Futballtilalom. Ez nagy téma, egyszer lehet, hogy meg is írom, most inkább címszavakban. Az MLSZ már a századelőn, 1905-től Budapesten és Újpesten alkalmazott futballtilalmat, mert a labdarúgók más sportágakban is szerepeltek. Amire lg gondolt, azt 1924-ben vezették be, országos szabály volt, a MASZ kérte. Az atléták úgy gondolták, hogy a futball elvonja a nézőket más sportoktól, ezért akarták elérni, hogy nyáron ne lehessen nyilvános futballmeccset tartani . A sporttársadalom két részre szakadt (pl. az úszók is a focisták mellé álltak), de a nagy politikai tőpvkével rendelkező MASZ keresztülvitte akaratát. A cél tk. a nyerészkedő futball megleckéztetése volt, én látok benne egy csipetnyi antiszemitizmust is, de lehet csak azért, mert tál sok Magyarságot olvastam.:) És ne valami vacak kis szabályra tessék gondolni. Egyrészt több mint két hónapig tartott, másrészt a tilalmat miniszteri rendelet (!!!) szabályozta. A rendelet 26 elején született. 7000/1926 VKM rendelet a futballszünet idejének megállapítása tárgyában. A futballszünet tart június 10-től augusztus 25-ig. Az egész országban ez idő alatt még belépődíj nélküli nyilvános futballmérkőzést sem tarthatnak. Aztán lenyugodtak a kedélyek, a 40000/1926 VKM rendelet már enyhített: június 13-ra felmondja a tilalmat, illetve lehetővé teszi, hogy az I. és II. osztályú csapatok a vidéki bajnokokkal vidéken játszhassanak, de a tilalmat július 15. és augusztus 15. között fenntartja. Aztán a 42574/1927 VKM rendelettel megszűnt a futballtilalom, mert azt az MLSZ maga szabályozza. Ettől persze még nem lehetett nyáron focizni. Hogy meddig, azt viszont nem tudom.
Természetesen külföldi meccsekre nem vonatkozott a tilalom, illetve a minisztertől (?) lehetett eseti engedélyt kérni meccsrendezésre.
"1901-ben, miután kiírták a bajnokságot, szigorítottak: ugyan még ekkor is játszhatott valaki több csapatban, de előírták, hogy egy bajnoki idényen nem léphet pályára két, azonos osztályú csapatban (tehát valaki nem lehetett egyszerre a BTC és az FTC játékosa, de az FTC-vel párhuzamosan a másodosztályban játszhatott). "
Magyar bajnoki mérkőzésen először egy Dinich Károly nevű Bp. SC játékos (középcsatár) ért labdába, ő végezte el a legelső bajnoki, a BTC - Bp. SC kezdőrúgását. Róla azt kell tudni, hogy a Bp. SC mellett az ekkor másodosztályú UTE igazolt játékosa is volt egyben, végigjátszotta a szezont lila-fehérben (is). Vagyis nyugdotan mondhatjuk: az UTE már a magyar futball kezdőrúgásánál ott volt :-)
Lg! Eszembe jutott, hogy pár napja kérdezted, mikor voltak képek a Sporthírlapban. Most látom a jegyzeteimben, hogy 1926. január 5-én, az 5. oldalon van egy kép, amin Hirzer és Viola van a Juventus mezében. Tehát ekkor volt kép, nem tudom, hogy egyedi volt-e, vagy rendszeresen jelentek meg, sajnos nem emlékszem.
A becenevekről nem tervezek írni, mert egyelőre nem látom, hogy szociolgóus szemmel találnék benne érdekességet. Bár, a fene tudja... Azért egy kis gyűjteményt közkinccsé teszek, Te már ismered.
A mai értelemben nem volt kettős igazolás. Úgy tudom. A bővebb válaszomat két részre bontanám:
1. A 20. század eleje Az első években nem voltak igazolások, gyakorlatilag bárki, bármennyi csapatban szerepelhet. Könnyű belátni, hogy ez a szabályozatlanság segítette a sportág elterjedését. 1901-ben, miután kiírták a bajnokságot, szigorítottak: ugyan még ekkor is játszhatott valaki több csapatban, de előírták, hogy egy bajnoki idényen nem léphet pályára két, azonos osztályú csapatban (tehát valaki nem lehetett egyszerre a BTC és az FTC játékosa, de az FTC-vel párhuzamosan a másodosztályban játszhatott). 1902-ben lezárult a hőskorszak: a játékosok igazolójegyet kaptak, és előírták, hogy egy bajnoki idényben egy játékos csak egy csapatban játszhat (azaz nem csupán azt tiltották meg, hogy valaki párhuzamosan több csapatban játszon, de szezon közben nem lehetett klubot váltani). Az amatőrkorszakban szó sem lehetett "kettős igazolásról", mert az durván sérti az amatőrizmus lényegét. Az amatőr sportoló nem több pénzt akar keresni, még csak nem is egyszerűen fejlődni akar - hanem sportolni. Legalábbis lecsupaszítva ez az amatőrség logikája. E logika alapján pedig értelmezhetetlen, hogy miért is szerepelne egy sportoló egyszerre két klubban.
2. A profizmus 1926-ban a legjobb amatőrök leszerződtek profinak. De a profi kluboknak ettől még lehettek amatőr játékosai. Nézzük a szabályt: az MPLSZ szabályzat 24. §. szerint "Minden professzionalista alakulat legfeljebb harminc szerződtetett játékost alkalmazhat, köteles minden mérkőzésen e szerződtetett játékosok közül legalább hetet szerepeltetni. Fenti létszámon felül lehetnek az alakulatnak amatőr játékosai is meg nem határozott számban, ezek közül azonban egy-egy mérkőzésen legfeljebb négy játékos szerepelhet." Értelmezésem szerint azonban ezek az amatőrök nem voltak más klub tagjai (ami már tk. kettős igazolás lenne). Pedig logikusnak gondolnánk, hogy pl. a Hungáriának lehetett olyan amatőr játékosa, aki az MTK-ban futballozott. De ez mégsem logikus, hiszen akkor mi értelme lett volna annak a szabálynak, amit 32. nyarán hoztak? Ekkor vezették be a „klubházasság” intézményét: a profi csapatok anyaegyesületük játékosait bármikor betehetik csapatukba, anélkül, hogy profi szerződést kötöttek volna (a legtöbb klubnak már 26-ban volt egy anyaegyesülete (Újpest-UTE, stb.), vagy ha nem, 32-ben választania kellett egyet (pl. a Bocskai ekkor válaszotta anyaegyesületnek a DKASE-t). Ha jól belegondolunk, ez a szabály már a kettős igazolásról szól, igaz, világos rendje volt, hogy a játékosok melyik két csapatban léphetnek pályára.
3. A sztori nem ér véget. 1940. nyarán módosították a szabályt: az anya és leány egyesületek (tényleg ez volt az elnevezésük:)) játékosállományát egynek kell tekinteni (azaz a játékosok szabadon variálhatók). Könnyű belátni, hogy ezzel gyakorlatilag megszűnt az 1926-ban kidolgozott rendszer. Hiszen hiába volt pl. külön kerete az FTC-nek (amatőrök) és a Ferencvárosnak (profik), ha a két "egyesület" keretét közösen lehetett kezelni, akkor megtehették, hogy egyetlen profit sem szerződtetnek.
Nos, dióhéjban ennyit tudok a kettős igazolásról mondani. Nem biztos, hogy mindenben pontos, kiigazításokat örömmel veszek (e probléma kapcsán most vettem észre, hogy az egyik 2003-as tanulmányomban - "Az első cipőzsinórnál kezdődött" - vétettem hibát, tehát ezért is örülök kiegészítéseknek, kérdéseknek.
A sztori: "Bő szoknyaként lebegő, hatalmas klottnadrágjának köszönhette Takács I Géza a "Mari néni" becenevet. Ez aztán úgy ráragadt, hogy olykor a tudósításokban is "lemarinénizték".
Egyébként a fővárosival kapcsolatban egyszer lehet, hogy majd igénybe venném ezt az ismerősödet :) Tragédia, hogy személyesen be kell menni 3 napra előre, és személyesen kell kikérni az iratokat. Majd újra be. A nyugdíjasokon kívül erre senkinek nincsen ideje...
Az Újpesttel kapcsolatos levéltári iratok sajnos vagy 1000 helyen vannak.
A Fővárosi Levéltár mellett az Országos levéltárban is vannak iratok (ráadásul két különböző részlegen), és a BM-levéltárban is. Az Újpest történelmének ezzel a részével kapcsolatban (is) tragikus a helyzet, sajnos...
Szia. Dudás Jánosé a Kő András által írt "Szemétből mentett dicsőségünk" című könyvből van, míg P. Szabóét a Nemzeti Sport egyik gyászjelentésében találta meg egy ismerősöm.
Sziasztok, nézem itt a fórumot, és elég sok érdekes adatot találtam. Próbálom kideríteni, hogy a válogatott játékosok közül ki mikor halt meg, de jópárnak a sorsáról nem tudok. Abban tud-e valaki segíteni, hogy mikor halt meg dr. Müller Ferenc, a volt FTC-játékos, aki a 90-es évek végén a legidősebb élő válogatott labdarúgónk volt?
Korábbi témákhoz hozzászólva P. Szabó Gábor a "Seriff" 1950-ben halt meg, Dudás János pedig tudtommal 1979-ben.
A BFL-ben (Budapest Főváros Levéltára, Teve utca) vannak a cégbírósági iratok. Ha valahol, akkor ott biztosan minden fontos dolgot meg lehet találni ezekre az rt-kre (részvényesek, éves jelentések, stb). Ha egyszer el akarnál menni (lehet, hogy az újpestiek is oda kerültek), írj, az ott dolgozó ismerőseimtől megkérdezem, hol és mit kell keresned, meg hogy kell-e valamilyen engedélyt szerezni (ez lehet, hogy kicsit macerás). De lehet, hogy az újpesti anyagok a Pest Megyei Levéltárba kerültek, fogalmam sincs.
pedig arra határozottan emlékszem, hogy az 1926-os újságok azt írják, hogy 500-600 milliós alaptőkével meg fog alakulni az a Részvénytársaság ami az MTK ill. az FTC profi csapatát fogja működtetni. De majd este otthon utánanézek...
Erre nem tudok válaszolni, én csak a Fradiról tudok annyit, hogy Ferencváros FC néven szerepeltek. Megnéztem a budapesti egyesületek statisztikai összeírásában, ott még ennyi sincs, csupán a Ferencvárosi TC van megadva (1560 tag). Az MTK esetében szerepel MTK (949 tag) néven és van Hungária Football Club (65 tag) A Bocskairól tudok kicsit többet, ami Bocskai Football Club volt, és mint szövetkezet alakult meg (részjegyeket bocsátottak ki). Egy évvel később jelent meg egy hír, miszerint eddig hat sportmecénás tulajdona volt a Bocskai FC, most egyesületté alakul, „városi előkelőségek” bevonásával. Ezek alapján el tudom képzelni, hogy mind a Ferencváros, mind a Hungária egyesületi formában működött (a pályákat viszont rt-t működtették). Az a baj, hogy mint oly sok mindenhez, ehhez sem értek.
Nem tudom, tudtátok-e, a három nagy klub között volt egy megállapodás a nemzetközi mérkőzések jövedelme elosztása tárgyában, ami aztán különféle okokból pereskedésbe torkollt 40-42 között. Ennek dokumentumait egy rövid bevezetéssel itt találjátok: http://www.natarch.hu/archivnet/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=45
A profivá alakuláshoz némi kiegészítés, és egyben kérdés is:
Ha minden igaz, az MTK és az FTC teljesen új részvénytársaságot alakított 1926 nyarán, hogy az indítson profi csapatot. Az új társaság mindkét klub esetében részben az amatőr klub, részben gazdag mecénások tulajdonában volt.
Azonban Újpesten nem ez volt a helyzet. Újpesten nem alapítottak új gazdasági társaságot! Hanem az 1921. novemberében, az Újpest-stadion építésére létrehozott "UTE Sporttelep Rt." volt az, amelyik a profi csapat mögött működő gazdasági társaság szerepét elvállalta!
És a kérdés: a Hungária és a Ferencváros mögött álló gazdasági társaságnak mi volt a neve? Én sajnos nem tudom...
Az előtte lévők azért nem voltak hivatalosak, mert nem az MLSZ írta ki!
1914-ben megtörtént a probléma, összeveszett az MTK és az FTC. Így 1914 őszén nem indult el a bajnokság. Helyette az MTK kiírt egy Hungária-Serleget, az FTC pedig egy Auguszta-serleget, ezekért versenyeztek a csapatok.
1915-re viszont már kibékültek, ekkor azonban az MLSZ töketlenkedett: nem írtak ki bajnokságot. Úgyhogy ismét összefogtak a klubok és saját maguknak kiírtak egy bajnokságot. De így ez sem lehetett hivatalos... ez egy egy fordulós "menet" volt, és pl. az UTÉ-ból olyan sok játékost behívtak katonának, hogy részt sem tudott venni rajta...
1915 őszén viszont már az MLSZ írta ki a hadibajnokságot. Ami azonban nem hivatalos. Hogy miért? Talán mert egy fordulós volt? Ezt nem tudom. 1916 tavaszán újra kezdődött a töketlenkedés, megint nem írtak ki bajnokságot, hanem a hadikupa nevű mérőkzéssorozatban vettek részt a csapatok.
És 1916 őszén végre megindultak a hadibajnokságok :)
Jogos, tényleg hivatalos volt. Az előtte lévő három nem volt az. (ez megint az a téma, amiben nem vagyok igazán járatos). Amit írtál, mármint hogy össze-vissza játszották esetleg a meccseket, annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy eszembe sem jutott.
Én arra gondoltam, ahogy azért hadibajnokság, mert össze-vissza játszották a meccseket, és aki éppen otthon volt a frontról, az beszállhatott egy meccsre... szóval nem voltak annyira kemény szabályok. Aztán lehet, hogy nem így volt...
Viszont hivatalosnak hivatalos, mert ha nem az lenne, akkor az MTK 19 bajnoki címmel büszkélkedhetne csak...
A katonai behívó egyébként az I. világháború előtt is jellemző volt. Sorra olvasom a cikkeket, hogy pl. amikor 1911-ben kiesett az Újpest, akkor a fél csapatot behívták előtte katonai szolgálatra Gallíciába, meg Salzburgba, meg egyéb "közeli" helyekre...
Nyilván a háború, és nem az FTC-MTK miatt volt hadibajnokság. Pusztán feltételezem, hogy a két klub harcának köszönhető rendezetlenség, és kiszámíthatatlan viszonyok miatt sem voltak hivatalosok ezek a bajnokságok. De lehet, hogy ennek semmi köze hozzá. A mindenttudó cseh könyvemben vagy 15 oldalon taglalják az ottani hadibajnokságokat, de csak foszlányokat értek belőle. Van esetleg még egy nyomósabb indok. Valószínű, hogy sok labdarúgót hívtak be katonának, és ezért nem akarták, hogy hivatalos legyen a bajnokság. Erre persze rögtön tromfolhatsz, hogy: és a II.VHB idején? Az biztos, hogy pl. a Bocskai néha alig tudott kiállni, mert behívták a játékosokat (még nem katonának, hanem kiképzésre). Vagy éppen az is lehet, hogy 14-ben embertelennek találták, hogy miközben katonáink halnak meg a fronton, addig a hátországban "komoly" bajnokságokat rendezzenek. A II.VHB idején viszont ennél lényegesebb volt, hogy a visszatért területek csapatai is játszanak, és ennek sokkal fontosabb szimbolikus üzenete volt, mint annak, hogy humanitárius okokból ne játszanak tétmeccseket. Szóval igazából nem tudom, miért volt így, csak okoskodom. Dehát ez a szakmám.:)
Viszont Földessy biztos megírta, mi miért történt...
Tegnap még nem adtam pontos választ a kérdésemre, Blau II. "kiáltványa" kapcsán. Tehát: a szöveg a Nemzeti Sport humorrovatában, a BÖK-ben jelent meg (Bolondos Ötletek Képekkel), 1926. augusztus 6-án. És hogy miért állítottam, hogy a hónapot is pontosan meg ki lehet deríteni a szövegből? Az álkiáltvány a profi szerződések aláírásáról szól. Az MLSZ profi alszövetsége (Magyar Professzionista Labdarúgók Szövetsége, MPLSZ, népszerű rövidítése PLASZ) 1926. július 28-án alakult meg, az első profi bajnoki meccset szeptember elején tartották. Az átmenet egyik fontos kérdése az volt, hogyan válnak jogilag is profivá az amatőr játékosok. Hiszen új egyesületek jöttek létre, azaz pl. nem az történt, hogy az FTC vagy az MTK egyik napról a másikra profivá vált, hanem tk. független, profi egyesületek jöttek létre (a példánál maradva az FTC és az MTK maradt amatőr, de megalakult a Ferencváros és a Hungária, stb.). Tehát az összes profi játokossal szerződést kellett kötni, de ez sem ment egyszerűen, hiszen tk. az összes első osztályú játékos elvileg abba a profi csapatba mehetett volna, ahová akar. Ezért az MLSZ hozott egy úgynevezett átmeneti rendelkezést (lásd: MLSZ Hivatalos Közlönye 1926. augusztus 6.). Ennek lényege: Minden játékos amatőrnek tekintendő. Augusztus 1–18 között minden profi klubnak legalább 11 hivatásos játékossal szerződést kell kötni. Ha egy labdarúgó régi egyesületének jogutódjával nem akarja a felajánlott szerződést megkötni, a szövetség vizsgálja meg, hogy ellenkezése jogos-e. Ha a felajánlott szerződést a PLASZ korrektnek találja, és a játékos továbbra sem ír alá, egy évig nem szerepelhet, kivéve, ha a játékost az egyesülete valahová kiadja. A lényeg tehát az, hogy augusztus 1. és 18. között kellett megkötni a profi szerződéseket, erre utal a szöveg. Igaz, hogy a profi szövetség július 28-án alakult meg, tehát a szöveg 29-én, 30-án, vagy 31-én is megjelenhetett volna éppenséggel.
Az eredeti kérdésem az lett volna, hogy futball, vagy rögbimeccset rendeztek-e előbb Magyarországon, de erre én is csak 99 százalék biztonsággal tudom a választ.
A sztori: "Bő szoknyaként lebegő, hatalmas klottnadrágjának köszönhette Takács I Géza a "Mari néni" becenevet. Ez aztán úgy ráragadt, hogy olykor a tudósításokban is "lemarinénizték".