Megfigyeltem már nem egy területén az életnek, hogy Magyarországon nagy tehetségek mutatkoznak abban, hogy leszóljanak valamit, megmagyarázzák, hogy az miért nem jó. E mellett persze sokan vannak az ellenkező oldalon, de ez a negatív oldal azért mindig felbukkan, és mindig elég nagy támogatottságot élvez.. Szóval valóban könnyebben megy az hogy "miért ne?" (Ámiért nem jó? miért vacak? miért hülyeség? ..), mint az, hogy "Na nézzük, tudjuk, hogy ezek a hátulütői, ezek a gyenge pontjai az elképzelésnek: hogyan tudunk javítani rajta?".
Ez a gfjata hozzááláás konzervatív, a változásoknak, változtatásoknak ellene van. Pedig pont ilyen változásokra van szükség most (is), szerintem.
Ha már fel lennénk szerelve a magyar energetikai szakemberek által alábecsült szélgenerátorokkal, akkor a mostani havazással járó szél bőven pótolná a plusz világítás és fűtés áramigényét. Ekkora szélben még nem korlátoznak le a szélgenerátorok. Tegnap 17 h tájban felerősödött, egész éjjel zörgette a tetőt, de most reggel is hordja a havat.
...nem felhő. Valóban léteznek olyan hűtőrendszerek ahol nem számít a hűtőközeg nagymérvű csepp- és párolgás vesztesége valamint nem képezi takarékosság tárgyát az újbóli vízlágyítási eljárás és szűrés költsége sem.
Az olyan tornyok úgy műküdnek, hogy a torony közepén egy csövön felnyomják a vizet és onnan hagyják lefolyni. Vagy szabadon leesik egy gomba formájú tányérról vagy esetleg üveglapokon csorgatják le de szokták még porlasztani is. Ez attól is függ, hogy mekkora kürtőt hajlandóak építeni. Kiskürtő kishuzat, nagy kürtő nagyhuzat. A hűtő levegő és a hűtendő víz egymással szemben áramlanak. Erős hideg teleken az ilyen hűtés akár be is tud fagyni. Láttam már ilyet. Ölég macerás kiolvasztani és beüzemelni ráadásul sokkal rosszabbul szabályozható mint a zárt rendszerű. Ott csak szépen lecsukják a zsalukat az alul elhelyezkedő hűtők előtt és ahogy csökken a huzat máris csökken a hűtőteljesítmény. :-)
A hűtőtorony célja, hogy valami nagyon meleg valamiből kivonódjon a hő és az átadódjon egy másik, eredetileg hűvösebb valaminek. Zárt rendszerű hűtőtoronynál ez a környezeti levegő, ami alul bemegy, a toronyban átveszi a hőt, felmelegszik és elindul felfelé. Egy bizonyos magasságban az egyébként is benne lévő - és nagyjából a környezetével megegyező - páratartalom a lehűlés következtében szépen kicsapódik.
Ez nem más mint nyáron a termikek tetején lezajló gomolyfelhőképződés folyamata.
...a Heller-Forgó féle hűtő rendszer zárt rendszer, ezért felette nem látható gőz. :-)"
Valóban zárt rendszer, ezzel tisztában vagyok. De akkor mi látható felettük?
(Mellesleg volt szerencsém látni az első Heller-Forgó féle hűtőtornyot, ami tulajdonképen a prototípus volt. Ma már üzemen kívül van, és a Dunaferr (leánykori nevén Dunaújvárosi Vasmű) területén található.)
"Ilyen van pl. visontán a Mátrai Erőműnél is."
Tudom, egyetemista koromban egy látogatás alkalmával bevittek minket a hűtrőtoronyba.
Mindig is imádtam, amikor az erőművek környezetszennyezésének az illustrálására a Heller-Forgó féle hűtőtornyok képét használják fel (a cikkben a második kép). Ugyanis az azok fölött látható felhő az nem füst, hanem vízgőz:)
" Visszafordíthatatlan a felmelegedés folyamata? "
A cikkben a lényeg: " A konferencián visszavonult, de a világ sorsa iránt felelősséget érző politikusok, aktív üzletemberek és akadémikusok vitatták meg a felmelegedés küszöbön álló veszélyeit. "
Ők már nem szenvedhetnek politikai vagy gazdasági hátrányt, ha megmondják az igazat. Csak legalább hallgatnának rájuk!
Akad, akinek az a véleménye, nem érdemes a megújuló energiatermeléssel vesződni, mert már úgyis késő. Legalább addig is éljünk kényelemben dőzsölve. De mi lesz, ha semmire nem készülünk fel, mire bekövetkezik a fordulat?
http://www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=92781
Megújuló energiák
2005. január 23.
Kollányi Zsófia
A biomassza lehet a magyarországi megújuló energia legfőbb forrása. Felhasználására uniós vállalások is sürgetnek. A „zöld energia" egyelőre drágább, mint a hagyományos, hiszen a technológia kiépítésének költségei is terhelik.
Pécs néhány hónapja megújuló energiaforrásból fedezheti az áramellátását, miután a PannonPower Holding Rt. egy, a város éves áramigényét biztosítani tudó, 50 megawattos (eddig széntüzelésű) blokkját fatüzelésűre alakította át. A mecsekaljai város lakosai valószínűleg nem sokat érzékeltek a változásból, hiszen sem az áramellátás minősége, sem az energia ára nem változott. Országos szinten azonban nagy jelentősége van az átállásnak. Braun Attila, a PannonPower fejlesztési igazgatója szerint az üzemeltetés ugyanis azt jelzi, hogy végre megteremtődött a megfelelő szabályozási környezet és a kellő politikai akarat a megújuló erőforrások érdemi fejlesztésére.
Ezen források között a biomassza - amelybe a fa is tartozik - vezető szerephez juthat. Helyi igények kielégítésére már eddig is működött néhány 1-2 hőmegawattos biomassza-erőmű, például Szombathelyen, Szigetváron, Körmenden, Mátészalkán és Tatán. Tavaly decemberben azonban a PannonPower, az AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft. és a Bakonyi Erőmű Rt. létrehozta a Biomassza Erőművek Egyesülését, azzal a nem titkolt céllal, hogy már ne csak a távhőszolgáltatásban, hanem az áramtermelésben is alkalmazzák az alternatív fűtőanyagot. Mivel pedig a megújuló energiaforrások közös jellemzője, hogy kevéssé szállíthatóak, az egyesülés kisebb erőművek bevonását is tervezi a szövetkezésbe.
Hosszú távon olcsóbb
Braun Attila szerint a „zöld energia" egyelőre még drágább, mint a hagyományos, hiszen annak termelői árát az újfajta technológia kiépítésének költségei is terhelik. Marosvölgyi Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszékének vezetője szerint ezzel szemben nincs nagyságrendi különbség a két erőműtípus kiépítésének költségei között, amennyiben zöldmezős a beruházás. Hogy mégsem épülnek lépten-nyomon fatüzelésű erőművek, annak alapvetően anyagi okai vannak: az átállított pécsi egység zöldmezős létrehozása Braun Attila szerint 13-14 milliárd forintot igényelt volna, és így, a már létező kapacitást átalakítva is 9 milliárdba került. Idővel azonban egyre inkább rá lesznek kényszerítve az erőművek a környezetbarát technológia átvételére, bármennyibe kerüljön is az: január elsejétől ugyanis azoknak az erőműveknek, amelyek károsanyag-kibocsátásukban átlépik az uniós határértékeket, kapacitásaik csökkentésével kell azt mérsékelniük.
Hosszabb távon azonban, különösképp, ha a fosszilis tüzelőanyagok okozta környezeti károkat is számításba vesszük, társadalmilag mindenképp olcsóbb a megújulók, például a fa használata. Erre egyébiránt uniós kötelezettségvállalásaink is ösztönöznek: Magyarországnak 2010-re a jelenlegi 0,9 százalékról 3,6 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia arányát. Az ország adottságait figyelembe véve erre a biomassza felhasználásával - azaz praktikusan fa, vagy más növényi eredetű tüzelőanyagok révén - nyílik a legnagyobb esély.
A pécsi erőmű egyelőre erdészeti tűzifával működik, de az igazgató elmondása szerint tervezik, hogy egyéb biomaszsza-alapanyagokat, például mezőgazdasági hulladékot, illetve speciálisan az energiatermelés céljaira nemesített fajokat: energiafüveket és -fákat is használnak majd. Energiafákat nevelő, úgynevezett fás szárú energiaültetvények Magyarországon már több helyen, például Tata környékén is megtalálhatók.
Az energiaültetvények telepítése az erőműveknek is érdekük, így ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a saját igényeiknek maximálisan megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaghoz jussanak. Az egyik legfőbb szempont az, hogy mennyi idő alatt lesz az elültetett erdőből elégethető fa. Ezen speciális, nemesített fafajták esetében ez a vágásforduló a hagyományos erdők 40-60 éves ciklusáról 3 évre rövidül le: ennyi idő alatt nő meg gazdaságosan felhasználható nagyságúra a fa. A vágás után az „energiafa" tőről sarjad, és újabb három év múlva ismét kitermelhető. A folyamat nyolcszor-tízszer ismételhető meg, így az energiaerdő élettartama megegyezik a fatüzelésű fűtőműével, ami további előny. Az, hogy az energiaültetvények tőről sarjadnak, különösen gazdaságos: így ugyanis csak egyszer kell az ültetés viszonylag magas, hektáronként félmilliós költségét beruházni.
Makrogazdasági szempontból is előnyös volna energiaültetvények tömeges telepítése, a szóba jöhető területek ugyanis nem mezőgazdasági, hanem ipari területnek minősülnek - így az a hozzávetőlegesen egymillió hektár, ami az unió agrárpolitikája következtében valószínűleg parlagon állna, bevonható a termelésbe.
Hulladékhasznosítás
Az energiaipar számára hasznosítható biomassza azonban nem merül ki ennyiben: e fogalom a növényi és állati eredetű energiahordozókat, valamint a különféle hulladékokat takarja, ideértve a szelektíven gyűjtött kommunális hulladékot is. Nagy József, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa szerint mindent összeszámolva évente 105-110 millió tonna biomassza keletkezik az országban. Ezek összes energiaértéke 1185 petajoule, ami még meg is haladja az országban évente felhasznált 1100 petajoule-nyi mennyiséget. Természetesen nem fordítható a teljes képződmény energiatermelésre, de mint azt Marosvölgyi Béla, elmondta, a biomassza akár évi 300 petajoule-nyi energiát biztosíthatna, ha az ennek felhasználásához szükséges beruházások megtörténnének.
Az eddigiek alapján talán érthető, hogy a Megújuló Energia Stratégia, amelyen jelenleg egy tárcaközi munkacsoport dolgozik, a biomasszára épít a legnagyobb súllyal. Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettesének elmondása szerint természetesen egyéb alternatív energiaforrásokat is számításba vesznek. A nap-, szél- és geotermikus energiának a jelenleginél nagyobb mértékű felhasználása nélkül ugyanis nem teljesíthető a 3,6 százalékos EU-kötelezettség. Marosvölgyi Béla ellenben úgy véli, Magyarországon több okból is nehézkes a biomasszán kívüli megújuló energiaforrások felhasználása (lásd külön). Így szerinte az ország adottságait figyelembe véve a „zöld" energia 80-85 százalékát kellene és lehetne fa felhasználásával előállítani. Úgy véli, tévhit, hogy Magyarországon kevés a fa, sőt: bizonyos szempontból még sok is, és óriási tartalékokkal rendelkezünk. Évente mintegy 11 millió köbméterrel gyarapodik a faállomány a magyarországi erdőkben, amiből 7 millió köbmétert termelnek ki. Ennek mintegy fele tűzifa, a többinek a faipar negyedét-harmadát dolgozza csak fel, a fennmaradó mintegy évi 3 millió köbméternek pedig közel kétharmadát exportáljuk, mert Nyugat-Európában lényegesen magasabb árat adnak érte.
Kapcsolódó jegyzet:
Mérsékelni az importfüggőséget
Jelenleg az összes hazai energiafelhasználás közel 70 százalékát importból fedezzük. Ez az arány várhatóan csak nőni fog, ha nem sikerül új megoldásokat találni. De az Európai Unió helyzete sem sokkal jobb: a jelenlegi tendenciákat kivetítve, 2030-ra 85 százalékosra nőhet a közösség importfüggősége. Ezért az uniós szabályozás is egyre nagyobb súlyt fektet a megújuló energiaforrásokra. Egy 2001-es direktíva szerint az évtized végére 14 százalékról átlagosan 22 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználásával megtermelt elektromos energia arányát. A direktíva szerint minden országnak az adottságai és képességei szerint kell hozzájárulnia az átlag kialakításához: Ausztriában például 79 százalék a cél, Magyarországnak ezzel szemben mindössze 3,6 százalékot kell teljesítenie.
A fűtőanyagok égéshőjéből számolják a hatásfokot, így emelkedhet 100 fölé.
Ha a teljes energiamérleggel számolnák, akkor a hagyományos kazánokra jönne ki sokkal rosszabb érték, és a kondenzációsra 95-96 körüli. Mert ott meg a járulékos villamosenergiafogyasztást hajlamosak kihagyni a számításokból (ventillátor, keringetőszivattyú, szelepek).
puhatest
Ezt eddig is tudtuk, de hogy jön a témához?
Ember a Holdon
A gáz égésekor a benne levő hidrogénből víz keletkezik, ami gőz állapotban hagyja el a kéményt. Ha annyira lehűtjük a füstgázt, hogy ez kicsapódjon, akkor nemcsak a füstgáznak a kb. 150 és 40 fok hőmérséklet közötti energiatartalmát nyerjük ki, hanem a gőz 540 kcal (nincs kedvem jouleba átszámolgatni) párolgási hőjét és még a vízmennyiség literenként 100/40 fok közötti 60 kcal energiáját.
Az elvi maximum 109% körül van, minél hidegebben tudjuk tartani a kiáramló füstgázt, annál jobb. A kapható kondenzációs kazánokat általában 105%-kal reklámozzák, de a terhelés, az üzemeltetési körülmények sokat ronthatnak rajta. Az ősrégi, hatalmas radiátorokkal szerelt rendszer ilyen esetben sokkal gazdaságosabbá teszi a használatát, mint a mai, vékonycsöves, aláméretezett rendszerek, ahol, ha nem 70 fokos a víz, fázol, ha kinn -20 van, akkor meg folyamatosan mehet a kazán.
Öööö... a mai hűtők kompresszorosak, ami annyit tesz, hogy a kompresszor küldi a hűtőközeget a "meleghőcserélőre", hogy az lehűljön, miután a kompressziótól átmelegedett, aztán 1 fojtószelepen keresztül álkerül a hidegebb szakaszra, ahol a kitágulástól erőst meghűl, hogy a hűtőté kevéske melegét vihesse magával.
Az abszropciós hűtőnél a kompesszió-dekompresszió helyett az ammóniát hol elnyeletik, hol kihajtják a vízből, ehhez kevés fűtés kell, asszem az áramlás már önálló.
Pontosabban nem tudom a működését, pedig valamikor már megértettem.
" A Csendes-óceán szigetvilágában egyre több jármű közlekedik kókuszolajjal. A kis államok ugyanis már-már nem tudják kifizetni súlyos nyersolaj- és benzinszámlájukat. "
Ha valami részletesebbet is elárulnál! Mi ez az "abszorpciós"? Hűtőszekrény, légkondi?
A kogenerációs fűtőművekről sok hozzászólás volt már korábban.
A kondenzációs gázkazánokkal pedig 108 % is elérhető.
Üdv mindenkinek!Néhány használható ötletet(A NAGYRÉSZE NEM SAJÁT)megosztanék veletek.Asszem ezt még nem írta senki:A gázbol (föld,PB) mostanság úgy próbálják a legjobb hatásfokot kihúzni,hogy első lépcsőben agregátorral E energiát termelnek,(térfogatváltozás kihasználva) az égéstermékkel hőcserélőn keresztül pedig vizet melegítenek.Álítólag 97%-os hatásfok is elérhető.Az égéstermék annyira lehül,hogy a kéménybe ventillátort szerelnek.......Kérés:A régi "elavult"abszorpciós rendszerek működéséröl tudna valaki részletes leírással segíteni? Előre is köszi.
Erdeklodnek, hogy hatekony atomi szintu gyartasi technologiakat (pl. hatekony napelem) miert nem lehet szamitogepes szimulacioval vegeztetni? Vannak hatalmas szamitasi kapacitasu mainframe-ek, amikkel atomrobbanast lehet szimulalni, miert ne lehetne egy idealis (elvi korlatot kozelito) megoldast kikiserletezni szimulacio segitsegevel?
