Egyébként Belorussziának meglepő módon valóban vannak nyugaton is eladható termékei.
Hannoverben és más európai vásárokon egyre több belorusz cég jelenik meg, több például mint magyar és ami meglepő, high-tech közeli szektorokban is. Ezek részben a szovjet hadiipari cégek maradványai, de sok fiatal szakemberrel is lehet találkozni kitűnő angol nyelvtudással.
A táborokat nem sokan nevezték koncentrációs tábornak (Roosevelt maga igen) – különösen miután az amerikai közvélemény tudomást szerzett a náci haláltáborok létezéséről – helyette az internáló-tábor vagy a háborús gyűjtőtábor megjelölést használták. Noha az amerikai táborok valóban nem haláltáborok voltak, faji-etnikai kritériumok által kiválasztott személyeket tartottak fogva szögesdrót mögött, fegyverrel őrizve őket, állampolgári jogaiktól megfosztva. Bár nem ez volt az első példa arra, hogy a nemzetbiztonságra hivatkozva kiterjesztették a szövetségi kormány efféle jogköreit, erre az adott helyzetben a katonai szakértők zöme sem látott semmi okot.
Megjegyzem az ami koncentrációs táborok is haláltáborokká váltak volna nagyon gyorsan,amennyiben az amik hadiipari termelése komolyabb terhelés alá kerül.
Amíg nem kellett választani,hogy a koncentrációs táborok lakóit vagy az amerikaiakat etessék nincsen gond.
amikor felmerül a kérdés,hogy ki egyen ,az amerikai háziasszony, vagy a japán koncentrációs tábor lakó akkor jön az 1000 kalóriás napi fejadag nehéz fizikai munkához, meg a krematórium hogy a holtakat gyorsan el lehessen tüntetni földmunkák nélkül.
Családok ezrei fizetnek rá: ez az ukrán válság ára
Forrás: Kossuth Rádió, Szombat reggel | 2014. 04. 20. 09:11:00
Hétről hétre nehezebb az élet Ukrajnában. Miközben a nemzetközi sajtóban a fenyegető háborúról szólnak a hírek, addig az ott élő embereknek a mindennapi élet kezd megfizethetetlenül sokba kerülni. Az ország néhány hét vagy hónap alatt olyan jelentős változásokon megy át, mint máshol évek során.
A politikai-gazdasági válság miatt az év eleje óta ötven százalékkal esett a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya értéke Ukrajnában, emiatt szinte nincs olyan termék az országban, ami ne drágult volna. Plusz terhet ró az emberekre az is, hogy életbe lépett az új kijevi kormány krízisellenes csomagjának néhány pontja. A súlyos megszorítások célja az ország pénzügyi katasztrófájának elkerülése. Sokan úgy vélik, elképzelhető, hogy a fájdalmas nadrágszíjmeghúzás révén az államcsőd veszélye hamarosan elmúlik, ám addig családok tömegei rokkanhatnak bele mindebbe. Kossuth Rádió, Szombat reggel A már érvénybe lépett törvények között van a banki betétek megadóztatása, ezekre a jövedelmekre 15-től 30 százalékig terjedő különadót vetettek ki. Ismét emelkednek a jövedéki adók, drágább lesz a dohányáru, az alkohol és az üzemanyag is, de az élelmiszer- és gyógyszerárak is pénztárcaszaggatóak lesznek a jövőben. Az egészségügyi készítmények az év eleje óta folyamatosan, 5-15 százalékkal drágultak, de az eddigi enyhe áremelkedést az elmúlt hetekben igazi árrobbanás váltotta fel.
A kijevi kormány hivatalosan is bejelentette, hogy május elsejétől ötven százalékkal nő a földgáz lakossági ára, s bár a miniszterelnök hozzátette, hogy a rászorulók továbbra is kedvezményt kapnak, azt azonban, hogy ki számít rászorulónak, egyelőre nem pontosították.
Ukrajnában ezentúl fizetni kell a hivatalos pénzváltásért is. A kormány ily módon az év végéig közel egymilliárd euró bevételre számít, amiből a nyugdíjalap hatalmas deficitjét kívánja finanszírozni. Miközben folyamatosan nőnek az árak, az állami szférában komoly leépítések is lesznek, 24 ezerrel akarják csökkenteni a közalkalmazottak számát, s 79 ezerrel a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó, különféle hivatalokban dolgozókét. Közel 3,5 ezer alkalmazottjától válik meg a biztonsági szolgálat, 2,5 ezertől pedig az ügyészség.
A lakosság nagy része az ígért, szebb ukrajnai jövő reményében egyelőre elviseli a megszorításokat és az árrobbanást, az európai szintű körülmények megteremtéséhez azonban nagyon rögös út vezet. Ukrajna keleti részén az oroszbarát fegyveresek destabilizálták a helyzetet, városrészeket, kormány- és hatósági épületeket foglaltak el. Az Oroszországgal szomszédos Donyeck és Luhanszk megyében a szakadárok többek között a terület elcsatolását követelik. A kormány és az államfő a hadsereget és a nemzeti gárdát is bevetette az oroszbarát szélsőségesek ellen, ám egyelőre nem sikerült stabilizálni a helyzetet a keleti régiókban.
Fokozza a feszültséget, hogy az országban május végén tartják az államfőválasztást. Alekszander Turcsinov megbízott ukrán elnök bejelentette: a válsághelyzet megoldása és a nemzeti egység megteremtése érdekében Kijev áttekinti annak lehetőségét, hogy az államfőválasztás napján az emberek Ukrajna területi egységének kérdéséről is voksolhassanak majd.
Ezt talán lehet állítani Kínára, vagy ázsiai tigris országokra, de épp az ugyancsak fél-diktatórikus Oroszországra nem igen.
A ázsai országok sikerei valósak, de ez az ottani munkaerő kizsigerelésén, a környezetvédelem semmibevételén, stb. alapszik, tehát a fenntarthatóság ugyancsak megkérdőjelezhető. Ezek az országok más munka-és életkörülményeket biztosítanak a munkaerőnek, ezért hatalmas versenyelőnyt élveznek. Ennek azért vannak ellenszerei a nyugati világban, csak túl kényelmessé tett az olcsó áruk bősége és a beavatkozás nagy veszélyekkel is jár.
Senki sem vitatja, hogy az USA egy hatékony társadalom, a liberális piaci demokráciák történelmileg a legsikeresebbek a világban.
Ettől még nem biztos, hogy helyeselni kell a világhatalmi törekvéseket, a világ csendőre magatartást, vagy a katonai és pénzügyi erővel való visszaélés bármely formáját, stb.
Az amerikai fegyveres erőknél szolgáló japán-amerikaiak elbocsátása is megkezdődött: az állampolgársággal rendelkezőket is „ellenséges idegennek” minősítették és szellemileg vagy fizikailag alkalmatlannak nyilvánították.
1942. február 16-án Franklin Delano Roosevelt elnök aláírta a 9066-os elnöki rendeletet, amelyben felhatalmazta a hadügyminisztert és az illetékes katonai vezetőket arra, hogy szükség szerint tetszőleges katonai körzeteket jelöljenek ki, melyeknek bármely lakója kitelepíthető volt. A rendeletben körvonalazott intézkedéseket katonai szükségszerűséggel magyarázták. A rendelet név szerint nem említett ugyan egyetlen etnikai csoportot sem, mégis elsősorban a nyugati parton élő japán-amerikaira alkalmazták. Roosevelttől eltérően Roger Daniels történész ezt az alkalmat, s nem a Pearl Harbor-i támadás napját nevezte a „szégyen napjának”, hiszen a rendelet értelmében mintegy 80 ezer amerikai állampolgárt kényszerítettek koncentrációs táborba, nem ritkán négy évre.
A táborokat nem sokan nevezték koncentrációs tábornak (Roosevelt maga igen) – különösen miután az amerikai közvélemény tudomást szerzett a náci haláltáborok létezéséről – helyette az internáló-tábor vagy a háborús gyűjtőtábor megjelölést használták. Noha az amerikai táborok valóban nem haláltáborok voltak, faji-etnikai kritériumok által kiválasztott személyeket tartottak fogva szögesdrót mögött, fegyverrel őrizve őket, állampolgári jogaiktól megfosztva. Bár nem ez volt az első példa arra, hogy a nemzetbiztonságra hivatkozva kiterjesztették a szövetségi kormány efféle jogköreit, erre az adott helyzetben a katonai szakértők zöme sem látott semmi okot.
"Az ország kormánya az egész egységes országot vezeti és képviseli. Nem szakíthatja országát ketté etnikai vallási vagy egyéb hovatartozás címén.Nem dönthet egyik vagy másik fél javára. Ez kimeríti a hazaárulás fogalmát!"
Az a sok szlovén, horvát, bosnyák, macedon, albán, montenegrói hazaáruló......
Tényleg, akkor ott kik voltak azok, akiket nem tekintesz hazaárulónak?
Vagy éppen, amit nem tudsz eladni egyik helyen, a leszerelés és megszüntetés helyett eladod a másikon. Persze, az egyik helynek nem fog tetszeni, hogy jókonkurenciája akadt, mert ő is ott adná el az övét...
De ezt nem olyan tisztességtelenül kéne intézni, hogy hatalmi helyzetben leszerelteted a gyárakat annál, aki feléd orientálódna, hogy ő is a te dolfógaidat legyen kénytelen venni, meg az is, aki vehette volna tőle is.
Ez így már nem igazán verseny, holott arra épülne a kapitalizmus.
Ezek nem fognak már eltűnni,csakha kihalnak egyszer végre valahára.
Ez rócsildék álma is, hogy csak derék Mammoniták maradjanak, akiknek legnagyobb ünnepük a számlaadás napja, oltáruk a bankautomata, ahol áldozatot nyújtanak be (credit card), és hálából isteneik megajándékozzák különféle papírokkal, melyek búcsúcédulákként (pénzért árusított bűnbocsánati lehetőség) szolgálnak!
Ja, ahelyett, hogy egészséges egyensúlyt keresnének a kettő között. Bár eddig annyira nyugatra orientáltak voltunk, hogy ez tekinthető egyensúlyba hozási kísérletnek, míg át nem billen a túloldalra.
Mennyi USA-bérenc maradt itt... idővel csak rájönnek majd, hogy az USA ugyanolyan szarkavaró nagyhatalom, mint az orosz. Csak egy kicsit több teret enged az állampolgárainak a magánéletében.
