Alapvetően igazad van, nagyjából ugyanazt mondjuk.
Néhány kiegészítés. 1. A jelenlegi, két db (forgótárcsás) óra helyett volna egy "naplózó" elektronikus, akkor bármilyen tarifarendszerhez kinyerhetők az adatok. Egy ilyen konstrukció sima ügy: A készülék állna néhány áram- és feszültségváltóból (tkp. mérőtrafó) néhány A/D átalakítóból, majd digitálisan szorozni őket, ill memóriába tenni (volna pill. telj, cosfi, meg minden), az is technikai részlet, hogy a benti mikrovezérlő vagy egy külső program számolja ki a pénzt, időtábla szerint.
2. Igen, a szolgáltatók helyzete bizonytalanabb volna. Lehet, hogy ezért is lett 1990 valahány után egy olyan modell, hogy MVM-OVIT(elosztó)-áramszolgáltatók-erőművek? Vagyis elkülönítették a termelést és az elosztást.
3. Tanyai alkalmazás: A vill. energiarendszertől független (nem összekötött) dologra gondolsz? Pl. Napelemek, töltő+akkumulátorcsoport, inverter? Mert itt az akku is nagyon drága, ha egy átlagos ház fogyasztását nézem, ahhoz, hogy áthidaljam az éjszakai órákat, millió Ft nagyságrendű az értéke, a térfogata pedig m3-es, élettartama véges.
Magyarországon a napelemnek egyelőre nincs realitása. Az állami támogatás mértéke még a 100KW felettieknél is olyan kevés, abból a napelem nem térül meg. Csak tanyai alkalmazása reális. A német cikkben a gazdaságot torzító hatás az éves 3milliárd (!!!) EURO áramátvételi támogatás, ami folyamatosan nő. Persze, itt lehet vitatkozni, hogy a fosszilis erőművek nem valós áron termelnek, a környezeti hatásokat nem forintosítják (eurósítják) szép magyar kifejezéssel. A villanyórák jelenleg visszaforgás gátlósak. Órán belül, ha többet termelsz, bemegy a hálóba, de nem tudod felmutatni. A jelenlegi átvételi rendszereknél két óra van, egy oda, egy vissza. Amit te termelsz, azért kapsz valamit, amit fogyasztasz, valami+haszon+ÁFA. Magyarán, amit a saját termelésedből fogyasztasz, arra is rakódik+. A dilemma, hogy ha órán belül termelsz, abból senki másnak nincs haszna. Ez piszokul nem tetszik a mai monopolhelyzetben lévő termelőknek és elosztóknak. A valódi piacgazdaságban sokkal bizonytalanabb lenne a helyzetük, és többet kellene dolgozni a haszonért. A szolgáltatás biztonságáról viszont továbbra is nekik kellene gondoskodni, a sok-sok kis termelő összehangolásával.
Gazdaság torzítása mindig a jelen helyzethez képest értendő. Sima közgazdasági mellébeszélés az érdekelt monopóliumtulajdonos részéről, ha nem tesznek mellé számokat. Ugyanis itt a piacon véges sok szereplő van jelenleg, akik meg tudnak egyezni a fehér asztal mellett.
Mellesleg itt nem fizetünk meg minden (pl. környezeti) költséget, közgazd. externália van (vagyis a piac nem jó), ami felsőbb beavatkozást igényel ("az abszolút uralkodó tollvonását")
A műszaki problémák más ügy, léteznek. De ott kényszer van a megoldásra (energiaválság van éppen, és még hol a mélypont.)
Rossz volt a mondatom, lehagytam a végéről a kérdőjelet. Elnézést
Amúgy az vill.energia-rendszer egyik problémája tényleg a pillantnyi kereslet-kínálat. Bár szerintem a kereslet ugyanúgy statisztikázható, mint az telefóniában vagy akár az adatforgalomban (csak arról rövidebb idősor van a múltból, azonos feltételek/fogyasztói szokások mellett) - ld. erlangok, akinek ez jelent valamit A kínálat más tészta, ld. alaperőművek és indíthatók. Ezért akartak csúcserőművet Nagymarosnál és még szivattyús energiatározót (szintén vízerőmű) a Visegrádi-hegység egyik hegytetőjére.
Ami a napcellákat illeti, nem igaz, hogy a kínálat véletlenszerű lesz. Nagyon pontos várható teljesítmény görbék lesznek, órára lebontva (hónap szerint), amit a meteorológiai előrejelzés finomít. Ha van szakmapolitikai akarat, erre fel lehet készülni. Kérdés, hogy van-e (közgazdaságilag-műszakilag egyszerűbb dolgok is állnak politikai patthelyzet miatt)
Itt nem érdemes tőzsdézni (mármint nem jó üzleti modell, még annyira sem, mint a mezőgazdaság), mert a telj. rendelkezésre áll úgyis. Mellesleg az erőművenként változó ár sem tőzsde. Ki van számolva a működtetés (x tonna szén/óra, odaszállítás, stb.), az egyszeri beindítás ideje és költsége, stb., ez alapján számolják ki.
Szóval én 3 szintjét látom a dolognak, és bármelyik megvalósulásának örülni kéne
1. A berendezésem szinkronban van a távvezeték-hálózattal (0.4kV), és csökkenti az onnan való felvételt. Soha nem forog vissza az óra. Esetleges többlet termelésekor a szolgáltató hálózatát és az én berendezéseimet is védeni kell (utóbbit a ki nem vett telj. miatt túlmelegedéstől)
2. az 1. pont, + néha többet termelek, mint fogyasztok (nappal, ha nem vagyok otthon. Vagy céges: ha süt a nap, de a cég szabadságon van, ezért nincs fogyasztás), azaz az óra forog vissza is. Esetleg többtarifás rendszerben naplózni kell, a telj. időfüggvényt is, ekkor nem tárcsás órát kell használni. Ez az elektronikusórá korában nem gond (15-20 éve léteznek ilyen konstrukciók) A havi egyenlegen mindig én fizetek (mert össztelj. erősen felvett)
3. A havi egyenleg is lehet negatív (nekem fizetnek).
Műszakilag a 2. és 3. között nem sok különbség van, főleg a felhasználó szempontjából. A napcella annyiban kedvezőbb, hogy a céges vill. telj. felhasználás miatt a maximum is munkaidőben van, meg a termelés is. (Nyilván van egy kisebb csúcs valamikor este, mondjuk 20h felé). Persze a statisztikai érdekelne, ha kiadja valaki (OVIT, MVM, területi áramszolgáltató)
"nem lehet olyan pillanat, hogy az óra visszafelé menjen"
Miért is nem? Miért ne kapjon akár pénzt, aki többet rak be a hálózatba, mint amennyit kivesz onnan?
Az egész működhetne úgy, mint egy óriási tőzsde, a kereslet-kínálat viszonyában pillanatonként változó vételi és eladási árfolyamokkal. A támogatás ettől független, azt utólag is rá lehetne számolni.
"A németeknél NordRhein-Westfalenben már le akarják állítani a további szélerőműépítéseket"
Úgy érted, nullára akarják csökkenteni az az állami áramátvételi támogatást? Mert tudtommal ezek zöme magánberuházás, tehát leállítani az állam nem tudja az építésüket, legfeljebb megtiltani, de erről biztosan nem lehet szó... Miért nem azt csinálják, hogy az újonnan épültekre már az új (csökkentett) támogatási rendszert alkalmazzák?
Egyébként nem értem, hogy hogyan "torzíthatná a gazdaságot", amég bármi más is termel villanyáramot?
Engem főleg az alábbi érdekelne, pl. mint napelem a háztetőre, tanyára, stb. "Ennél (15-25kW) kisebb termelőegységeknél meg adnának engedélyt a belső hálózatra termelésre (órán belül)." Gondolom, villanyórán belül.
"Persze, ha többet termel, mint felhasznál, már nem jár jól." Ez hosszú idő átlagában értendő (1-2 nap)? Avagy nem lehet olyan pillanat, hogy az óra visszafelé menjen, még ha összességében fogyasztó marad
A németeknél NordRhein-Westfalenben már le akarják állítani a további szélerőműépítéseket (nekünk még előbb el kellene jutni arra a szintre). Az indok, hogy az állami áramátvételi támogatás már olyan mértéket ért el, ami érzékelhető kedvezőtlen változásokat indított el a gazdaságban. Persze, a törvények megalkotásában belefoglalták, hogy időröl-időre felülvizsgálják a támogatások mértékét és megszabott időn belül megszüntetik. A jelenlegi állapot biztosítja a telepített létesítmények elfogadható időn belüli megtérülését (5-8 év). Nálunk az Energiaklub felvetette, hogy 100 KW-ról 1 KW-ra kellene csökkenteni a megújulókkal termelt áram átvételkötelezett minimumát (innen kezdve támogatott az átvétel). Ez elég kis érték, itt még a szolgáltató által telepítendő berendezések soha nem térülnének meg. A 100 valóban nagyon magas, de 15-25 KW körül már reális lenne. Ennél kisebb termelőegységeknél meg adnának engedélyt a belső hálózatra termelésre (órán belül). Persze, ha többet termel, mint felhasznál, már nem jár jól.
Adott egy kocsi, ami 60 lóerős. Városi forgalomban, gyorsítás - lassítás - pirosok stb. átlagosan a 60 lóerőből csak 30at használ. Amikor gyorsít akkor kell neki mind a 60, amikor lassít, vagy pirosban áll 0 lóerő kell neki. A hibridhajtásban az a ráció hogy akkumlátorral és elektromos hajtással kiegyenlíti a rapszódikusan változó teljesítmény igényeket.
Amikor azt írtam hogy hibridhajtásban "folyamatosan járatni kell a motort" arra gondoltam, hogy a kiegyenlítés végett egy hibrid autó fékezéskor és a pirosban is pörög hogy közben töltse az aksikat. Vagyis a hibrid-autó motorja időben többet pörög mint a nem-hibrid autóé. Ebben az esetben viszont a fogyasztás/teljesítmény aránya számszerűen nagyobb lesz mint a hagyományos autónak.
Egyébként most is azt gondolom hogy egy ilyen "szappantartó" méretű , ráadásul hibrid kocsinak sok az a lóerő, és amiatt eszik relatíve sokat. Egy ilyen autótól én is max 3 litert várnék városban. Városon kívül meg nem nagyon érdemes használni.
Azért 5-6 liter, vagy 4.4 liter nem ugyanaz, főleg nem a 3 liter/100 km. Egyébként volt idő, hogy "kispolszki"val furikáztam, de 6 literes átlagfogyasztásnál kevesebbre nem nagyon emlékszem. Sőt..
"hibridhajtásban a motort folyamatosan kell járatni" Miért kellene folyamatosan járatni? Városban, rövid távon elég az akksi és a kis villanymotor. A Prius is képes arra, hogy városi araszolgatásnál nem bűzölög, csak villannyal megy. A folyamatos járatás (a régebbi stílusú hibrid elképzelés, amit végül igazából nem gyárt senki) abban az esetben szükséges, ha a benzinmotor lényegesen gyengébb, mint ami az autó mozgatásához szükséges. Viszont az igazi alacsony fogyasztást ez hozná.
Ez valamivel kisebb és könnyebb lehet egy kispolosnál; annak csak benzinmotorja van, és az kb 25 LE. Azt hiszem kb ugyanannyit is eszik, talán 5-6 litert.
Ha mondjuk egy TDI motor telj. átszámítjuk :( reklámból)
110LE / 5 l --> 30LE / 1,6 l .... :))))
Azt is hozzá kell számolni hogy egy hibridhajtásban a motort folyamatosan kell járatni, így a telj. - fogyasztás arány is más lesz.
Más okokból sem vennék ilyen kocsit:
Mégis hova raknám a 300W-os hangfalakat ..... !!!?????
Elvileg azt jelentené, hogy UV sugárzás elleni védőréteggel ellátott (legalább egy oldalán), hogy a napsütés roncsoló hatásának tovább ellenálljon. Kültéri alkalmazásra, vagy éppen napkollektorhoz.
Ebből csak a szolár lenne jó nekünk, de valóban nagyon jó az ár. Olcsóbb, mint az üveg. Emellett is van 10 éves napállósági garancia? Amit én jeleztem korábban, amellett volt.
Megfigyeltem már nem egy területén az életnek, hogy Magyarországon nagy tehetségek mutatkoznak abban, hogy leszóljanak valamit, megmagyarázzák, hogy az miért nem jó. E mellett persze sokan vannak az ellenkező oldalon, de ez a negatív oldal azért mindig felbukkan, és mindig elég nagy támogatottságot élvez.. Szóval valóban könnyebben megy az hogy "miért ne?" (Ámiért nem jó? miért vacak? miért hülyeség? ..), mint az, hogy "Na nézzük, tudjuk, hogy ezek a hátulütői, ezek a gyenge pontjai az elképzelésnek: hogyan tudunk javítani rajta?".
Ez a gfjata hozzááláás konzervatív, a változásoknak, változtatásoknak ellene van. Pedig pont ilyen változásokra van szükség most (is), szerintem.
Ha már fel lennénk szerelve a magyar energetikai szakemberek által alábecsült szélgenerátorokkal, akkor a mostani havazással járó szél bőven pótolná a plusz világítás és fűtés áramigényét. Ekkora szélben még nem korlátoznak le a szélgenerátorok. Tegnap 17 h tájban felerősödött, egész éjjel zörgette a tetőt, de most reggel is hordja a havat.
...nem felhő. Valóban léteznek olyan hűtőrendszerek ahol nem számít a hűtőközeg nagymérvű csepp- és párolgás vesztesége valamint nem képezi takarékosság tárgyát az újbóli vízlágyítási eljárás és szűrés költsége sem.
Az olyan tornyok úgy műküdnek, hogy a torony közepén egy csövön felnyomják a vizet és onnan hagyják lefolyni. Vagy szabadon leesik egy gomba formájú tányérról vagy esetleg üveglapokon csorgatják le de szokták még porlasztani is. Ez attól is függ, hogy mekkora kürtőt hajlandóak építeni. Kiskürtő kishuzat, nagy kürtő nagyhuzat. A hűtő levegő és a hűtendő víz egymással szemben áramlanak. Erős hideg teleken az ilyen hűtés akár be is tud fagyni. Láttam már ilyet. Ölég macerás kiolvasztani és beüzemelni ráadásul sokkal rosszabbul szabályozható mint a zárt rendszerű. Ott csak szépen lecsukják a zsalukat az alul elhelyezkedő hűtők előtt és ahogy csökken a huzat máris csökken a hűtőteljesítmény. :-)
A hűtőtorony célja, hogy valami nagyon meleg valamiből kivonódjon a hő és az átadódjon egy másik, eredetileg hűvösebb valaminek. Zárt rendszerű hűtőtoronynál ez a környezeti levegő, ami alul bemegy, a toronyban átveszi a hőt, felmelegszik és elindul felfelé. Egy bizonyos magasságban az egyébként is benne lévő - és nagyjából a környezetével megegyező - páratartalom a lehűlés következtében szépen kicsapódik.
Ez nem más mint nyáron a termikek tetején lezajló gomolyfelhőképződés folyamata.
...a Heller-Forgó féle hűtő rendszer zárt rendszer, ezért felette nem látható gőz. :-)"
Valóban zárt rendszer, ezzel tisztában vagyok. De akkor mi látható felettük?
(Mellesleg volt szerencsém látni az első Heller-Forgó féle hűtőtornyot, ami tulajdonképen a prototípus volt. Ma már üzemen kívül van, és a Dunaferr (leánykori nevén Dunaújvárosi Vasmű) területén található.)
"Ilyen van pl. visontán a Mátrai Erőműnél is."
Tudom, egyetemista koromban egy látogatás alkalmával bevittek minket a hűtrőtoronyba.
Mindig is imádtam, amikor az erőművek környezetszennyezésének az illustrálására a Heller-Forgó féle hűtőtornyok képét használják fel (a cikkben a második kép). Ugyanis az azok fölött látható felhő az nem füst, hanem vízgőz:)
" Visszafordíthatatlan a felmelegedés folyamata? "
A cikkben a lényeg: " A konferencián visszavonult, de a világ sorsa iránt felelősséget érző politikusok, aktív üzletemberek és akadémikusok vitatták meg a felmelegedés küszöbön álló veszélyeit. "
Ők már nem szenvedhetnek politikai vagy gazdasági hátrányt, ha megmondják az igazat. Csak legalább hallgatnának rájuk!
Akad, akinek az a véleménye, nem érdemes a megújuló energiatermeléssel vesződni, mert már úgyis késő. Legalább addig is éljünk kényelemben dőzsölve. De mi lesz, ha semmire nem készülünk fel, mire bekövetkezik a fordulat?
