítólag már betonoztak minusz 18 fokban is gond nélkül. Szóval a betonozást hidegben is megoldottnak látom, viszont attól félek, hogy az éjszakai minusz 2-3 fok és hajnali 1-2 órás minusz 6-7 fok a falazatot bánthatja.
Van rá módszer, hogy ilyen időben a falazat károsodása nélkül legyen falazva? A szuterénszint tégla pincefalazóból készül helyszínen kevert habarccsal, de még van ott két méter munkaárok, tehát a föld nem védi majd a fagytól. A felső szint protherm profi 38-ból készül, ott kiválthatom a vékonyágyazású habarcsot a dryfix habra, az állítólag bírja. A pinceszint aggaszt, oda létezik valami megoldás arra, hogy ne bántsa a fagy a falat. Egyáltalán mennyi ideig tehet kárt a fagy a frissen épített falazatban?
Pont ilyenek miatt annak idején, mikor vettem a lakásomat (egy gusztustalan lerobbant szar volt belülről, a gyorsan összetákolt panelek minden elbaszásával), felvéstem az eszrichet, ahol nagy volt a púp, mert volt olyan szoba, ahol 5 cm szintkülönbség is volt. Aztán a lyukaknál szintbe betonoztam, majd leöntettem aljzatkiegyenlítővel, arra ráment direkt parketta alá való szivacsszőnyeg és úgy a parketta. Teljesen hangtalan, nem recseg-ropog. Arra is figyelni kell, hogy a falak szélénél a díszléc alatt meglegyen az az 1-1,5 cm távolság a faltól, hogy tudjon a parketta is tágulni, mert ha nem tud, akkor is tud képződni púp a feszüléstől, ami huppog.
Az aljazkiegyenlítést is el lehet baltázni, csak a megengedett vastagságban szabad leönteni, alá kell dolgozni, ha nagyok a huplik. Apumék házát felújította egy brigád, ott túl vastagon lett leterítve, eltörött és most az recseg ropog, ahogy járnak rajta.
Köszi Srácok a sok tanácsot, nem tudtam válaszolni, mert pörögtek a dolgok. Befejeződtek a földmunkák, kb. 1000 köbméter földet kellett elszállítattnom. Szépen megcsinálták a zsinórállást, ügyes a vállalkozó, átló ellenőrzéseknél pár mm-en belül vannak csak az eltérések. Meg vagyok velük egyelőre elégedve. Jött a bobcat (másik cég, mint aki építi a házat, én bíztam meg őket) kiszedni a sávalapot, de nem tetszett az építési vállakozónak, hogy cakkosra szedi a gép az árok szélét, pedig nem volt vészes, leállította a gépet, majd inkább kiásták kézzel. Nagyon szépen megcsinálták, olyan pontos lett, hogy betonból csak a névlegesen számított értéknél mindössze 2-3 köbméterrel ment több bele a valóságban. A maradék betonból, ami a pumpa csövéből takarított ki a betonos cég megcsináltuk. Apummal a vízóra aknát. Pont elég lett, még egy lapátnyi beton sem ment kárba :-) Az építési vállalkozó -bár nem volt benne a szerződéses terjedelemben-, mondta, miután az alapozást befejezték, hogy itt van 8 kőműves, ne égessem már őket, hogy én falazom a vízóra aknát, hadd fejezzék be ők gyorsan. Jól esett, de inkább megcsináltuk mi, ha már elkezdtük, valamit csináljunk már mi is :-)
Szgb!
"60-cm széles sávalap helyett 80 cm széles lesz, agyonvasalva C20-as betonból.
Nem lesz az kicsit sok? 38-as fal alá a 60cm széles alap sem kevés, de a 80cm-es? Szerintem szólj a statikus "barátodnak", hogy ne szivasson le teljesen, holmi új előírásokra és számítási módszerekre hivatkozva.."
Sok basszus, de már nem tudok mit csinálni. Ezt, meg a pilléreket kellett megemésztenem, de ha rábíztam a statikusomra, hogy tervezze meg, akkor mostmár így csináljuk.
Köszi az ötleteket, mindent számításba veszek, aztán meglátjuk, hogy mi az, amit az építkezési vállalkozómmal, meg a statikusommal el tudok fogadtatni. Illetve van még egy nagy segítségem is, egy nagyon elismert, nagy tudású nyugdíjas tervező, aki már nem dolgozik pár éve, de családi barát, segít az építkezésen, minden nap kimegy, segít is sokat. Statikai számításokat is ő végezte mindig, azt is érti, meg egy komoly építőipari céget is vezetett sokáig. Szóval nem félek, hogy nem lesz megoldva a probléma.
Csokis!
Erre én is rákérdeztem. Ha a ház arrébb kerül 10 centivel, azért nem szólnak, de ha a ház méreteiben 5 centinél nagyobb eltérés van, az már baj. Hogy mit vonz maga után nem tudom.
KömKel!
"Nagyon vigyázzatok ezzel az eltérés dologgal, mivel kiviteli terv-kötelezettek vagytok.
Az épitésfelügyelet 100%, hogy ki fog menni 1-2x, és ők lézerrel mérnek is. 5 centit még állitólag tolerálnak, de felette már kérik a tervmódositást."
Tudom, hogy ez nem fedi a valóságot, de én a földhivatal, ömkormányzat és építésügy hatóságot egy nagy bürokratikus masszának tekintem. Egymás dolgaival ellentétes dolgokat követelnek, aminek próbáltam megfelelni, de már belefáradtam. Ennyit csalni fogok. A falak belső méretei terv szerintiek lesznek, de a külső méret a hőszigetelés miatt 8 cm-re szélesebb lesz. Bízok benne, hogy lesz bennük annyi emberség és megértés, hogy nem fognak piszkálni miatta. Ha igen, akkor így jártam...nem tudom, hogy mi lesz a következménye, de akkor sem fogok ezért szar hőszigetelést csináltatni.
Köszi a tanácsokat. A pillérek keresztmetszetét már meg is beszéltük, csökkenteni fogjuk, de sajnos 25-öst nem engedik, kb. 30-as lesz, a falazatnál már nem akarok variálni, maradok a 38-asnál, nem akarok már annyiszor módosítani terveket, engedélyeket. Hőszigetelést meg rakunk rá rendeset, ha megbüntetnek, ha nem. Thanx.
"SW födémpallós rendszered lesz?"
Igen, az lesz. Köszi a tippeket, hallottam már én is, hogy problémásak, ezért is kapcsolatok révén jutok hozzá talán egy kis plusz figyelemhez, remélem ez elég lesz :-) Az áthatásokat már beszerkesztettem a gerendázási tervbe, még a szellőző rendszert kellene belerakni, aztán össze is áll. Jövő héten egyezkedek velük.
Igen, késésekről is hallottam, egyik barátomnál egy hetet állt az esőben a falazat, mert nem tudták felrakni a födémpallókat, mert egyszerűen egy héttel később hozták. Gumilap? Még nem is hallottam ilyenről. Hova kell ez? Ahol felfekszik a falra?
NEHOGY két réteg legyen... az fordított rétegrendnél TILOS!
A két réteg közöti víz >> pára nyomás rövidzár....
---------
Fordított rétegrendű tető
Fordított rétegrendû tetõ alatt egy megfordított lapostetõt értünk,
ahol az XPS hõszigetelés a vízszigetelõ réteg felett fekszik.
Hõség és napsugárzás
A lapokat lehetõleg rövid ideig tegyük ki napsugárzásnak.
Nagy hőség korlátozhatja a mérettartást és legrosszabb esetben a lemezek elvetemedhetnek.
Fordított rétegrendű tetőben történő hőszigetelés esetén - különös tekintettel a meleg évszakokra - az XPS-lapok lefektetését követően azonnal helyezze el a védőréteget (geotextília kaviccsal vagy betonlapok, stb.), a hőség vagy az UV sugárzás következtében fellépő károsodások elkerülése érdekében.
Alap
Az alapnak simának kell lennie. A tetõnek legalább 2,5%-os lejtéssel kell készülnie.
Kisebb lejtés is lehetséges, akkor azonban fokozottabb vízzel szembeni tetõszigetelés szükséges.
A lapok tartósan vízzel való elárasztását kerülje.
A tetõ vízszigetelése
Az összes bitumen, polimer-bitumen, és nagy részarányú polimer-bitumen, valamint kaucsuk és mûanyag alapú tetõszigetelés felhasználható.
Ezeket a gyártó elõírásai szerint kell elkészíteni.
Mûanyag alapú vízszigetelések (pl. PVC) polisztirol hatására meglágyulnak és ezáltal rideggé válhatnak.
Ilyen esetekben tanácsos egy mûanyag elválasztó réteg elhelyezése (pl. poliészter filc).
Néhány vízszigetelés (pl. nagy részarányú polimer fóliák) lágyító gázokat bocsátanak ki.
Hõszigetelõ réteg
A hõszigetelõ réteget XPS termékkel kell egy rétegben kivitelezni.
A lapoknak élprofillal (pl. lépcsõs elképzés) kell rendelkezniük.
Szélterhelés, felúszás és UV- sugárzás
Az URSA XPS termék szélterheléstõl, felúszástól és UV sugárzástól történõ védelme érdekében
azokat egy 16/32 szemcseméretû mosott gömbölyû kavics réteggel kell borítani.
Ennek az ömlesztett anyagnak a vastagságát a lapostetõkre,
fordított rétegrendû tetõkre vonatkozó irányelvek szabályozzák.
Általában ennek a kavicsrétegnek meg kell felelnie
a szigetelõanyag vastagságának, és nem lehet 5 cm-nél vékonyabb.
A vizszigetelés még oké, ha megvan a megfelelő (min 2%) lejtés.
De az XPS-t nem ragasztani kell, hanem leterhelni.
Tehát a helyes rétegrend (felülről):
- kavicsréteg vagy járdalap
- geotextilia
- XPS szigetelés
- vizszigetelés
- födém
Ha van normális födémed, akkor oké. Ha viszont csak az a 7-8 cm vastag vasalt beton a födém, akkor erős kétségeim vannak a teherbirását illetően. Bár ha terasznak szánták, akkor gyanitom nem ez a komplett födém...
Ezenkivűl jó lenne páratechnikát számolni, hogy az általad gondolt vastagságú hőszigetelésnél nincs-e gond.
A konyhám tetejét szeretném szigetelni, kérlek véleményezzétek az ötletemet:
A tető nagyon alacsony dőlésszögű, majdnem lapostető. Terasznak szánták, amikor építették, egy kb. 7-8 cm vtg betonlemez van legfelül, valamilyen műanyagfestékkel lekenve, ami már megfáradt, ezért felújítanám, és hőszigetelni is szeretném.
Az ötletem: A műanyagfestéket leégetem, majd a betont lekenem bonobittal, erre ráolvasztok egy réteg nehézlemezt. Ez lenne a vízszigetelés.
Erre ragasztanék erre megfelelő purhabbal xps-t hőszigetelésnek.
Nem tudom, hogy ez így megfelelő-e, de egyenes rétegrendet viszonylag nehéz lenne rá csinálni.
Sajnos épeng kell hozzá, mivel lakóépület bővitésnek minősül...
Időben a szokásos 30-60 nap, bár szerintem nagyon hamar kiadják, hiszen nincs munka az éphatóságnál sem.
Pénz:
Nagyságrendileg az épitész munkarész olyan 30-40e Ft (saját magamból kiindulva) + tullap, térképmásolt (mivel változik a beépitett terület is) + illetékbélyeg (20e), tehát összesen olyan 60-70e Ft.
Viszont ha már erre készül terv, akkor érdemes átgondolni, hogy az elkövetkezendő időkben (7 év: 2 évig érvényes az épitési engedély, ha meg van kezdve, akkor 5 éven belül kell befejezni) akartok-e más épitési engedély köteles dolgot csinálni, mert akkor most bele kellene rakni a tervbe.
Én azt mondanám egyébként, ha nincs az utcafronton (sajnos gondolom jól látható helyen van), akkor meg kell csinálni a hercehurca nélkül.
Tervezzük, hogy a bejárati ajtó előtti teraszt beépítenénk előszobának (kb 4-5 nm). Milyen engedélyeztetés terveztetéssel kellene számolnunk (időre és pénzre is gondolok)?
a babát tényleg jó lenne a zajhoz szokatni, de az igazság az, hogy már 8 hónapja recseg a parketta, és nem tudta megszokni, és mostanra kezdjük elveszíteni a türelmünket :) (fogfájós időszak...)
technikailag sajnos semmit nem tudok róla, hogy mi van alatta. Szépen van lerakva amúgy, hagyományos módon, halszálka mintában (duplán). A lecek között nincs rés, nincs felpuklisodva. Szóval biztos az aljzattal van valami gond.
ha marad a felszedés, gondolom a visszetevés után újra csiszolni és lakkozni kellene, igaz?
esetleg megoldás lehetne, ha rátennénk egy laminált parkettát?
Ha laminált: van parkettafugázó anyag , olyan tubusos mint a szilikon. Azt kell kinyomva a fugák közzé kenni és ez valamellyest csillapitja a nyikorgást .
Ha hagyományosan rakott a cucc akkor lehet, hogy a párnafa adta meg magát akkor felszd, megcsinál és lerak .
Ha pedig ragasztott akkor a fugázást , az előbb emlitett módon elvégzed vagy átrakatod a parkettádat de akkor csiszolni és lakkozni is kell .... tehát marad a fugázás .
Sajnos arra nem figyeltünk, hogy a főbb "útvonalakon" ne legyenek osb sarokillesztések - a terheléstől pár év alatt "feltört" 1-2 helyen.
Aztán az osb-re ragasztotta vissza a parkettát. aztán csiszolt és lakkozott. Én baba mellett nem engedném a lakkozást (+ pár nap szellőztetés), szerintem is jobb, ha megszokja a "zajt".
Már sok mindent olvastam erről, állitólag tükörsima felület kell alá, és a sima habszivacs nem jó, mert engedi mozogni a parkettát, XPS-es alátét kell.
Szóval szerintem nem tudod megúszni a felszedést...
Én úgy tudom, hogy tartószerkezetet épitése nem lehetséges csupán.
A többit miért ne ?
Pl. keritést épithetetek 2 m magasságig .
Egyébbként + ha levakolod , szerinted leveretik a vakolatot ? és li ellenőrzi ?
FMV - nek tényleg toppon kell lennie , mert volt olyan esetem amikor bontott KM tfeles és negyedes téglából akartak visszafalazni egy olyan tartófalat ami egy kazánház egyik oldalát képezte .
Ja, hiányosan fogalmaztam. Ez lesz az emelet padlója, szal megy rá aljzatbeton fűtéssel, majd burokalt. Szóval teherhordónak kellene lennie. PUR-t nem lehet "önteni, majd síkra borotválni :)?
tetőtérbeépítésnél fafödémen megtörténik a gépészeti szerelés. Így kialakult egy víz-villany-légtechinak csövekből, vezetékekből álló labirintus. Most fel kellene tölteni 14cm vastagságban valamivel, eddig EPS-betonban gondolkodtunk.
Tudtok javasolni más anyagot, ami esetleg könnyebb-egyszerűbb-olcsóbb? Az EPs táblák bevagdosására nem vállalkoznánk, a földszeinten két hónapig csináltuk hétvégenként :(
Én szerbiában láttam ilyen házakat, szinte az összes "újépítésű" ilyen, egy betonváz van kitéglázva...vakolva persze egy sincs, ahogy néztem, az ott nem divat :)
Biztos kiszámolta a statikus valami képlettel, hogy 80cm széles alap kell, csak a kérdés, hogy mekkora túlbiztosítási szorzót alkalmazott és nem-e lehetne kicsit visszább venni belőle. Bár az SW födémet nem ismerem, de 80cm széles alapot még több szintes társasházak alá sem nagyon szoktak tenni..
Ami még nem mindegy az alapszélesség szempontjából az sem, hogy milyen széles lesz a lábazat, pl a 38-as fal alá 30-as, 40-es lábazat is kerülhet, mert közvetlenül a lábazat terhel rá az alapra.
Szintén SW-s födémű, szintén pillérvázas épületnél az alaptest a letámasztott oldalakon 70 cm széles, pilléreknél kiugorva 90 cm. Viszont a terheletlen részen 50 cm-es alapozás elég volt.
Adj nekik pontos méretekkel rajzot az áttörésekről, és addig ne kezdjék el a gyártást, amig nem igazolták ezt vissza. Én nagyon sokat szivtam velük a nyáron emiatt.
A másik: arra figyelj, hogy az ár nem tartalmazza a födémpallók alá kerülő gumilapot, azt külön kell kifizetni, hiába igértek előtte mást.
Jah, és rohadtul hajlamosak elcsúszni a szállitási határidővel...
Egyébként maga a termék profi cucc, csak a logisztika tud érdekes lenni :)
Nagyon vigyázzatok ezzel az eltérés dologgal, mivel kiviteli terv-kötelezettek vagytok.
Az épitésfelügyelet 100%, hogy ki fog menni 1-2x, és ők lézerrel mérnek is. 5 centit még állitólag tolerálnak, de felette már kérik a tervmódositást.
Ha pillérváz megmarad (márpedig kell), akkor én inkább 30-as kitöltő falban gondolkodnék, és arra valami izmosabb hőszigetelést. A pilléreket meg átdolgoztatnám 25 szélesre, másik mérete lehet akár 50-es is.
Igy a belső oldal felé raknék zsalunak Heratektát 2 cm-eset (amiben nincs hungarocell, csak a forgácslap), kivülre meg akár semmit, csak dszkazsalut a fallal párhuzamosan. Igy lenne kb 28 cm a pillérnek. Belül a cementforgácslap egy vakolaterősitő hálóval együtt már sanszosabb repedés szempontjából, kivül meg kapna 12-14 cm grafitost, és ott nem lenne már gáz.
Szintén laikusként kérdem, hogy mi van, ha túlépít valaki teljes 8 centit? Még keskeny háznál is 1%. Mennyire mérik pontosan? (Ismerve a kőművesek hallatlan precizitását...)
60-cm széles sávalap helyett 80 cm széles lesz, agyonvasalva C20-as betonból.
Nem lesz az kicsit sok? 38-as fal alá a 60cm széles alap sem kevés, de a 80cm-es? Szerintem szólj a statikus "barátodnak", hogy ne szivasson le teljesen, holmi új előírásokra és számítási módszerekre hivatkozva..
Beton-tégla repedés: mivel eltérő a hőtágulása a két anyagnak, ezért nehéz ügy megúszni a repedéseket. Ha a pillér széle totál függőleges, mert a téglák is egyenesre hozzá vannak vágva, akkor szerintem a rabicháló is kevés lehet, hogy elkerüld a repedést. Olyan esetben ha a téglát mindig úgy hagyják, ahogy épp a pillér-körülig kijön, nem vágják egyenesre, így egy változó szélességű pilléred lesz, részben már így is érvényesül a "fogazat", valamennyire így már esély van, hogy együtt mozogjanak. Fokozni további kis plusz nútok kivágásával lehet, valamint ha hígabb picivel a beton és "fogaknál" bele is kapaszkodik a tégla üregeibe (bár ez a hőszigetelést rontja, de nem kardinális mértékben). Hallottam már olyat is, hogy tégla-beton találkozás esetén az együttmozgásra vasat tettek be, illetve a betonba eső része betonvas volt, a téglába pedig a dűbelhez hasonló módon csatlakozott be. Talán még ez is jó lehet, mert pillérenként néhány darabra van csak szükség.
Hát igen... a repedést mindenképpen szeretném elkerülni...
Azt mondta a statikusom, hogy a Wienebergernek van oktatási anyaga, ahol szerepelnek az ilyen Eurocode szerinti pillérek helyes kialakításai és csomóponti csatlakozásai a wieneberger falazathoz. Azt kéne megkaparintani, de nem találom egyelőre.
A pillér belső elhelyezésén én is gondolkodtam, kicsit még agyalok rajta, bár nem sok időm van, le kéne adnom a rendelést az SW Umwelt-nek, azon meg már be kéne rajzolni, ahhoz meg előbb statikát kellene módosítani, stb.
Szerinted ez elfogadható megoldás lenne 38-as fallal, amit a 45960-as hsz-ben írtam?
Attól igencsak félek, hogy repedni fog a két anyag találkozásánál, ezért asszem inkább az "oldalsó" hőhidat vállalom, vagy félig ereszem csak be a fal mélysége irányába. A véshetőséget meg szerintem úgy oldjuk meg, hogy rakok be egy pvc védőcsövet oda, ahol menni fog a falban vezeték, mert sajna az egyik pillér pont a fürdőszobában lesz, pont rossz helyen...
"nagyon sok tervezési munkánk volt tavaly december körül, mindenki igyekezett beszerezni még a régi rendszerrel"
Hát bizony én megszívtam, nem tudtam, hogy ennyi minden fog módosulni. Tavaly szeptemberben bíztam meg a tervezőt, aki 1,5 hónapra rá ígérte a tervet, így lehetett volna tavaly építési engedélyem. De elhúzta a dolgot ezév márciusig...
"Sajnos fel kell készülni, hogy az új rendszer miatt olyan 10-20%-al többe kerül a ház tartószerkezete. (pillérek, erősebb beton kell, stb)"
Hát én is iszom a levét. 60-cm széles sávalap helyett 80 cm széles lesz, agyonvasalva C20-as betonból. Továbbá bejöttek ezek a pillérek, illetve a koszorúm is agyon van vasalva, a födépaneleim is bekötve, ecetera-ecetera, sacc per kb. 1,5-2 misivel több a szerkezetköltségem.
Köszi Neked is a válaszokat! Mint látod az előző hszemben magamévá tettem az fogazottas ötletedet :-)
EUROCODE:
Sajnos kiviteli tervre kötelezettek vagyunk a fesztávok miatt. A statikusom meg nem volt hajlandó kivenni a pilléreket a tervből, amit megértek, bár nem örülök neki. Amúgy barát is, meg nagyon jó szakember, úgyhogy legyen, ahogy ő számolta. Viszont egyszerre építkezünk egyik haverral, ő másik statikussal csináltatja, aki lazább. Ő azt mondta, hogy tudja, hogy kéne, de ő nem fog ilyen pilléreket betervezni a házba és kész, mert az hőhíd.
Köszi a választ. Igen, Eurocode-ot emlegetett a statikusom is.
A történet dióhéjban:
Tervezve lett egy ház az igényeinknek megfelelően egy keskeny telekre. Az építész nem számolt azzal, hogy a telek hátrafelé enyhén keskenyedik, ezért a ház a hátsó traktusánál már nem fért bele az előírt 4,5 méteres oldaltávolságba, ez már a ép.ügyi hatóságnál derült ki, visszadták korrigálásra. Próbáltunk összébb húzni a házon, de sokat nem sikerült, mert borult volna minden. Azzal akartunk trükközni, mivel minden centi számított, hogy a hőszigetelést nem tüntetjük fel. Be is ment a terv, mikor megtudtuk, hogy január 1.-től azt is fel kell tüntetni, így raktunk rá 6 cm-t, több nem fért el. Ezek után, mivel 6 cm kevés, jött az ötlet, hogy akkor legyen 44-es fal magában, szigetelés nélkül, bemaszatolom valami színnel, aztán majd ha meg lesz a lakhatási engedély, utána rakok még rá 10 cm-t hőszigetelést, mert az nem engedélyhez kötött. Aztán megtudtam később, hogy akkor kapok lakhatásit, ha be is van vakolva a fal kívülről, ami nem kis költség. Ez ugye egyrészt a tervezőm nemtörődömsége, illetve az én tudatlanságom, hogy ennyit mellélőttünk. Ez van, a második házamnál már nem szúrok el ennyi mindent :-)
Ez a 44-es fal története. Illetve még annyi, hogy már lusta volt a tervezőm átrajzolni 44-esre a falazatot, ezért azt mondta nekem, hogy menjen be a terv 38-as fallal, csak egy bejelentő lapot kell leadnom a hatóságnak, hogy 44-es lesz a 38-as helyett. Persze pár napja tudtam meg, hogy ez engedélymódosítási kérelmet von maga után, nem csak egy lapocska.
"Külföldön nem csinálnak olyan hülyeséget (már bocs), hogy 44-es téglafalat raknak szimplán."
Ne kérj bocsánatot, azért kérdezek, mert laikus vagyok. Sajnos ezt is tervező javasolta, mostmár tudom, hogy nem egy jó tervező, nem emiatt elsősorban.
A tanácsaidból okulva hajlok arra, hogy maradok a 38-as falazatnál, úgyis erre van engedélyem, igyekszem a műszakilag legkultúráltabb megoldást választani a pilléreknék és rakatok a 38-as falazatra 10 cm hőszigetelést. Ezzel 4+4 centivel szélesebb lesz a ház, mint amire engedélyem van, de amennyi bugyuta szabályozás van, ami szinte ellehetetleníti az embert, megpróbáltam mindennek megfelelni, ezt most le fogom szarni, nem érdekel, ha megbüntetnek sem.
Tehát így lesz 30-as pillérem a 38-as falazatban, rajta grafitos (vagy más jóféle szigetelő anyag) szigetelés 8 cm, plusz az egész házra telibe még 10 cm. Arra gondoltam még, hogy olyan bekötő szalagokat, amivel a PTH profi is összeköti a válaszfalakat a főfalakkal, berakok bőségesen oda, ahol véget ér majd a tégla és csatlakozik majdan a betonpillérhez. Tehát bekötőszalaggal kötném még össze, illetve ez a fűrészfogas dolog is szimpatikus. Talán így nem lesz rosszabb a helyzet a sarkokban, mint mondjuk a nyílásáthidalóknál. Illetve ez a vakoló háló is felkerül.
Vagy pedig Heratekta/Heraklith, ami kvázi jó vakolható.
Én egyébként kicsit sokallom a 30x30-as pillért, mert most csináltam egy 4 szintes társasházat, ott a statikus belefért 25 cm szélességbe (igaz néhol 25x50-es lett a pillér).
Csak gondolom a statikus figyelembe vette a 44-es tégla teherhordó szerepét is, igy ennek hiányában vagy sűritenie kellene a pilléreket, vagy nagyobb méret kellene nekik.
Ha már úgyis vannak pillérek, elmegy a 25-ös pth "hézagkitöltőnek"? Hisz statikai szerepe innentől szinte nincs a téglának. Erre mondjuk 15 centi grafitos eps-t rakva kb. mindegy hogy vasbeton vagy tégla van épp az adott részen.
Nem tudok jó megoldást, ami szakikkal kivitelezhető.
Mert barkácsmegoldásból lenne pár ötletem (az is jó, amit te irtál), de nem találsz olyan szakit aki elbaszakszik ilyesmivel :)
(Nem tudom milyen sűrűn vannak a pillérek, de még bennem az is felmerült, hogy kivülre/vagy belülre helyezni őket a főfaltól. Ügyesen megoldva (főleg belül) nem okoznak problémát esztétikailag)
A fogazott "pillérzsalu" tényleg jó ötlet, csak a gond az oldalirányú hőhiddal van ebben az esetben.
Gondolom XPS szigetelés lenne, benntmaradó zsaluzatként az érdesített felületű verziója, macerás ugyan, de szépen be lehet vágni a "fogazathoz" még a pillér kiöntése előtt. Ha nagy jelentőséget tulajdonítunk az oldalirányú hőhídnak (ami "fogazás" nélkül is szinte ugyanúgy fennáll), akkor a "fogak" végébe lehet tenni 2cm-es XPS-t, így mélyebb "nút" kell a téglába annyival, de ezzel csillapítjuk a hőhidat, cserébe az "együtt mozgásnak" részben adunk egy pofont..
A fogazott "pillérzsalu" tényleg jó ötlet, csak a gond az oldalirányú hőhiddal van ebben az esetben.
Amiket láttál családi házas épületeket, ott vagy tavalyi az épeng (nagyon sok tervezési munkánk volt tavaly december körül, mindenki igyekezett beszerezni még a régi rendszerrel), vagy pedig pl monolit vb födéme van, ami elég jól összefogja a házat, kevésbé van szükség a pillérekre. De egyébként a gyenge vázkerámia is ludas a dologban, erősebből talán nem kellene.
Sajnos fel kell készülni, hogy az új rendszer miatt olyan 10-20%-al többe kerül a ház tartószerkezete. (pillérek, erősebb beton kell, stb)
Bár nem vagyok szakmabeli, de szerintem a repedések csökkentése vagy elkerülés végett még annyit tehettek, hogy minél inkább lépcsősen maradjon a tégla, ahová beöntitek a pillért, esetleg még bele is lehet vágni kis "nút"-okat pluszban is a téglákba, hogy a lehető legjobban összedolgozzon, együtt mozogjon. Az eltérő hőtágulás miatt ez 100% úgysem sikerül, de a vakolaterősítő háló (amit Kömkel is írt) is segít elkerülni a vakolat repedéseit.
Vasbeton hőszigetelés: ugyanolyan U értékre kell hozni a vasbeton+hőszigetelést, mint a falazatot. Ez 38-as normál PTH téglafal esetén 7-8 cm körül mozog (Kömkel 13 cm-je nem tudom milyen számítás eredménye, vagy jelentős ráhagyás van benne), de 44-es PTH profi téglánál a 14cm bőven elég lesz.
EUROCODE: annak ellenére, hogy a szabályozás érvényben van, rengeteg családi házas építkezést láttam a közelmúltban, ahol nem foglalkoztak vele és épületfelügyeleti ellenőrzésnél fel sem merült, hogy ugyan hol vannak a vasbeton pillérek. "Ipari" kivitelezésnél viszont tényleg sok helyen látom, hogy berakják, eleinte szemet is szúrt, hogy mi a fenének az oda. Csak halkan mondom/kérdem, hogy ha az engedélyezési tervbe nem tettétek volna bele ilyesmit, illetve nem lennétek kiviteli tervre kötelezettek, esetleg nem lenne-e elkerülhető ez az egész?
Kéne egy építész. Úgy volt, hogy az öcsém megcsinálja a terveinket, de ... valószínűleg nem lesz rá ideje.
Amink van: archicadben 90%-ig megterveztük a házat (ezt évek alatt, kb. a 200. terv - ez az első amire azt mondtuk, hogy valami ilyesmi kellene) - de nyitottak vagyunk ha valaki belenyúlna. A mostani tervek az igényeinket tükrözik - a realitásokkal kombinálva (ld. ez egy bővítés lesz, ahol próbálunk minél többet meghagyni a régi épületből amennyit csak lehet - ld. annyira durván szűkös a költségvetésünk).
Kell majd hozzá egy komplett kiviteli terv, meg ki tudja mi. Fogalmam sincs.
Mi leragadtunk ott, hogy kell egy terv év végéig, még mielőtt módosítanak valamit az építési szabályzaton (max. hosszabbítgatunk) .
A ház alapból kocka - semmi ciráda, hót egyszerű tetővel - viszont félig alápincézve. Egy brutál necces pont van - a magassága - ott trükközni kell (szerintem nyáron ezt már rágtam ebben a topikban) - úgyhogy ebből a szempontból kreatívnak kéne lennie a jelöltnek (tippek vannak, de marha sok a korlát amin belül mozoghatunk).
Szerintetek mennyivel kalkuláljunk? Honnan szerezzünk megbízható építészt akire ha elindul az építkezés akkor is számíthatunk - akár kivitelezőként vagy akármiként is?
Néhányat már találtam, de vagy elszállt áraik voltak, vagy kikérték maguknak, hogy nekünk már vannak elképzeléseink és nem akarunk semmi világmegváltó tervet amivel azután meg lehet nyerni az év háza díját... mert ebből nem lesz év háza, csak a mi kis házikónk... majd egyszer... csak hát kéne az engedély amivel bebetonozzuk a beépíthetőséget és az épület magasságát néhány évre... (ettől a kettőtől félünk, ezt állandóan változtatják)
A statikusodnak sajnos igaza van, ma már az EUROCODE alapján nem készülhet enélkül ház, illetve nem minden esetben kell, de többnyire igen. (pl fafödémes háznál kivédhetetlen szinte)
Külföldön nem csinálnak olyan hülyeséget (már bocs), hogy 44-es téglafalat raknak szimplán.
Okok:
- a hőszigetelő értéke jó, de nem eléggé
- GYALÁZATOS a hangszigetelése, mivel könnyű falazat
- nagyon sok területet vesz el az alapterületből
A vasbeton pillérre minimum 13 cm hőszigetelés kell, ezért szoktam addig ütni a statikust, amig 38-as fal esetén 25 cm szélességbe bele nem fér... Nálad értelemszerűen ez meglesz.
VISZONT:
Mivel nincsen egybefüggő homlokzati hőszigetelő rendszered, a pilléreidet U alakban is hőszigetelned kell, mivel oldalt nézve a tégla-pillér között hőhidas lesz a szerkezet. (Ide elég már 5 cm is)
Amire nagyon oda kell figyelni pillérváznál:
- mivel a vb pillérek belülről nézve a falsíkon lesznek, SEMMIFÉLE csövet (elektromos, központi porszivó, egyéb lófac) nem véshetsz keresztbe a falon, ami a pillért érintené
- vakolásnál a pillérre kerüljön erősitő háló, minimum 30-30 cm-t túllogatva két oldalra
Most kezdtem el építkezni és az építési engedéllyel párhuzamosan készültek el a statikai kiviteli terveim is. Kicsit ráaludt a kivitelezőm is, meg én is a tervek áttanulmányozására, bár még nem késő semmi, mert a héten kezdődik csak az alapozás, most földmunka megy, de a lényeg, hogy a minap eszméltünk rá, hogy be lett tervezve a Porotherm Profi 44-es falazatomba több vasbeton pillér (a sarkokba, meg néhány helyen a falazatba is), ami gyakorlatilag összeköti a koszorúkat. Beszéltem a statikusommal, hogy miért is kell ez, hiszen hőhíd is, meg ott nem lesz kötésben a fal sem, örökké repedni fog. Azt mondta, hogy valami új EU-s szabályozás szerint ez már kötelező, ez hivatott földrengés esetén védeni a falazatot a vízszintes irányú gyorsulástól (ha jól értettem). Azt mondta, hogy volt ahol kihagyták és az építésügyi hatóság bírság mellett még vissza is bontatta a részt és pótolni kellett a pilléreket. Szóval úgy néz ki, hogy meg kell csinálnom. A bajom az, hogy ez elég otromba, de biztos van valami korrekt megoldás, hogy kiküszöbölődjön a hőhíd és ne legyen ott állandóan repedés. Végül annyit ajánlott a statikusom, hogy le tudja csökkenteni a pillérek keresztmetszetét 30x30cm-esre, így talán a rárakott 14 centiméternyi hőszigeteléssel pariban lesz az Uértéke a profi 44-es falazattal, de ugye ott a sarkokon, meg a falközökben, ahova a pillérek kerülnek nem lesz kötésben a tégla, repedezni fog ott a vakolat, pláne, hogy a vasbeton pillér és a tégla hőtágulási együtthatója különböző.
Tudtok erre a problémára valami korrekt megoldást, technológiát ajánlani? Állítólag amiatt, hogy a szabályozás még elég új, az építőanyag gyártók nincsenek még felkészülve erre előregyártott elemekkel és technológiákkal. Én meg azt hiszem, hogy az osztrákok, németek, mindig előttünk járnak kicsivel az építőiparban, csak alkalmaznak ott már valamit erre a dologra.
TEgnap a Megmaradt épitőanyagok topicba betettek féláron Heraklithot, kéne belőle neki 80 m2. Felhivom, mondom mi van. Erre: "még meggondolom". Hát végülis mindenki a saját pénzének az ellensége...
Mészhidrát mennyire jó helyettesítője az oltott mésznek? Kúpcserép kikenése során elfogyott a mész és hétvégén csak mészhidrátot kaptam volna a barkácsáruházban. Amúgy meg szimpatikus, hogy por alakú, nem kell félni a maradék tárolásakor a megfagyástól.
Szóval helyettesíti maradéktalanul a meszet, vagy inkább maradjak annál?
Szerintem ezt nekem szántad válaszul.azért köszönöm! Részben ismertettem a problémát.A falat kb2 éve probálnám felújítani,azaz ennyi idő alatt nem találtam vele közös nevezőt.A másik pedig kiváncsi lennék ki az aki egy 20méteres falat egymaga(mert persze vállalkozót fizetni nincs pénzem) felújítja akár egy hétvége alatt.Meg lenne itt még egy probléma is nem itt lakik ezek után mikor keressem meg,és hol??mert amikor említést teszek neki csak azt mondja most itt vagyok ,állj neki majd legközelebb befejezed..:D vicces hogy egy nem is itt lakó örökös miatt bomlik a hátsó fal mert nem enged be .meg persze a lopás,ez nagyon durva,itt lakom 6éve ő nem lehet a vasasok azért nem lopták ki az udvarából az ócskavasat mert lakik a szomszédba valaki.
lenne egy kérdésem: a szomszédom felőli fal eléggé ázik szerinte a nyárikonyha+épületek ezt nem befolyásolják(alig 40-50 cmre vannak helyenként!) a kérdés a következő kinél tudom ezt bejelenteni mennyire kellene hivatalosan lennie az épületnek,és ha nem lakik itt a szomszéd átmehetek e bepucolni,lefesteni a falamat,vagy kinek kell bejelenenem hivatalos helyre mert ugye 2hetente fél nap alatt nem lehet újrapucolni .a szomszéd azt mondta ha átmegyek megcsinálni a saját falam akkor feljelent ha ő nincs itt! ez ellen lehet e tenni???
Szerintem írták. Lezuhan az egész, elzárja az ajtót/ablakot, a mentést/menekülést gátolja. Persze ez egy legrosszabb verzió, de a biztonsági megfontolásoknál mindig ez játszik csak...
Majd megnézem a felvetésedet, de most menek dolgozni.
Habár az ilyen massziv műkő korlátokat nem szeretem. Anno az építkezésem kezdetén, egy bontáskor egy ilyen masszív oszlop a lábfejemtől 4 cm -re landolt
Ott kezdődik, hogy utálom a betonfestéket, szerintem nem tartós, és nem is jó megoldás.
Ugyanakkor van, amikor nem igazán van más lehetőség.
Szóval, adott egy műkő korlát, amit úgy elb@...tt a készítője, ahogy csak lehet. Nincs még 4 éves se, de repedezett, töredezett:
A probléma nem is ez, sőt, mégy csak az se, hogy helyenként hungarocellt találtunk benne ... :o
bár ez némiképp meglepett, hanem az, hogy a javítások után - azért, hogy a további vízfelvételt megakadályozzuk, le akartuk festeni.
Takarítás, csiszolás, mélyalapozás, ahogy kell. Mélyalapozás után (nem volt sem fagy, sem túl párás idő) lefestettük Héra betonfestékkel. Két nap múlva a következő jelenségek voltak tapasztalhatóak:
azaz helyenként elkezdett felperegni a festék, de már az alapozótól kezdve. Mivel több helyen is előfordul a jelenség, de teljesen rapszódikusan, a hiányos alapozás kizárható.
Kint volt a Trilak alkalmazástechnikusa, de csak hümmögött. A gyártási idők alapján be fogják vizsgálni a festékeket, hátha rossz a festék, de ezt egyikünk se gondolja komolyan.
Mivel vizesbázisú volt az alapozó, arra gondoltam, talán a gyártáskor itt-ott több formaleválasztó maradt rajta, és ez miatt dobja le az egészet, hiába volt lemaratás, csiszolás, stb. (HÜLYESÉG???)
Ha a feltevésem igaz, lehet, hogy jó az is, amit kitaláltam? - -
Átcsiszolás, és nitrohigítós lemosás után oldószeres (Cehalin) alapozóval kezeltük le abban a reményben, hogy az oldószertartalom miatt ez már talán rajta is marad. Holnap festenénk ismét ... Meglátom, milyen lesz.
Ha mégsem válik be amit kiötöltem, van vkinek ötlete, mit lehet még csinálni azért, hogy egy 3-4 éves, kültéri műkőfelület ne dobja le a(z elvileg) rá való betonfestéket? ...
tehát ezek szerint egy födémbe műanyag tiplivel - legyen dűbel - nem rögzíthetem a csilláromat, a fregorit stb.
Amennyiben ott tűz lesz a legkisebb baj is az lesz hogy ezek a függesztékel lezuhannak.
mi van még a csilláron a fregorin és kapon kivül amit a mennyezetre függesztünk ?
Ja az álmennyezet.
hát tűzben az előbb elég mint hogy a műanyag dübel miatt lezuhanjon és halálra zúzzon ha meg mán tényleg ez a helyzet a füstmérgezés miatt előbb kampec.
természetesen a födém alasó részéről beszélek, annak meg van egypontosabb neve - úgy hívják, hogy mennyezet.
Természetesen a dűbelnek jó hosszúnak kell lenni, hogy mélyen belemenjen a szerkezeti anyagba.
Kémiában, pontosabban festék-ügyben van valakinek az átlagosnál nagyobb affinitása? Ha van, elmondom a kérdésem, ha nincs, nem terhelek a dologgal senkit. ...
Adok egy ötletet, hogy miért érdemes kétszeresen lécezni:
- A párazáró fóliát el kell távolítani a kartontól, hogy a fólia sértetlen maradjon. A függesztők alá (a fólia és a függesztő közé) szegtömítő szalag kell. (Fóliát falra ragasztani, U profillal leszorítani!)
Tehát az egyszeres lécezésnek/profilozásnak a hátránya, hogy aprólékosabban kell szintezni, emiatt könnyebb elcseszni, stb.
Viszont ha a +3cm belmagasság miatt időt/energiát nem sajnálva bevállalom, hogy belövöm jól (lézeres szintező lenne hozzá), akkor statikai és a későbbi épületmozgásból adódó repedésveszély nem fenyeget jobban?
Egy irányú lécezésnél elég minden 4.-et szintezni. Utána 2m-es vízmérték keresztbe, és a középső 3 lécet lehet egyből csavarozni állítgatás nélkül. Összeszokott csapattal gyorsan megy :-).
Nézd mindent meg lehet oldalni. Sok minden nem úgy készül, mint ahogy kéne, de én nem igazán adnék olyan tanácsot, ami nem a tuti, hogy aztán, este az ágyban fekve bámulova a plafont és látva, hogy hullámos, mint a Pannon táj, rám gondolj, hogy milyen hülye tanácsot adtam. Meg lehet csinálni, hogy csak egy sort raksz, a gerndák alá, keresztbe azokra, majd baromi nagy precizitással minden egyes profilt 40 cm-ként belősz a síkba. Csak nem én mondtam :)
A nagykönyv szerint, minden gerenda alá kéne egy profil, úgy rogzítve, hogy a gerenda oldalába! csavarozzuk 35-ös gk csavarral a függesztőt, majd ezekre jön keresztbe 40cm-ként a másik profil. Ettől, nem mondom, hogy ellehet térni, de van rá pálda, hogy mások másképp csinálják. :)
:) Nem, ez nem "Főnök! Így szoktuk csinálni, Főnök! Jó lesz ez így főnök" kategória. Ez a "Főnök! így kell csinállni, tessék felütni egy gyártói katalógust, Főnök!" kategória :)
Mondjuk ez igaz. Maradjunk annyiban, hogy így kell csinálni.
Nem igazán kibontakoztatott érvelés...
Egyébként fafödémem van, akár statikai, akár más okai vannak a duplás verziónak, kell az a 3centi a belmagasságból, úgyhogy inkább a gerendák között csinálnék még1 lécezést/profilozást, ha a dupla verzió valami miatt a nyerő.
Tudtommal bármilyen födémbe tilos műanyag dübel használata tűzbiztonsági okok miatt (na egy kaspót azért gond nélkül feltennék): ha megolvad a dübel és lepottyan az álmennyezet, egyrészt rád esik, másrészt nem tudod kinyitni az ajtókat...
Köszönöm szépen! Ők (vagyis nem ők hanem egy társszervezetük) tud bérbe adni gépet.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy sima régi két szárnyas fa ablakon hogy lehet állítani? Pontosabban arra a problémára gondook amit az előző hozzászólásomban írtam.
Ja. Azért kell a kétszeres léces, mert nagyobb fesztávnál, ha csak egy irányban raknád őket egyszerűen nem bírja el az álmennyezetet, be fog hajolni a közepe. Szilárdsági okai vannak. S a legeslegfontosabb: nem tudom milyen födémed van, de ha vasbeton, akkor semmiképpen se használj műanyag dűbelt a direkt függeszőkhoz!! Mert vissza fog jönni az álmennyezet, az eltérő hőtágulás miatt. Kezdők gyakran elkövetik ezt a hibát, utána meg van csodálkozás. Csak fém dűbelt, fém beütő ék vagy mi a szösz a hivatalos neve, azt rakunk betonba, az UD profilok rögzítéséhez a falra már jó a műanyag is.
Ez az egyszeres meg kétszeres azt jelenti, hogy az egyszeresnél egy síkban van kerszt meg a hossz profil, a kétszeresnél, hogy egymás fölött. Az egyszeressel megspórolsz 3 cm-t, de sk megcsinálni az egy istencsapása, a sok profil darabolás miatt + nem is biztos, hogy olcsóbb a sok síkbeli keresztösszekötő miatt, amit nem is lehet mindenhol kapni, ezért nem is igazán terjedt el, csak úgy létezik a katalógusokban, hogy ilyen is van. Kétszerest kell csinálni, mert ezzel jobban be lehet lőni a síkot, kevésbbé lesz hullámos, meg így írja a nagykönyv, aminek biztos meg van az oka. Egyébként nem dupla anyagköltség, mert a felső vázat elég méterenként rakni, majd az alsót, ami ehhez van rögzítve (keresztösszekötőket kell bepattintani, így rögzítan) az 40 cm-ként kell rakni. Egyébként nem biztos, hogy több munka, mert csak a felső vázat, ami méterenként van, kell belőni a kivánt magasságra valamint kevesebb fúrás is kell, az alsó váz az meg megy pikk-pakk, csak a keresztösszekötő bepattintásának technikájára kell ráérezni, illetve van összekötő horony, azzal is meg leeht oldoni, azzal nem dolgoztam, így nem tudom, hogy könnyebb-e vagy sem.
Repedés. El lehet kerülni a repedéseket, ha betartod az alábbiakat:
- dilatációs szabályok betartása: nem jó a túl nagy felület egyben dilatálás nélkül, ha a helységnek van "nyaka" érsd váltja a geometriát és összeszükül, mondjuk egy közlekedő beér a nappaliba és egy álmennyezet készülne, akkor a két helység találkozásánál tuti a repedés, ide is dilatáció kell
- a gipszkarton illesztéseknél erősítő szalag és csak és kizárólag hézagológipsz, semmi széria glett meg egyébb glett, mert az ocsóbb, illetve a nem gyári élek találkozásáná le kell fózolni a gipszkartont 3-5mm-t és oda is szalag majd széles glett, hogy ne látszódjon,
- Idegen anyaggal való találkozáskor pl álmennyezet-fal, rugalmas hézagtömítés, FESTHETŐ AKRYL! Filléres cucc. Hagyni kell egy pár milliméteres hézagot, semmiképpen se többet! 1 centis hézagot nem tudsz kitölteni, nem marad bent az anyag, meg karton szám kéne belenyomni. :) Ha nagyobb hézag sikerül a kartonozáskor, semmi gond. Tömísd ki hézagológipsszel, majd ha megkötött meg szépen le van csiszolva síkba, akkor fogj egy kést/csavarhúzott és fal mellett kaparj ki egy pár milliméteres hézagot, ami már ki lehet tölteni.
Ugyanis ha nem vízszintes valami miatt a födémed alulról, akkor ugye
- kétszeres lécezésnél csak a méterenkénti léceket kell vízbe lőni, és utána ész nélkül lehet felszórni erre a következő lécezést
- egyszeres lécezésnél viszont minden egyes lécet be kell lőni szinbe nagyon pontosan (dupla munka, kb 3x annyi direktfüggesztővel)
Ráadásul ugye a mennyezeti vezetékeknek a dupla lécezésnél van lehetősége átbújni, a szimplánál nincsen, hacsak meg nem szakitod a tartólécet (természetesen ez akkor áll fent, ha nullára rakod a fafödémtől a léceket)
"Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik.."
Szerintem órisái mázli, hogy működik. Abszolút épületfüggő a dolog, én nem biznám rá a sok pénzért megépitett álmennyezetet. A direktfüggesztőből kell kb 4 db m2-ként, darabja 40-50 Ft.
Tehát ha a dupla lécezést nem is csinálja meg, a direkfüggesztők kihagyásával 200 Ft/m2 spórolhat. Én nem kockáztatnék... (nem is tettem)
Acél profilnál is van egyszeres és kétirányú bordavázra szerelt szerkezet, de arról sem találtam infót, hogy miért jobb a kétirányban futó profilos szerkezet?
Valami okának lenni kell, mert ott is több anyag, több munka.
"Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam."
Elméleti síkon szerintem a leg-repedésveszélyesebb pedig ez a verzió, mert az esetleges födémmozgást egy-az-egyben átveszik a gipszkarton táblák és repedhetnek. Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik..
Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam.
Meg lehet végülis egy tetőléccel is csinálni, csak drágább mulatság lesz, ugyanis akkor a sűrűbb tetőlécezést kell direktfüggesztőznöd, tehát abból kell dupla mennyiség.
Nem szokták egyébként a szimpla megoldást alkalmazni, de most hirtelen nem találok fánál észérvet rá, hogy miért :)
A legkisebb lehetséges lelógatás érdekelne, a maximális elérhető belmagasságot szeretném kihasználni.
A Te verziódban duplán kell tetőlécezni, ha jól értelmezem, mi ennek az előnye? (Dupla anyag, dupla munka és még bukok is a belmagasságból 3cm-t a plusz tetőléc miatt.)
Egy sor tetőléccel nem lehet korrektül megoldani, hogy az acél direkt függesztő a gerendát a tetőléccel kötné közvetlenül össze?
Méterenként a gereandákra merőlegesen direkt függesztővel felcsavarozol tetőléceket, majd ezekhez már közvetlenül csavarozhatod az újabb tetőléceket 55-60 centinként, ahogy a gipszkarton táblamérete kiadja.
Ha nem akarod nagyon lelógatni az álmennyezetet, akkor a direkt függesztő a jobb, ez kb 10 cm-t enged.
Akkor az a verzió felejtős, hogy tetőléceket (3cmx5cm-es) közvetlenül a födémgerendákhoz csavarozni 40 cm-enként, majd a tetőléchez fogatni a kartont?
Maradva a favázas verziónál, helyette szárított lécek (tényleg, kb 3-4 hónap szárítás elég?) és valamilyen acél függesztő a fa födémgerenda és a párnafa közé?
A temetőben nálunk néha tökig érő gaz szokott burjánozi és ezt szeretném meggátolni kaviccsal vagy fenyőkéreggel.
Melyik a célszerűbb hogy a sírok előtti területet felszórjam ilyesmivel, illetve (mivel ritkán megyünk a temetőbe) melyik a tartósabb?
Ha ilyen zsákos kavicsot veszek mondjuk az OBI-ban, akkor azt hogy kell felszórni, célszerű ilyen fekete fóliát leteríteni a földre és arra a kavicsot? (régebben egy kis szakaszt felszórtam fólia nélkül, de nem sok értelme volt)
Ácsi! A legritkább esetben szabad csak közvetlenül a fafödémhez rakni a gipszkarton álmennyezet tartószerkezetét, pont az általad is irt utólagos mozgások miatt.
Vagy pálcás vagy direktfüggesztős rögzités az ajánlott. Mindkettőnél megvan a lehetősége a gipszkartonnak és a fafödémnek (minimálisan) külön mozogni. Ez különösen akkor fontos, ha beépitett a tetőtér felette.
Az 1 centis elhagyás meg hülyeség, max fél centi kell, az is kinyomva szilóval és befestve.
Ennek a függesztett rendszernek az is az előnye, hogy a hangot sem továbbitja a másik helyiségbe, hanem tompitja azt. (egyik korábbi hozzászólásomban már leirtam, hogy ezért fontos, hogy HELYISÉGENKÉNT KÜLÖN legyen az álmennyezet, tehát a válaszfalak e fölé menjenek pár centivel)
A korábban a tetőmet készítő ács ajánlja nagyon a fát (nyílván fával szeret dolgozni és a beszerzési forrásai is ott adnak lehetőséget a jobb nyereségre). Én imádom a fát, de ugye egy gipszkartonos álmennyezetnél nem fogom látni, tehát a fő szempont a stabilitás és ahogy írtad, a mérettartás.
Bár mivel a födém is fagerendás, lehet hogy a faváz mellett szólhat a rugalmasság esetleg. Mert végül is a fa födémgerendák is szenvedhetnek némi alakváltozást idővel és egy hozzá csatlakozó fémváz bizonyára kevésébé tolerálná ezeket a mozgásokat.
Még úgyis tisztáznom kell vele a részleteket, mert nem mindent értettem az építési folyamatról, amit mondott. Valami rémlik, hogy a falak mentén egy centis rés maradna a dilatáció miatt, de ezt egyelőre nem vágom, hogy hogyan is nézne ki. Gondolom, nem egy relatíve lebegő és a falhoz nem kötött rendszerről beszélt...
Rövidebb az élettartama, meg ha nem kiszáritott a faanyag, akkor vetemedhet (mivel ugyen folyamatosan szárad).
Ezenkivül "természetesen" nem olyan nyílegyenes, mint a fémváz.
Ettől függetlenül én is favázasra csináltam, ráadásul egy igen bonyolult ágyvéggel és ágy feletti rejtett világitásos dobozzal. Szóval nem ritka a fás megoldás sem :)
Sok mindent megcsinálok házilag és nem néz ki olyan túl bonyolultnak, szóval megpróbálok nekiugrani én. Nem szeretek minden kis dologgal mesterhez szaladgálni.
A lakásomban szeretném a régi nyílászárókat leszigetelni ezzel a bemarásos szilikon tőmítő anyagos eljárással.
Észerevettem hogy a dupla szárnnyas ablakoknál a bal oldali szárny (amelyikben nincs zár) nem feszül rendesen az ablakkeretnek mert a másik szárny nem nyomja oda rendesen.
Ezt úgy gondoltam megoldani, hogy a záró szárnyra rakok egy csík farostlemezt hogy rendesen nekinyomja a keretnek.
Ez így jó vagy valami más módszerrel kell megoldani?
A másik kérdésem magával a szigeteléssel kapcsolatos. Kerestem több kölcsönzőben de sehol sem találtam egyenes horonymarót amivel a hornyot ki tudnám marni a szigetelésnek.
Ezt a hornyot nem lehet valahogy kivésni kézi módszerrel valamiylen vésővel?
Kétszárnyú bejárati kaput (1.5 m széles 1. 65 magas/szárny) min. milyen méretű zártszelvényt igényel? 40x20 vagy 30x30-ra gondoltam , csak nem tudom 20-asba lehet-e olyan keskeny zárat kapni.
Köszönöm szépen a kimerítő választ! Profi leírás :) Az XPS nélküli verziót mondták nekem is, télen nem lakott a nyaraló, esetleg ősszel-tavasszal pár nap a fűtés. Az a baj, nem akartunk nagy felújítást, és ázás igazából a szobákban csak 1 helyen volt 3 év alatt, az egyik sarokban. A konyhában már alá van szigetelve a beton bitumennel, ez látszik. A meglévő beton és fal közötti résben éppen az a tervem, hogy összekössem a fal szigetelését a betonnal. Ez így nem kivitelezhető valami jó folyékony bitumennel? (ha van ilyen) A konyha-fürdő részben az általad írt megoldás lesz, hétvégén szedem ki a követ és földet.
Hozzáértő segítségét kérném. ( én ebben a témában nem vagyok az) A nyaralót újítjuk fel, ami egy kb 50 éves ház. A konyha és fürdő részben fel kell szednem a követ, mert homok van alatta és kell egy aljzatbeton amire majd lehet burkolni. Úgy nézett ki idén tavasszal a dolog, hogy vizes a vakolat is. Most hogy megbontottam, látszik hogy a tégla fal alatt van bitumenes szigetelés, de mélyebben mint ahogy a kő volt, és a vakolat aláment kőnek. ugyanez van a szobákban is, csak ott beton van. A vakolat leverése után a télák száraznak tűnnek. ( most tavaszig így lesz, így remélem meglátom mi lesz a téglákkal: ha szárazak akkor jó kell legyen a szigetelés, gondolom én)
A kérdésem a következő? Tudok-e úgy szigetelni - átkötni a fal szigetelését a betonig (kb 1-2 cm-es rés van a fal és beton között ha kiszedem a vakolatot), hogy a kitisztított résbe bitumenes anyagot töltök ami éri a fal szigetelését és a beton oldalát is, majd utána felvakolni? Jövő héten lesz fotó hogy érthetőbb legyek, lehet hogy így nem tiszta mit szeretnék. (azt hogy a vakolat ne vizesedjen) A kőműves felverné mindenhol a betont, de én nem akarom mert a beton száraz volt.)
...azért ne pont csőtörésre méretezd a falat :-) de az ytong ebből a szempontból nem különbözik más falazóanyagtól. könnyebb benne helyet vésni a vízvezetékeknek (amelyeket azonban érdemes legalább vékonyabb fajta szigetelőcsőbe húzni). soronként vasdrót a habarcsba fontos, a vízmelegítőt pedig érdemes átmenő csavarral szerelni (vagy inkább a vízmelegítőt tartó átmenő csavarokat beépíteni a vakolás előtt -- ehhez persze ismerned kell a pontos méreteket). a fal teteje és a mennyezet közötti 1 centis rést pedig purhabbal zárd: amikor megdagad, nekifeszül a falnak és a mennyezetnek (merevít), de megmarad a szükséges rugalmassága.
Nem tudom, hogy jó helyen kérdezem-e, de nekem egy olyan problémám lenne, hogy közfalat tennénk odébb, csak nem tudom, hogy miből és milyen vastag lenne jó. A konyha és a fürdőszoba között lenne, szóval mennének benne csövek, meg a másik oldalról konyhaszekrényt is tartania kell. Bojler nem biztos, hogy lenne a fürdőben, de ha mégis akkor egy kisebb (kb 80l-es), bár azt meg a főfalra is felszerelhetnénk... :)
Szóval én ytong 12,5 cm vastag válaszfal téglára gondoltam. Nem tudom, hogy mennyira bírja a terhelést, meg mennyire jelent veszélyt a csőtörés?
Nagyobb padlófűtéses nappaliban az aljzatbeton meg lett diletálva egy 8-10mm-es sávban. Megoldható-e a burkolás úgy, hogy ne legyen szembetűnő a dilatáció? Pl. a járólapot 2-2mm-t ráengedni a dilatációra, így kb 5 mm-es rés marad, ami már kb a normál fugatávolság, amit rugalmas-szilikonos fugával töltenénk ki..
- a födémre leterített üveg/kőzet gyapotot mennyi időnként kell cserélni, mennyire "eszik" meg, rágják szét az egerek, stb...és a nedvesség - cserépről esetleg befolyó, hogyan károsítja? (term. tételezzzük fel, hogy van a tetején páraáteresztő fólia is...)
Az, hogy nem ért hozzá! A jó minőségű fa nyílászáró sok (5-6-7-8 stb.) rétegben lakkozva van, na az aztán nem ereszt át párát.
Egy lakás "bedohosodik" minden jó minőségű (azaz szélzáró, nem szellőző, résszellőzővel nem elrontott) nyílászáró esetén, legyen az fa, műanyag, alu, vagy ezek tetszőleges kombinációja, HA:
nincs szellőztetve valamilyen módon. Legjobb esetben gépileg, kontrolláltan, hővisszanyeréssel.
Elég meggyőző érvek és köszönöm a részletes összehasonlító adatokat is!
Kezd körvonalazódni a "dolog", sajnos most "csak" a födém 20cm-es szigetelésére + a nyílászárók szigetelésére lesz pénz, a falak és a lábazat a jövő zenéje..., ez van, nem bírom sehonnan kiszorítani...
(azért gondolom, hogy már ez is látszani fog...)
Visszatérve a nyílászárókhoz: szintén a statikus említette, hogy Ő nem javasolja a műanyag nyílászárókat, mert bedohosodik, penészedik majd minden - sok panasz van..., ezért az Ő javaslata a természetesen is "szellőző" fa nyílászárók hőszigetelt üveggel... - ehhez sem értek de nekem is pl. a fa, mint anyag valahol sokkal szimpatikusabb, mint a műanyag - hozzágondolva azt is, hogy a fát bizony gondozni kell, ápolni, stb...
Megnézem a rétegrendet, és köszönöm a részletes információt!
Most bekerült az a bizonyos "bogár" a fülembe ezzel a szigeteléssel, lesz mit olvasnom, tanulnom...
(a statikus is mondta, hogy a hőhidak ellen tegyek egy min. 5cm-es homlokzati szigetelést a födémtől lefelé min. 50-60cm-es magasságban a külső falazatra, akkor már legyen lúd és kerüljön rá 8-10cm-es - amelyik épp akciós..., majd körbeérdeklődök a tüzépeken, stb.)
Megint tanácsot szeretnék kérni, ezúttal statikai jellegűt...
Építettem egy kerítésszakaszt, ami egy lebetonozott terület mögött húzódik, a hátsó szomszéd kerítésére van felfalazva. Kb 8 méter hosszú, a két szélén, illetve a belső részt három felé osztva további két oszlop található. Az oszlopok (és maga a kerítés is) nagyméretű bontott téglából lettek felfalazva, üregesen, a belső 30×(15-20) centis rész pedig folyamatosan betonnal kiöntve. A betonoszlopban két darab 8-as betonvas fut párhuzamosan, az oszlop alatt alappal.
Erre a négy oszlopra szeretnék később tetőt ültetni, úgy, hogy az oszlopok vonalában fagerendával folytatom a magasságot, arra helyezem a keresztgerendát, amiről lefele futó féltetőt helyezek. A tető alsó felét a lebetonozott placc szélébe rögzített gerendatartó kapcsok által tartott gerendák tartják majd.
Remélem, érthető volt a leírás. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon rögzítsem a kerítésoszlopok tetejére a később odaszerelendő (felfele futó) gerendákat. Behelyezhetnék oda is kapcsokat (vagy talpakat, nem tudom, mi a hivatalos neve), de ez elég költséges (jó, nem egy vagyon...), és eléggé félek, hogy sikerül-e pontosan beállítani. A másik lehetőség, hogy két szelemencsavart ültetek a betonbélés tetejébe, erre később egy rövid vizszintes gerendát rögzítek, amire rá lehet ácsolni a függőleges gerendákat. Biztos lennének egyéb módok is, de nekem egyelőre ez a kettő jutott eszembe. Minden tanácsra és ötletre vevő vagyok!
Padlapnak nincs értelme, érdemesebb lépésálló eps-t (ragasztóhabbal összeragasztva) lerakni, majd erre egyben, nagyobb táblában leragasztani a furnért vagy vékony osb, mfp, stb lapot.
Elektromos fűtést el is vetettem, köszönöm a meggyőző érveket, számításokat - nekem, mint volt panelpatkánynak - eddig nem mondtak túl sokat a különböző fűtési formák de majd most ezekről is sokat olvasgatok..
Az ablak felújítási ötletet köszönöm, már meg is feledkeztem róla, hogy van ilyen is - a régi cégemnél is egy nap alatt "áthúzták" az összes nyílászárót és nem volt cúg többé... - ez meg már jó régen volt, ki is ment a fejemből, köszönöm még1x!
Megnézetem asztalossal a tokozat állapotát, mert ha nem feltétlen kell, akkor nem leszek a pénzem ellensége és nem cserélem ki a teljes ablakot hanem megoldás lehet az említett csak belső hőszigetelt üveges ablak csere is...
Egy "jó" kérdés: a borított gerendás fafödémet hogyan szigeteljem: egyszerűen csak magára a födémre terítsem le - ha járni nem akarok majd rajta - a 20cm-es gyapotot? (üveg v. kőzet) + a tetejére a páraáteresztő fóliát és kész vagy van valami speckó művelet rá? - esetleg a gyapot közé valami fából készített kis fabakokat, amire pallót lehet fektetni, hogy közlekedni lehessen a későbbiekben? - vagy ez túl macerás és akkor már nézzem meg az Austrotherm Padlap-szigetelő rendszerét (árat annak sajna nem találtam...) ?
Nem, nem döntöttem el előre, mert akkor nem is kérdeztem volna semmit...
Igen, így a táblázatot látva már látom, hogy csak "parasztvakítás" az elektromos fűtés vagy olyan helyere való, ahol eleve "passzív-ház" követelményeknek megfelelő szigetelés van és pl. van napelem+szélkerék, esetleg kiegészítő fűtésnek...
Igen, a szigetelés, most épp annak olvasgatok utána, hogy környékünkön kit ajánlanak, mint kivitelezőt, mert a padlásra gyanítom Én is el tudom teríteni a gyapotot de a homlokzatot már vakolja szakember..., meg az alap szigetelése - járószint - sem teljesen világos még, de enek is utána olvasok...
Mindenesetre Nekem az jött le, hogy a hőveszteség (valahol láttam is egy ábrát) a legtöbba födémnél szökik ki, tehát a villanyszerelés mellett lehetne terítenem is a födém szigetelését de most még várom majd a kéményseprői szakvéleményt is a kémények állapotáról/felhasználási módjáról...
Szóval még nem döntöttem csupán "körbejárom" a témát és ebbe még belefér a tömegkályha, mint fűtési lehetőség is...ha már a fa/vegyes tüzelés árainál tartunk...
10 centis homlokzati EPS kb 1300 Ft/m2, tytan 753 ragasztóhab 1700 Ft, ez 6-10 m2-re elegendő, vagyis kb 200 Ft/m2
tehát 1500 Ft/m2-ből lényegében házilag fel lehet rakni a szigetelőréteget, akár most, a fűtési idény kezdetén, a gázszámlán megspórolt pénzből tavasszal felugrik a háló+ralgasztó.
"felmerült bennem a norvég elektromos fűtés is, esetleg infra paneles fűtés is de eddig nem győztek meg a "számok", hogy jobban megérné... "
ez nem győzött meg ????
Fűteni manapság az alábbi árakon lehet energia egységre visszaszámolva.
fa/vegyes tüzelés: 6-7 Ft/kWh
pellet/fabrikett: 10-14 Ft/kWh
gáz, kondenzációs kazánnal: 15-16 Ft/kWh
gáz, hagyományos kazánnal: 19-20 Ft/kWh
villany, "éjszakai" árammal: 33-34 Ft/kWh
villany, rendes árammal: 48-52 Ft/kWh
levegő-víz hőszivattyú: 10-14 Ft/kWh
Hallottad....Hőszigetelj.....
akár azon az áron is, hogy burkolatok olcsóbbak lesznek (azt bármikor kicserélheted, sőőőt 5-8-10 év múlva úgyis kifogod ).....
és szín nélkül kerül fel a hőszigetelés.......esetleg....
melegvízre meg beraksz egy 120literes egyhőcserélős indirekt tárolót, amiben van elektromos patron. Azt később használhatod gázkazánhoz, vagy vegyeshez is !
a te dolgod.....:-)) de a szép-új-drága burkolattól nem lesz jobb a hőérzeted és kevesebb a fűtésszámlád !
Nekem is kb. ekkora a ház alapterülete, igaz ikerház, így az egyik fallal nem kell foglalkoznom. 2-3 évbe telt, de mindent sk. leszigeteltem (ha egyszerre lett volna pénz és idő is, akkor mehetett volna egyszerre). Ez úgy sacc/kb 700e Ft-ba került, csak anyagköltség, mert mindent én csináltam. Ebben benne van a falakra 24 cm eps (~80m2), lábazatra 10-12 cm xps (~16m2), födémen 30 cm üveggyapot (~72m2), ablakok cseréje (~7-8m2). Így az éves gázfogyasztás 1700 m3-ről 600 alá csökkent.
Nagyon érdemes szigetelni. Ami a legeszerűbb, az üveggyapot leterítése a padlásra, ahogy nopánick is írta, az akár 1 tél alatt visszahozza a befektetést.
- tehát maga a ház a régi B30-as blokktéglából épült, emelt lábazatos (kb. 50-60cm-rel magasabb a talajszintnél, mert lépcső vezet fel hozzá..., gondolom, hogy földfeltöltéses lehet...)
- nincs külön szigetelés a házon, lábazaton, födémen - maga a födém úgynevezett borított gerendás fafödém...
- per. pill. gázkonvektorok vannak a szobákban, ezenkívül mind a három szobában van kéménynyílás is + van kéménynyílás az előszobában és a fürdőben is...
- a használati melegvizet eddig egy általam még nem látott, gondolom jó régi - belső/zárt égésterű, kéménymentes 2bazinagy" bojler adta, a fürdőben volt eddig, mellette pedig a régi gázfűtéses házakból is ismert fali kéményes gázmelegítő van/volt felszerelve szintén a fürdőben...
(mondjuk nem is teljesen értem, hogy az egyik kéményes a másik meg nem de biztos valakiknek akkor ez így jó volt...)
- a nyílászárók fából vanak, redőnytokos, 6 szárnyas nagy ablakok (alattuk a konvektorokkal)...
A keret sajna max., azon szépíteni nem tudok, ez van, ebből kell főzni...
Gondolkodtam az úgynevezett "tömegkályhás" v. téglakályhás fűtési megoldáson is, de abból is 3db kellene és úgy már nagyon drága...
A házon teljesen át lesz húzva az elektromos hálózat - itt felmerült bennem a norvég elektromos fűtés is, esetleg infra paneles fűtés is de eddig nem győztek meg a "számok", hogy jobban megérné...
Edig javasoltak már nekem komplett túrbókazános megoldást, csövezéssel, radiátorokkal - de valamiért "félek2 a gáz árától, hogy a közeljövőben el fog szállni és akkor, hogyan tovább...
Agyalok egy vegyestüzelésű kis kazánon, mivel magának a háznak viszonylag kicsi az alapterülete és csak egy szintet kell kifűteni, lehet elegendő lenne egyszerűen letenni a ház melletti tárolóba de ekkor még nincs megoldva a használati melegvíz...
Igen, a szigetelés egy sarkalatos kérdés de most "egyszerre" nincs ennyi pénzem, sokat elvisz az elektromos hálózat, meg a belső burkolások anyagköltségei, stb...
Azt mindenesetre meg tudom tenni, hogy a nyílászárókat átnézetem, hogy jól, pontosan zárjanak + kap minden ablak egy szigetelő csíkot is körben, a bejárati ajtó meg cserélve lesz egy hőszigetelt bizt. ajtóra, erre esetleg még egy tetőfödém gyapotos szigetelés még beleférhet de egyszerre ennyi, mert még nem fűtök, nincs melegvizem, stb...
Nem tudom, hogy ez a jó topik-e de feltenném a kérdéseimet:
Adott egy 70-es években épített "kocka" egyszintes magánház, blokktégla falazattal (B30-as), régi, 6 szárnyas redőnytokos ablakokkal, gázkonvektoros fűtéssel, 3db kéménnyel - a szobákban vszl. voltak kályhák is...
Ezt a házat szeretném felújítani, statikust hívtam, falazatilag rendben van, a tetőhöz sem kell nyúlni, az is jó állípotban van.
Amire gondoltam: elektromos hálózat felújítása, fűtési rendszer "gazdaságosabbá" tétele, festési-burkolási munkálatok...
Mit javasoltok, milyen fűtési rendszerre "lenne" érdemes váltani a konvektoros helyett?
(van egy kis szerszámos a ház oldalánál, akár kazánház is lehetne belőle, de nem tudom, hogy "érdemes-e" gázban gondolkodnom?)
A lényeg: max. 2 misi van rá, ebből kell gazdálkodnom (annyi segítség van, hogy a burkolást meg a festést a családban van Aki elvégzi).
Várom az ötleteket, véleményeket és köszönöm előre is!
Köszi a válaszokat mindenkinek, látom azért megoszlanak a vélemények... Egyébként milyen ez a thermoblock technológia?
Jó lehet ilyenben lakni?
(Az oké, hogy legalább stabil beton szerkezet, de fűtési szempontból nekem olyannak tűnik, mint a könnyűszerkezetes épületek, vagyis gyorsan felfűthető, de nincs hőtároló képessége, mert az ilyen tömegek el vannak szigetelve a belső polisztirollal.)
igazad lehet, kapubejáróhoz annyi bőségesen elég. ez egy utca, egyrészt 10% körüli a lejtés, másrészt rendszeres teherforgalommal (rendszeres = naponta néhány), a biztonság irányába akartunk tévedni.
na így néz ki a nagyon túlméretezett viacoloros út keresztmetszete:
alulrol felfele:
a talaj le van turva es kb 2%-ot lejt balra.
erre holnap vagy csutortokon betondaralekot teritunk, 10-12 cm vastagsagban
ezutan a helyere rakjuk a jobb oldali kiemelt szegelykoveket (ez 30 cm magas).
erre jon a CKT betonalap, 13-15 cm vastagsagban, uthengerrel lapitva.
ha az uthenger vegzett (illetve talan meg kozben) a bal oldali K-szegelyeket a helyere rakjuk (a K szegely ala is kell 6-7 cm beton.
a CKT betont hagyjuk kicsit szilardulni
szetteritunk kb 1 centimeter agyazatot
ebbe szepen belefektetjuk a szurk terburkolo kovet
ehhez képest annyi változott, hogy a szegélyköveket még C24-es betonba fektettük és csak egy hétre rá terítettük le földnedves CKT betonnal, átlagosan 12 centi vastagságban. A CKT-t nem úthengerrel, hanem rezgőtömörítővel lapítottuk, a hullámkő pedig több részletben kb fél év alatt került rá (ahogy volt pénzünk megvenni a következő teherautónyit).
- ytongra rácsavaroztam tetőlécet belülről, erre rátettem OSB-t zsalunak, középen még alátámasztottam
- két oldalra és előre 15 cm széles deszkát felfogattam (szintbe lőve)
- EPS-ből kivágtam a mosdóknak a lukméretét, ezt az OSBhez rögzitettem
- tettem bele 2-2 szál vasat a szélére, pár szálat keresztbe
- kiöntöttem zsákos esztrichel
- két nap múlva kizsaluztam, kiütöttem az EPS-t
- folyékony szigeteléssel telibenyomtam
- leburkoltam tört márvánnyal, beleraktam a mosdót
Stabil, mint az állat :)
A többi megoldás számomra macerásabb lett volna, és egyiket sem tartottam elég stabilnak. A másik jó megoldás a WEDI épitőlemez lett volna, de az meg mocskosul drága...
Ha mindenképpen fémváz+gipszkartonban gondolkodsz, akkor a gipszkarton alá vagy OSB-t, vagy inkább betonyp lemezt érdemes berakni, mert az teherbiróbb.
Nem hinném hogy gond lenne vele. Ha paranoiás vagy, pallót fektethetsz a kerekei alá amikor közlekedik :-).
Minél vastagabb (és keskenyebb) egy térkő, annál stabilabb, mert az oldalain egymásnak feszülve több kő vesz részt a teherviselésben. Persze egy BigFoot esetében más a helyzet, de az azért elég ritka. Tipikus használat: autógumi szélessége egyszerű földi halandó esetében ritkán van 20 centi fölött. Általában a 10x20 vagy 12x24 a hasáb jellegű térkövek mérete, így a tipikus asszimmetrikus terhelés általában eloszlik több kövön. Egy 10x20x8-as kövön akár konkrét közúti forgalom is közlekedhet, de egy gyalogjárdára (amin legfeljebb talicskát tolnak) egy 4 centis kő is megfelel (bár én 6 alatt nem tennék). Viszont a nagy méretű (30x30, 40x40, tipikusan 4 centi vastag) kövek esetében már az autó forgalomtól én tartanék hogy eltörnének, hacsak nem telibe vannak ragasztva egy beton aljzatra.
itt, 549-581 között van pár szó a hullámkővel burkolt útszakaszról. az 549-ben van a keresztmetszeti rajz, végül nem raktunk bele acélhálót, CKT betonba fölösleges is lett volna.
Egyszer bővítettünk egy meglevő parkolót, azt a 8 tonnás árokásó-rakodó elég csúnyán helyben hagyta, de ott is a forgás volt a gond - szűk területen rallyzás pár napig. Ez a nem rendeltetésszerű használat esete...
5let: ha homokkal vékonyan megszórod Bobcat-ezés esetén az utat, akkor a fordulás is sokkal kisebb csavaró erőt fog a térkőre kifejteni, mert a szemcsék el tudnak gördülni egymáson. Összekarcolni nem fogja a homok a követ.
40 cm murva bőven elég, látom a tömörítést se hagyod ki. Homok helyett murvát használj, csak kisebb szemcseméretűt. A homokot akár a hangyák is kihordhatják, ez komoly. Továbbá a homok mosódhat/süllyedhet, de a murva - mivel szögletesek a darabok - vibráláskor szépen tömörödik és ezek az élek a továbbiakban egymába tudnak kapaszkodni, így tartósan a helyükön maradnak. Ha jól van kivitelezve egy térburkolat, akár normál utcai forgalomra is alkalmas, a teherbírással nem lesz gond.
Viszont említetted a Bobcat-et. Ezt jó figyelmebe venni, tágabb értelemben pedig azt, hogy csavaró mozgásnak lesz-e kitéve a felület (pl. parkoló, ahova derékszögben állnak be a kocsik - persze ez nálad nem nagyon lesz jellemző). Ilyen helyre érdemes hullámos szegélyű, de még inkább H alakú ("duplakötésű térkő") követ rakni, mert a csavaró mozgásnak jobban ellenáll. Persze ha a Bobcat-ezés mondjuk évi 1x történik és akkor is csak egyenesen áthajt a járgány az úton, akkor oda simán jó az egyenes kő is (lehet, hogy valakinek nagyon "hivatalosnak", "közterületinek" hat a H alakú kő).
alapozástól függ. hat évvel ezelőtt egy kb 8-10% körüli lejtésű UTCA szakaszt csináltunk háztáji kivitelezésben, 6 centi vastag parolin hullámkővel burkolva. rendes alapozás készült neki, és az elmúlt években mindenféle jármű közlekedett rajta -- még mixerkocsi is, pedig az bőven 20 tonna fölött van. majd előkeresem a keresztmetszeti rajzot.
Ilyet csak akkor vegyél, ha olyan helyen kell fúrnod, ahol nincs áram. Az akkus gépeknek éppen az a "halála" ha háromhavonta három lyukat akarnak fúrni velük. Három hónap alatt vidáman lemerül, és éppen akkor nem tudod használni, amikor kellene. Igaz, ez Li-ionos, tehát kevésbé merül álltában, de ez sem örökéletű. Általában annyiba kerülne a cseréje, amennyiért már inkább új gépet vesz az ember.
A teljesítménye meg nyilván csekélyebb, mintha 220-ról üzemelne. Én nem nagyon hiszek abban, hogy egy ilyennel betonba erőlködés nélkül lehetne fúrni...
Bármelyik (normális) tüzépen kétféle homokot lehet kapni, az egyik az építési, ami sárga, a másik a kvarc, ami szürke.
"Hegyes élesszemű homokot szerintem csak őrléssel darálással tudnak előállítani,"
Teljesen egyetértünk! Például a sóskúti bányában, ahol azután tisztítják, és szemcseméret szerint osztályozzák is.
Az lehet, hogy a mai Sóskút helyén anno pledául a Pannon-tenger hullámzott, de az ma bánya, ha nem is akkora, mint a gánti ... ;)))
Belátom, lehet folyómederből is kvarchomokot bányázni, mert bánya lehet egy (akár kiszáradt) folyómeder is ... de a lényeg az ez után következik.
Ezért tán nem is igazán helyes az a megnevezés, hogy bányahomok.
Ettől függetlenül fenntartom, amit a folyami homokról írtam: a szemcséi a folyamatos súrlódás, gördülés következtében legömbölyödnek. A szemcseméretek meg nagy valószínűséggel egészen eltérőek, és ráadásul tele lehet mindenféle úgymond szennyeződéssel is, szerves anyagokkal, és akár agyaggal is. Általában sárgás színű.
Ez az olcsóbb, és ezt szokás általában építési homoknak nevezni, és ezt szokták a gyerekeknek a homokozóba tenni.
Amire én azt írtam, hogy kvarchomok, az legtöbbször nagyobb sziklákból, őrléssel, vagy más megmunkálás után (mint ahogy te is írtad), tisztítva és osztályozva kerül forgalmazásra, legtöbbször tűzi szárítás után.
Mi az ilyet használjuk, mert nagy tisztaságú, lényegesen nagyobb a felülete, mint a gömbölyűé, és mivel egységes méretű (nincs benne lisztszerű, apró szemű rész, ami felszívja a vizet), nem változtatja meg a cement-víz tényezőt.
Akkusat semmiképpen nem vennék ütvefúró funkcióra.
Ráadásul a betonba 10 mm-t tud csak, az meg nagy általánosságban elég, de ha éppen 12-es lyuk kell, akkor szopacs van...
Én vettem az épitkezéshez egy B&D-t 40e Ft-ért. Miután egy kis vésés után szétugrott a feje, visszavittem gariba. Megcsinálták (2 hét), de 1 óra munkával megint szétesett, ugyanott.
Mivel kellett a gép, vettem egy másikat 30e Ft-ért. Ez birta 1 hónapot, holott nem volt intenziven használva.
A végén vettem egyet 18e Ft-ért, két éve megvan, tökéletesen működik. Van hozzá 3 koffernyi SDS-es fúrószáram :D
Szóval szerintem inkább vegyél valami nem-a-legolcsóbbat az OBIban, ami vezetékes... Ráadásul ha jól látom ehhez nincsenek fúrószárak, amiknek darabja 1000 ft felett van.
Elsősorban nem betont készítünk, hanem betont, műkövet javítunk, és ahhoz, meg a műgyantázáshoz nem a gömbölyű (a folyóban a homoxemcsék legömbölyödnek - lásd görgeteg) homok kell, hanem a hegyes-éles homok (mint a sziklák). """
Igazad van, már csak arra lennék kíváncsi, hogy a sóskúti homok hogyan keletkezett, ( nem a mosástól lesz szürke, gömbölyű) és ha egyre gondolunk, akkor az mitől """hegyes-éles""", én használatkor gömbölyűnek véltem
Hegyes élesszemű homokot szerintem csak őrléssel darálással tudnak előállítani, lásd a csicsekit, gántit ( ha még gyártják)
Amit a fokától vettél anno sárga sörszínű homokot, azzak sajna átvághattak, mert én még sárga folyami kavicsot a fokánál nem láttam, amiből a homokot kirostálják, viszont olyant igen ami tele volt gyökérrel
A fuvarosok előszeretettel szeretik eladni a bányakavicsot homokot folyaminak, (volt, hogy nem engedtem lebillenteni a folyaminak mondott anygot)
Elősorban a sóskúti bánya kvarchomokját használom (használjuk), az olyan szürke, hogy még.
Amit meg a gyerekek homokozójába vettem anno, az sárga, mint ... najó, a sör a hab alatt.
Lehet, hogy az elnevezések nem stimmelnek, de az biztos, hogy az egérszürke kvarchomokért nem egyszer személyesen mentem Sóskútra.
Az meg ölég messze van minden folyótól (de bánya van!), régen az építkezési (sárga, - szerintem folyami) homokot meg a FoKa-tól vettem, ami ugye ott volt a Dunaparton.
Elsősorban nem betont készítünk, hanem betont, műkövet javítunk, és ahhoz, meg a műgyantázáshoz nem a gömbölyű (a folyóban a homoxemcsék legömbölyödnek - lásd görgeteg) homok kell, hanem a hegyes-éles homok (mint a sziklák).
Nekünk nem az a jó, ha könnyen simítható, hanem az, ha minél durvább, és nagyobb a felülete, mert ettől lesz jobb, szilárdabb a kötés. :)))
Eszembe jutott, hogy van a rokonságban kőműves... :)
Szóval az új infó: 2 homok, 1 cement, 1 mész
Így is fog repedni, de amikor kicsit meghúz, át kell menni a kenésen egy vizes ecsettel, és "átsimogatni". Átkenegettem még egyszer a délutánit, aztán megecseteltem. Holnapra kiderül, mi marad belőle...
A homokról továbbra sincs fogalmam, hogy milyen. A sárga az mennyire sárga? Ez olyan sima homok színű... :)
A hideget természetesen olvastam, de nálunk -2 fokot mértek a leghidegebbet, talán az még belefér.
Most már abban reménykedek még, hogy nem lesz nagy égszakadás, a tető egyik éle kúpcserép nélkül maradt...
Ja, kipróbáltam a falazóhabarcsot is, használhatatlan volt, egyáltalán nem tapadt a cserépre.
Mivel nem vág a szakmámba, valóban nem szoktam vakolni (mi a kvarchomokot használjuk). Kőmíesektől hallottam, hogy a sárga (folyami) köll a vakolóhabarcsba.
Ha nem így van, megkövetek mindenkit, és vessetek a mókusok elé. ... :(((
Ha nem állt össze (nem kemény), akkor készíts egy próbakeverést, ki mennyiséggel. Ha el tudod simítani, és ki is köt, nem lehet baja. Én használtam már 5 éves szériaglettet is.
Lehet, hogy túl száraz az, amire teszed, és kirántja a vizet belőle. Bevizezted előtte?
Az ilyen javításoknál a "nedves a nedvesre" az előírás.
Ez azt jelenti, hogy (elvileg telítettségig) előnedvesített felületre kell a javítóanyagot felhordani (ez segít a pormentesítésben is).
Persze ez nem mindig valósítható meg ... vödör víz, kefe, vagy ecset, jól benetdvesít, megvár, hogy ne legyen fényes, és úgy teszi rá a jav. habarcsot.
szoval sarga, es nedvesen osszetapaszthato? siman lehet benne agyag is nemkeves. ide jobb lenne a szurke homok, aminek nagyobbak es nem annyira kerekek a szemei.
tulkepp amit csinalni akarunk az szerintem szinte beton, tehat pl szitalt soder+cement. a mesztol lesz keplekeny, ragados, kenheto.
a kremes mesz az a jo szerintem. en kevesebb meszet tennek, eppen csak annyit hogy ragadjon frankon. de en csak egy infos vagyok.
viszont nem lehet vekonyan tenni. es a cserepet is kellene nedvesiteni. ha vekony, es az alap is veszi ki a vizet belole, tuti repedezik. milyen homokot hasznalsz?
Tudom, hogy nem ugyanaz, de apáméknál pár éve szétszedték a vécé egy részét, és kellett volna egy kis fugázó anyag a két újra lerakott csempe kifugázásához. "Valamiért" a 74 éves, kisnyugdíjas nem akart megvenni öt kilót ehhez, ezért lement a pincébe, hátha van ott valami az én lakásfelújításomból. Na, az nem volt neki jó (kékkel fugáztam), de talált egy zacskóban fehércementet, amire én gyerekkoromból (30+év) még emlékeztem. Csinált egy próba keverést, jónak tűnt. Megcsinálta vele, jó lett. Az eltelt kb. három év alatt legalábbis még nem pergett ki.
Van egy bontatlan zsák SZÉRIA glettem, ami már 4 éves. Lakáskörülmények között tároltam, épnek tűnik. Szerintetek felhasználható még? Ha kicsit gyorsabban köt, vagy lassabban, az nem gond. Ha mondjuk nem tapad, az már inkább :)
Volt egy bontott zsák is, azt most kipróbáltam, nem nagyon érzékelek különbséget. De gondoltam, óvatosságból kérdezek inkább.
Reális az ár, manapság már 180-200e Ft/m2 áron fel lehet épittetni jó minőségi, viszonylag korrektül szigetelt házat.
A C12-es beton vasalatlan alaptestbe VOLT jó, de idéntől megszigorodtak a szabályok, földrengésméretezés és egyebek miatt C20 (!) a minimum, gyakorlatban azonban C16-ot raknak bele.
C16 alatt sehová nem engednék egyébként betont, még vasalatlant sem. (amibe vas van, oda mindenképpen kell a C16 (vasalt szerelőbeton, koszorú, stb)
"tervezéstől a lakhatási engedélyig 185-220 ezer per nm2 bruttó árért már vállalnának."
Ami mire felépül a ház lesz akár 270 eft/ m2 is.
Eccerű : ha ilyen okosok, építsék fel a házat és doják piacra 240 eft / m2 ért és egy szerény haszon is lesz neki.
ja hogy ők a Ti pénzetekkel akarnak hazardírozni ?
Ne menjetek bele !!
A ház, lakás is csak egy piaci termék, az valaki felépíti szöröstűl böröstűl majd paiacra dobja.
Persze ehhez pénz kell.
Ha valaki saját izlésére való házra vágyik - felejtse el az ilyen bruttó kulcsrakész mókát.
Vegye a kezébe az ügyet a tervezéstől a kulcs bedugásig, Sok sok művelet ( tervezés egedélyezés, alapozás, falazás, födém , szakipar vagy 5 féle, vakolás és a többni 15 féle móka ezt mind menedzselni kell, van aki bírja van aki nem ).
az a kérdés, hogy mit kapsz érte. öcsém cége kb három éve 90 ezerért is épített házat (3 darab ház, típusterv, hhh családoknak, önkormányzati + banki támogatásból). tény, hogy nem volt benne mahagóni parketta.
Nézelődök a neten, különböző házépítő céget árai után.
Találok olyanokat, ahol 25 cm-es thermoblock épületet tokkal- vonóval , tervezéstől a lakhatási engedélyig 185-220 ezer per nm2 bruttó árért már vállalnának. Reális lehet ez? Vagy tekintsük inkább úgy, mint a válság miatti, munkaszerzési célú alul ígérést?
Másik, amit nem vágok , hogy ilyen oldalakon műszaki tartalom szerinti kategóriákba rendezik az ajánlatokat. Az alacsonyabb árkategóriában van mondjuk C12 minőségű beton alap, a magasabb kategóriában meg C16 minőségű... Kérdezném, hogy ha egy alapba elég a C12 minőség is ahhoz, hogy tökéletesen kiszolgálja az épületet az élettartama alatt, akkor mi a fenének tennénk alá C16 minőséget, bármilyen árkategóriában is? Vagy akkor a kisebb árkategóriába megadott C12 minőség nem annyira jó? De azért mégis elmegy? Ezt pl. nem nagyon értem, mert szerintem egy pl. pont egy alapozás az vagy jó, vagy nem jó... nem komolytalan dolog ez?
a levegő nem olyan gyorsan közlekedik a fűtési rendszerben, sokáig megbújhat egy légzsákban ahonnan csak apró buborékokként sodorja arrébb az áramlás. ez a csörgedezés nekem is megvolt minden fűtési szezon elején, aztán adtam a pofájának önmata légtelenítő minden radiátorra (összesen 5 db van). azóta nincs csörgedezés.
Az a helyzet, hogy nem lehet észrevenni a radiátoron, hogy levegős. Rendesen melegszik, az egész felületén nagyjából ugyanolyan meleg.
A kazán szerintem jó. A nyáron költöztünk, eddig csak a HMV volt használva. Teljesen jól kapcsol és bármelyik csapot használjuk melegvíz vételére ezt csinálja. A csap elzárása után 1-2 másodperccel hallani kb. 2-3 másodpercig.
De, jó. Általában ha valahol mégis maradt levegő, érdemes a többi radiátort lezárni és amikor a kazán szivattyúja jár, akkor megpróbálni a levegős radiátorban még egy légtelenítést.
Hogy miért csak a HMV elzárásakor hallani az érdekes kérdés. A kazán egyébként rendben van? Fűtés és melegvíz között rendesen vált? Mindegy hol nyitod, ill. zárod a melegvizet (konyha, mosdó, zuhany)? Elzárás után mennyi ideig hallani a kotyogást?
"1. kombi cirkók általában úgy működnek, hogy amikor meleg vizet készít, a teljes fűtőteljesítményt arra használja. ilyenkor a fűtés leáll. amikor elzárod a melegvízcsapot, a fűtés kis késleltetéssel újraindul."
Ezt értem, de ha jól gondolom a használati melegvíz nincs összekötve a fűtési körrel. Akkor miért hallani ezt a hangot?
A 2 pont már érdekesebb. Én úgy légtelenítettem, hogy a felfűtés után kb. fél órával szépen sorban kinyitottam minden radiátoron levő légtelenítőt. Amikor már csak a víz jött a radiátorból, elzártam. A nyomás egyébként számottevően nem csökkent.
amit szigetelésnek nevezünk (és elektromos áram esetén valóban szigetelés) az a meleg esetén csak fékezést jelent. tehát két részből áll:
- hőszigetelés, ami valójában hőáram-fékezés
- párafékezés
a hőszigetelő anyagok általában elég jó páraáteresztőek, ezért fordul elő, hogy a meleg oldalra rakott szigetelésen keresztül a pára lassan megy a hideg fal irányába, és amikor annyira lehűl, hogy eléri a harmatpontot, akkor lecsapódik és a nedves felületen penészedni kezd.
ha a hőszigetelést úgy tudod felhelyezni, hogy sem a szigetlés belsejébe, sem a hideg fal és a szigetelés közé ne juthasson SOK a szoba magasabb párataratalmű levegőjéből, akkor nem lesz páralecsapódás. tökéletesen hermetikus zárást nemigen lehet csinálni, de nem is kell: maga a vékony fal is átenged magán valamennyi párát a lakásból kifelé, tehát elegendő, ha a szigetelésen áthatoló vagy mögé kerülő pára mennyisége kevesebb, mint a fal pára-átbocsátó képessége.
elég jó a párafékező hatása az extrudált polisztirolhabnak. a WEDI építőlemes (meglehetősen drága) tulajdonképpen egy ilyen lap, egyik vagy mindkét oldalán van egy üveghálóval erősített cementes ragasztóhabarcs bevonat.
a "gyári" wedi lemezból egy 250 x 60 centis, 50 mm vastag (1.5 m2) tábla 10 ezer Ft körül van, míg a nyers XPS táblát m2-enként már 1625 Ft-ért is megkapod. XPS táblából van "lépcsős szélű", ami a panelek egymáshoz illesztését és ragasztását könnyíti. a ragasztáshoz nem duzzadó poliuretánhab használható (így a régi fal felé eső oldalra nem is szükséges cementes ragasztóhabarcs bevonatot készíteni, a szoba felőli oldalra pedig a szigetelés felragasztása után, egyben elkészíthető, az üvegszövet erősítés "egybe" is tartja. az egészet.
Szia! Köszönöm a választ, de nem tudom, hogy jól értelmezem-e, amit írsz. Hatodik emelet magasságában vagyunk, oda kőműves szerintem nem fér hozzá állványzat építése nélkül (aminek horribilis a költsége), csak alpinistatechnológiával működne a dolog (ami szintén rettentő drága). De egyébként -- nagyjából ismerve az árszabást -- a kőműves munkadíja sem fér bele a kereteinkbe. Konkrétan olyasmire gondolnék, ami házilag kivitelezhető. Férjem ügyes kezű, már eddig is nagyon sok mindent megcsinált itthom és a nyaralóban is. De a hatodikon az ablakon kimászni nem engedem! :-D
Ha van a lichthofra néző ablakotok (remélhetőeg nem csak a szomszéd spájza néz oda), akkor szerintem egy kőműves tud oda standot építeni, és fel tudja ragasztani a szigetelést a falra kívülről. Gondolom 10-15 m2-ről van szó, ha átlagos lichhoffal, és belvárosi, 4,5-5 méteres szinmagassággal számolok.
1. kombi cirkók általában úgy működnek, hogy amikor meleg vizet készít, a teljes fűtőteljesítményt arra használja. ilyenkor a fűtés leáll. amikor elzárod a melegvízcsapot, a fűtés kis késleltetéssel újraindul.
2. a légtelenítés csak akkor történik meg, ha a fűtési rendszerben túlnyomás van. egy-másfél bar túlnyomást szoktak beállítani. ha VOLT túlnyomás, de elment, akkor valahol szivároghat a rendszer és ott engedhetett be levegőt is...
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni az alábbi probléma megoldásában.
A hálószobácskánk egyik -- lichthof felőli -- fala sajnos csak válaszfal-vastagságú (kb. 8-10 cm-es), és így télen rettentően beengedi a hideget, szigetelni kéne. Csakhogy fogalmam sincs, miként. Mert ugye normálesetben a szigetelést a ház falára kívülről kell elhelyezni, ez azonban a sokadik emelet magasságában a mi anyagi kereteink közt megoldhatatlan. Lehet egyáltalán belülről bármilyen szigetelést alkalmazni úgy, hogy ne okozzon páralecsapódást, gombásodást?
A légtelenítés megtörtént, a probléma maradt. Azért furcsállom a dolgot, mert csak egy radiátornál hallani, illetve nem értem, hogy mi az összefüggés a használati melegvíz és a fűtési kör között?
Tudom, hogy nem igazán ide tartozik a kérdés, de a fűtésszerelő fórumon nem válaszoltak. Hátha itt tud valaki segíteni.
Házunkban kombi cirkós /Beretta Junior/ radiátoros fűtés van. A használati meleg vízcsap elzárása után az egyik radiátorban „csöpögő” hangot lehet hallani.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi lehet ez a hang és van-e jelentősége?
A 0 fokot azt úgy vedd, hogy ha egy síkságon, szabadon álló, ablakok nélküli házon kell használnod, és átfújja a szél (teljesen át tud hűlni), 0 fokon akkor sem tud megfagyni a víz a habarcsban. Ez úgy -4, -5 körül várható.
Ráadásul kötés közben hőt is termel a habarcsod ...
Viszont egy egyszerű takarás (papír, rongy, FÓLIA!) rettentő sokat tud segíteni, mert sem átfagyni nem tud annyira, sem nem szárad olyan gyorsan, így nem is fog megrepedezni.
Ez a zsákos falazóhabarcs nekem is jó lenne a kiesett téglák visszarakására? Ez vakoláshoz is jó, vagy csak falazáshoz? 0 fok környékén még használható?
Én azt tapasztaltam, hogy baromi erős cucc a falazóhabarcs, szinte betonkeménységű.
Van egy melléképületem, ahol a féltető alatti részt cserépdarabok+zsákos falazóhabarccsal töltöttem ki másfél éve. Rohadtul megszenvedtem vele nemrég, mire le tudtam verni...
De amikor falaztunk, és a tégla alól kinyomódott habarcsot ott hagytam, pár héttel később a szigetelés felrakásakor anyáztunk rendesen, mire le tudtuk verni.
Milyen szép kifejezés. Takarék üreges fal !!A szomszéd sufniánál fedeztem fel kb. 7 -8 éve, de a pontos megnevezést csak most tudom. A szomszéd egyenlőre nem bővít se fel, se oldalra.
Köszi! Milyen habarcsot vegyek? (OBI-ba fogok most menni a napokban) Van olyan habarcs vagy ragasztó vagy bármi amivel még ilyen hidegben megcsinálhatom? Hétvégén még megyek, utána már lehet hogy csak tavasszal.
Kicsit elbizonytalanodtam, talán tud valaki segíteni. Van egy nyaralónk, ami megérett a felújításra. 3 éve vetük, kb 50-60 éves kis ház (max 40m2) Tegnapelőtt elkezdtem leverni a fürdőhelyiségben a csempét, és akkor láttam hogy kb 5cm vakolat és erős vastag réteg van alatta. Nekiálltam a nagy fúrókalapáccsal, és amikor bontottam gyanús lett a fal: nagyon mozgott, és a kisméretű téglák nagy része élével volt rakva (utána már csak kézi vésés maradt). Kiderült hogy üreges a fal szerkezete csak ITT találtam erről leírást. Kb olyan mint a linkelt ábrán. Csináltam fotókat is majd felteszem. A baj az, hogy 2 tégla kimozdult és ki is esett. Van jópár tégla amin érezni hogy mozog, azaz nem teljesen fogja a habarcs. Kicsit elkedvetlenedtem mert ez a szerkezet igen gyengének tűnik (bár a hőszigetelése jó), egy nagy repedés is van az egyik falon, eddig azt hitem csak vakolat, de miután a vakolatot leszedtem látszik hogy a fal van megrepedve. (ez csak a vizesblokk részen van, egyszer állítólag volt nagy csőtörés ott, talán alámoshatta)
Mit csináljak a kimozdult és kiesett téglákkal? Ha visszahabarcsozom az jó lesz? Milyen anyagot használjak? (nem ez a szakmám) Ilyen időben még megcsinálhatom? Majd teszek fel képeket is, ha valaki tud segíteni azt előre is köszönöm! Eléggé elment a kedvem a háztól ezek után, talán tud valaki biztatni :)
Itt, ahol lakom 100 éves házban, a födémbe épített acélgerendáknak még semmi bajuk, vakolat, habarcs (gondolom közte valamilyen téglaboltozatos megoldás) érintkezik pedig velük. Egy másik pedig egy főfal áthidalásában van, cserépkályha volt mellette, simán csak elvakolva. Az is működik még...
Amennyire sejtem, a cement-mész habarcsok mint lúgos ph-júak, azt meg szereti a vas.
Lenne egy olyan kerdesem, hogy mivel lenne erdemes egy acel oszlopot elburkolni?
Ez egy tetoterbeepites, ahol egy kozlekedoben all egy kb I160-as acelgerendal, ami a tetot tartja. Raadasul egy kemeny mellett all. A kemeny falazott, belelt, nem hasznalt, de egyszer lehet hogy hasznalva lesz. Az elkepzeles, hogy a kemeny szelesseget kellene megnovelni, hogy magaba foglalja az oszlopot. Vajon mivel? Kirakom Ytonggal? Megcsinalom gipszkartonbol, es elglettelem? Ha nedves modszert valasztok, akkor az oszlopot jol beagyazom habarcsba, vagy ellenkezoleg, korbeepitem es nem nagyon erek hozza?
Kúpcserepet mivel szokás kikenni? Jó cementes habarccsal? Lehet esetleg kapni valami zsákos anyagot, ammi jó ilyen célra?
A drótozás sajnos nem elég. Egy régi tetőtrészen fagyott szét pár kúpcserép, a többi alól/mellől meg kipotyogott a régi kikenés, ráadásul ez tartja a darab cserepek nagy részét is.
Sima Leier zsalukőből épített kerítést szeretnék leburkolni szeletelt téglával. A mester elég szépen síkba rakta, ezért elgondolkoztam azon, hogy közvetlenül a zsalukőre ragasszam a téglákat. Szükséges az alapozás szerintetek?
A másik kérdésem, hogy milyen tapasztalataitok vannak a szilikonos impregnálóanyagokkal. Soudal Silicoat illetve a Ceresit CT-13 jött eddig szóba.
Ilyen mértékű repedés szinte biztos, hogy statikai okokból keletkezik. (pláne, ha 45 fokos)
Van esőcsatorna a garázson? Nem folyik a viz az alaptest alá (már ha van alapja egyltalán)?
Meg kell keresni a repedést kiváltó okot, azt megszüntetni, és utána akár sima habarccsal is kitölthető a repedés, ha statikailag stabil marad az épület. Enélkül viszont semmit sem ér az egész, mert a repedés tovább fog nőni, és instabil lehet az épület is.
Tudnátok-e segíteni abban hogy van egy 60 évvel ezelőtt épült garázsom (tégla) aminek a hátoldala végigrepedt kb 2-5 centi széles repedések vannak benne.
Namost nemnagyon akarnám lebontani az egész hátulját, és hallottam hogy állítólag létezik valami ragasztó, amivel ezeket a repedéseket be lehet tapasztani. Mit javasoltok, milyen ragasztó ez? Tényleg össze tudja fogni az ilyen végigrepedt falakat?
1. A takarékos / majdnempasszív ház egyfajta előtakarékosság: ma befektetem, és akkor kapom vissza, amikor kevésbé leszek kiszolgáltatva a magasabb fenntartásí költségeknek.
2. Azt a 10%-ot úgy is tekinthetjük, hogy ennyivel kisebb házat kéne építeni. Ez a nehezebb döntés...
130-160e ft/ nm-ből építkeznek sokan. Erre szívesen rádobna a többség 15e ft/ nm-t, hogy alacsonyenergiás háza legyen. Persze a 200-250e ft-os négyzetméterárnál ez akár igaz is lehet...
Amikor kérdezik, hogy mennyi a fűtés, mondom kb. 50 ezer forint. Általában erre az a válasz, hogy ekkora házra ez elég jó. Amikor hozzáteszem, hogy "évente", látni kéne az arcukat. Tovább »
"Egy ilyen épület megépítése kb. 10%-kal több a hagyományos épületekénél, de ha leszámítjuk, hogy igen-igen olcsó lesz az üzemeltetése, akkor máshogy nézzük az árát is."
Azt írja, nulla fokig. Persze napközben melegebb van jóval, én inkább az éjszakai mínuszok miatt aggódom. Hiába gyorsítja a kötést, a víz nem fog eltűnni teljesen pár óra alatt és szétfagyhat... Inkább kivárom a jövő hét második felét, akkor stabilan nulla fok feletti hőmérsékletet ígérnek éjszakára is.
"A szokásos portlandcement alapú beton és habarcs készítéséhez a cement tömegére számított 6-12%-ban alkalmazható, mint gyorsító- és fagyásgátló szer, elsősorban téli időszakban végzett munkákhoz. Nagyobb töménységben (cementtípustól, hőmérséklettől, homok hozzáadásától függően max. a cement tömegére számított 24%) pillanatkötőként is használható, pl. vízbetöréseknél."
"Meszes habarcsokhoz, valamint +5 °C alatti hõmérsékleten cementhabarcs illetve vakolatkészítéshez a Kalcidur felhasználása nem javasolt. Hideg, + 5 - +10 °Cos átlaghõmérsékleten cementhabarcsokhoz/vakolásokhoz a Tricosal S III szilárdulásgyorsító adalékszer használatát javasoljuk a termék mûszaki ismertetõjében elõírtak szerint."
betonhoz lehet keverni kalciumklorid alapú kötésgyorsítót, ami (a kötés exoterm folyamat) mínusz néhány fokig fagyálló. tényleg kötésgyorsító, a munkát is gyorsabbra kell fogni.
Nem sikerült befejezni a falazást, még lenne pár napos munka, de jönnek az éjszakai fagyok, félek, hogy szétfagy. Lehet (érdemes) használni valami adalékanyagot a habarcsba (illetve betonba), vagy inkább ne erőltessem?
mivel az eps-t m3-re aruljak, lehet venni pluszban 3cm-eset egy retegnek, azt tenni felulre, es minden sor utan lerakni egy tetolecet. az osb-t felesleges elofurni, a 45-os forgacslapcsavar (vagy fahoz valo gipszkartoncsavar, az altalaban olcsobb), siman atmegy rajta.
én nútféderest használtam, bár a nagyméretű táblákat (nemléxem, hogy láttam volna fele szélességű nútféderes OSB táblát). nem "pattintós" az illesztése, hanem kicsit ék formájú, tehát egyáltalán nem nehéz összetolni.
lehet ütögetni az élét, de valamilyen léccel védeni kell.
szerintem fontos, hogy a lefektetett lapokat valahogyan egymáshoz rögzítsd, legalább a munka idejére (pl felülről egy cserépléc-darabbal pozdorjacsavarral), mert munka közben, ahogyan jársz a lapon, megcsúszik és ha már 1 mm-t is eltávolodik egymástól a két lap, az ék formájú nútféderes illesztés miatt függőlegesen el tud mozdulni. én úgy rögzítettem a lapokat, hogy a lépésálló szigetelésben "kifaragtam" a helyet egy-egy lécdarabnak és felülről az OSB lapon keresztül pozdorjacsavarral összefogattam (az OSB-be a pozdorjacsavarnál picivel nagyobb lyukat előfúrva), kb 1.25 méterenként. így munkásabb a fektetés, de azt gondolom, hogy megéri.
Kb. egy hónapja kérdeztem itt a topikban a födémszigetelésről. Betongerendás födém, béléstestek, perlitbeton. Erre most rá a fólia, arra hungarocell, arra OSB lap, hogy lépni lehessen rajta. A padlás lomtár, egy évben kétszer megyünk fel.
A kérdés:
A 250x125-ös OSB lapot nem lesz könnyű feljuttatni a padlásra. A nút-féderes OSB lap fele olyan széles, azt nagyon könnyű lenne felvinni. Árban a különbség nem vészes, és talán könnyebb ezzel a nút-féderessel sík felületet kialakítani. Mennyire jó vele dolgozni? Könnyen egymásba csúsznak, vagy egy pontatlanul megmunkált vacak? Sosem dolgoztam még ilyennel. Régen volt szerencsém (?) olyan laminált padlóhoz, hogy nem passzolt össze...
Nedvesség nem tud elmenni ... muhaha ... :) duma! Hova kellene elmenjen?
Valszeg túlhigították a betont, a cementtej felúszott a tetejére, és alulra nem jutott (elég) cement. Sajnos ez gyakori hiba.
A cement-víz tényező nagyon fontos, mert bár a hígabb betont könnyebb elsimítani, de fajsúly alapján könnyen osztályozódnak a benne levő anyagok. Az esztrichet például szinte félszárazon (a földnedvesnél kicsit szárazabban) KELL besimítani.
Aztán még az is lehet, hogy nem volt érlelve (locsolva), és megégett, illetve ilyen tud lenni akkor is, ha megfagyott.
Én eddig a Mapei Prosfas nevű termékét használtam, az hihetetlen, mit csinált egy sok éves, és "slaggal" bontható betonnal.
Garázzpadló volt, beltérben, és a magasnyomású centiket vett ki belőle, áttértünk a sima locsolótömlős tisztításra, de azt se bírta.
A kicsi baj csak az vele, hogy nem olcsó, viszont 25 literes kannákban kapható csak.
Nem tudom, mi lesz a helyiségben a burkolat? Lap? Gyanta? Marad, csak nem akarod, hogy elkopjon?
Alternatív megoldásként van egy javaslatom, bár nemtom, merre lax. Nekem van egy kb. 10 liternyi, ami nagyjából egy hónapja maradt meg, tehát friss. Ha érdekel, és tudunk vhol találkozni, szívesen odaadom, hogy ne kelljen 25 litert megvenned.
Az a 10 liter kb pont elegendő lenne a 25nm-re. A termékismertetőjét, és az árát átküldtem mélben.
Ha úgy döntesz, hogy mélyalapozod inkább (az is jó lehet, csak kérdés, mennyire porlik jelenleg), az első réteget higítsd túl, azaz kb másfél-kétszeresére, mint a normál ajánlás, és a második beeresztést csináld az előírás szerinti higítással.
"A legjobb megoldás az aljzatszilárdító lett volna (ez egy vízszerűen folyós anyag), a tetején homokszórással, amihez tud kötni a kiegyenlítő."
Konkret markat, tipust tudnal javasolni?
Nekem is ez a problemam, a kazanhazamban-tarolomban (25m2) malik a beton. Egy honapja lett lehuzva, padlofutes nem lesz. Meg semmit nem csinaltam vele csak kisoportem 3-4 lapat cementszinu port a tetejerol, megdorzsolve morzsalodik. Jarolapozva lenne, mit tanacsolsz, mit csinaljak vele?
A pereme az sima vagy van lehajtás rajta vagy vastagabb ott mint egy 1-2 cm beljebb? Általában ha van valami vastagítás vagy peremezés az a szerkezet egy megerősítése. Ha teljes terjedelmében alá van dolgozva vagy később kifújásra kerül habbal nem okoz gondot.
Lehet, hogy nem jó topikban érdeklődöm, de nem találtam jobbat.
Kérdésem lenne. Ha úgy férne be egy akril kár, hogy annak pereméből 2-3 cm-t le kellene vágni, akkor vághatom-e, lehet-e ebből bármilyen károm, bonyodalom, stb.?
nem tudom, wedit még nem használtam. legutóbb favázra csavarozott zöld (fürdőszobai) gipszkartonnal takartam fürdőkádat (és erre került a csempe). erre volt hely. aggódtam, hogy gyenge, mi van, ha véletlenül belerúg a gyerek. de úgy tűnik, a csempe elég jól merevíti :-)
ismét kérdeznék,... lett egy befutot burkoló... aki megcsinálja a panel fürdőt...
de kérdésem a következő...sarokkád..elöfalzáshoz van aki ytongot mond van aki azt mondja jó a vedi lemez is... akkor melyik? Nyilván vedi lemezt házilág csinálnák.. de az most nem lényeg..:)
komromisszumos megoldás az ablak és fal között tér kitöltése extrudált poliszirol tömbből kivágott darabokkal, tuti hőhídmentes :) de ha a belső oldalon rögzíteni akarsz bármit erre a felületre, akkor hagyj teret egy betonyp lemeznek is.
A falazás még el is megy (főleg a többi hiba fényében), de mondjuk azt a nagyobb áthidalót, ami alól a fotó is készült, nem ártott volna teljes téglára ültetni...
Nagyon sok mindenre. Attól függ, csináltál-e már ilyet, vagy legalább láttad-e, hogyan csinálják azok, akik tudják ... :)
Szilárd, és pormentes alap, megfelelően elkevert anyag, fogas simítóval elteríteni, tüskés hengerrel buborékmentesíteni (nem árt a szöges cipő ... ) é satöbbi ... Sok mindenre kell figyelni. Sok esetben eltérőek lehetnek a keverési, bedolgozádi ajánlatok.
Bármilyet is veszel, kérj a Gyártó által kiadott Termkismertetőt, és Használati utasítást, és aszerint csináld.
Én mindig azon gondolkodom, miért vesznek az emberek ilyen esetben áthidalót, mikor a koszorúból megfelelő vasalással simán kialakítható megfelelően szigetelve az áthidaló. Ha magasabbra hagyod a nyílást mint a nyílászáró az sem baj, max beteszel XPS lapot az ablak beépítésekor föntre és még a szigetelésed is jobb lesz.
Köszönöm a választ! Padlófűtés nem lesz. Ebben az esetben melyik terméket javaslod? Inter projectet láttam jó áron egy katalógusban, csak lehet nem olyan jó a minősége? Kiöntésénél mire ügyeljek?
Sem a nyomó, sem semelyik más szilárdsági tényezője nem felel meg a kívánalmaknak!
Aljzatkiegyenlítő KELL, és még az se mindegy, milyen. A 7 zsák egy info, de nem mellékes, mekkora a legnagyobb vastagságod, amit ki kell egyenlíteni. Sőt, ha pl. padlófűtés lesz, akkor annak megfelelő kell, pl. Novoplan 21.
- Gyors szilárdulású önterülő aljzatkiegyenlítő simítóhabarcs 1-5 mm rétegvastagságokhoz. Padlófűtésre és görgőszékek alá is alkalmazható. ANYAGIGÉNY: 1,6 kg/m2/mm, nettó listaára 156,-Ft/kg
Sztem a mélyalapozó is kétséges megoldás, ha morzsálódik a beton (bocs KömKel), persze attól függ, mennyire.
A legjobb megoldás az aljzatszilárdító lett volna (ez egy vízszerűen folyós anyag), a tetején homokszórással, amihez tud kötni a kiegyenlítő.
Most már mindegy, de azt nézd meg, hogy a mélyalapozó beszívódott-e eléggé, mert ha csak a teteén képezett egy réteget, esetleg együtt fogy feljönni a kiegyenlítésed az alapozóval.
Ha fel lehet húzni, vagy ha egy fényes, sima réteg van rajta, ne tedd rá a kiegyenlítőt, mert valszeg kopogni fog, esetleg feltépi a megégett betonot felső részét.
Ha baj van, keress meg telefonon, szívesen elmondom bővebben.
Mélyalapozva tegnap, lefestve ma lett. Holnap készülne az aljzatkiegyenlítés, csak kérdés ki lehet-e váltani csemperagasztóval, meg hogy annak mennyi a száradási ideje.
Az aljzatkiegyenlités előtt mindenképpen kell mélyalapozó, az megköti a morzsalékos részt. Ha ezt kihagyod, akkor a kiegyenlitő réteg egyszerűen fel fog jönni, semmi haszna nem lesz.
Sziasztok! Már megint ide fordulok tanácsért. Adott egy 25 nm-es beltéri betonaljzat. Sajnos a teteje morzsálódik. Valószínű megégett:( ezt a problémát aljzatkiegyenlítés orvosolja? Jelenleg alapozva és lefestve van. Már egy vagyon költöttünk e szoba aljzatára, néztem hogy kiegyenlítőből 7 zsák kellene... ezt esetleg híg csemperagasztóval nem lehet helyettesíteni? vagy ezen má ne spóroljunk?
Nekem is ez a legnagyobb bajom :-) Természetesen az úsztató réteg alatt valamilyen kiegyenlítést kell alkalmaznom, hogy felette már ne kelljen a vízszintezéssel vacakolni, és egyszer szeretném jól megcsinálni. Erre egyelőre a homok tűnik a legjobb megoldásnak. A teljes alapterület ~12,5x10,5 méter, de ebből lejön két sarok, az egyik a leendő fürdőszoba, mert oda beton aljzat kell, a másik meg egy tároló helység, ami alatt nincs lakrész.
Nekem továbbra is az a bajom, hogy a mostani födémed egyenetlensége miatt nem fogod tudni szilárdan alátámasztani a belső stafnikat. Főként, hogy alatta van a hangcsillapitó réteg, ami felveszi a födém egyenetlenségeit, de nem tünteti el.
Tehát vagy valami hosszú, nagyméretű gerenda kellene (teljes helyiség méretben, mondjuk 4 méter hosszú és 15x10 cm), aminek elég ha 3-4 ponton felfekszik, és nincs lehajlása.
szerintem a lepeshangcsillapitas tenyleg csak a talpak ala kell. csak az marad a kerdes, hogy a talpaknak mekkora kell legyen a felulete. mert a vegen kiderul, hogy alulra is kell telibe osb...
Így már értem mire gondoltál. A párnafák nem közvetlenül feküdnének a gyapotra, hanem alulra tennék rájuk 10-12cm széles talpakat teljes hosszban, (pl colos deszkát) így megnövelve a felfekvő felületet. Isover rajzain is van ilyen megoldás. A példádból kiindulva és párnafák távolságát 40cm-re állítva 0,3-0,36nm-re nőne a terhelt felület. A másik ötletem, hogy talán nem szükséges a teljes felületet leszigetelni, elég volna a már említett talpak alatti szélességben letenni a szigetelést. A párnafák közé pedig menne az Akuplat. Persze nem bizots, hogy ez műszakilag védhető :-) , de majd felhívom az Isover képviselőjét, és megkérdem, eddig még mindig segítőkész volt tanácsadásban.
tovabba a szelessgeknek is egyformaknak kell lenniuk! "kanyarodos" meg hasonlo lepcsoknel fel kell venni egy elkepzelt "jarovonalat" (kozepen, faltol 30cm-re, stb), es azon merve azonosnak kell lenniuk.
Lépcsőt kell építenem az emeletre és szeretném kényelmesre csinálni. Vannak a lépcsőfokok méreteivel foglalkozó képletek, szabályok? Ilyesmire gondoltam, hogy a magasságának valahányszorosa a mélysége...stb. Mekkora legyen egy fok magassága ami még kényelmes?
Először is kösz a tanácsokat. Az utólagos boltív kirakás nem fér bele a helybe, bár jobbra-balra még bele is lehetne vágni a téglába, de felfele nem tudunk menni, mert az áthidalót nem kellene megvagdosni..
Az YTONG-PTH kérdésben lehet tényleg jobb az YTONG, mert kisebb a súlya és a megmunkálása is egyszerűbb, ha reggel tudok szerezni pár darabot akkor lehet azzal csináljuk.
Ettől függetlenül az eredeti kérdésben erősítsetek már meg, hogy elegendő-e a malterre bízni a két felső „háromszög” megtartását vagy valami hilti szalagos felfogatás kell, netalán az említett belevakolandó alátét vaslemezes megoldás a minimum?
Hát azt hogy az alap nem stabil azt nem tudhatom, ez egy lakóprakban van, nincs nagy forgalom pláne nem kamionok, kb 4-5 éve épült, én arra tippelek első körben, hogy mivel még uj volt mozgott stb..és nem glettelték be, sajna a többi helyet nem látni mert fűrészporos tapéta van mindenhol, de korbe minden plafon és az ajtófélfáknál repedés van.
kinek a segítségét kérjem egy ház átnézésére, Műszaki ellenőr? statikus? ki az aki ilyenekhez ért és ez a munkája? építész?
1. a színek nem az anyagot jelképezik, hanem a funkciót.
2. lényeges, hogy a boltív két végének a falazatra kell támaszkodnia (bevésés)
a porotherm nyomásra egy irányban sokkal jobban terhelhető, mint az ytong. ha a boltívet poroterm szeletekből építed, akkor a terhelés elsősorban az ív mentén nyomja (egymáshoz) a boltívet tartó elemeket, tehát a porotherm szeleteket úgy kell kivágni, hogy az ív mentén legyen a jobban terhelhető irány. érzésemszerint ilyenkor az ív legfelső szélén akár 6 centire is veheted a boltív vastagságát (ytongból inkább 8-10-et javasolnék).
a boltívet alkotó téglák réseit alaposan ki kell tölteni habarccsal. a két "háromszög" kitöltésére tényleg praktikusabb az ytong, sokkal egyszerűbb vágni.
...és ha megfelelően rakod ki, akkor nem a habarcs tartja a téglákat, hanem egy "boltív" alakul ki (felül). a "megfelelő" azt jelenti, hogy az ablak fölötti ívnél kell a boltívben egymást megtámasztania a tégláknak, és az így kialakuló ív fölötti két háromszöget kell külön megtölteni.
ha a 120x120-as lyukba épp 120 átmérőjű körablak kerül, akkor a boltívnek már nem marad hely (felül is legalább 8-10 centi kellene), még inkább az ytongot javasolom, mert akkor tényleg csak a habarcs húzószilárdsága illetve az ablak kerete fogja tartani a téglákat, és az ytong könnyebb, mint a porotherm.
Négyzet alakú 120x120-as falnyílásba - ami felett szabályos áthidaló van - körablakot akarnánk rakni. A teendő most nyilván a négy sarok utólagos körívbe rakása lenne, és a két felső sarok csak, ami kérdéses, mert azoknak kell ott valahogy megállni.
Flex-el ívben vágott PTH téglából lenne kirakva (jó kis meló lesz, de tegyük fel, hogy ezzel nem lesz gond) és ezeknek a tégláknak gyakorlatilag az önsúlyukat kell csak megtartani, de csak a malterre nem kellene szerintem bízni.
Mi lenne a biztos és később is repedésmentes felfogatás szerintetek:
1. Hilti szalaggal az oldalsó téglákhoz és a felső áthidalók közé megrögzíteni a tégladarabokat, a hilti szalagot is jól bemártva a malterba.
2. Egy pontosan félkörív alakra hajlított lyukocsos vaslemez (kb 3-as, 4-es vastagságban), ami körbe lenne falazva és bele is lenne vakolva a kávába, a félkörív természetesen felül és a két oldalán - ahol a jelenlegi nyílásba beilleszkedik - meg lenne csavarozva a téglához/áthidalóhoz.
Vagy felesleges bonyolítani, az önsúlyukat a malterben is megbírják ezek a téglák (természetesen falazáskor kör alakú zsaluval alátámasztva) és tartanak repedésmentesen?
Falazó habarcsra milyen összetétel javasolt? Nekem a 3:1:0,5 (homok mész cement ) rémlik .
A készre kevert habarcs nem jött be, valamit elronthattam mert több mint kétszer annyi ment al mint az előírt mennyiség, pedig nem is raktam vastagon:(
mind a kettő jó, ki erre esküszik ki arra, előnyei hátrányai vannak mind a kettőnek. mind a kettőből van különböző vastagságú ami más-más hang- és hőszigetelő képességet eredményez, ...
fogadj egy kőművest, nekem az nézte át pincétől a tetőig, szigetszentmiklós környékén tudok mondani.
Sziasztok, használt házakat nézegetünk, és melyik a jobb ytong vagy a protherm?
előny hátrány?
hogy hivják azokat az embereket akik egy házat ánéznek helyettem? kit kell keressek, hogy megnézze hogy szerkezetileg stb...minden rendben van-e? vagy kispóroltak valamit?
van egy 2 szintes házunk, a 2. szinten egy erkély (az erkély padlója az 1. szint födémje), ezt az erkélyt tavasszal meg akarom szüntetni és kivinni a tűzfalat a födém végéig. Az erkélyhez tartozó fal (jelenleg ez a tűzfal/oromzat) 10-es ytong és nagyon régi és rossz minőségű nyílászárókkal (2 ablak, 1 ajtó), most kezdem érezni mennyire hül tőle az egész 2. szint.
mit tudtok tanácsolni mivel tudnám leszigetelni tavaszig ezt a falat, nyílászárókat?
Igen, ezt is néztem, de elég drágának tűnt, ráadásul nekem 12-13cm vastagságot kellene "előállítanom", mert ennyi van a bejárati ajtó alja és a jelenlegi aljzat között, plussz ott vannak a tetőszerkezet oszlopainak a talpai, 12x12 cm gerenda darabok. Azért futok egy kört a szárazpadlóval. Kösz a tippet.
neked 1m2 padlod osb-vel, laminalttal, rajta allo ket emberrel lesz kb 200kg.
viszont ha monduk 5x5 parnafaid vannak, es 50 centinkent rakod, akkor ez a 200kg ez 0.1m2 feluleten fogja nyomni a lepeshangcsillapito gyapotodat. tehat 2000kg/m2 lesz rajta a terheles.
A homokot elhagynám a francba, nem látom értelmét.
Tudom, hogy kiegyenlitésre szánod, de ahhoz be kéne iszapolni, egyebek, magyarul az alsó szintnek nem igazán jó.
A párnafákat ha kiegyelited, akkor arra mehet simán a többi rétegrend. Itt a kiegyenlités a probléma, ugyanis ha valahol nem lesz megfelelően alátámasztva (két "púp" között), akkor az ott huppogni fog, ha rálépnek. Hacsak nem raksz rá 24 mm-es OSB-t, ami viszont költséges mulatság.
A bogár-polisztirol részben nem hiszek, mert akkor ez mindenhol problémát jelentene, tehát köztudomású lenne.
Hogy érted, hogy az egész emelet súlya? A tetőszerkezet már készen áll, "csak" be kell építeni. A Tango, amit írtam 500kg/nm -ig jó, nem hinném, hogy ezt meg fogom közelíteni.
Kösz ! Emlékezetből írtam a rétegrendet, ezért hibáztam el. A ferdesíkoknál a gipszkarton tartószerkezetét négyszer csináltam újra mire megelégedtem vele, de leglább jó lett. Ennyit a türelemről :-) Inkább a 6 köbméter homok felhordása riaszt vissza az álpadlós megoldástól... A polisztirol szigetelésről pedig azt hallottam, hogy előszeretettel másznak bele a bogarak, aztán egyszercsak megjelennek a lakásban. Erről mi a véleményed?
Viszont a lépéshangszigetelő réteget NEM alulra kell rakni, hanem az OSB/esztrich alá közvetlenül, tehát a normál hőszigetelés (ha kell) ez alá megy.
Fontos, hogy ez a lépéshangszigetelő réteg sértetlenül kerüljön beépitésre, minden csövet az alatta lévő hőszigetelésbe kell tenni.
Én az esztriches megoldást javaslom, mert a párnafákat jól és stabilan kiszintezni valami embertelen munka lesz. Persze ha van időd és türelmed hozzá, akkor ez olcsóbb is lehet.
Padlókészítésssel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni hozzáértőtől, vagy olyantól aki már csinált hasonlót :-) Tetőteret építek saját kezüleg, és lassan eljutok a padló készítésig. Az alapterület 120nm. A probléma ott kezdődik, hogy a meglévő beton aljzat nem alkalmas burkolásra, mert tetszőleges 2 méteres felületen belül 5-20 mm közötti szinteltérések vannak. Az aljazkiegyenlítés ötletét elvetettem, mivel ennek borzasztó mennyiségű anyagszükséglete lenne ennél a munkánál, ráadásul önmagában a hangszigetelést nem oldja meg. Eddig két megoldást találtam, de nem tudom melyik a jobb, az érdekelne melyiknek mi az előnye / hátránya, ill. végeredményben, hogy melyiket válasszam :-)
Álpadlós megoldás ( kivitelezés saját kezüleg)
1. 4-5cm homok 2. 2 cm Isover Tango lépéshangszigetelő gyapot. 3. 50x50 párnafa 40cm közökkel, kiszintezve 4. Párnafák között 5cm Isover Akuplat gyapot 5. OSB lap vagy hajópadló 6. hangszigetelő alátétfólia 7. laminált padló
Kösz a választ. Lazurán lett, mert a korlát már azzal lett festve és ne legyen színkülönbség (És a kérdés után mentem festéket venni :-). Mondjuk árban többe került a lazurán, mert olajat is kelett venni hozzá, mintha a Sadnilt vettem volna meg. Legközelebb kipróbálom.
De akkor a sadonilnál és a xyladekornál sem kell a gombaölő+olaj párossal szenvedni, hanem csak az alapozójuk és mehet a lazúr?
Van valaki aki tetőfedő és megcsinálna egy kis feladatot? A probléma, az hogy van egy 4 emeletes épület Pesten a tetőtérben van egy lakás és annak van két kiugrója ami fa lambéria borítású, ezt szeretném a tetővel megegyező zsindely (tégla mintás szürke) befeddetni még ebben a hónapban. Tud valaki segíteni mestert ajánlani?
én használtam már mindent, 100% ost még nem találtam, pedig betartottam minden technológiai utasítást.
legszarabb a lazurán, utána xiladekor, és aránylag ami jó az a sadolin,
de én már nem használok alapozót, meg gombaölőt, csak lenolajjal beitatom, jól megszárítom, és annyi.
de meglepő módon, 2005 ben építettem hamar hamar egy kukatárolót.
Jobb híján nem volt más fa ingyen mint nyír, asszem de nem tölgy az tuti, és bondexel lett lefestve 1x, és az tartja magát a legjobban, igaz nem éri baromi sok napfény, de nagyon jol tartja magát.
szélezetlen deszkák vannak viszintesen rátéve, és csak egy két helyen pergett le a festék a aszélnél ahol nem volt rendesen lecsiszolva a háncs.
de azt olvastam, hogy minnél sötétebb a lazúr annál jobban ellen áll a napfény uv sugárzásnak.
a szomszédom meg vékony lazúrral kísérletezett, az se lett rossz.
Igen, ezt értem, köszi. De ha szomszéd Józsi bácsi burkol, akkor neki is kell valahonnan femü. ;)
Találtam ilyeneket:
"A szerződés teljesítéséhez szükséges közigazgatási és egyéb hatósági illetékeket és hozzájárulásokat a Megrendelő viseli. Az építés alatt és azzal összefüggésben keletkezett közüzemi díjakat (víz, csatorna, elektromos áram) – mérésük és azok számlái alapján – a szerződő felek külön számolják el azzal, hogy ezek a költségek a Vállalkozót terhelik."
Tehát a Vállalkozó fizeti az építkezés altt fogyasztott áramot?
Egy kerti fenyő kiülő festése előtt állok. Eddig a Lazurán gombaölőjét+olaját+lazúrját használtam. Most néztem, hogy a xiladekornak a xylamonja az egyben gombaölő és olaj is és utánna jöhet a lazur.Van olyan jó a xylamon mint a lazurán gombaölő +olaj?
mi ezt már megjátszottuk. Sajnos a munkálatok egy részét kénytelenek voltunk kiadni, mert vagy nem lehetett megcsinálni
szabályosan, vagy nem mertük.
Ezek a villanyszerelés/vizes munkálatok voltak. Ha panelt veszel, ott külön ésszel kell csinálni, mert kábelcsatornát vágni nem lehet akármerre, akárhogy, és akármivel. Ezt majd a villanyszerelős topicban elmondják.
Spórolni igazán a gletteléssel/festéssel lehet, esetleg a burkolással is, de ha azt szépen akarod megcsinálni, és nincs nagyon jó kézügyességed, én kiadnám külsősnek. Nekünk szerencsénk volt, Apa megcsinálta.
A sok idő egyébként nem a burkolás volt szerintem, hanem a különböző munkafolyamatok összeszervezése, építkezés, igényes glettelés, ilyesmik. Ha ezt magadnak csinálod, akkor arra készülj fel, hogy a végére lesz meg az a tudásod, amire az elején lett volna szükség :)
bár ez némiképp meglepett, hanem az, hogy a javítások után - azért, hogy a további vízfelvételt megakadályozzuk, le akartuk festeni.
azaz helyenként elkezdett felperegni a festék, de már az alapozótól kezdve. Mivel több helyen is előfordul a jelenség, de teljesen rapszódikusan, a hiányos alapozás kizárható.
