Az altáró befalazott bejárata megvan meg még 1-2 épület körülötte. A kisvasúti pályaudvarból nem maradt semmi, golfpályát varázsoltak a helyére a bezárás után.
Olvasd nyugodtan,Ottó valami másolásról beszélt,ha tudsz szerezz egy példányt,mert érdemes.Én is többször olvastam őket és időnként megnézek bennük valamit.A Schmidt könyv formájában fűzve kultúráltan megvalósítható.
Ottó ígért (pontosabban megszerzett Csolnok részére) két kiszuperált felsővezeték szigetelőt az Altáróból. Kinél/kitől tudnánk elkérni/megkerestetni? Valamint kaptunk ígéretet 2-szer 10 m erősáramú kábelre (lejtakna "dísznek").
Nagyon érdekesek a könyvek! Sajnos csak belelapozni tudtam. Na jó a tokodaltárói részeket azért alaposabban átnéztem:-)) De szeretném az egészet tüzetesen átolvasni. Ha esetleg szükséged van rá mielőtt végeznék velük csak szólj és természetesen visszajuttatom Neked? Mégegyszer köszi!
Megmaradt belőle két pályavizsgáló személycsille és egy szeneskocsi, valamint néhány mérer állomási függősíndarab. Oroszlányban, a majki bányamúzeumnál vannk tárolva, remélhetőleg még idén át tudjuk szállítani őket Csolnokra - ez részben pénzkérdés is. Sok fotó van róla, majd elkezdem felrakni őket. Sajons nem mindegyik jó minőségű.
Igen, a teljes vezérlés (két kapcsolószekrény és a főkapcsolók) mind eredetiek, a 2003.12.31-én leállított és 2004-ben lebontott Lyukóbánya-Kondó automata szögállomás-Kondó, Harica gépáll.-Berente, Baglyas-Berente, szénosztályozó kb. 14 km hosszú kötélpálya baglyasi gépházából vannak. Az Ampermérőt szánékosan nem piszkáltam meg, így látványosabb (150-180A között:)). A zöld pult két lyukában egy-egy km/h szélsebességmérő műszer volt, amit kiszereltek, átrakták egy másik pultba, az árammrő eredeti helyén maradt. Sajnos az a pult egy tűzben odaveszett (elektromos hősugárzó+íróasztal találkozása). Újjápítése nem teljesen erdeti kivitelben lehetséges, teljesen körbe lett fotózva. Majd egyszer. A motor egy akkus fúrgépből jött ki. Egy EVIG kétkörös- és egy Ganz-Integra támaszjelfogó (ilyen van a D70-es vasúti biztosító berendezéseknél is) az össz. automatika, LED-es visszajelzésekkel (kézi üzem és menetirány jelző).
Valaki elintézhetné, hogy 36 órából álljon egy nap! :-)) Kicsit eltűntem valóban, de nagyon összejöttek a dolgok Tatán:-((( Az altáró avatás technikai (és más) okok miatt csúszik, de remélem ennek ellenére a jövő hétvégére tudok egy kis érdekes infót adni:-))
Szomabti infó Csolnokról: újból betonidomköveket öntenek a múzeumászok (vagyis készül a lejtakna feje).
Sajnos ez a hír elkésett: a Csolnoki Bányászklub egy egyedi tartalmú vitrinnel képviseltette magát a Kisvasutak Baráti Köre Egyesülettel (Budapest) közösen a Petőfi Csarnokban megrendezett nemzetközi vasútmodell kiállításon.
"1927-ben épült meg a Cseresznyefa rakodótól az Inóczi bányába vezető siklópálya.
A Pap-hegyi kőzúzda és a kisinóci kőbánya között 1930. augusztusában drótkötélpályát helyeztek üzembe. A kötélpálya paphegyi végének betonpillére ma is látható - és néhány állvány betenozott kőalapja, benne a tőcsavarok maradványaival - G_Rp
1931-ben, Hoffer Kúnó gyilkosság áldozata lett.
1941-ben leállították a kőbányászatot; a kocsik, mozdonyok javát eladták, csak kettő, a Muki és a Triglav maradt meg. Már csak fát szállítottak, évente ötezer-hatezer köbmétert. Ekkor már személyforgalom is volt, a nyolc személyes Trezina nevű pályakocsival a Királyréten élő családok gyerekeit utaztatták iskolába Szokolyára. 1945-ben ismét megindították a kôbányászatot, de rövidesen felhagytak vele."
Vasúti maradványokkal eddigi túráim során csak Cseresznyefáig találkoztam, illetve Királyrét közelében, Bajdázó felé (pl. vágányzáró sorompó töredéke). Az inóci kőbánya a Nagyhideg-hegyre vezető út mellett van, felhagyott állapotban, elkerítve. Évekkel ezelőtt Bajdázóban még termeletek. Ott mi a helyzet?
Hogy mikor, azt nem tudom, de: egy időben a kisvasút cseresznyefai végpontjától sikló vezetett fel az inóci kőbányába, illetve innen kisvasút vezetett egy másik, közeli kőbányába. Ezeknek nyomai ma is fellelhetők.
