Szentföldnek semmilyen stratégiai jelentősége sincs, vagy 500 éve nem háborúzott érte európai hatalom, a keresztes háborúk története is megér egy misét, hogy az akkori uralkodóknak jó részének mennyire volt (nem) fontos a vallás, de ez a középkor, XIX. században nagyhatalmak nem mentek ölre olyan dolgok miatt, mint a vallás.
Létezik az a helyzet, amikor igen, én ezeket a helyzeteket az önvédelem kategóriájába sorolom. Oroszországnak PONT ANNYI joga van megvédeni a saját érdekeit (se több, se kevesebb) mint bárki másnak - az USA-t is ideértve.
Egyrészt lehet a gáz fogyasztást visszafogni, pl villamosenergia termelésből való részét lehet csökkenteni. Olaj és széntüzelésű erőművek szerte Európában vannak kihasználatlanul vagy kapacitásuk alatt dolgozva, mivel drága áramot termelnek + környezetszennyezőbbek is. Kishazánkban is vannak (pl Inota, Százhalombatta)
Másrészt a norvég, holland, skót illetve észak-afrikai gázkitermelést lehet valamennyire fokozni már rövid távon is.
Harmadrészt azért, vannak olyan energia felhasználási területek, amiknek a kivonását nem sínylené meg a gazdaság.
Persze drágább lenne az energia, meg büdösebb a levegő.
De ez továbbra is Ny.-Európára vonatkozik. Az EU keleti fele sokkal sérülékenyebb, egy lábon álló.
"amik a szovjet konvojt követték nem volt kapcsolata Moszkvával így nem jutott el a hír hozzájuk, hogy Hruscsov retirált."
Khmmmm....
A válság október 27-én érte el tetőpontját, amikor egy felderítő U-2 gépet lelőttek Kuba felett, egy másikat pedig hajszál híján fogtak el Oroszországban. Ugyanekkor szovjet teherhajók közeledtek a karantén határához. Kennedy a közvélemény előtt elfogadta az első ajánlatot és Robert F. Kennedyt átküldte a szovjet nagykövetségre, hogy ott titokban elfogadja a másodikat is, amely a kevés számú Jupiter közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta törökországi kivonását indítványozta. A szovjet hajók visszafordultak és október 28-án Hruscsov nyilvánosan is bejelentette, hogy megparancsolta a kubai atomrakéták eltávolítását.
Az egy megegyezés volt, ahol mindkét fél hátralépett, győzni a józan ész győzött, ne költsünk már eposzt:)
Az egy másik kérdés, hogy abban a SZU tényleg fülig xaros volt, mert nem kérte Fidelék beleegyezését a rakéta-telepítéshez, és ennek következtében tényleg a ruszkik jöttek ki végülis rosszabbul a helyzetből... főként mert ilyen módon stratégiai előnyt sem szereztek rakétásdiból, másfelől egy jó időre bukták az Amerika szájában lévő szövetségesüket - a saját hülyeségük okán.
Szóval szerinted is Oroszország jelent háborús veszélyt! (hiszen az érvrendszered szerint ha a NATO a békében érdekelt, Oroszország érdekei szerint kell cselekednie.)
Mondom - sok szó eshetett sok mindenről. Csak éppen amíg nincs papíroson, addig kb annyit ér, mint a meleg levegő, amit a beszélgetés során kileheltek.
Nem tudom, hogy fenn van-e a neten, vagy hogy mennyire volt ez formális vagy informális... de ha egy könyvtárban magad elé veszed az 1988-89 körüli lapokat, sok szót fogsz találni róla... meg hát egy eredőjét magad is láthatod, annak idején a 90-es években a Nyugat rendesen csesztette Ausztriát is, hogy lépjen be, hisz a semlegességről szóló egyezményt a SZU-val kötötte 55-ben és az már nincs, meg hát ha benyelték az oroszok a magyaroktól is, a lengyelektől is, akkor biztos, hogy Ausztriával sem fognak kekeckedni... de Ausztria gerinces maradt, ugye a mai napig NEM NATO tag.
A mai napig nins kijáratuk a Földközi-tengerre. A Fekete-tenger stratégiai szempontból csak eghy nagy tó. Ezért ugrotta be a krími háborúba, az I: vh-ba, ezért robbantott ki Sztálin 19454-ben polgárháborút Görögországban. Ezért ragaszkodnak a szír Aszad-rezsimhez, de az is bakfitty, egy kikötő, ahol parkolhatnak. Egyiptomot és Algériát régen elvesztették, nemrég Líbiát is.
Az orosz vágyakban Nagy Péter óta ott volt, hogy tengeri nagyhatalommá kell válni.
De ehhez mindig hiányzott a melegtengeri kikötő a szabad kijárat az óceánokra. A XVIII századtól már erősen kacsingattak a Boszporusz és a Dardanellák felé, de soha nem jött össze nekik.
Aztán Csuzimával a tengeri nagyhatalmi álom szerte is foszlott.
1200-1400 között az orosz területek tatár fennhatóság alatt álltak. 1400 után kezdett a Moszkvai Nagyfejedelemség éledezni. 1470-ben Novgorod-ot szerezték meg maguknak
Álmodni sem mertek az oszmánok által 1453-ban elfoglalt Bizánc visszaszerzéséről.
Krímben hülyére verték őket. 1916 - a kapituláció szélén voltak,. Ha nincs román támadás, be is következik, Galíciából kellett átdobni oszták-magyar és német csapatokat.
A háború ürügyét a katolikus és ortodoxegyházi vezetők vitája adta a jeruzsálemi szent helyekről. Az Oszmán Birodalom keresztényeinek védnöki szerepében tetszelgő Oroszország nem akarta átadni helyét a franciáknak. A törökök a franciák mellett döntöttek, és maguk mögött érezve a francia és brit támogatást, visszautasították az oroszok követeléseit.
Én nem veszek agyhalottaknak szánt agyhalott baromságokat, ami az orosz agitprop lényege, kb 500éáve. Csak a saját koszos muzsikjaiknak jöhet be, x l vodka után. Ha az állam olcsón biztosítja, akkor be is veszik, nem mintha értenék hogy miről van szó.
