Lásd 4130. Kattints a nevemre, a Hozzászólásokra, aztán a kívánt topic mellett álló 467-es számra. Csak az utolsó 50 (vagy 30, IE-nél) hozzászólást fogod látni, és nincs manőverezési lehetőség, lapozás, korábbiak kérése. Próbáltam már magasabbra állítani a látható listát, nem sikerült.
Nekem az volt a legfőbb problémám a glaubersóval, hogy igen nehéz elképzelni, hogy egy alacsony hőfokon olvadó, tehát alacsony kötési energiával rendelkező anyag ilyen sok energiát tudjon tárolni, ehhez az egységnyi térfogaban levő fizikai vagy kémiai kötések számának kell rendkívül nagynak lennie, ami feltehetőleg nem igaz a glaubersóra. Összehasonlítva pl a részszulfáttal, ott 4 vízmolekula kötődik egy molekulához, viszont nagyobb energiával mint a glaubrsónál, mert magasabb hőfokon veszti el a kristályvizét, így szvsz nem lehet a glaubersóban tárolt energia nagyságrenddel nagyobb. Ez a nyolcszoros érték (3000 MJ/m3 ) még a jég olvadáshőjének is magyjából nyolcszorosa, pedig úgy tudom, hogy a jég olvadáshője a legnagyobbak között van. Szerintem elvileg nagyon nehéz elképzelni egy olyan anyagot, amelyik alacsony hőmérsékleten tehát kis kötési energiával alakul át, és nagyon sok energiát tárol. Az általam talált Li vegyületek is 7-800 fokos átalakulási hőmérséklet mellett tárolják a 2500-3000 MJ/m3 energiát. Térfogategységenként talán a gyémánt-grafit átalakulásból nyerhetnénk a legtöbb energiát, csak egy picit extrém átalakítási körülmények kellenek hozzá.
Ha kis térfogatban akarunk energiát tárolni, akkor valamilyen nagyobb kötési energiájú kémiai folyamatot kellene találni, ez viszont csak magasabb több száz fokos hőmérsékleten mehet végbe, ezért ezt inkább naptükrökkel lehetne létrehozni mint napkollekttorokkal.
És ha a glaubersónál játszik valami kristályvízvesztés-visszavevés üzemi hőmérséklet függvényében, és az egész az átkristályosodások energiamérlegéről szólna?
Egyébként a látens hő ügyben tényleg vannak zavarok a lapomon, megnéztem az eredeti formájában és sajna már ott is.
Az akkoriban kezembe akadt ismertető egy olyan hőtárolási értéket írt bizonyos meg nem nevezett eutektikum esetében, ami akkor valaminek a nyolcszorosa volt, de azt már nem találom hogy minek, nyilván nem a glaubersó köztudott 389-es látens hőjének. A félrevezetés tehát tetemes, bár nem szándékos.
Viszont ha 1995-ben volt ilyen tulajdonságú anyag, akkor optimista hozzáállással manapság már a félrevezetési érték sem lehetetlen, megtalálásuk/kifejlesztésük pusztán idő és pénz kérdése, és figyelve a tendenciákat egyre kevesebb idő kérdése hogy a nagyon mély fiókok aljáról napfényre kerüljenek.
----
Nekem két héttel ezelőtti teljes mentésem van innen és a peak-ról. Némi molyolás után zippelve kb. 1,3 MB. A peak nagyobb, mert ott képek is vannak. Végszükség esetén ketté lehet szedni. Igény esetén weblapomon lesz. Elvileg ez bezavarhat:
"A Fórumunkban közzétett szövegek, képek és információk nyilvánossághoz közvetítési jogai a fórumos hozzászólás elküldését követően - a Fórum jellegéből adódó strukturált formában - az Index.hu Rt-re szállnak, újraközlésük bármilyen nyomtatott vagy elektronikus formában az Index.hu Rt. engedélyéhez kötött. Ez nem zárja ki a felhasználó saját hozzászólásának az általa történő további szabad felhasználását."
Mondjuk nem akarok törölt nick lenni :-) Rákérdezek.
A Telkes féle glaubersós projektnek, ha jól emléxem az volt a legnagyobb problémája, hogy a kristályvíz kivált az anyagból, ís rohamosan romlott a teljesítménye a rendszernek.
Egyébként elég "primitív" rendszer volt, mert csak téglatest formájú vas tartályok voltak felszerelve ablakok mögé, nappal begyüjtötte a hőt, este leadta. Tehát ezek voltak egyben az abszorberek, a fázisváltó anyag tárolók és a fűtőtestek is.
Aztán még a vas tartályok elkezdtek korrodálni, szépen szétrohadni, és mentek a vastelepre.
Szomorú vég ez egy szép kezdetnek.
Ma már a legtöbb problémája könyökből megoldható.
Találtam magyar cégeket kb. 1 éve, akik forgalmaznak glaubersót, de már nem emléxem sajna a címükre.. Azért megnézem, hátha elmentettem valahova.
Próbáltam, csak az a gond, hogy a 400-valahányból csak az utolsó 50-et hozza, korábbra nem enged vissza. Új versenyzőknek meg időnként csak a számra kellene hivatkozni, ahelyett, hogy újraírom az egész témát.
Én már csináltam teljes topikmentést - ha megnézed a lekérést (a címet) elég könnyen rájöhetsz, hogyan kérheted le az egész topikot egy nagy html fileban. Persze eltart egy jó ideig , amíg lejön. Mondjuk nem azért, mert annyi sok karaternyi hozzászólás van, hanem azért, mert tele van mindenféle csicsával a html kód. Azt is tervezem, hogy csinálok egy "csicsátlaító" kis progit, ami végigszalad a lementett htmlüen, és létrehoz belőle egy kisebb, használhatóbb darabot, amiben az előzmény link is rendesen műxik. Most, hogy felvetetted az igényt erre, ráállok a témára. Csak magam miatt nincs elég motiváció ahhoz képest, hogy mennyi időm lenne rá. :)
Mióta változtattak a Fórum keresési módszerén, a saját régebbi hozzászólásaimat sem tudom előhalászni. Összeszedi a legutolsó 50-et, korábbra meg még lapozni sem enged. Valahol már láttam hozzászólást, amiben említettek teljes topicmentést. Ha lenne valakinek ilyen, kérném! Én is ígértem egy napkollektoros-hőtárolós fűtési tanulmányt, de sajnos, még nem találtam meg.
Tudom, hogy nem kevés idő kell hozzá, de ha érdekel a téma, akkor javasolom, hogy olvasd végig a topikot és sok kérdésedre választ találsz. Sok mindent boncolgattunk már it, és konkrét számítgatások is voltak.
Tervezem, hogy csinálok egy adatbázist a hozzászólásokból, amiben témakörök szerint lehet végignézni a hozzászólásokat. Idő kérdése.
Nem a látens hője a nyolcszoros, hanem az adott mennyiségű hő betárolására kell nyolcadrész térfogat a sóból. Legalábbis a 90/5 fokos hőkifacsarós víztartályhoz képest.
A drágasággal egyet lehet érteni, bár az ausztrál céget még nem nyomoztam le. De ami késik nem múlik.
"Más: A szélenergia tárolására lenne egy olyan ötletem, hogy 10-100 tonna súlyt emelnék fel szeles időben, szélcsendben pedig toronyóra-szerűen leengedve hajtaná a generátort."
Szerintem számolj utána, ez megsaccolva megfelel egy deci benzinnek. Mindig számoni kell szerintem.
Az említett kondenz folyadék a hűtött oldalon kicsapódó pára. Hűtőszekrényben csak mint a hűtőegységre rakódó jégként találkozol vele. Ha nem lenne kissé kellemetlen szaga, akár desztillált vízként is használhatnád.
Ahhoz képest, hogy csak fűtesz 300 wattal, vagy hőszivattyúként 1000 W teljesítménnyel melegít, talán el lehet viselni a hűtőszekrény hangjával megegyező "ZAJT". Milyen vegyi szennyeződést jelent szerinted a kondenzvíz (desztillált víz)? "egy olyan ötletem, hogy 10-100 tonna súlyt emelnék" Keress vissza, és olvasgass! Már volt. A csúcstározós vízierőmű többezer (millió) köbméteres és nem csak néhány méterre, hanem általában többszáz méterre emeli fel a vizet (hogy értelme is legyen a dolognak!).
