Az pedig egy dolog, hogy a korabeli RUSZ feledelemség lakói, akik akkoriban népüket ruszkij-nak hívták (bizony ám!), ma ukránként azonosítják önmagukat.
Hogy mennyire aranyat szólsz!
Bizony, a korabeli Rusz lakói ma is aktívak, és azzal foglalkoznak, hogy ukránként azonosítják magukat.
A Rurik-dinasztia vagy Rurik-ház a Kijevi Rusz és utódállamai (utódállamai, figyelsz?) fejedelmeit, majd Oroszország első cárjait (Pl. Rettegett Iván!) adó uralkodóház volt 862 és 1598 között.
A dinasztia alapítója a varég Rurik vezér (Rorik Konung, ?-879) volt, aki a Nyesztor-krónikában leírtak szerint fivérével a Ladoga-tótól délre eső területeken telepedett le. Testvéreinek halála után Rurik vezér egyesítette a családi birtokokat, és Novgorod környékén fejedelmi székhelyet létesített. A kibontakozó államalakulat a Rusz nevet kapta.
A Rurik-dinasztia több életben lévő tagján végzett DNS-vizsgálatok alapján
hivatalosan is megerősítést nyert, hogy a Rurik-dinasztia valóban nem szláv eredetű.
Az elvégzett vizsgálatok eredményeiből a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy finnugor eredetű DNS-sel állnak szemben, azon belül is valószínűleg skandináv származásúval.
Ha kihámozod, ez teljesen egybevág azzal, amit én is mondtam: megkülönböztethető "ukrán" nép nem létezett kb. a 17-18. századig. És azután se alkotott önálló országot.
Hát valahogy mégsem, ugyanis megkülönböztethető "ukrán" nép igenis létezett. Erre bizonyíték maga az ukrán nyelv (nyelvében él a nemzet), valamint a kijevi RUSZ fejedelemség is, amely bizony a maga nemében államnak tekinthető. Legalábbis a korabeli források erre utalnak. Az pedig egy dolog, hogy a korabeli RUSZ feledelemség lakói, akik akkoriban népüket ruszkij-nak hívták (bizony ám!), ma ukránként azonosítják önmagukat.
Az meg csak hab a tortán, hogy ez az általam korábban említett viking népcsoport adta mondhatni egész oroszország vezető elitjét (fejedelmek, Cárok). Innen a beszédes Rurik-dinasztia elnevezés is.
Hogy bizonyos, ma jellemzően orosz(nak hitt) név (oleg, Igor, stb.) viking eredetére több utalást már ne is tegyek.
Ha kihámozod, ez teljesen egybevág azzal, amit én is mondtam: megkülönböztethető "ukrán" nép nem létezett kb. a 17-18. századig. És azután se alkotott önálló országot.
Hát, nem egészen, de magyar nyelvterületen mondhatni, igaz amit mondasz.
Azonban ez korábban nem volt így. A ruszki szó is a ruszin-ból ered (mint ahogy a russian is). És az minden oroszra érvényes, legalábbis ma, itt, nálunk. De korábban érvényes volt ott is. Mi több, az orosz is a ruszin-ból származik.
A ruszin népnek a tudományos könyvekben, ok- levelekben, iratokban s a híres lexikonokban az évszázadok során számos megnevezése volt: rutén (ruthén, rutheni), rusznyák (rusznák), kárpátorosz, kárpátukrán, magyarorosz (uhroruszkij ), kisorosz (maloruszkij ), orosz (ruszki, ruszkij ) és ukrán.
A rutén szó a ruszinok egyik régi neve – mint pél- dául a románnak az oláh vagy szerbnek a rác –, de még napjainkban is használják ezt a kifejezést.
Az orosz, ruszin (rutén) szó eredeti jelentése: „északi germán, skandináv".
Egy időben ez volt az összes keleti szláv nép (orosz, ukrán, fehér- orosz, ruszin) szinonimája. Ma pedig kizárólag a ru- szinok neve. A routsi (rusz) néptörzs a IX. században a mai Svéd- országból települt át az egymás között viszálykodó ke- leti szláv törzsek területére. Novgorodban, majd Kijev- ben erős Rusz államot hoztak létre. Innen ered a rusz kifejezés. A finnek a svédeket a mai napig routsi-nak is nevezik.
A Kijevi Rusz Nagyfejedelemség lakóit szerencsé- sebb, ésszerűbb ruszoknak vagy óoroszoknak nevezni. Így tudnánk egyértelműen megkülönböztetni őket a mai ruszinoktól. A XIV-XVIII. században idegen hatalmak beavat- kozásai mia" az egységes rusz vagy óorosz közösség elveszte" e a népnevét, amelyből újabbak keletkeztek: nagyorosz (a mai Oroszország területén), a kisorosz (a mai Kelet-Ukrajna), a fehérorosz (a mai Fehéroroszország), a fekete-orosz (a mai Dél-Fehéroroszország térségében) és a veres-orosz (az egykori Veresoroszország, azaz történel- mi Galícia földjén – a mai Nyugat-Ukrajna területén). A XIX. század második felében a keleti szlávok lakta területen egyre gyakrabban kezdték használni nagy- orosz helyett orosz, kisorosz helyett ukrán, valamint a fehér- és fekete-orosz helye" egyaránt a fehérorosz népnevet.
Az a rusz (finnül ruotsi) nevű skandináv hajósnép, amely Rurik vezetésével a Dnyeper mentét megszállotta, Svédország nyugati részén, a mai Uppland, Södermanland és Östergötland területén lakott. Az általa megszállt és kormányzott kele-tiszláv föld, a „ruotsik földje, a ruszok földje", keletiszláv nyelven russz-kaja zemlja, röviden Rusz nevet kapta.
A "tót" megjelölés eredetileg különben germán törzseket jelentett, a "teutonnal" közös eredetű név. Mert Pannónia északi határainál és a délinél is éltek germán népcsoportok a népvándorlás korában. Tehát a "tót" az általuk lakott területek neve lett - és amikor sokkal később szláv népcsoportok szivárogtak oda, akkor átragadt rájuk az elnevezés.
"Hát olyan tényleg nincs, de Kijevi nyagyfejedelemség az viszont van. Illetve volt. Ennek jogfolytonosai az ukránok, akik tulajdonképpen vikingek leszármazottai."
Ne folytasd, mert a neandervölgyinél fogsz kikötni a végén...
A tótok meg az oláhok a jogfolytonosai a barna medvének, akik tulajdonképpen a jeti leszármazottai.
Ja, hát természetesen a Kijevi Ruszt és a Halicsi fejedelemséget elfelejthetjük, ha speciálisan ukrán ősöket keresünk.
Az első, amire valamilyen joggal rá lehet vetíteni, hogy inkább "ukrán", mintsem orosz vagy más szláv, az a Kozák Hetmanátus. De ennek is van 2 nagy gyengesége:
1. csak 1648-67-ig voltak de facto nagyjából függetlenek
2. a "kozák" nem etnikumot jelent, hanem életmódot, társadalmi pozíciót (mint ahogy nálunk a "hajdúk"). Etnikailag a kozákok eredete orosz, rutén lengyel, kun, akármilyen más szlávféleség.
Tehát szó sincs speciális "ukrán" etnikumról a kozákok esetében sem.
Azt lehet gondolni, hogy ez a vegyes, háborúskodó társaság lassan összecsiszolódott, és évszázadok alatt belőlük mégis külön etnikai csoport, külön nemzettudatú nép alakult ki. Mint az amerikaiak pl. Vagy a brazilok.
Ez a folyamat pedig akkor úgy az 1800-as évekre érhetett be.
Hát amit idézel, abban még sehol de némileg joggal. Hiszen az iromány a 3-4. sz.-ig bezárólag értekezik a mai ukrajna területét benépesítő csoportokról.
Olvasd el ukrajna történetét a Bölcsész Konzorcium kiadásában. Szerzők: Font Márta és Varga Beáta
A mai Ukrajna területén az ókorbanszkíták éltek. A i. e. 7. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dórKherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve az iónPantikapaion (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporoszi Királyság létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott. Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket a 3-4. században germán törzsek, köztük a vizigótok követték.
A képen Klicsko ükapja látható, ahogy partra száll Szevasztopolnál; hátul Timosenko nagyanyja beszél szikratávírón a Hanza Szövetség bővítési biztosával.
Rurik vagy Riurik (oroszul: Рюрик), (kb. 830 – kb. 879) varég törzsfő. 862-ben ellenőrzést szerzett a Ladoga-tó környéke felett, felépítette a Holmgard erődítményt a mai Novgorod mellett, és megalapította a Rurik-dinasztiát, amely a 17. századig uralkodott Oroszországban.
Varégok vagy varégek (Óészaki nyelven: væringjar, német nyelven Waräger, görög nyelven: Βάραγγοι vagy Βαριάγοι, ószláv nyelven: Вар`яже, Вар`язі) a vikingek/normannok görög és szláv neve.
Az Igor a germán (Ingwar) férfinév orosz változata, jelentése: Ingo (Ingwio) isten + védelem
Lehet, hogy neked nem fontos, de láthatod, hogy a tótok, és az oláhok már-már mulatságosba forduló hazugságözönnel igyekeznek állami létük évezredes mivoltáról legalább önmagukat meggyőzni, ha már mások csak mosolyognak rajtuk.
A bukott elnök neve Janukovics. Független állammá alakulásról nincs szó, A Krím ma is autonóm köztársaság. Kalinyingrád terület, s nem független állam. Se a Krímben, se Kalinyingrádban nem élnek ruszinok. Azt viszont ruszinja válogatja, hogy kit utál (sokan a magyarokat).
Ez így igaz - de ráadásul nincs is olyan, hogy "történelmi Ukrajna".
Hát olyan tényleg nincs, de Kijevi nyagyfejedelemség az viszont van. Illetve volt. Ennek jogfolytonosai az ukránok, akik tulajdonképpen vikingek leszármazottai.
