Furcsa paradox érzésem van, ha a linkelt ábrát nézem úgy érzem igazad van. Ha a kertembe képzelem magam hajnalban akkor úgy érzem, hogy a vályú fősíkjának szőgét a födhöz minimálisra kell állítani, délben meg nagyra. Én paradoxnak érzem. Attól még lehet, hogy iagazad van.
"amit a napvályú közepéből húzunk ki merőlegesen" Ha offset a tükör, akkor a fősík lehet hogy nem is metszi a tükröt!! Gondolj csak a "függőleges" műholdtükrökre. Ott egy másik parabolametszetet használnak, nem a szimmetrikust. (Mondjuk lehet hogy itt sem kötelező a szimmetrikus metszet ?)
Ezt leszámítva jól mondod csak sajna nem látod :-(
A Napmagasság óráról órára való változása csak a Te földralyzi helyzeted és az eltérő koordinátarendszerek miatt van. Az meg azért eltérő, mert a föld forgástengelye nem merőleges a keringési síkjára, ráadásul Te sem az Egyenlítőn állsz.
Este lerajzolom oldalnézetből, de szerintem addigra belátod. Vagy valaki meggyőz. Csillagász könyvekben vannak jó ábrák, keress a neten is.
A napvályú fősíkja ( amit ugye a síkban kiszerkesztett parabola főtengelyének síkra merőleges eltolása során adódik ) okos ember által Kelet-Nyugat irányú hossztengel<b>lyel telepített</b> ( hossztengely = a parabola párhuzamops eltolásának iránya, ettől lesz vályú ) <b>napvályú</b> esetében megegyezik a telepítés helyén tapasztalható mindenkori nappálya síkjával.
A napvályú fősíkja ( amit ugye a síkban kiszerkesztett parabola főtengelyének síkra merőleges eltolása során adódik ) okos ember által Kelet-Nyugat irányú hossztengely ( hossztengely = a parabola párhuzamops eltolásának iránya, ettől lesz vályú ) esetében megegyezik a telepítés helyén tapasztalható mindenkori nappálya síkjával. A nappálya síkja meg ugye egy héten belül esetleg változik annyit hogy érdemes azt az egy-két fokot utánaállítani. Ahhoz meg nem igazán kell semmilyen automatika, csak finom kéz, esetleg valami célzó szerkezet.
Nyilván ilyenkor nem napkeltétől napnyugtáig tart a teljes elméleti kapacitás kihasználása, hanem mondjuk 6 órán át ( 6*15 fok = 90 fok Nap elmozdulás ), de aki völgyben lakik, vagy az udvara fél napig árnyékban van annak ez is bőven elég.
"A vezérlés megoldható fél-mechanikus, fél-elektronikus módon.
A tükrök mindíg ugyan arra a pontra vetítik a fényt, tehát az egymáshoz viszonyított helyzetük beállítható mechanikus összeköttetéssel (csukló karok kapcsolják össze őket). Ezt az egészet kellene egy X, illetve egy Y irányú nagyobb motorral vezérelni."
Szerintem ez kicsit bonyolultabb, ugyanis a nap elmozdulására a szélső és a belső tükröket nem teljesen egyformám kell elmozdítani. Ha persze jól látom?
"A hatásfok különbsége megegyezik a nap-tükör és a tükör-abszorber távolság hányadosával. " Erre gondoltam én is, már láttam ilyen naperőműveket.
(közelebb viszem a naphoz a tükröt :-))
Egyértelmű: akkora síktükröket kell használni, amekkora az abszorber felület.
Ha mondjuk szeretnék egy vízszintesen 4m-es, függőlegesen 1 méteres rendszert, akkor nem kis (tömegű) mechanikát kell beleépíteni. Ráadásul ennek a mechanikának jól kell bírnia az időjárás viszontagságait is (szélnyomás, korózió). Nyilván fel lehet osztani (pl.: 1m x 1m-es) szegmensekre a fenti rendszert. Valamilyen mértékben így legalább redundáns a cucc.
Még azt kellene kitalálni, hogy hogyan lehet beállítani a tükröket. Az egyik megoldás, hogy még lent kiszámolni és beállítani, a másik a helyére pakolva egyenként.
Nagy előnye az ilyen rendszernek a napkollektorral szemben, hogy
- minimálisra csökkenthető a hőveszteség,
- kisebb a kollektoroknál tapasztalható üvegfelület reflexió
- Kisebb a hőelvezető rendszer meghibásodásának lehetősége (tömítetlenség, stb.) Persze ezzel szemben ott áll a tükörrendszer mechanikai hibalehetőségeinek tömkelege.
A tükrök vezérléséhez kellene egy "központi" napkövető elektronika, megfelelő késleltetéssel az irányváltások között.
A fókuszpont (fókuszvonal) távolsága elhanyagolható.
A hatásfok külömbsége megegyezik a nap-tükör és a tükör-abszorber távolság hányadosával. (jó, kicsit bejátszik még a légkör fényszóró hatása)
Ha sok vezérelhető/szabályozható tükröt akarsz használni, akkor akkora síktükröket kell használni, amekkora az abszorber felületed, mivel a napból érkező sugarak jó közelítéssel párhuzamosak, tehát a tükörrel megegyező méretű fényfoltot vetítenek.
Ide nem kell paraboloid tükör.
A vezérlés megoldható fél-mechanikus, fél-elektronikus módon.
A tükrök mindíg ugyan arra a pontra vetítik a fényt, tehát az egymáshoz viszonyított helyzetük beállítható mechanikus összeköttetéssel (csukló karok kapcsolják össze őket). Ezt az egészet kellene egy X, illetve egy Y irányú nagyobb motorral vezérelni.
A parabola vályúnál nagyon egyszerű a helyzet. Nem vezérelni, hanem szabályozni kell. Két darab fototranzisztorral megoldható, hogy mindíg az égbolt legfényesebb pontjára nézzen.
Ez plusz jó például, ha a felhőzet miatt nem a nap felől jön a legtöbb sugárzás.
Persze, hogy a szabályzás ne fogyasszon túl sok energiát a folyaatos állítgatás miatt, kell neki egy kisebb program, de ez nem gond. Pár száz forintból összedobható egy ilyen elektronika + motor és tápegység
Igazad van, viszont úgy gondoltam senki nem akarja annyira túlbonyolítani a dolgot hogy rögtön térben kezd el szerkeszteni :-)
Egyszerűen: - ha napkövetős tükröt akarsz, akkor a kiszerkesztett görbét a parabola főtengeje ( F-ből a v-re állított merőleges ) körül meg kell forgatni
- ha lustább vagy, nyilván párhuzamos eltolás adja a felületet
Azt hiszem a másodikat _sokkal_ egyszerűbb legyártani.
Azért szöget ütött a fejembe ez a soktükrös szerkezet.
Arra gondoltam, hogy ha egy háztetőre rakjuk egy síkban őket, és a fókuszpontot valahová a házon kívülre tesszük (pl. egy külön oszlop) akkor jobban elhelyezhetővé válna egy nagyobb berendezés is.
1. Vajon ha a tükröktől 10 m-re van a fókuszpont, akkor jelentősen csökken az összegyűjthető energia attól, mintha 1 m-re lenne?
2. Egy jó tulajdonsága ennek a soktükrös cuccnak, hogy ki lehet kapcsolni, nem úgy mint a napkollektorokat, amelyek ugye nyáron többet gyűjtenek, mint amit fel tudunk használni. Egyszerűen csak el kell irányítani a fényt akárhová, ahol senkit sem zavar.
3. Van valakinek gyakorlati ötlete rá, hogy hogyan és milyen eszközökkel lehet megoldani egy ilyen tükörcsoport vezérlését?
4. Eszembe jutott a prérifarkas & gyalogkakukk rajzfilm. A rendszert a gonosz szomszéd szobájába is bele lehet irányítani, a megfelelő nyári fűtés érdekében :-)) Utána ő is épít egy ilyet, és mehet az űrháború. :-))
Végül is pont kapcsolódó téma: http://hirek.prim.hu/cikk/44688/?sr=aghirkereso
"Végre: percek alatt feltölthető, háromszoros kapacitású, tartósabb lítiumakkuk
... Az új lítiumakkuk háromszoros üzemidőt tesznek lehetővé, sokkal később használódnak el, és a többórás töltés helyett mindössze pár perc alatt feltölthetők. Az élettartam-növekedés valós, mivel nagyságrendi előrelépést jelent, a több száz újratöltéses életciklusokhoz képest több ezerszeres töltés számot is elviselnek a cég technológiájával készült akkuk. Az újfajta elektródákkal nanoméretű titánium-oxid összetevőkre épülő elemek a digitális fényképezőgépektől a villanyborotvákon át a noteszgépekig képesek lesznek átszakítani a fejlődésnek eddig gátat szabó határt, az elemek korlátozott kapacitását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tervezők számos olyan technológiát felhasználhatnak a hordozható készülékek terén, melyek készen várják a beépítést; nagyobb felbontású, több szín megjelenítésére képes kijelzők, gyorsabb processzorok, nagyobb memóriamodulok kerülhetnek az új eszközökbe. Mivel egész iparágak várták már ezt a fejlesztést, a technológia elterjedése várhatóan a megvalósítható leggyorsabb ütemben történik majd meg."
A parabolafelület (térben, ami végül is nekünk kell), pedig olyan pontok halmaza, amik egy síktól, és egy rá nem illeszkedő ponttól vannak egyenlő távolságra. Mivel az egész tengelyesen szimmetrikus a parabola(tükör/felület) egyenesére, és egy ilyen síkmetszetet véve magát a parabolagörbét kapjuk, ezért elég azt megszerkeszteni, meg azzal megcsinálni, ahogy a többiek leírták.
Off: Térben egy pont és egy egyenestől egyenlő távolságra levő pontok halmaza egzotikusabb felület, és nem "körszimmetrikus" (térben tengelyesen szimmetrikus), mert van két meghatározó iránya. az egyenes iránya és a pont és az egyenes relatív helyzete (a pontból az egyenesbe hűzott merőleges).
Parabola az a görbe, melynek pontjai egy egyenestől és egy, az egyenesre nem illeszkedő ponttól egyenlő távolságra vannak. (körül-belül)
Szerkesztés:
- egyenes ( v ) és fix pont ( F = fókusz ) felvesz. - egyenes egy pontjából ( A ) merőlegest állítani az egyenesre ( m ) - A és F összekötő szakaszára felező merőleges szerkeszt ( f ) - m és f metszéspontja a parabola egy pontja ( P )
Felvesz egy másik A pontot, szerkeszt hozzá való P pontot stb.
