Filatorigát ügyben megnéztem a Földrajzi nevek etimológiai szótárát (FNESz.), ez az alapítást 1780-ban az olasz Facchini Pálnak tulajdonítja. (Lehet, hogy ez a Facchini és az említett Zaneri társak voltak?)
A Budai-hegység térképemen a településrészt még Filatori-dűlőnek hívják, ez az eredetibb elnevezés, csak később cserélődött fel a védelmi töltés nevével. Maga a Filatori-dűlő részleges fordítás a német Filatori Felder elnevezésből, ahol a Filatori (mai német helyesírással leírva: Filatorie) nem egy többes számú olasz szó, hanem a gyár Filatorium nevének német változata (azaz Filatori Felder 'Filatórium-dűlő; a Filatórium körüli terület').
> Csillaghegy a http://www.csillaghegy.info/ szerint régen Péterhegy volt.
A Péter-hegy még máig megvan Csillaghegy és Üröm közt; még egy méter nőtt is 1915 óta, mivel az én Budai-hegység térképemen 238 méter magasnak van jelölve. :)) (Újabban persze ezt is beépítik, a legújabb Bp. térképemet ott terjeszkedik a Péter-hegyi Lakópark.)
A Pallas nagylexikona szerint a Csillaghegy (mai helyesírással Csillag-hegy) a Péter-hegytől ÉK-re szintén Üröm és Csillaghegy között fekvő Rókahegy (ma Róka-hegy) másik neve. Bár a Csillag-hegy elnevezésről nincs infóm, de az nem ritka, hogy egy külterületi hegynek több elnevezése lehet. Ugyanakkor tipikus névadási motivációnak tekinthető az alakra való utalás (a hely alaprajza lehet, hogy csillagot mintáz), illetve családnévről való elnevezés (egy Csillag vezetéknevű ember lehetett itt birtokos). Meglehet nem járunk messze az igazságtól, ha ez esetben is ilyesmit feltételezünk.
> [Schneckenberg 'Csiga-hegy'] Nem tudom mettől hívták így a németek
A Pallas említ egy Csigahegyet Erdélyben az alábbi szöveggel: "az Aranyos bal oldalán, Torda-Aranyos vmegyében, szép kövületekkel". Lehet, hogy itt is ammonitesmaradványokat találtak. Az is lehet, hogy élelmi célú csigagyűjtés folyt a környéken. A harmadik az, hogy a Schnecke német családnév nem ritka (miként a magyar Csiga sem), így a hegy lehet egy családnévről elnevezve is. Ezt erősíti, hogy a magyar elnevezése mindenképp személynevet (esetleg családnevet) visel. Esetleg -- gondolatkísérletként -- kiindulhatunk egy Peter Schnecke nevű emberből, kinek vezetékneve a német névben, személyneve a magyra névben él tovább párhuzamos névadásként (ilyesmire vannak példák).
Morvaországban a találtad településektől DNy-ra van még Uherský Ostrov ’tkp. Magyarsziget’, ÉK-re pedig Uhersko ’tkp. Magyarföld’ is. Ezek a települése a X. sz.-i magyar gyepű legnagyobb északnyugati kiterjedését jelölik ki: eddig törtek előre a magyarok, amikor Nagymoráviát legyőzték. Ezek a helynevek magyar építésű határerődményekre és telepekre utalnak. Idővel az addig Nagymoráviának alávetett Csehország megerősödött, és a magyarok felé eső határukat sikerült keletebbre tolniuk, a régi határ emléke azonban megmaradt a helynevekben.
Visszatérve Csillaghegyre, még nem vagyok közelebb, de az már mutatkozik, hogy a német Schneckenberg szóból jön, ami viszont nem tükörfordítás, mert az Csiga-hegyet jelent.
Nem tudom mettől hívták így a németek, az viszont tény, hogy a környéken lévő települések többégében jelentős németajkú lakosság él. Az ő betelepülésüket követően, vszeg a hegyről kapta a - lehet, hogy németajkú ? - tisztviselők lakta Tisztviselőtelep a nevét.
A Habsburg Birodalmat és a Monarchiát ábrázoló térképeken találtam a következő városokat (vagy csupán települések?): Ungarisch Brod (Magyarbród) és Ungarisch Hradisch, mindkettő a Morva Őrgrófságban (ma: Csehország). E nevek eredete érdekelne, nomeg az, hogy ma is így hívják-e őket.
A Filatorigát névhez hasznos tudnivalókat tartalmaz a milyennincs által hivatkozott webhely. Tegyük azonban hozzá, hogy a filatori egy olasz köznév (filatore) többesszámú alakja, ami összhangban áll azzal, hogy a hajdani üzemet egy olasz vállalkozó alapította (családneve helyesen vlsz. nem Zaneri, mint a hivatkozott weboldal írja, hanem Zanesi). A terület régi német neve Filatori Felder volt. (Ld. minderre: Budapest teljes utcanévlexikona, Bp. 1998, 38. old.).
Még egy megjegyzés: a filator (többesszámban: filatores) ill. a filatorium latin szavak, de nem ókoriak. Ugyanezen szavak olaszul: filatore, filatoio.
"Óbuda és Békás-Megyer falu közötti mocsáros területen a XIX. század fordulójáig a Szentendre felé vezető utat csak a Péterhegyi kőbányát a Dunával összekötő vasútpálya keresztezte. A huszas évek körül kialakult Tisztviselőtelepből vált Csillaghegy településsé."
Egy 1915-ös térkép (szintén onnan)
Hogy miért Csillag~?, <folyt köv.>
A Filatori-gát pedig a filátorokról, fonókról kapta a nevét. Lásd: Óbudai selyemgombolyító.
"Csobánkától kb. 1.5 km-re ÉNy-ra a Ziribári-hegy délkeleti tövében , a KW jelzésű turistaúton megközelíthető rendkívül érdekes Macska-barlangot. Valószínüleg ezt a barlangot, illetve az ezt magába foglaló sziklás hegyoldalt említi egy 1367. évi oklevél Macskakő néven, ami arra utal, hogy az üregben valaha vadmacska tanyázott."
Wrocław l. alábbi hozzászólások: 391, 397, 398, 401, 402, 405, 410.
L'viv: l. 3. hozzászólás (és előzménye)
> De miért ly-lyel és nem jével?
Mert a szláv alakokban mindenütt lágy l (vagy annak folytatója) van. A Lvov stb. csak olyan magyaros átírás, amelyben összemosódnak a kemény és a lágy msh.-k (vö. orosz Львов, ukránul Львів, mindkettő ь lágyjellel). A XIX. sz.-ig pedig a magyarban a /ly/ önálló hang volt, és ugyanúgy természetes megfelelője volt a szláv lágy l'-nek, mint ma az ny a lágy n' hangnak, a az ty a lágy t' hangnak stb. Az így magyarosodott Ilyvó-ban aztrán a /ly/ hang már a magyar sajátosságoknak megfelelően alakult tovább, tehát mind minden /ly/ az irodalmi nyelvben és a keleti nyelvjárásokban /j/ ett.
Most olvasok először be ebbe a topikba, így elnézést, ha olyat kérdek, amire már született válasz.
1. kérdés: Wroclaw/Breslau/Boroszló. Gondolom, ez a magyar név a Breslau átírása, de hátha mégsem így van.
2. Lvov/Lviv/Lemberg/Ilyvó (ez utóbbiról csak a napokban olvastam először). Gondolom, magyar ajak számára kimondhatatlan mássalhangzótorlódás kivédésére. De miért ly-lyel és nem jével?
Az Osiris Helyesírásban (OH.) [müntyhen] van (ami nyilvánvalóan ekvivalens a te hoztad [münytyhen]-nel, mivel a [ty] mellett az [n] automatikusan palatalizálódik; egyébként a [h]-val is ez történik, a német ich-Laut-hoz hasonlóan ejtjük).
A törökországi Tekirdag (egykor Rodostó) településnévnek van-e vmi jelentése. Ha jól tudom a dag az hegyet jelent itt. Apropó Rodostó nevéről valami származás tudható?
Ad tekir: gyakran félrevezető mai szótár alapján értelmezni múltbéli nyelvi adatokat. A városnévben szereplő tekir jelentése 'uralkodó, bizánci császár'.
Az azért nem gyenge, hogy a város hivatalos web oldala http://www.tekirdag.gov.tr/ mind az angol, mind a török változatában egy Mikes Kelemen idézet van az introban rögtön elsőként.
Magyarul: Rodosto. 23 may 1720. "...és azokban a sok gyümölcs fák. ugy tettzenek mint ha mind kertek volnának..."
Ezen oldal szerint "Tekirdag first appeared on the stage of history as “Rhaedestus” in the 4th century".
A http://www.encyclopedia.com/html/T/Tekirdag.asp szerint "It was known in ancient times as Bisanthe and as Rhaedestus and later as Rodosto. Founded by Greek colonists from Sámos, it later became an important city of the Thracian kingdom. It was conquered by the Ottoman Turks c.1360. The name was officially changed to Tekirdağ in 1923."
Kolozsvár: Első ilyen említése: 1257-72/1331: Kulusuar. Korábban 1177 k.: Clusiensis, 1213/1550: de caʃtro Clus. Hasonló típusú névnek tűnik, mint ami a vármegyék névadó székhelyei esetén tipikus. Ez pedig valószínűsíti azt, hogy a Kolozs előtag megegyezik a Kolos személynevünkkel, amely több más helynevet is adott (pl. Apátkolos, Kolozs). E név a német Klaus (< Nikolaus 'Miklós') névről veszi az eredetét. Mindemellett nem zárható ki a szláv kluž 'hegyszoros, sziklahasadék; duzzasztógát', ill. ennek középfelnémet előzménye a klús 'ua.', annak pedig a latin clusa 'útzáró'. A német Klausenburg, sőt a szláv (szlovák) Kluž párhuzamos névadás eredménye (akár a személynévi eredetet, akár a köznévi eredetet is vesszük). A román Cluj a szlávból jő. A középkori lat. Claudiopolis a n. Klaus ~ m. Kolos neveknek a lat. Claudius szn.-nek való mesterséges megfeleltetése nyomán, tudatos fordításként keletkezett.
A Napoca az ugyanitt elhelyezkedett római település neve volt. E név -- mint sok más római név -- meglehet egy dák nemeztségre-törzsre utalt. (Ennek ellenére a forrásom a dák törzsnév esetén a görög lejegyzésű szkíta[!] Napai törzsnevet említi.)
A Cluj-Napoca, Drobeta-Turnu Severin nevek, amelyben megjelenik az azon a helyen lévő római település neve, fiatal, tudatos névadások.
Fogaras: Valóban a m. fogor 'fogoly' madárnévvel kapcsolják össze, amely székely családnevet is adott. Első adata -- 1291: Fogros -- még rendesen "mozgó" o-t mutat, vö. fogoly > foglyok ~ fogolyok
> vajos Rab sziget neve származhata magyar rab főnévből?
Rab olasz neve Arbe. Ha ehhez hozzátesszük azt hogy az ősszláv korszak végén minden szláv szótag nyílttá lett, többek közt VrC > rVC, VlC > lVC hangzócserével, akkor a kettő közül az olasz név struktúrája tűnik ősibbnek, tehát Arbe > Rab(e), mint pl. Elba > cs. Labe.
Az Arbe névhez eddig nem találtam etimológiát. Több dolog felvethető:
- A m. Árva víznévvel való analógia. Ez utóbbit nem a megfelelő magyar árva 'szülő nélküli' köznévből magyarázzák, hanem az ieu. *er ~ *or 'megmozdul, megindul' származékaként
- A m. árva 'szülő nélküli' finnugor szónak indoeurópai párhuzamai vannak (ez az fgr.-ieu. egyezések egyike). Idejő a lat. orbus 'árva, gyermektelen, özvegy' (ill. görög orfanosz stb.), amely szintén lehet a név alapja.
- Esetleg az ősszláv arbъ tő áll mögötte, melynek mai folytatói pl. a szláv rob ~ rab 'szolga, munkás' szavak, ill. a robit' 'dolgozik, csinál' ige, valamint a robot is. Sőt, innen jó a magyar rab is. (Így közvetve lehet összefüggés.) Meglehet ez nem a szlávból való, hanem más nyelvből, mert e tő a germán nyelvekben is fennmaradt, vö. n. Arbeit. (Ez a tő szegről-végről ugyanaz, mint a latin orbus 'árva', csak az egyes ieu. nyelvekben eltérő jelentés rögzült; az árva > dolgozni kénytelen > munkás jelentésváltozáshoz vö. Móricz Árvácskája.)
De más megoldás is elképzelhető.
> Nyilván a térség földrajzilag, és történelmileg szoros kapcsolatban voltak, illetve földrajzila mindig is szorosan kapcsolódik.
Utána néztem közben Ragusának. Illír eredetűnek vélik, a kikövetkeztehető *ragus alapszó folytatójának tartják a rrush 'szőlő' szót. nyilván illír telepesek kerültek Szicíliára is, ahol szintúgy a szőlőről nevezték el a településüket, vö. a sok magyar Szöllős helyenevet.
> Horvátországhoz kapcsolodó kérdésem még a Rijeka illetve egykori Fiume elnevezés. Jól érzem a Fiume az eléggé "olaszos" csengésű?
Jól érzed, sőt ugyanúgy közszói eredetű név, mint a Rijeka: mindkettő egyszerűen 'folyó' jelentésű párhuzamos névadás. A név a város (és az oszágok :)) határában folyó ol. Eneo (másképpen Fiumara) ~ hv. Riječina ~ szb. Rečina folyóra utal. A városnév eredetileg a folyó neve volt, később a folyó neve továbbképződött, hogy (ismét) megkülönböztetődjék a városnévtől.
> egy Raguza nevű település, amit ma nem tudok hova tenni, de gyanítom et a mai Dubrovnik lehet, amit a Monarchia idején Raguzának neveztek.
Jól gyanítod.
> Viszont térképen fedeztem fel, hogy van Szicilia szigetén is egy Ragusa nevű település. Van-e összefüggés a dél-olasz (sziciliai) és az egykori horvát település néveredete között?
Dubrovnik Raguza nevét az olaszoktól vettük át: a dalmát partvidék urai igen sokáig Velence volt, így szinte mindennek van párhuzamos horvát és olasz neve. A magyar nevek vagy az olaszból vagy a németből valók (a kevés eredeti magyra név, mint pl. Tengerfehérvár -- ma Biograd (na Moru) -- hamar archaizálódott.
A Raguza név a kiejtésen alapuló magyaros írásmódú, eredetiben Ragusa-nak íródik, tehát ugyanúgy, mint az említetted szicíliai név. A településnevek etimológiáját fejből nem tudom, csak annyit, hogy a dalmáciai név a latin korba megy vissza (Ragusinum), így eléggé valószínűnek látszik, hogy a két település esetén a római korba visszamenű azonos indítékú (tehát összefüggő) névadásról van szó.
