Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
Csak egy technikai megjegyzés: ha az egyes gondolatok után leütnéd az ENTER billentyűt, vagy ne adj isten egy sort is kihagynál, mindjárt sokkal olvashatóbb és könnyebben érthetőbb lenne a hozzászólásod.
Lándzsa (római példák)V. hasta hosszú szúrólándzsa még a görög ráhatás emléke,hajító lándzsa könnyű akár kézi hajítóhurokkal is ellátott(akönyebb hajíthatóság miatt),kb.1,2 m hosszú a velites használta(verutum),A gerely még kisebb egy méternél kisebb kb.70 cm-es ,ebből többet is vittek a csatába,van ábrázolás hat ilyen egy harcosnál lévőről.Ezeket vagy egy külön tartóban a pajzson,vagy lovasság esetében a nyeregnél tartóban hordták.Később ellátták egy plusz kis bronz súllyal is a nagyobb átütőerő miatt akárcsak a pilumokat(plumbata).A könnyű lándzsa amit jellegénél fogva szúrni is és hajítani is lehetett(lancea) alább már írtam róla.A hastáról még annyit,hogy ez a pilumot előzi meg a hossza kb 3 m volt.ez jellegénél fogva csak szúrásra az ellenség távoltartására alkalmas. Hegye nagy széles levél alakú.Nagy sándor extrém hosszú 6 m-es pikákat használt(ill. a katonái) a kisebb hajító dárdák és gerelyek hegye kisebb vékonyabb a hajítás miatt könyebb.A római pilum.Nehéz hajító lándzsa volt,valszeg az etruszkok fejlesztették ki mivel legkorábbi leletei az etruszk sírokból a i.e. 5.-ik századból valók.A jellegzetessége,hogy hosszú vasnyársból áll melyet aztán szegeccselv, köpüvel ill.a fanyélhez.A hosszú vasszár megakadályozta a hegy levágását.Súlya meg kitűnő átütő erőt adott(aki már dobott ilyennel az tudja,hogy nem könnyű)A pilum a gall invázió alatt tett szert nagyobb jelentőségre.( i.e.:IV.sz.)Marius korára váltotta fel az egész legioban a lándzsát(hasta).A legios két pilumot hordott,egy könyebbet és egy nehezebbet.Később ez a különbség eltűnt.(i.u.: I.sz.)A pilum később tovább rövidült az eredeti hosszához képest(2,1 m) az első század végére és ekkor az átütő erejének a bizt. bronzsúlyt tettek rá.I.U. a III.-ik századra visszatértek a hosszabb lándzsához ,mert ekkortól leginkább a lovasnépek voltak a fő ellenségek .Volt még nehéz hajító lándzsa mely a gaesum nevet viseli,auxiliáris katonák használták,stb.... A lándzsa és a dárda fogalma,nem teljesen világos.Bár a könyebb lándzsákat lehet dárdának is hívni,a hegyük könyebb ,vékonyabb alakjáról és könyebb súlyukról ism.fel.A dárdákat lehet szúrásra(váll fölött) és hajításra is használni.De a hegyük minden esetben vékonyabb mint a lándzsáké.
Engem is érdekel az ókori hadtörténet (meg a középkori is). Sajnos nincs elég időm végigolvasni a topikot, így ne sértődj meg, ha olyasmit kérdeznék, amit egyszer már leírtál!
Engem most elsősorban az érdekelne, hogy röviden össze tudnád-e foglalni, hogy mi a különbség a lándzsa, dárda, hajítódárda és gerely fegyverek között?
Illetve még az, hogy az ókorban milyen típusú és elnevezésű lándzsákat stb. használtak?
Visszatérve az újabb és újabb ásatási eredményekhez,a lemezpáncél használatát(lorica segmentata elnevezéssel) ill.egy koraibb változatának darabjait találták meg Kalkriese melletti ásatásokon.Egyébként (angol)történészek szerin ez lehetett a Varus katasztrofájának a helyszíne is.Visszatérve a páncélhoz(ami valszeg a rómaiak saját találmányavolt,ritka kivételként)így a korai használatát mintegy fél évszázadra vissza kellett datálni.Mert addíg az első század közepére kb. a negyvenes évekre tették ezt.Ezt a Kalkrise helységnevet pedíg valaki keresse meg.Főleg a kritikusok.:-)
Nos egy ígéret(yangtzee)A korai idők római hadserege:A polgárjog katonai és politikai státuszt is jelentett,de a kötelezettségek melyek evvel jártak elsősorban katonai jellegűek voltak.A latin és más itáliai szövetségesek akik a polgárjoegy köztes fázisát élvezték(leginkább kötelezettségeket)arra voltak kötelezve,hogy lényegében ugyanannyi katonát állítsanak rómának,mint a római csapatok maguk.A gyakorlatban a rómaiak lovasságot soroztak leginkább,lévén ebben ők gyengébbek voltak.Az itáliai görög gyarmatvárosok ezenfelűl hajókkal és evezősökkel látták el őket.Ők voltak a "hajózási szövetségesek"(socii navales)A társadalmi fejlődés e korai szakaszában(kr.e.:4-3. század)a hadsereg a társadalmi rend tükörképét nyújtja(de ez természetesen a királyság idejére is vonatkozott)Egyértelműen a tehetősebbek jobb és komplettebb felszerelést tudhattak maguknak,mint szegényebb társaik,míg a nincstelen réteg (kevés kivételtől eltekintve)gyakorlatilag akár ki is maradhatott ebből.Azonban ebben az időben még a szabad parasztoknak is volt valami minimális felszerelésre lehetőségük,nem úgy mint később.Ez igaz volt a görög,vagy a középkori hadseregre is.Rómában a katonai osztályokat nagy gonddal állították fel,melynek eredményét még(a hagyomány szerint)a hatodik róma utólsó előtti királya(Servius Tullius)nevével fémjelzett katonai és közigazdasági reformokhoz kötik.Neve a hatodik századot feltételezi,de egyesek szerint későbbi keletű lehet.A "serviusi" gyalogság öt vagyoni osztályból állt(classis),a legvagyonosabbak karddal,lándzsával, kerek pajzsal,sisakkal,lábvérttel,mellvérttel voltak ellátva.A teljes védőfelszerelés bronz.a második nem viselt mellvértet és a kerek kisebb pajzsot egy nagy hosszú pajzs váltotta fel.(ezt viselték lényegében a császárságig,sőt még utána is előfordult,bár inkább csak a pretoriánusok között).A harmadik csak abban különbözött a másodiktól,hogy nem viselt lábvértet.A negyedik csak lándzsákkal és dárdákkal volt felszerelve.Az ötödik a parittyások osztálya.Íjászokról nem hallunk.A legszegényebbektől mint írtam nem várták el a szolgálatot,csak vész esetében.Pl. a gall betöréskor.És ekkor az állam szerelte fel őket.A sereg centuriákra oszlott(mint a polgárok szavazás céljából).A centuria azonban itt már csak hatvan emberből áll.Az első vagyoni osztály 80 centuriát alkotott.a 2,3,4 osztály 20-20 centuriát adott,az ötödik 30 -at.Különbség volt még a junior és senior centuriák között.Az előbbi a frontszolg.alkalmas fiatalabbakból az utóbbi az idősebb helyőrségi feladatokat ellátókból állt.A római lovasság 18 centuriát alkotott és őket a leggazdagabbak közül válogatták.Ebben az időben a görög fegyverzet és evvel együtt a görög haditechnika volt használatban az egész itáliai félszigeten.A déli (kümével közvetlen viszony)görög városállamok ráhatásaként leginkább,kisebb részben talán az etruszkok által akik a kereskedelem és ősi származásuk miatt (keletebbről) szintén ismerték a görög hadi gyakorlatot.A serviusi sereg valszeg hoplita falanx formájában nagy mélységban és tömegben a hosszú lándzsát döfésre használva harcolt.A negyedi és ötödik osztály előcsatározó egységként harcolt(egészen Mariusig .Velites egységek).A lovasság a két szárnyon harcolt(bekerítést, üldözést,stb).A következő reformer Camillus volt.Az ő alapvetőnek mondható reformja a két centuriából álló manipulus megalkotása,mely magában is képes volt harci, taktikai feladatok ellátására.De erről nem most.A kezem leírtam:-)
Igen ezt én is elolvastam!Azért is írtam,hogy még (ha hiszed,ha nem még én sem tudom a pontos helyet)ma sem biztos a hely.Bár állítólag már megtalálták bizonyos kutatók vasjelző műszerekkel.Ahol kiástak bizonyos dolgokat.
"A ma Teutoburger Wald néven ismert hegység minden bizonnyal nem azonos az ókori szövegekben mindössze egy helyen fennmaradt (Tac.ann.1,60,3) Teutoburgiensis saltus nevű hellyel. Az ezzel kapcsolatos bőséges szakirodalom összefoglalását lásd: Franke, A.: Teutoburgiensis saltus. RE V. A 1934. (a továbbiakban: Franke) 1166-1171.
Az emlékművet 1838-ban kezdték építeni, több évtizedes munkálatok után, 1875-ben avatták fel a szobrot Vilmos császár jelenlétében. Hermannt szárnyas sisakban, kivont karddal, nyugatra néző tekintettel ábrázolták."
Nagyon jó, de úgy látszik a múzeológusok arra felé is saját zsebre is dolgoznak. Mindkét ezüst dénár hamis. (Becserélték az igazit.) Pedig nem is különösebben értékes.
Egyébként ennyi római pénzt egyetlen szombathelyi régi ház ujjáépítésénél találni...
Egyébként a római haditechnikát nem kell a régészeknek rekonstruálni. Pontosan tudható minden, elég szorgalmas bürokrata volt a római birodalom, hogy megfelelő írásos dokumentáció álljon róla rendelkezésre."
Az ókori történetírók inkább költők voltak, mint történészek, feladatuk általában a megrendelő dicsőítése. Ezt kéretik nem elfelejteni. Ha érdekük úgy hozta a bolhából is elefántot csinálnak.
Egyébként a római haditechnikát nem kell a régészeknek rekonstruálni. Pontosan tudható minden, elég szorgalmas bürokrata volt a római birodalom, hogy megfelelő írásos dokumentáció álljon róla rendelkezésre. A légiók jelképeit sem onnan ismerjük, hogy kiásták Aquincumban, vagy Carthago novában. Nem a honfoglalókról van szó, akikről, egy-egy kóbor bizánci, nyugati krónikát leszámítva a legtöbb forrás valóban a régészetnek köszönhető, a sírokból előkerült leleteknek.
Felesleges kötekedni én sem tudom jobban meghatározni a helyet mint nagyrabecsült történészeink.De ennek azért érthető oka az,hogy nem volt névtábla ott,mely szerint(mint a budai hegyekben)most az és az a hely következik.Turisták fotózzanak,kéretik az ösvényről nem letérni,stb.!!De azért nem fogod kitalálni,hogy nem is létezett az egész háború,csak berúgtak így testületileg és eltévedtek az erőkben.Akkor talán a IX.-ik legio eltűnéséről is tudsz valami bővebbet,mely az ókori róma egyik nagy relytélye?Ez Britanniában történt.
