Az új kijevi kormány a kiadások csökkentésével kezdi a gazdaság rendbetételét. Az ukrán pénzügyminisztérium ugyanis azt javasolta, hogy már márciusban a felére csökkentsék az öregségi nyugdijak összegét- a Kommerszant-Ukraina című lap értesülése szerint.
Ezenkivül megkurtítják az állami kiadásokat és megszüntetik az adókedvezményeket. Ezen intézkedések nyomán az állami kiadások összege 6,8-8,4 milliárd dollárral kell hogy csökkenjen. Ukrajnában az öregségi nyugdíj összege tavaly decemberben - az ukrán szociális ügyek minisztériumának adatai szerint - átszámítva alig 120 eurót tett ki havonta.Arszenij Jacenjuk, az új kormányfő már előzőleg jelezte, hogy az államkincstár üres és az állami kiadások hetek óta nem finanszírozhatók. Az új ukrán kormány azt reméli, hogy az IMF a válság sújtotta országot legalább 15 milliárd dollárral támogatja. Szerző: VG Online120 euro havonta = kb. 36.000 forint.Most ezt akarják a felére, havi 18.000 forintra csökkenteni.
Az pedig 2010 ben koszovó kapcsán kimondta hogy a nemzeti szuverenitás nem érinti a kisebbségek jogát a népek önrendelkezési jogának alkalmazására, így aztán ha a krímiek úgy döntenek hogy csatlakoznak Oroszországhoz akkor Ukrajna csak nézhet, és hálálkodhat az USA-nak a Koszovói precedensért.
Szép lenne. Ha csak így menne, akkor erdély már 50 éve a miénk lenne újra.
A valóság ezze lszemben az, hogy kevés kivételtől eltekintve, a kisebbségnek nincs joga területileg rendelkezni a hovatartozásáról.
Mindezeken túl a nemzetközi közjog alapján a legitim vezetésnek joga van behívni külföldi csapatokat.
Pfff...
Bebaxna, hallod. Idegen erőket hívna valaki saját nemzete ellen. Ez tudod mi? Hazaárulás. A föld minden országában.
Tudod mit? Menj el kádár sírjához és kérj tőle posztumusz bocsánatot, hogy 56-ban füttyentett az oroszoknak.
Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikus arra figyelmeztet, hogy a Krím bekebelezésével Moszkva "pokolgépet helyez el Oroszország egysége alá", és példát mutat az oroszországi szakadároknak.
"A Krím annektálásával pokolgép kerül Oroszország egysége alá. Amíg drága az olaj, az ország nem esik szét. És most képzeljék el azt a helyzetet, hogy az olaj hordónkénti ára 50-60 dollár. A súlyos költségvetési válság függetlenségre fogja ösztökélni a szakadárokat" - idézte az UNIAN hírügynökség csütörtökön késő este Nyemcovot.
Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy nem Csecsenföldre vagy Dagesztánra gondol, mivel ezek a régiók vígan megélnek Oroszország pénzéből, és nem akarnak különválni. "Tatárföld, Baskírföld, Jakutföld és Szibéria régióiról van szó. Vagyis pénzügyileg erős régiókról, amelyek szépen meg tudnak élni a szövetségi központ nélkül is. Az oroszországi szakadárok számára lelkesítő lesz a Krím példája" - mondta Nyemcov, volt miniszterelnök-helyettes, az RPR-Parnasz párt társelnöke.
Ezt nem te vagy hivatott eldönteni, hanem a hágai nemzetközi bíróság.
Az pedig 2010 ben koszovó kapcsán kimondta hogy a nemzeti szuverenitás nem érinti a kisebbségek jogát a népek önrendelkezési jogának alkalmazására, így aztán ha a krímiek úgy döntenek hogy csatlakoznak Oroszországhoz akkor Ukrajna csak nézhet, és hálálkodhat az USA-nak a Koszovói precedensért.
Mindezeken túl a nemzetközi közjog alapján a legitim vezetésnek joga van behívni külföldi csapatokat. Janukovics ezt megtette, az Orosz csapatok jogszerűen állomásoznak Ukrajna területén (többszörösen is) és ha visszateszik a hatalomba Janukovicsot, az is teljesen jogszerű lesz, és persze demokratikus is hiszen ahogy írtad is a nép akarata szent, ők pedig Janukovicsot választották meg.
A precedensjog amire te gondolsz az polgári jogi fogalom.
Amiről meg itt van az a nemzetközi közjog. Na ez meg bizony keményen precedens jellegű. Minden szerződésben konkrétan nem szabályozott kérdésben precedensek alapján döntenek.
Az ukrajnai eseményekben az oroszokat leginkább a szovjetellenesség zavarja, mondta Andrej Zubov orosz történészprofesszor a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilapban. Szerinte az egész posztszovjet térségben „a szovjet és a nem szovjet mentalitás párharcának vagyunk tanúi." (MTI)
Ez nem angolszás jogrendű ország, itt precedensnek nincs sok helye.
A lex esetenként nem érvényesíthető.
Ilyenkor a kisebb rossz elve érvényesül. Egy biztos, a népfelség elve kimondja, hogy a nép bármikor, akár erőszak árán is visszaveheti a rendelkezés jogát attól akit arra érdemtelennek talál. Ez megtörtént. Innentől kezdve vagy a nép közvetlenül jelöli ki az arra érdemesnek tartottat, vagy a parlament kezébe adja a döntést. Ez utóbbi következett be.
Amerikaiak vásárolnák fel a Jukosz olajcéget Az amerikai Chevron-Tecaco és Exxon-Mobil olajipari vállalat várhatóan e héten versengő ajánlatot tesz az orosz Jukosz-Szibnyeft 25 százalék plusz egy részvényére - írta a Wall Street Journal hétfőn, bennfentesekre hivatkozva. A részesedés jelenlegi piaci áron 11 milliárd dollár. A részesedés megszerzése messze a legnagyobb külföldi befektetés orosz vállalatba, meghaladva a brit BP 7,7 milliárd dolláros társulását egy vegyesvállalatban az orosz TNK International olajcéggel - ez utóbbi ügylet épp a múlt héten zárult.
A Jukosz és a Szibnyeft várhatóan az év vége előtt egyesül - miután az orosz versenyhatóság augusztus közepén jóváhagyta az egyesülés tervét -, és így a legnagyobb orosz olajvállalat jön létre. A Jukosz-Szibnyeft napi olajtermelése 2,3 millió hordó lesz, ezt csak a BP, az Exxon és a Shell előzi meg a világon.
Az üzleti kockázatok ellenére Oroszország egyike azon kevés helyeknek, ahol hatalmas olajtartalékok eladók még. Az orosz törvények értelmében a 25 százalék plusz egy részvény vétójogot biztosítana fontos döntéseknél.
A Chevron-Texaco számára a részesedés szerzése a Jukosz-Szibnyeftben nagy falat lenne, és valószínűleg részvénycserével valósulna meg. Az érintett cégek közül egyik sem kommentálta az értesülést. Az Exxon-Mobilnak már van egy 12 milliárd dolláros olaj- és földgázipari vállalkozása a Szahalin-sziget partjainál, ahonnan a tervek szerint ázsiai vásárlóknak szállítanak olajat és földgázt. Korábbi oroszországi próbálkozásai, a kilencvenes években, nem jártak sikerrel, a helyi orosz hatóságok ellenállása miatt. A Chevron-Texaconak egy másik tervezetben van 33 százalékos részesedése a Szahalin-sziget partjai előtt, de az még nem indult el.
A Jukosz vezérigazgatója és legnagyobb részvényese, Mihail Hodorkovszkij július eleje óta nehéz helyzetben van, mióta a Jukosz egy másik főrészvényesét, a Menatep pénzügyi csoport elnökét, Platon Lebegyevet őrizetbe vették. Lebegyevnek az azóta elkészült vádemelés szerint csalás és adóvisszaélések különösen súlyos - összesen 300 millió dollárra becsült - esetei miatt kell bíróság előtt felelnie.
A vizsgálat Lebegyev egy 1994-es privatizációs ügyletére terjedt ki, de a Jukosz pénzügyeit is áttekintik. Orosz megfigyelők szerint a Kreml irányította az akciót, hogy letörje a Jukosz vezére, Mihail Hodorkovszkij politikai ambícióit. Ebben a helyzetben egy amerikai cég betársulása erősítené a Jukosz helyzetét.
Bennfentesek szerint Hodorkovszkij és közvetlen munkatársai, akik együtt a Jukosz 61 százalékát ellenőrzik, már tavasszal nekiláttak külföldi partnert keresni - írta a Wall Street Journal.
Itt borult a megegyezés. Szerintem ez az egész egyébként az oroszok műve. Ők szöktették meg az elnököt és hozták össze a káoszt.
Így van.
Ukrajna oroszország (Putyin) gyarmataként funkcionált.
Janukovics csak helytartói szerepet töltött be, mint putyin hű oroszajkú, moszkvabarát báb. Annyi önállósága volt kb. hogy meghatározhatta, reggelente milyen szinű pamutzoknit húz a lábára. Cserébe putyin engedte őt lopni.
Az olcsó gáz sem véletlen. Megnézném, hogy az ukrán gabonaexport hova, merre irányult és hogy egyáltalán tőzsdéztetve lett-e?
Juscsenkót nem janukovics mérgezte meg, hanem putyin, mint ahogy az USA-barát timosenkót sem janu börtönözte be. Ez utóbbi is putyin műve.
