1. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=4187 Bulgária új atomerőművet épít
2. http://www.origo.hu/tudomany/fold/20050209klimavaltozas.html Klímaváltozás - az emberiség legnagyobb kockázata
"... Ötödik pontként Gustave Speth, a nagy tekintélyű gazdasági fejlődéskutató szavait idézte az előadó: "Ha az üzleti világ és a kormányok együttesen nem cselekszenek mielőbb, akkor az általuk teremtett rendkívüli gazdasági gépezet a Föld rendszereiben akkora természeti és társadalmi rombolást indít el, amely mellett a terroristák okozta rombolás csupán gyermeteg játéknak látszik majd." "
Ez függ a teljesítménytől és a gyártótól. Egy milka alatt nehezen hozható össze . A realitás egy közepes méretű (kb 200 m2-es) ház esetében 2-4 millió Ft.
Ennél többet megtudhatsz ha érdekel a dolog a hoszivattyu.lap.hu-n
A Kovács Ádám eszembe sem jutott, ha rábízzák a dolgot, akkor garatáltan nem fog működni, és a felvett milliók fejében (ha egyáltalán kapott rá pénzt) csak egy újabb milliárdokat érő de titkos találmánnyal gazdagodna az ország (mint a celladam esetében)
Egyébként már régen müködnie kellene a mintaberendezésének, sőt már a hároméves megtérülési időnek is le kellett telnie, hiszen már 2001-ben müködnie kellett az első próbaberendezésnek : (http://www.cfcu.hu/sajtofigyeles/2001/01januar/010122-MN2.html), bár azóta újabb híreket nemigen találni.
Mindanzonáltal, ha nem egy világhíres szélhámosra bízzák a dolgot, akkor akár még működőképes is lehet a dolog, hiszen jelenleg benzinmotoros aggregátokkal csinálnak áramot ott ahol van némi pénze a tanyán lakónak, és ez persze a háromszorosába kerül a tényleges üzemanyagköltségeknek, mivel a bezinre rárakódó összes adót is meg kell fizetniük.
Nem erről szól a kifogásolt támogatáshiány, hanem a lakossági energiatakarékossági támogatásról (napkolektor, hőszigetelések, fűtéskorszerűsítés, megújuló energiák). A tanyasi áramellátásnál nem 300000.- a felső határ, az csak a napkollektornál. 30% volt tavaly. Józan Paraszt Ha megtalálod még Kovács Ádám terveit, eldobod a neved. 25 millióból Wartburg motoros bioerőművet? Nem csodálnám, ha még egy sem üzemelne. Szerintem csak pályázati pénzeket akartak lenyúlni vele.
Nem tudjátok, hol tart a Kovács Ádám-féle biogáz-program? Annyit tudok róla, hogy szarvasmarha-telepen, vasgy egyéb gázosodó alapanyaggal biogáz>felújított Wartburg-motor> 15 kW-os generátor > nagy akkutelep> 24V/220V inverter.
Szvsz a támogatás sem sokat segítene ezeknek a tanyáknak az elektromls ellátásán. A cikk szerint kb 3 millióba kerülne egy tanyának a hibrid nap és szélenergiával való elektromosenergia ellátása, és az állam ehhez 10% azaz 300 ezer forintot adna, még a maradék 2.7 milliót a tulajdonosnak kéne beruházni (ez általában több mint az egész tanya értéke).
Esetleg az is megoldás lehetne, ha valaki feltalálna egy olyan biodízellel működő generátort, ami nem drágább 300 ezer forintnál, az állam ezzel támogatná a tulajdonost, az meg megtermelné vagy megvenné magának az üzemeltetéshez szükséges biodízelt (esetleg ugyanezt biogázzal is meg lehetne oldani). A beruházás így lényegesen olcsóbb lenne, és az áramtermeléshez szükséges üzemanyag sem kerülne sokkal többe, mintha az elektromosoktól venné a tanyalakó az áramot.
Ma már alig van árbeli különbség egy közönséges (split) klima és egy olyan között ami alkalomadtán fűteni is tud. Ugyanakkor tudnod kell, hogy ez utóbbiak jóság tényezője a közelében sincs azoknak a hőszivattyúknak amit kifejezetten erre a célra terveztek és valamilyen hulladék hővel üzemeltetnek. Többnyire csak arra jók, hogy gázkimaradás esetén besegítsenek.
Érdekes a cikk. Én kb. 15 éve láttam már olyan légkondit ami tudott hűteni-fűteni. Az akkori beruházási költségek rettenetesen magasak voltak. Most nem tudom hol tart egy ilyen készülék ára. Van erről valakinek infója?
Mint villanyszerelő, természetesen csak szakembereknek tudom ajánlani az ilyen megoldásokkal kísérletezést. Hivatalosan, teljes áron pedig nem biztos, hogy megéri! A 600-asok némelyikében is van már ventillátor, különösen a régebbiek alkalmasak erre a célra, ami akksiról 220V nélkül is bekapcsolható. A belső töltésük valóban gyenge, tartós üzemre valóban csak ugy alkalmas,ha kívülről töltesz külső egységet, pl. napelemmel vagy szélgenerátorral is kiegészítve. Az 5-6000.-Ft-ost én 6-8 éves használtakra gondoltam, a mai minik semmire sem valók!
Abban teljesen igazad van, hogy az "éjszakai" áram valóban kapcsolt és olyankor is megy amikor kisebb a fogyasztás a rendszerben napközben. Lehet, hogy lehetne engedélyt kapni akksi töltésre ezt nem tudom de valóban igaz az is, hogy csak fixen bekötött fogyasztókat lehet rákötni. ok.
A szünetmentesek között valóban vannak olcsók de ezek a számítógéphez készült darabok és két hibájuk van. Az egyik, hogy az ilyen kicsi és olcsóbb készülékek amit említettél is azok csak rövid üzemre készültek. Az 5-6000 Ft-os szünetmentesek a névleges terhelésükön nagyjából 10-15 percet mennek és ez nem csak az aksi kapacitás miatt van hanem olyan a konstrukciójuk. Például a melegedő eszközök hűtése sem tartós üzemre mértezett. A másik hibájuk, hogy ha megnöveled a hozzá kötött aksi kapacitást akkor a belső töltőjük nem biztos, hogy két hosszabb üzemi periódus között képes lesz az aksikat fullra tölteni. Lehet ugyan külső töltővel játszogatni de akkor meg már megint nem annyiba kerül a dolog....
Egy komolyabb, hosszabb üzemre méretezett szünetmentes például a DP-10E kb. 250e Ft ez 1KVA-es és a hozzá adott 1 aksi csomaggal kb. fél órát képes menni névleges terhelésen. Minden további aksi csomag 60e+áfa és a beépített töltő miatt csak 3 aksi csomagot köthetsz rá.
Volt szerencsém erőműben látni olyan helységet ahol azokat az akkumulátorokat tárolták amik a vésztápokat hajtották üzemzevar esetén. Eléggé veszélyes hely volt mert nem zárt rendszerű "zselés" aksikkal volt tele hanem olyan savas cellákkal amit például az utókban is használunk. No ilyen aksikból "házi" cellatárat nem szabad építeni mert ha a tulaj nem "szakember" akkor abból súlyos zűrök lehetnek. A zselés akksik pedig még mindig drágábbak mint a lötyis.
Éjszakai áram (ma már kapcsolt áram, mert hangfrekis vezérléssel bekapcsolt fogyasztókkal a fogyasztásingadozást kompenzálják, így előfordul, hogy nappal is üzemel), külön óráról megy, amire szabály szerint csak bizonyos fogyasztók (bojler, hőtárolós kályha) köthetők rá. Erre a rendszerre ráadásul konnektor nem is telepíthető, csak fixen bekötött eszközök. A mai átlagosan 60-150ezer.-Ft közötti éves áramszámla mellett pedig viszonlag hamar megtérülne egy kisebb szünetmentes (használtan 600VA 4-5000, csak akksit kell bele venni, 9000, vagy két nagyobb autóakksi, 15000).
Gondolj csak bele vajon kérsz engedélyt az áramszolgáltatól, hogy a számítógépedet szünetmentesről járasd? Nem! Az ingatlan elektromos hálózata a mérő óra után a tied, akár le is szakaszolhatod. Innentől kezdve a te felelősséged az érintésvédelem és a szakszerű használat és a szakaszerűtlenségből eredő kár is. Egyébként már én is gondoltam rá, hogy éjjel aksit töltök óccsóért majd napközben elhasználom inverteren keresztül. Sőt egy csomó masina DC-ről is működne mert elég sokuk tápja kezdődik egy graetz-híddal, az izzóknak meg mindegy mit kapnak még az energitakarékosnak is. Csak oda kerülne inverter ahová nagyon muszáj. Viszont a befektetés csak rettő sokára térülne meg mert drága az akksi és lehet, hogy mire megtérülne addigra tönkre is menne és már vehetem is az újat.
Ez a »hűtőszekrény paradoxon» már nekem is eszembe jutott, Magyarországon kb 10 fok az évi átlaghőmérséklet, a hűtőszekrény belsejében meg 7-8 fok körül lehet a hőmérséklet így tulajdonképpen nagy energiabefektetéssel a lakáson belül állítjuk elő a kiti átlaghőmérsékletet. Tulajdonképpen legalább fél éven át elég lenne a külső hőmérsékletet behozni valahogy a hűtőszekrénybe. A megspórolt energiamennyiség nem lenne valami falrengető, tudtommal napi 1.5 kwh körüli egy hűtőszekrény fogyasztása, amiben benne van a mélyhűtő rész fogyasztása is, tehát az összmegtakarítási lehetőség éves szinten 150-200 kwh lehet maximum. Kérdés hogy a hűtőszekrény átalakítása megtérülne-e rövid idő alatt. Még mindíg az a legegyszerűbb, ha télire kikapcsolja az embet a hűtőt, és az ételeket kirakja az ekélyre, vagy családi ház esetén egy jól szellőző külső kamrába (ez legalább némi sporttevékenységet is igényel, ha hideg sörhöz akarunk jutni:-)
***
A villanyáram megtakarításról jut eszembe: az éjszakai áram még mindíg kb feleannyiba kerül mint a nappali, megérné-e egy pár kwh kapacitású szünetmentes tápegységet járatni éjszakai áramról, és a háztartás összes fogyasztóját erről járatni, nappal úgyis pici az áramigény, többnyire csak a hűtőszekrény jár? Egyáltalán enged ilyesmit az elektromos mővek? Pedig még energiatakarékos is lenne, mivel enyhítené a fogyasztási csúcsokat, így kevesebb erőművet kellene üzemeltetni.
Ja, eszembe jutott egy érdekes gondolat a napokban. Adott egy lakás, amiben télen fűtünk és szigetelünk, hogy meleg legyen. Ebbe természtesen energiát fektetünk. Ebben a lakásban van egy hűtőszekrény, amelyet rendesen ellátunk energiával, hogy a belsejében hideg legyen (bár nem annyira hideg, mint odakint, a lakáson kívül, de jóval hidegebb, mint a nagy nehezen felmelegített lakáson belül).
Persze tudom, hogy a hűtőszekrénybe betáplált energia végül hővé válik, és a lakást fűti, szóval, ha úgy nézzük nem vész el kárba, de mégis eszembe jutott, hogy egy kicsit önmagunk ellen dolgozunk, amikor egy térrészt leválasztunk,lesizgetelünk a külső hideg környezetből, ezt felfűtjök, majd ebből a térrészből szintén leszigetelünk, leválasztunk egy kisebb belső térrészt (hűtő belseje), amit pedig szintén energia ráfordítással lehűtünk.
Ennél már csak az lenne jobb, ha a hűtőben lenne egy kis doboz, amiben meg tudnánk melegíteni különböző kajákat.. :)
Na, komolyabban: mennyi energiát lehetne megspórolni, ha fel tudnánk hasznélni a kinti általában hidegebb levegőt a hűtő működtetéséhez? Persze macerásabb lenne a hűtő beszerelése, és oda kellene figyelni a jó szigetelésre (ha pl. csővön keresztül használná fel a kinti hideget), vagy egy ablakra (ablakba) szerelhető teljesen újszerű koncepció tudná ilyen esetekben kiváltani a hűtőt részben.
Ok, most is meg lehet tenni, hogy kiteszed az üdítőt az ablakba, de azért ez csak egy "albán" megoldás..
Autók: azért nincs olyan sok családban két autó, és főleg nincs két nagy autó. Szóval ha a család együtt utazik valahova (gyerekek, cuccokÖ, akkor azért nem baj, ha nem csak két ember és egy retikül fér a kocsiba. Tehát, ha egy családban egy autó van, akkor elég logikus, hogy az ne legyen (túl) kicsi. Ha két autó van, akkor azzal egyetértek, hogy hülyeség, és általában elítélendő, ha két nagy autó van.
BTW: nagy autó-kicsi autó: a korábbi autóm 1500cm3 motorú volt, a mostani 1600cm3. A mostani kevesebbet fogyaszt, ergo kevesebb a CO2 és egyéb környezeti terhelése.. Sőt jóval tégebben vezettem Wartburgot is (2 ütemű). Na annál még az 1.5üös is kevesebbet evett, és sokkal "tisztább" volt.
Nyilván egy 1.8-as, 2.0-ás, nagyobbb kocsi többet eszik, mint egy 1.1-es, de pl. Volvo XC90(?) terepjáró, dízel motorral megelégszik 9 literrel 100km-en. Pedig az aztán egy böszme nagy kocsi (asszem 6 személyesre is lehet alakítani), és van benne minden luxus cucc.. Vagy Honda Accord 1.8 dízel: szintén kíváló autó, és kevesebbet eszik, mint egy 1.4 benzines.. Az átlagos polgár nem tud megvenni egy ilyen autót, mert drága, ezért lényegesen kevesebbért megveszi a kisebb, ám aránylag (és néha nem csak aránylag) többet fogyasztó kocsit.
Ja, Svájcra visszatérve: ott azért láthattál annyi kis kocsit, mert a családnak otthon ott volt a nagyobb kirándulós darab a garázsban.. :)
Ágaprító: 1.5 KW, 3f. A kazán Carborobot, daraszénhez, de a faaprítékot is megeszi. Kicsit körülményesebb, mert a faapríték, mivel könnyű, hajlamosabb fennakadni. A torok 16*20 cm, ezen folyik le a puttonyból a tüzelő, nagy darabokat nem lehet belerakni. Ha ismered a meggyfát? 3-4 méter hosszú ágak, tövénél 2 cm, végén már csak 2-3 mm, helyenként mint a seprű, semmilyen hagyományos tüzelőberendezés nem szereti. A körtén metszés után elburjánzó vadhajtások. Ezrével, centi vastag, 1-2 méter hosszú.
Németországban ez pontosan úgy van. Akinek napelemes villamos áram termelõje van és annak a teljesítménye nagyobb mint a saját felhasználás (és ez álltalában így van) az a szerzõdõtt áramszolgáltatótol szépen havonta megkapja a különbözetet.
12V leágazik: Jogos. Adott esetben viszont néhány kAh -s csoportról volt szó, és 300mA áramfelvételről. Mindemellett lehet két megoldás. a. egyenletes terhelés (más fogyasztókat rátenni a többi 3/4-re) b. 148/12V (nem disszipatív) átalakító. Olcsóbb és jobb hatásfokú.
Ágaprító: Nem értek hozzá igazán. Mennyi telj.felvétele van? Ill. a kazánod csak forgácsot vesz be? Én naivan azt képzel(t)em, hogy az 1-2cm gallyak már elég kicsik
"Ebből leágazik a 12V, mert cellák sorban" Na, ez az, amit nem szabad! Átmenetileg, kényszermegoldásként, kis terhelésre megengedhető. Megváltoztatja az akkuk töltöttségi fokát, ami szünetmentesnél különösen lényeges, emiatt az az egy túltöltődik, majd tönkremegy. Ágaprító: ez a legfontosabb. Automata kazánba aprítom vele azt az ághulladékot, amit a környékbeli gazdák metszés, favágás után helyben meggyújtanának. Kézzel, metszőollóval, vagy fejszével kicsit körülményes lenne 20q 1-2centis gallyat, venyigét összedarabolni.
Igen, igaz, a példában is 48V DC névleges volt (ami kb. 53, de mindegy. Ebből leágazik a 12V, mert cellák sorban
Ami az ágaprítót és fűnyírót illeti. Energiaínség esetén kézifűrész, sarló, kasza (ásó, kapa, nagyharang:) )
Hatásfok: Igen, lehet méretezni 95%-ra. De a gyártók a kis töltőknél (modemtáp, mobiltel.) NEM teszik. Azok ránézésre/melegre 40%. És abból kell főzni, ami van.
És valóban, a vezérlőelektronika is kell, mint segédenergia-fogyasztó
