Ezen a linken (http://energy.saving.nu/wind/winddesignprimer.shtml) találtam pár adatot a különböző típusú szálkerekek hatásfokára, eszerint a szélerőmőveknél használt propelleres megoldásnál a hatásfok 45 %, míg a savonius rotornál 30 %.
A Savonius rotor előnyei valószínűleg az egyszerűségében és a kevesebb anyagigényben lehetnek (nem kell tornyot építeni), úgyhogy házi használatra biztosan jól megfelel.
A véleményem az erről a kerékről, hogy a nagy vasszerkezethez képest kicsi az a felület amibe belekap a szél. Ezért gondolkokom valami vizszintes kötelekkel kifeszített és vásznakkal felépített szerkezeten, ami sokkal olcsóbb és lényegesen nagyobb hasznos felületű.
De csaka fél felületen ébred a "több" tolóerő, míg a másik félen egy kicsi fékező erő szintén megjelenik. Így összességében csak legjobb esetben is 60-80%-át adja egy irányba forgatott "hagyományos" szélkeréknek.
Pont a Savonius rendszerű keréknél a lapátba belekapaszkodó szél átterelődik a másik oldalra, és ott a hátoldalon kifújva, növeli a hajtóerőt, fokozva a hatékonyságot.
A függőleges tengelyű szélkerekeknél a lapátok sikja a széliránnyal szemben áll, így a lapátokra minden esetben hat a szél hajtóereje folyamatosan. egy vízszintesen elhelyezkedő szélkeréknél a lapátok az idő fele részében a széllel szemben haladnak, ami fékezi őket. Esetleg ravasz technikákkal lehet csökkenteni ezt a fékezőerőt, de mindenképpen kisebb lesz a hatásfok mintha egy ugyanolyan kereket függőlegesen a széllel szembe fordítanánk.
Megint csak azt tudom hajtogatni: Savonius. Sajnos, valami miatt nem úgy működik az Index hozzászólás kereső, mint ahogy kéne, nem tudom idézni a korábbi, erre vonatkozó hozzászólásaimat. De ha rákerestek, főképpen külföldön, rengeteg érdekes találatot kaptok.
Nagyban jobb lesz a hatásfoka, mint piciben? Ha szerinted igen, akkor pedig kilincselni kell a megfelelő helyeken a kész tervekkel (műszaki és gazdasági), és ha valaki lát benne fantáziát, akkor biztosan ad rá pénzt, hogy elkészülhessen. Kicsit meddő dolognak tartom a "véleményem szerint ez biztosan jól működne" c. csontok rágcsálását. Építsd meg, mérd ki, ha működik élvezd az erkölcsi és anyagi sikert!
Atémán én is sokat gondolkozom,és szeretnék épiteni is egy kisebb kereket.
Egely irja a Borotvaélen c. könyvében hogy az ókori Kinában föggőleges tengelyű kerekeket használtak (hasonlóan a kanalas szélsebességmérőhöz) csak a "buta" Európa ragadt le a vizszintes tengelynél.
A függőleges tengelynek előnye lenne még hogy ha vékony sokpólusu generátort minimális vastagságból meg lehetne oldani, nemlenne nagy a felülete.
Szerintem a gond ott van hogy egységnyi felületre a vizszintes tengelyű nagyobb teljesitményt tud leadni, és a kinai kerületi sebessége nem tudja meghaladni a szélsebességet, ami nagyon alacsony fordulatokat eredményezne. A másik hátrány viharos szélben nehézkes lenne a leállitása.
De ez csak az én okoskodásom nem vagyok ebben szakember. De mindenesetre szeretnék egyet épiteni, olyan 3-4kW-osat legalább, egyenlőre infógyüjtésnél tartok.
Rácalmáson lakom és elég szeles részen, a kulcsi szélerőműtől 2km-re
Szerintem van a dolognak egy kritikus mérete. Tehát ha egy kis házi pár száz vattos energia forrásra gondolunk mondjuk ami egy vízszivattyút működtet akkor egyszerűbb pl. egy lapátos szélkerék. Ahhoz hogy ezzel érdemes legyen foglalkozni, mivel kicsit bonyolultabb a szerkezet, ahhoz kicsit nagyobb volumenben kéne gondolkodni.
Egy szélkereket megcsinálhatunk akár pl. 50cm átmérőtől is, de ezt nem lehet túl piciben. Pár méter az a minimum, szerintem. Kezdetnek persze kéne valami, de szvsz egy kellemesen nagy méret lenne a gazdaságos. Ez nem ilyen házi móka lehetne, mint egy kis szélkerék.
"Tehát az hogy erről én vagy Te vagy bárki nem hallott az lehet azért mert már régen kipróbálták és nem vált be valamilyen ok miatt." Kipróbálták, több változatban is. Bár nem magyarul, de sok ilyen archív anyagot találhatsz a Neten.
Egy egyszerű próbát össze lehet hozni, akár otthoni kísérlet keretében is.
Arra nem vállalkoznék, hogy az (gáz)áramlástanon alapuló szimulációját megírjam, és az alapján lehesen levonni következtetést az ütlet életrevalóságáról. :)
Én csak azt mondom, hogy a szokatlan más dolgok nem azt jelentik, hogy beválnak csak azt, hogy abból lehet valami új esetleg.
Tehát az hogy erről én vagy Te vagy bárki nem hallott az lehet azért mert már régen kipróbálták és nem vált be valamilyen ok miatt. Vagy nem merült még fel így a gondolat, vagy tényleg nem lenne gazdaságos a meglévő szélkerekekhez képest.
De mivel én kipróbáni nem tudom, próbáljuk meg talán megerősíteni vagy elvetni elméleti alapon ezen a Fórumon.
"Továbbá a tudomány nem demokratikus alapon fejlődik épp a kissebségi gondolatoknak van esélye" A tudomány nem így működik! Először is, működik-e valami? Aztán, hogyan működik? Mennyire hatékony? Hogy mennyire gazdaságos, az már nem a tudomány, hanem az ipar és kereskedelem gondja. A két-háromfedelű repülőgép, a soklapátos propellerekkel biztos nem volt elég hatékony, ezért változtattak. De ez nem kisebbségi vagy tekintélyelvű alapon ment, hanem kísérleti és bizonyítási eljárásokkal. A vitorlás szélkerekeket is kipróbálták már, ha ma már nem próbálkoznak vele, megvan az oka. Viszont, ha megépíted és bizonyítod, hogy alacsonyabb költséggel, kisebb területen, kisebb zajkibocsátással, kevesebb karbantartási igénnyel és költséggel több energiát tudsz termelni, mindenki téged fog majd utánozni.
A szélmalmoknak szvsz nem az a céljuk, hogy maximálisan hasznosítsák a területükön áthaladó szelet, hanem az, hogy minimális költségbefektetéssel
Ezzel egyetértek, de honnan tudjuk hogy minek nagyobb a gazdaságossága? Egy sok szélmalomból álló rendszernek vagy egy ismeretlen drótkötelekből hatalmas felületű vizszintes "vitorlákból" és tartó vas tartó feszítő szerkezetekből álló rendszernek.
Biztos vagyok benne én is, hogy ezek az emberek nem buta emberek. Csak az emberek szterotípiákban gondolkodnak. Ha azt mondod valakinek szélenergia, Mi jut eszébe: egy szélkerék. Igy működik általában az ember.
Vajon a kezdeti repülőgép kutatásoknál ki mondta meg, hogy milyen formájú gépeket építsenek. Volt mindenféle, mai szemmel egészen fura formák. Továbbá a tudomány nem demokratikus alapon fejlődik épp a kissebségi gondolatoknak van esélye, persze csak esélye arra, hogy kiszorítsák a bevett többségi elveket.
A szélmalmoknak szvsz nem az a céljuk, hogy maximálisan hasznosítsák a területükön áthaladó szelet, hanem az, hogy minimális költségbefektetéssel meghajtsák a pár tíz kilowattos malmot. Feltehetőleg ugyanez a cél a szélerőműveknék is, minimális befektetéssel kinyerni az áramtermeléshez szükséges 1-2 megawattot a szélből. Elképzelhető, hogy az általad leírt berendezés 3-szor annyi szélenergiát hasznosít 6-szor annyi befektetéssel, így 2-szeres lesz a termel áram költsége. Feltehetőleg akkor fognak hasonló megoldásokkal foglalakozni, ha már az összes lehetséges helyet beépítették szélkerekekkel.
Biztos lehetsz benne, hogy nem buta emberek, akik ezeket a szélkerekeket tervezik. A nagy háromlapátosok helyett néhol már kétlapátosakat is szerelnek, sőt, olvastam róla, hogy legjobb lenne az ellensúllyal ellátott egylapátos. Valahol a pontos indoklását is megtaláltam, de nem volt kedvem azt a száraz fejtegetést végigolvasni. A szintén sokat emlegetett Savonius rotor teljes keresztmetszetben útját állja a szélnek, mégsem olyan elterjedt. Sokkal nagyobb az anyagigénye azonos teljesítménynél, nagy teljesítményeknél ormótlan kinézetű, magyarán még rondább, mint a háromlapátos. Viszont ilyen Savonius kisebb méretben akár minden házon lehetne, 1-5 KW-os méretben, formás, valóságos művészi alkotásokat is csináltak belőlük.
Ez oké, de a felület különbség mekkora lehet. A lapát pár nényzetméter. Alig ütközik bele a szélből valami. Ellenben hatalmas felületű vitorlákat lehetne telepíteni.
Nem értek nagyon hozzá, de általában a szél sebessége (energiája) a földtől mért távolsággal kb. négyzetesen arányos. Magyarán 30m magasan jóval nagyobb energiát lehet kivenni még ezzel a technológiával is, mint földfelszínen.
Én nem értem miért csak ilyen forgó lapátos szélkerekekbe gondólkodik mindenki?
Már egyszer ezt leírtam de senki nem válaszolt.
Észak magyarországon sok szélmalmot látni.
MIndig azon csodálkoztam miért csinálnak ilyen alacsony hatékonyságú malmokat. A szél kicsi része belekap a lapátba, többi simán elmegy mellette. Ha jól megnézzük a levegő kicsi része lassul le a nagyobb része elmegy a lapátok között fékezetlenül. Még sok malom egy területen is alig lassítja a szelet ezért alig nyerünk belőle energiát.
Mit szóltok ahhoz az ötlethez, hogy nagy méretű vizszintes malmokat építenénk. Képzeljétek el hogy a szántóföldon hatalmas mondjuk drótkötél pályákon kifeszített 100-500 méter hosszú 10 méter magas négyszögletes vitorlák vonulnának végig és fékeznének a szelet. Mivel valamilyen körforgást kéne megvalósítani visszafelé vizszintesen vonulnának , igy nem kap bele a szél. Valami hasonló nagy drótköteles szerkezet vezetné őket mint a sí felvonó pályákat.
Ha sok a CO2 a levegőben, Az a baj, Ha nincs elég energia, Az a baj, Ha csúnya a szélerőmű, Az is baj, Ha felborul a globális klíma, Na az a legnagyobb baj..
Itt a topikon is vannak néhányan, akik már készítettek is ilyenüolyan megvalósításokat. Velük érdemes szerintem felvenned a kapcoslatot tapasztalatcsere céljából. Én sajnos nem vagyok annyira gyakorlati ember, de ha valami kérdésed van a témával kapcoslatban, tedd fel, és ha tudok igyekszem rá válaszolni. (és sokaknak lesz rá válasza innen, remélem)
Nem lehetetlen, hogy ez az új 5MW-os szériának a lapátja. Egyébként akinek ilyen szép neve van (Józan Paraszt), az inkább azt szeretné, hogy csak úgy lehessen mobiltelefon adótornyot építeni, ha legalább ilyen van a tetején. Mobiltornyunk ugyanis van már bőven. Szerintem biztos nem jártál még a Bakonyban, főleg nem katonaként kéthetes januári gyakorlaton. Amilyen kihasználhatatlan kopár területek, a bauxitbányászat során feltúrt dombok, meddőhányók, otthagyott katonai létesítmények vannak ott, csak szépítene rajta néhány ezer szélkerék. Persze, amíg a tankok túrták, a környezetvédőket nem érdekelte a dolog, csak mikor szélerőművet építenének oda.
