Hogyan tehetjük jobbá a világot? Fenntartható technikai fejlődés, egyensúlyra törekvés, környezetvédelem, egészség, jobb és tartalmasabb, hasznosabb élet
Persze, de a kérdés hogy "rákos"-e a föld. Mit mond erről a tudomány? Tényleg kataklizma előtt állunk? Ha igen miért?
S figyelembe kell venni a szkeptikus tudósok véleményét is. Az rendben van, hogy van klímaváltozás, de ha csak 50-100 év múlva lesz komoly hatása, addig rengeteg megoldás lesz a technológia fejlődésével.
- A jelenlegi környezetátalakítás hatására is a katasztrófa küszöbén állunk. Akkor hogyan merülhet fel kérdésként egy ekkora kataklizmatikus változás eredménye, ami csak a földi természet 7-10%-át hagyná érintetlenül.
- A kultúrállomány nem igazán erdő, pontosabban gyakorlatilag egyáltalán nem működik erdőként. Magyarországon a tarvágás jellemző az erdőgazdálkodásra. A természetes erdők teljesen másképp működnek, minden generácó egyszerre van jelen, nagy a fajgazdagsága, nagyon változatos a faunája. Az állatvilág egy kultúrerdőben nem jut élőhelyhez és táplálékhoz, ilyen helyeken a diverzitás hatványozottan kisebb. Olyan kicsi, hogy gyakorlatilag nem számít élőhelynek, értékesen nem vesz részt a Föld ökoszisztémájában. A biológiai produkciója is csak a mérsékeltövi erdők esetén mérhető össze a természetes vagy természetszerű erdőkével - azonban a produkció csak az esőerdőknél és az óceánoknál számít globális stabilitási paraméternek.
- A természetszerű erdők nem jelentenek zonális erdőket, hamarosan ténylegesen ott tartunk, hogy a mediterrán erdők természetszerű erdőként fognak működni Magyarország egyes déli domboldalain. Ha az éghajlati zónák egyenletesen eltolódnak, az relative kis problémát okoz globálisan - annál nagyobbat a gazdaságnak.
De akkor alapvetően problémás a hozzáállás. Egy szoros hasonlat: ha rákos vagy, és az orvos műtétet ír elő, akkor már ne kezdj el onkológiát olvasni, hanem bízd rá magad a szakemberre. Nem azért, mert nem téved az esetek 1-2%-ában, hanem azért, mert (1. úgysem tudod kiszűrni), 2. a maradék 98-99%-ban meghalsz.
Másrészt az eredeti őshonos fákhoz ragaszkodni a globális felmelegedés korában őrültség, mert ugye egy erdőt 50-100 évre ültetnek, és ennyi idő alatt gyökeresen megváltozhat az időjárás, ami működött 500 évvel ezelőtt, nem biztos, hogy 50 év múlva is működni fog.
657.782 ha / 9.303.600 ha = 7,07 % természetszerű erdő 333.884 ha / 9.303.600 ha = 3,59 % átmeneti állomány, amiben még megjelennek az eredeti ökológiai folyamatok.
Hogyhogy nincs meg? Magyarország területe nem azonos a történelmi Magyarország területével.
Amikor én tanultam, akkor ennyi volt, viszont nem fogalmaztam pontosan, mert ebben éppen a gazdasági erdők nincsenek benne. Ugyanis az utóbbiak kis hányada működik csak biológiailag is hasonlóan, mint az erdők. A lényeg ebből az, hogy a mezőgazdaság minden talpalattnyi területet átalakított, a hazai ökoszisztéma nagy hányadának pusztulását idézve elő. Az ugye csak akkor lenne fenntartható, ha cserébe máshol meg kevesebbet gazdálkodnának, ami nyilván nonszensz lenne, a fenntarthatóságot nagyjából országok léptékére kell arányosítani, a valóságos gazdasági dinamikával összeegyeztethető módon.
"Nem az a megoldandó probléma, hogy hány embernek lehet megtermelni az élelmet, hanem az, hogy hány embernek lehet fenntarthatóan megtermelni."
Ha ez a megoldandó probléma, akkor viszont előbb meg kellene adni mit értsünk "fenntarthatóságon" - és hogy azt miféle körülmények közepette kellene elérni.
Hóhoho, álljunk meg pillanatra. Magyarország területének még a honfoglalás idejében 70%-a volt erdő. Lápok, farkas, medve, teljesen más ökoszisztéma... Ma az erdő 8-9%. Minden talpalattnyi föld a mezőgazdaság és az ipar hatása alá került.
Nem az a megoldandó probléma, hogy hány embernek lehet megtermelni az élelmet, hanem az, hogy hány embernek lehet fenntarthatóan megtermelni.
A 16 milliós Dunántúl méretű Hollandia még élelmiszer exportőr is, nem csak magukat látják el, úgyhogy 20-30 millió ember mi is játszva el tudnánk látni élelmiszerrel, de nem ez a baj, hanem az, hogy munkával nem tudnánk ellátni őket.
Genetikai alapon igen. Azonban a civilizáció fejlődése abba az irányba mutat, hogy az együttműködés (ami inkább a fejlettebb tudatos énhez kapcsolódik) egyre inkább gyümölcsözőbb lesz mint az agresszió.
Ez egy optimista felfogás. Legyen igazad. Az a baj, hogy a népesség növekedése gyorsabb ütemű, mint az együttműködési készsége.
A mindkét fél számára előnyös önkéntes együttműködések emelték fel erre a szintre a civilizációt, a tudományt, stb..
Ennek már túlélési előnye van az ösztönökbe írt agresszív önzéssel szemben.
Az emberek életterének zsugorodásával arányosan növekszik az agresszivitásuk. Ezt a patkányoknál már bizonyították. Az embereknél is ez a helyzet, csak álszent módon nem verik dobra.
Az elképzelés az, hogy kb. 2 C átlaghőmérséklet-emelkedés után visszafordíthatatlan a folyamat. Ez az a lépték, ami biztosan veszélyes. Egy csomó paraméterről lehet tudni, hogy összefügg a globális hőmérsékletemelkedéssel. Közülük sokról azt is, hogy antropogén hatásra változik, tehát összefüggés van az ember tevékenysége, és a stabilitási feltételek között. Gyakorlatilag minden ilyen változás a stabilitás ellen hat, ebből a szempontból negatívak a hatások. Biztonságosnak azt lehet nevezni, amiről tudjuk, hogy nem boríthatja fel a jelenlegi ökoszisztémát. Ehhez képest viszont még azt is lehet tudni, hogy bzonyos paraméterek hatása felborítja, sőt azt is, hogy bizonyos mértékben már felborult emberi hatásra. Vagyis sokkal többet is lehet tudni annál, minthogy "nem biztos, hogy fennmarad a stabilitás az antropogén hatások mellett".
Európa valóban betelt, azonban az a baj, hogy itt meg a nyugdíjlufi miatt nem lehet csökkenteni a szaporulatot.
(Persze eközben az egy főre jutó energia- és nyersanyagfogyasztás a legnagyobb, és akkora ökológiai lábnyomon él egy átlagos trafikos vagy óvónő, mint száz afrikai.)
