Ezt a megadott link végén találtam: Zolnay Vilmos-Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szótára. I-XXIV. füzet. (Kézirat). Bp., 1945-1962, 1967. (0252 + 4577 + 346 + 750 lap). A tartalomjegyzék egy XXV. kötetet is említ, mely a rigmusokat, verseket tartalmazza, de ez föltehetőleg nem létezik, hisz maguk a szerzők írják az előszóban, hogy "A 75 ládikát kitevő szókincset azután géppel 5 példányban tisztáztuk és jutottunk el az itt következő 6 ezer oldalas kézirathoz, amit 24 füzetbe kötve kezelünk" (I, 02).
jassz – ‘csibész, apacs, a nagyvárosi alvilághoz tartozó fiatalember’. Ismeretlen eredetű, avuló szó. Lehet, hogy egy német argó jasser (‘kabáttolvaj’) szóból, amely a jass (‘télikabát’) származéka, előbb egy magyar jasszos alak lett, s utóbb ebből vonódott el a ~. (Magyar Etimológiai Nagyszótár)
A szleng vagy a fattyúnyelv kifejezés talán pontosabb lett volna. Az OSZK-ban gépelt verzióban található a Zolnay-Gedényi-féle pesti fattyúnyelv lexikon, mindenkinek ajánlom. Óriási munka, legalább húsz kötet (nem emlékszem pontosan), részletek már jelentek meg belőle. A neten is elérhető egy rész: http://mek.oszk.hu/01600/01690/01690.htm
Nemzeti Sport 1926. augusztus 2.: Megalakult a futballisták érdekképviseleti szerve, a Magyar Játékos Unió. Elnöke Blum Zoltán. Hivatalosan augusztus közepén, Magyar Hivatásos Játékosok Szövetsége néven alakul meg. Többet nem tudok róla én sem.
1926 nyarán, Blum Zoltán vezetésével megalakult egy játékostanács, vagy szakszervezet vagy valami ilyesmi. Erről tudunk valamit? Azon kívül, hogy megalakult, volt bármilyen "akciója", értek el bármit is a focisták? Meddig létezett vajon?
Az évet, hónapot egészen pontosan meg lehet mondani. A cikk címe: Ahogy Blau II. mondaná. Blau II (Békési) Gyula Magyarországon az ETC, a Vasas és a VAC játékosa volt. A húszas évek elején játszott a Hakoah Grazban, a Sliga Osijekben, A Makkabi Brodban, és a Makkabi Novi Sadban. Hazatért, majd 1927-ben testvérével (?) Blau I. Ernővel a Makkabi Tel-Aviv játékosa lett. Blau I. hátvéd tagja volt Palesztina első válogatottjának (a Deutsch Árpád szervezte palesztin válogatott pesti játékosokra épült, 1927. nyári, amerikai túrájukon ez a csapat szerepelt: Léderer – Blau I., Grosz – Erbstein, Fuchs, Deutsch – Rosenberg, Skalitzer, Stern, László, Báder. A Palesztinai Landarúgó Szövetség elnöke Török Béla volt). Nagyon elkalandoztam. Szóval: év, hónap?
Akkor kérdezek. Az alábbi szatirikus szöveg pesti jassznyelven íródott (márcsak ezért is érdekes, bizony nem könnyű megérteni). Kérdés: mikor? (év, hónap)
Fakírok! Elérkezett végre az a lácsó idő, amikor lóvéért szurkáljuk a bőrt! Megmurdelt az az átkos korszak, amikor zöldbabra hajszoltuk a polingot és leimra áztattuk véres verejtékkel hozomra vett salninkat! Itt a szerződés aláírás ideje! Minden manus, aki arra adja bázi séróját, hogy a polingszurkálásból brúgókeresetet csináljon magának tartsa nyitva mind a két kuksiját nehogy megerdőzzön benneteket az a sok nikhaj intéző. Vigyázzatok! Dikházzátok jól meg a skirát és ha alma tudtok olvasni, hívjátok el hohemebb haverotokat. El ne felejtsétek felszippantani a nagy bárkót, az aláírás szent pillanatában! Csak olyan kluboknak skribáljátok alá a fleknit, ahol szunyel a lóvé! Gyökerek! Követeljétek a pundróbiztosítást,mert ha ki lesz a pundrótok, elmehettek 60 napig flanózni az angolparki üvegkisztnibe!
Újpesten egyértleműen Langfelder Ferenc intézőnek volt igen komoly beleszólása a csapat összeállításába. Például 1926-ban, az első profi bajnokik után is ő nyilatkozott, nem a tréner (Pozsonyi Imre). Amíg nem volt edző, addig meg szabad keze volt :)
Egyébként az UTE is próbálkozott többször amatőr trénerrel is, például egy időben Kéméndy Ernő szakosztályelnök, országos gátfutó és távolugró bajnok, az MLSZ főtitkár-helyettese, és egyben az UTE második csapatának egykori tagja vezette az edzéseket. Később, 1910 körül pedig Molnár II. Imre, az UTE korábbi válogatott csatára volt az amatőr tréner. De ez szerintem kimerült abban, hogy megmondta, milyen gyakorlatot kell folytatnia a játékosoknak az edzésen.
Arról van információtok, hogy a 20-as, 30-as években egyáltalán volt-e kispad a stadionokban? Én amit láttam stadion-fotókat, ott kispadot nem nagyon véltem felfedezni... ez is érdekes dolog :) Ha pedig volt kispad, ki ült le rá az edzőn kívül? Csere ugye nem volt, a kapusedző, pályaedző szinte ismeretlen fogalom...
Az 1932/33-as gólkirályi címet Avar István szerezte meg, 1 góllal Jávor előtt. Aztán jó 20 évvel később bevallotta, hogy az egyik sokgólos meccsen egy szögletet követő kavarodás után nem róla, hanem Jávorról pattant be az egyik labda. Így Avart megfosztották a gólkirályi címéről (Jávor az ilyen dolgokra kínosan ügyelt), és odaadták Jávornak.
Mindössze egy gond van: szerintem totál elszámolták az egészet :) Én újraszámoltam, és az alapján 3 gól előnnyel volt gólkirály Avar, amiből ha egyet Jávornak írunk, még az is egy gólos előny... :) Ha ezt esetleg be lehetne bizonyítani, hogy nem tévedés, akkor Avar "Ricsi" kaphatna egy poszthumusz gólkirályi címet!
Az FTC-nek 1926 előtt nem volt edzője, Tóth-Potya volt az első hivatásos (és nem amatőr) trénerük! Az Újpest először 1920-ban alkalmazott hivatásos trénert.
Az MTK-nál pedig úgy tudom, hogy Hogan 1918 körül hazatért, és csak kb. 3 év múlva jött vissza Magyarországra. A megoldást pedig eltaláltátok: bizony Jávor Pálról van szó! Ő az egyetlen magyar edző, aki 5 magyar bajnoki címmel büszkéledhet!
Antikváriumban. Viszonylag gyakran lehet kapni. Szerintem elég egyszer végigmenni a Múzeum körúti antikvársoron, biztosan lehet találni egy példányt (úgy rémlik, hogy a Honterus melletti Múzeum Antikváriumban többször láttam már)
A régi Fradi edzői, valamit csak találtam. Földessy János: A magyar labdarúgás és a hatvan éves MLSZ. 226. o.: azt írja, hogy a század első éveiben nem voltak edzők, az egész problémát az MTK-FTC rivalizálás hozta felszínre (ez rendkívül logikus). Ezt megelőzően korosabb játékosok készítették fel a csapatokat A Fradi esetében először Malaky Mihály és Horváth Ferenc, majd Bródy Sándor volt az edző. Utána jött az angol Gannon, aki inkább erőnléti edző volt. Bennem még egy dolog merült fel: az egy dolog, hogy nem dolgozott edző a csapatok mellett, de valakinek kellett lennie, aki kijelöli a csapatot, netán a pálya mellett áll, és tanácsokat ad. Gondolom, ha voltak ilyenek, akkor az intézők, vagy nagyobb kluboknál a szakosztály-igazgatók voltak. Pl. az FTC esetében én elsősorban Malakyra gyanakszom. Az MTK-nál meg elsősorban Fodor Henrikre, előtte meg Szüsz Hugóra. Ezek persze tippek csak, mert ezekre korábban nem igazán figyeltem. Az viszont biztos, hogy a Csabagyöngye felett Minarik intéző bábáskodott.:)
Igen, szerintem rá gondolt. Jakube Pál. Nem tudod, esetleg, ki edzette a Fradit 1908-13 között? Ha volt egyáltalán edző. Hevenyészett keresésem eredménytelen maradt.
Az illető nemcsak a lilákat edzette, és nemcsak 45 előtt. Viszont megfogtál az 1908-1913 közötti Fradival. Őszintén szólva, nem tudom, ki, vagy kik voltak akkor az edzők. Van néhány Fradi történeti könyvem, a legjobbat elővettem, de abban még nem találtam meg. (ráadásul edző- és játékospályafutásokhoz sajnos nem értek)
Továbbmegyek. Az általam ismert statisztikában csak a 26 utáni edzők szerepelnek. Ha az előtte lévők is számítanak, és a 15. őszi hadimérkőzések, illetve az azt követő hadibajnokság is számít, akkor Jimmy Hogan hat aranyával az első (ha jól tudom, és 15-21 között mindig ő volt az MTK edzője). Ha nem, akkor marad a másik edző (akinek egyébként magyarosított neve van, de ez szinte természetes volt a régi Magyarországon).
