Sínek, amiken a vonatok gurulnak...
Ide várjuk azokat a képeket melyek a sínekkel kapcsolatosak. Humor, sínek gyártási évszámának fotói, rossz sínheggesztés, fura váltó stb...
Egyértelmű a funkciója egy ilyen ágyazatnak az útpálya alatt nem?Az autópálya más tészta szerintem.A vasút húzósabb téma ezügyben gondolom.A legtöbb tényleg a jó vízelvezetésen múlik nem?Ezért is csinálják a rostálást is gondolom...
És hogy jön a zúzottkő ágyazat az földműhöz, amiből mellesleg a legleslegjobb a homokoskavics adott nedvességtartalommal??
Ne kavarjuk már a fogalmakat. lehet aszfalt védőréteget építeni, ami alapjáraton egy jó dolog, de a felülről jövő ótvartól az sem végi meg a pályát. Attól még ugyanúgy fenn kell tartani.
Tisztességesen megépített földműnél, tisztességes védőrétegnél, aminek nyilván te is tudod a funkcióit ;) és persze nem elhanyagolt fenntartás esetén sokkal kevesebb a probléma.
A problémákat meg nem a hagyományos zúzottkő ágyazatos felépítmény maga okozza.
Jó az aszfalt védőréteg, de megette a fene, ha a víz nem tud az ágyazatból a finomszemcsék meg a gizgaz miatt elfolyni, vagy az árok és a padka gazai miatt megáll és áztatja a földmunkát...
Nem lenne okosabb a rugalmas aszfalt helyett inkább merevebb vasbeton alapot használni? Az merevebb, és emiatt elvileg még jobb a teherelosztása, nem? (nyalábos líra és bedeandras "kollégákat" kérem, hogy ne kaparják most le az összes bőrt az arcukról) :))
Somogy megyéből kiindulva mondom ezt.Itt a 41-esen is Kiskorpágnál többször is megsüllyedt az egész ágyazat.A talaj ingoványos,mocsaras.Sokkal nagyobb stabilitást biztosít egy vastag aszfaltréteg,mivel így nagyobb felület adja le a terhelést,ezzel egységnyi felületen kisebb lesz az.
Nem vagyok szakértő,de tanultam statikát,energetikát,kinetikát...Ezekkel valamelyest belelátok ebbe.Egyébként ezen véleményen volt múltkor itt nálunk is egy mérnök (pályaépítéseknél dolgozik),szerinte sem túl időtálló ez a technológia és hosszútávon drágább is,mint az aszfaltos verzió,mivel az tized annyi karbantartást igényel.
Én Ausztriában amerre járok rendszeresen,látom,hogy nagyon bevállt és állítólag nem is sokkal drágább.
De most tényleg:
Nem egyszerűbb az aszfaltról eltakarítani mindent ha kell,ezután pedig mindent visszaépíteni rá?Így gyakorlatilag nincs is földmunka.Nem kell megint kiásni mindent stb.Annyira nem értek ehhez,de szerintem logikusabb ez.
Nem láttam még ezt a képet. Sőt, fogalmam sincs hol fotóztad. Először rá akartam vágni, hogy "c" felépítmény, de aztán megláttam lent a geólemezt... (tudom, igen, "c" geó is létezik)
Két szakasz van belőle: A rövidebbik Recsk Kőrakodó-Recsk Parádfürdő között van (állítólag itt Bádeni vasaljak vannak, az országban csak itt található). A hosszabbik szakasz Nemti és Mátramindszent között van, itt geós vasaljak vannak.
Tudja valaki, hogy a 84-esen a vasaljas szakasz pontosan hol található? (Ha megy szelvény szerint, akkor úgy, ha nem, akkor már az állomás/megállóhely köz is megfelelő lenne)
A diplomaterv készítője ma az UV tanszéken oktató, meg nem mondom, hogy tanársegéd vagy nagyobb-e már. Járok hozzá órára ebben a félévben.És igazából azért van fönt, mert vasúti pályaszerkezetekből nem igazán van jobb "jegyzet" a "piacon". Ebből tanul mindenki nálunk.....
Rákerestem a fekszint kifejezésre, mert még soha nem láttam leírva a magyarázatát. Ennek köszönhetően ráleltem egy témába vágó, elég átfogó diplomatervre:
Nemrég a csehek is építettek egy kísérleti szakaszt betonlemezzel. Azt hiszem azon a vonalon, ahol a Pendolinok járnak... Mert ugye náluk van már ilyen is. :S
Háát...a nagysebességű azért elég kényes téma. Bizonyos sebesség felett olyannyira megnőnek az igénybevételek, hogy megfolyik az ágyazat. Ilyen esetekben tényleg a betonlemezes lehet inkább a nyerő, már a németek is inkább ilyet építenek. A franciák viszont nagyon szeretik =)
Elég sok helyen alkalmaznak ilyen "szar" alépítményt. Karbantartás függvénye, hogy meddig jó. Mi nem vagyunk olyan gazdagok, hogy utat építsünk a zúzuttkő alá. És nincs is rá mindig szükség.
Ilyen szar alépítményt csinálnak és ilyen sok pénzbe kerül???
Ez a pálya nem lesz sokáig jó az tuti.Az osztrákoknál meg beton+aszfalt alépítmény van.Erre kőzúzalék stb...Máshogy gondolkodnak.Az ő alépítményük 20 év múlva is tuti lesz,ezt meg már öt év múlva túrni fogják. :(((
Az őszi topictalin pár szó esett arról, hogy mikor újjitják fel Fehérvár állomását, meg hogy a tornyot is elbontják. A kérdésem az, hogy ez mikor esedékes és milyen mértékű beavatkozást takar? Elfelejtettem :-)
Egyszerű a képlet: minek arra költeni, jó' az még....Ha ezt úgy 10-15 évig művelik, és kihúzzák a fenntartási pénzeket, akkor látványos "eredmények" érhetőek el etekintetben.....(Ki hiszi azt el, hogy annyi pénzből karban lehet tartani egy ekkora hálózatot, mint amennyiből 4-5 km új autópálya megépül(a szomszéd faluig nem jutok el...) ). Ez a probléma nem tegnap kezdődött, felesleges a "döntjük a pénzt bele" gondolatot forszírozni erre a témára gondolva. A vasúti pálya meg "emlékezik"....
(csak épp azt nem mérik fel, hogy később fenntartási tevékenység keretében már nemigen elvégezhető műveletekre a sokszorosát fizetik ki....Ma nem dzsuvázzuk ki az árkot, az ágyazaton és a padkán hadd nőjön a gyom; holnap győzzük csak javítani a szétázott vízzsákos alépítményt, ha még lehet; igaz ehhez az állapothoz nem két nap alatt lehet eljutni....)
Az 1970-es, 80-as években egyszerűsített korszerűsítéssel cserélt vonalak nagy részén általános probléma, hogy az akkor még jónak ítélt és visszaépített talpfák mára megadták magukat. Időközben cseréltek sok talpfát vbaljra, de nem annyit, amennyit kellene. Az én vonalamon is van hasonló probléma Orosháza-Gyopáros között (éppen ezen a héten cseréltünk 25 db lapátos talpfát újratiplizett betonaljra). Az a szerencse az egészben, hogy mindig kerül ki a fővonalakból betonalj, így ha ügyes a pályamester, lépést tud tartani a talpfakorhadással. Az általad feltett két képből viszont nem tudom megállapítani, hogy Kőszegen mennyire súlyos a helyzet, ahhoz többet kellene belőle mutatnod.
Az lehetséges, mert néztem is, hogy miért kell a zúzottkő ágyazatot lecserélni valami öntött beton izére. Nem tudtam mi, mert az látszott, hogy nem nagytáblás, de ezek szerint még jön rá egy aszfalt kopóréteg is. (Később milyen jó lesz bicikliútnak! nagyjából a város egyetlen tisztességesen megépített bringaútja lesz, csak a sínekre kell majd vigyázni. :-) ) Köszi a választ!
Itt is volt olyan, hogy elkorhadt meg másegyéb... meg van ollyan rész ahol minden 5. betonkeresztalj a többi meg fa. A másik dolog a kőszegi vonallal kapcsolatban, hogy kókadt úr be akarta záratni, mondván, hogy sok vonat jár.... Nade kérem, a kihasználtságot kell nézni... Jónéhányszor jártam erre vonattal és olyna 40% minden vonaton a kihasználtság... persze a péntek délután és a vasárnap este jóval nagyobb utasforgalmat jelent. De ez más téma....Lényeg az, hogy egy ilyen vonalat nem szabad bezárni... inkább a pályára kéne forditani egy kis figyelmet... a Bz-k meg hadd csattogjanak tovább. De ez más téma.
Kőszeg végállomás bejárati jelzőjétől nem messze készült eme két kép. A pályasebesség 60 km/h, de ahogy elnéztem pár helyen a 20 is sok néhány méteres hosszban. Ez mozdonyvezető mondta hogy 3000 új keresztalj kellene a vonalra...
Van egy nagyon amatőr kérdésem, de ti biztos kapásból tudjátok a választ: a Kerepesi úton felújítják azt a vágányt ami a gödöllői HÉV-et köti össze a MÁV vonallal. Lehet tudni, hogy mi a cél? Azt a rettenetes nagy forgalmat, ami azon megy, talán így is elviselte volna, tehát valami oka biztos van. De mi?
Székesfehérváron pl. olyan csúcsbetéteket láttam eléggé nagy forgalmú kitérőkben, hogy kb ilyen ujjbegynyi darabok vannak belőle kitöredezve, csúcssinre rágyűrődve a tősín(de még tudják állítani...), és még lehetne sorolni; ott aztán minden van, amit az ember nem szivesen lát a saját szakaszán...
Ha nem tesznek valamit nagyon gyorsan, az az állomás jövére szétesik, és szerintem nem vagyok nagyon vészmadár...
A felső képen látható szituáció egy traktor és egy drótkötél közreműködésével alakult ki. Nem sikerült feltépni, de gondolom, majd megoldják másképp a legények.
A napokban került a kezembe a 150-155. számú vonalakra érvényes Lassújel kimutatás. Áttanulmányoztam a bezárt (vagy szüneteltetett) vonalakat:
Kecskemét Alsó- Fülöpszállás: az eddigi 40 km hosszú 20/40-es lassújel tiszta 20-as lett, vagyis ha pl különvonat szerveződne rá, akkor is csak 20-szal döcöghetne. (Meg sem merem említeni, hogy így eleve el van vetve, hogy valaki menetrendszerű személyforgalmat szervezzen itt). Felépítménye: 24 m hosszú "c" sínek, zúzottkő, talpfa.
Kiskőrös-Kalocsa: az eddig 50-es és 40-es részek most már csak 30-cal járhatók, de növekedett a már korábban meglévő 20-as lassújel hossza is. (Zárójeles megjegyzés ugyanaz mint fent). Felépítménye: Kiskőrös-Kecel: 24 mh "I" sínek, zúzottkő, aljakat nem tudom. Kecel-Kalocsa: 24 mh "48" vbalj, 24 mh "I", 24 mh"p" (31,7 kg/fm), talpfa, zúzottkő.
Kunszentmiklós-Dunapataj: Kunszentmiklóstól Soltig max 40 km/ó a legnagyobb sebesség, de van néhány 10-es is benne. Solt-Dunapataj szakasz még csak meg sincs említve, mert az le van zárva. Egyelőre sínfolytonossági hiány nincs. Felépítménye: Kmiklós-Solt: 24 mh "48", vbalj, talpfa, zúzottkő. Solt-Dpataj: "48", "I" váltakozva, zúzottkő és bányakavics ágyazat váltakozva, talpfák. Dunapataj előtt kb 600 méter hosszúságban "c" felépítmény van. Érdekesség, hogy Dunapatajon még van "34 I" kitérő.
FIGYELEM! KI ÉS MELY ÁLLOMÁSOKON TUD MÉG "34" RENDSZERŰ KITÉRŐRŐL? HÁNY CSOPORT? Előre is köszi.
Az 1938-as győri program (már 37-ben titokban elindult) az infrastruktúra (katonai jellegű) fejlesztésének része volt a vasút felfejlesztése. A katonák (elhárítás) minden fontosabb területre beszivárogtak, így az anyagvizsgáló laborokba is. Minőséget kellett termelni...
Ugyanúgy, ahogy a talpfáknál is. Rossz évjárat pl: 1983, 1986. Teljesen szét vannak rohadva, mellettük meg ott röhögnek az 1938-asok makkegészségesen...
Én is láttam elég sok kopott fővonali sínt Nekem az az érzésem, hogy kicsit olyan ez, mint a boroknál az évjárat, vannak jó és kevésbé jó évjáratok.....
Kérdezném a szakértőktől, hogy ez milyen hiba? Talán túl lágyra sikerült a vas, és letörezdezik a peremeken, majd lassacskán elfogy? Az alsó két kép egymástól pár méterre készült, Bp. Nyugati egyik mellékvágányon.
Sorminta türingiából. A vasaljra megtükrözve szimmetrikus volt :) Először véletlen az "Elveszett vágányok, autóutak" topikba raktam be. Nem állt mondjuk messze az állomás tőle.
Hát aki már korán reggel ráér internetezni, attól minimum elvárható, hogy a szerkezet nevén kívül felismerje a sínrendszert is, meg a nyomtávot minimum :D:D
Ugyanmár...Amíg Kelenföld egyik vonatfogadóján a síncsavarok és geo szárak a vízszintessel kb 45 fokos szöget zárnak be helyenként sozatosan egymás után, mit számít az az egy rugó hiány másutt...:o:D
Ez után.
Sajnos így...
Rábahíd-Marcaltő, 2007. február 25. 
Gádoros, 23 kg/fm, 9 m.
Mezőhegyes felé.
