Egyébként a látens hő ügyben tényleg vannak zavarok a lapomon, megnéztem az eredeti formájában és sajna már ott is.
Az akkoriban kezembe akadt ismertető egy olyan hőtárolási értéket írt bizonyos meg nem nevezett eutektikum esetében, ami akkor valaminek a nyolcszorosa volt, de azt már nem találom hogy minek, nyilván nem a glaubersó köztudott 389-es látens hőjének. A félrevezetés tehát tetemes, bár nem szándékos.
Viszont ha 1995-ben volt ilyen tulajdonságú anyag, akkor optimista hozzáállással manapság már a félrevezetési érték sem lehetetlen, megtalálásuk/kifejlesztésük pusztán idő és pénz kérdése, és figyelve a tendenciákat egyre kevesebb idő kérdése hogy a nagyon mély fiókok aljáról napfényre kerüljenek.
----
Nekem két héttel ezelőtti teljes mentésem van innen és a peak-ról. Némi molyolás után zippelve kb. 1,3 MB. A peak nagyobb, mert ott képek is vannak. Végszükség esetén ketté lehet szedni. Igény esetén weblapomon lesz. Elvileg ez bezavarhat:
"A Fórumunkban közzétett szövegek, képek és információk nyilvánossághoz közvetítési jogai a fórumos hozzászólás elküldését követően - a Fórum jellegéből adódó strukturált formában - az Index.hu Rt-re szállnak, újraközlésük bármilyen nyomtatott vagy elektronikus formában az Index.hu Rt. engedélyéhez kötött. Ez nem zárja ki a felhasználó saját hozzászólásának az általa történő további szabad felhasználását."
Mondjuk nem akarok törölt nick lenni :-) Rákérdezek.
A Telkes féle glaubersós projektnek, ha jól emléxem az volt a legnagyobb problémája, hogy a kristályvíz kivált az anyagból, ís rohamosan romlott a teljesítménye a rendszernek.
Egyébként elég "primitív" rendszer volt, mert csak téglatest formájú vas tartályok voltak felszerelve ablakok mögé, nappal begyüjtötte a hőt, este leadta. Tehát ezek voltak egyben az abszorberek, a fázisváltó anyag tárolók és a fűtőtestek is.
Aztán még a vas tartályok elkezdtek korrodálni, szépen szétrohadni, és mentek a vastelepre.
Szomorú vég ez egy szép kezdetnek.
Ma már a legtöbb problémája könyökből megoldható.
Találtam magyar cégeket kb. 1 éve, akik forgalmaznak glaubersót, de már nem emléxem sajna a címükre.. Azért megnézem, hátha elmentettem valahova.
Próbáltam, csak az a gond, hogy a 400-valahányból csak az utolsó 50-et hozza, korábbra nem enged vissza. Új versenyzőknek meg időnként csak a számra kellene hivatkozni, ahelyett, hogy újraírom az egész témát.
Én már csináltam teljes topikmentést - ha megnézed a lekérést (a címet) elég könnyen rájöhetsz, hogyan kérheted le az egész topikot egy nagy html fileban. Persze eltart egy jó ideig , amíg lejön. Mondjuk nem azért, mert annyi sok karaternyi hozzászólás van, hanem azért, mert tele van mindenféle csicsával a html kód. Azt is tervezem, hogy csinálok egy "csicsátlaító" kis progit, ami végigszalad a lementett htmlüen, és létrehoz belőle egy kisebb, használhatóbb darabot, amiben az előzmény link is rendesen műxik. Most, hogy felvetetted az igényt erre, ráállok a témára. Csak magam miatt nincs elég motiváció ahhoz képest, hogy mennyi időm lenne rá. :)
Mióta változtattak a Fórum keresési módszerén, a saját régebbi hozzászólásaimat sem tudom előhalászni. Összeszedi a legutolsó 50-et, korábbra meg még lapozni sem enged. Valahol már láttam hozzászólást, amiben említettek teljes topicmentést. Ha lenne valakinek ilyen, kérném! Én is ígértem egy napkollektoros-hőtárolós fűtési tanulmányt, de sajnos, még nem találtam meg.
Tudom, hogy nem kevés idő kell hozzá, de ha érdekel a téma, akkor javasolom, hogy olvasd végig a topikot és sok kérdésedre választ találsz. Sok mindent boncolgattunk már it, és konkrét számítgatások is voltak.
Tervezem, hogy csinálok egy adatbázist a hozzászólásokból, amiben témakörök szerint lehet végignézni a hozzászólásokat. Idő kérdése.
Nem a látens hője a nyolcszoros, hanem az adott mennyiségű hő betárolására kell nyolcadrész térfogat a sóból. Legalábbis a 90/5 fokos hőkifacsarós víztartályhoz képest.
A drágasággal egyet lehet érteni, bár az ausztrál céget még nem nyomoztam le. De ami késik nem múlik.
"Más: A szélenergia tárolására lenne egy olyan ötletem, hogy 10-100 tonna súlyt emelnék fel szeles időben, szélcsendben pedig toronyóra-szerűen leengedve hajtaná a generátort."
Szerintem számolj utána, ez megsaccolva megfelel egy deci benzinnek. Mindig számoni kell szerintem.
Az említett kondenz folyadék a hűtött oldalon kicsapódó pára. Hűtőszekrényben csak mint a hűtőegységre rakódó jégként találkozol vele. Ha nem lenne kissé kellemetlen szaga, akár desztillált vízként is használhatnád.
Ahhoz képest, hogy csak fűtesz 300 wattal, vagy hőszivattyúként 1000 W teljesítménnyel melegít, talán el lehet viselni a hűtőszekrény hangjával megegyező "ZAJT". Milyen vegyi szennyeződést jelent szerinted a kondenzvíz (desztillált víz)? "egy olyan ötletem, hogy 10-100 tonna súlyt emelnék" Keress vissza, és olvasgass! Már volt. A csúcstározós vízierőmű többezer (millió) köbméteres és nem csak néhány méterre, hanem általában többszáz méterre emeli fel a vizet (hogy értelme is legyen a dolognak!).
Nem egy jó hőszivattyú az, amely 300W-ból 1000-et csinál.
Ma a hőszivattyúk 4-5COP értékűek, így 300W-ból 1200-1500W hőenergiát állítanak elő (vagy vonnak el).
Egy áramszolgáltatónak jelenleg lehet, hogy nem érdeke, hogy ötöd-annyit fogyasszon egy fogyasztó.
Láttam geotermikus hőszivattyúkat üzem közben. Egy dobozban van benne, kompakt összeépítve, nyugodtan leteheted a családi házad pincéjébe, nem fogod hangját sem hallani.
A kondenz folyadék vegyi terhelését nem látom olyan rettenetesnek. Működik az országban egy pár hűtőszekrény. Azzal a kondenz folyadékkal mi van?
Sziasztok! Új vagyok még itt, tájékozatlanságom esetén elnézésetek kérem.
A hőszivattyúra visszatérve, a 80-as években az áramszolgáltatós újságokban gyakori téma volt. Nos igen sok energiát kér az is a kompresszió előállítására. Kb 300W elektromos teljesítménnyel érhető el 1kW hőteljesítmény. Zajos, drága és vegyi terhelést jelent a környezetre a kondenz folyadék.
Más: A szélenergia tárolására lenne egy olyan ötletem, hogy 10-100 tonna súlyt emelnék fel szeles időben, szélcsendben pedig toronyóra-szerűen leengedve hajtaná a generátort.
Ennek a glaubersónak a 8-szoros latens hője annyira rejtve lehet, hogy még a kémikusok sem nagyon tudnak róla. Mert egy nagyobbfajta táblázatban (www.fskab.com/Annex17/Materialdata/Materialdata.xls)
csak 200-400 MJ/m3 hőtároló kapacitást adnak meg a NaSo4*5H2O-re, ami nagyjából megegyezik az 1 m3 vízre megadott 370 MJ/m3-rel. A megadott feltételeknek (a víznél 8-10 szer jobb hőtárolóképesség) csak néhány lítiumvegyület LiH, LiF illetve keverék LiF-NAF-MgF felel meg, 2500-3000 MJ/m3 hőtárolóképességgel, de szvsz ezek feltehetőleg túl drágák a 20-30 m3-es tárolók feltöltésére.
" Jóval kisebb helyet és beruházást igényelnek az úgynevezett látens vagy fázisváltós hőtárolók, melyek töltőanyaga hő felvétele közben halmazállapot-változáson megy át, majd később a megfordított folyamatban a felvett hőt leadva visszakristályosodik. Az épületfűtésre elsőként Telkes Mária által használt anyag a glaubersó (Na2SO4.10H2O) volt, ami azonos térfogaton kb. nyolcszor több hőt képes tárolni mint a víz. A fenti példában tehát kb. 33 m3-es ( családi házak széntárolója szokott ekkora lenni ) tároló elég lehet. Több sóhidrát is alkalmas a töltõanyag szerepére, és más - magasabb hőfokon kristályosodó - szerves vegyületekkel is folytattak biztató kísérleteket Magyarországon is. "
Freiburgban működig az egyetem mellett egy intézet, mely Németország s a világ egyik legjelentősebb megújuló energiákkal foglalkozó tudományos intézete. Konzulens tanárom járt kint párszor, mesélte, hogy szinte a teljes spektrumot lefedik, ami a napenergiafelhasználást illeti. A passzív építészeti hasznosításoktól kezdve a napelemeken át a napkollektorokig. Így a pénz és a szellemi háttér is adott a kutatásra és a felhasználásra is.
