Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Én a korai helyen 1 db vargányát találtam, de az meg öreg volt. Pirulót meg galambgombát már lehetett szedni, de csak szatyor volt nálam, úgyhogy nem szedtem le, mert összetörtek volna. Én érdekes módon a tölgyesben jópár májusi pereszkét is találtam még, először nem is ismertem fel, annyira behullámosodott lett a kalapjuk. De elhatároztam, hogy várok még 1 -1.5 hetet. Annyi kell nekik. A királyvargánya egyes helyeken hamarabb előjön mint a standard, de még az se volt. Biztos, hogy csak a jövőhéttől kezd az is előbújni.
Egyébként amiből ipari mennyiséget lehetett volna szedni, az egy ilyen sárgás gomba, vagy pereszke, vagy tölcsérgomba, temérdek volt, sorokban nőttek minden fele amerre én mentem. olyan volt a színük mint a kifakult rókagomba. Csak lövésem nincs mik voltak. Pókhálós is volt tényleg sok, egész jó fajbemutatót lehetett volna rendezni. Döggombából gigantikus méretűek is voltak.
Am. dél Bükkben nyári gombászathoz a legelőkön levő tölgyeseket ajánlom figyelmedbe. Itt ott megjelennek olyan csoportok, amik lehet a trágya miatt, de óriásira nőnek. Találtam egyszer olyat, amiből 1 vödörbe 1 db fért.
Kineztem én is a szokásos helyeimre a Bükk hg. - ben. Elkepesztő, őszi pókhálós gombafajok, csigagombák, köztük az elefántcsont is, korhadekbontó néhány faj, pár darab pirulo galoca, elszomoritó, szinte késő őszi állapotok. Azért tucatnyi friss, ropogós kekhátú galamb is akadt. Jól kizergéztem magam, és időm se sok maradt gombázni, még hegylábi cseres tölgyesben találtam pár darab vargányát. Ilyen helyen most lehetne szedni néhány óra alatt akár tucatnál többet is. Ritkán adnak tömegesen vargányát az ilyen erdők, legalábbis itt Bükk délen általában túl szárazak. A kora ősz ütős ilyen erdőkben egyes években. Biztató, hogy a galambgomba már kezd tolakodni, de a jövő heti, viszonylag szerényebb felmelegedés még nem biztos hogy elég lesz a hűvösebb helyeknek, a hegylábi tölgyesek meg ha nem kapnak esőt, és marad ez az északkeleti bukó, szárító szél, hamar lecsenghetnek. Fényképekkel nem tudok szolgálni, még a kosár tartalmat sem sikerül lefenykepezni , az asszony hamar rántott gombává konvertálta a produktumot.
Pilis ~350 méteren lassan indul. Vannak egészen nagy gombák is (piruló galóca és galamb, mind überférges és csigarágott) de mintha a lehülés miatt nem követték volna őket a többiek. Bébi vargányák és rókagomba nyomokban már előfordulnak. Rengetek a fafül, a talajon pedig egy sereges tejelő gomba nő ezerszámra.
A talajon rengeteg helyen megáll a víz oriási pocsolyák és patakocskák vannak az erdő közepén.
Szerintem nem off. Mi is dzsungában járunk sokszor, amivel sikerült minimalizálni a kullancsokat az az alulról zárt ruházat. Ilyenkor akár gumicsizma is jó, de túracipő plusz kamásli az egész jól működik. A felső ruházatban részemről a hosszúujjú ing betűrve nyáron de most esőkabát is kellett, az meg elég sokat véd oldalról/felülről, bár bele lehet hamar rohadni. Sajnos ez azzal is jár, hogy a gombászásból hazafelé beugorva a közértbe az emberek többsége elhúzódik mellőlünk...
Sziasztok, kicsit off-topic, de pár napja voltam gombászni a budakeszi erdőben és kilenc, azaz kilenc darab kullancsot szedtem ki utána magamból, bokától egészen a nyakamig terjedően. Mintha rosszabb lenne a helyzet, mint az előző években...a ruházatom úgy gondolom, megfelelő volt, riasztó sprayt is fújtam a lábam köré (gondoltam, alulról jönnek), ezek szerint nem megfelelőt. Tény, hogy nem a járt utakon közlekedtem, de nem is mindig ott van a gomba. Ti mivel védekeztek?
A reptéren én is mászkáltam a napokban. Én is láttam ezeket a gigantikus csiperke boszorkányköröket. Nem szedtem belőle, mert kissé sárgult, ugyan rossz szaga nem volt, de feltételeztem, hogy ez karbolszagú csiperke lesz. Aztán mászkáltam tovább szegfűt szedve és belebotlottam egy giga méretű csiperkébe. Akkora nagy volt, hogy gondoltam már azért elviszem, hogy meg tudjam mutatni otthon a gyerekeknek, mekkora csiperkék vannak. A kalapja is egy kicsit más volt, nem volt az a szürkés, hamus rész a közepén. Aztán elvittem a gombavizsgálóhoz és kiderült, hogy ehető mezei csiperke. Abból az egy gombából lett egy komplett gombapörkölt 2 főnek két napra.
Ezeknél a sárgulóknál szerintem néha "sohase lehessen tudni." Nemrég találtam olyat, amin kinézetre gyanús volt, de a szaga elment síma gombaszagnak, bár azért nem volt az a jellegzetes csiperke szag. Párat hazahoztam. Egyiket megpároltam. Nem jött az a penetráns szag. Kirántottam egyet. (Persze csak az őzlábak után) Megkóstoltam, az íze is olyan semmilyen volt. A másikat meghagytam, másnapra már kezdett sárgulni. Ánizsillat semmi, szóval szerintem mégis csak sárguló lehetett.
Néhány nap múlva másfelé találtam a klasszikus büdös, rögtön sárgulóból is.
A Lactarius stephensii 2013 júniusa után ismét felbukkant és sok van belőle. Ugyanott terem, ahol az édesszagú fakógombákat találtam. Gyakorlatilag mindkettő a város területén él. A szürkéslila pereszke majdnem becsapott, mert nagyra nőtt. Indulnak mindenfelé a (nemezes) tinóruk Békéscsabán. Valamint sok susulyka van termőtest számra és fajra nézve is.
157 mm esőt kaptunk, ebből 53 mm szerdán érkezett, májusban. 177 mm hiány volt április végén a talaj egy méterén. Tehát pont jókor jött az eső. Komoly aszály volt.
Itt Kecskeméten a városban láttam 3 nagyon szép gombát, kb. 15-20 cm-re nőttek egymástól (boszorkánykörben?), a kalapjuk 7-10 cm átmérőjű lehetett, a kalap színe nem homogén hanem több színű, közepe táján inkább bőrszínű, a szélei felé rózsaszínes vagy nem is tudom... Nagyon szép színű gomba. :)
A gomba kalapja lemez irányban be volt repedezve 1-2 helyen, a színes kalapbőr alatt hófehér a húsa, a tönkje is fehér, egyenes és vastag. Sajnos nem tudtam lefotózni, mert nem volt nálam gép, de az egyikből egy rajta fekvő ág miatt letört egy darab, azt elhoztam magammal és lefotóztam. Enyhe virág illata van a gombának. Mi lehet?
1. Rengeteg volt belőle homoki fenyvesekben. Fakó narancsos-sárgás színű, lefutó lemezek, nem tejel. Van valami tippetek?
2. Macrolepiota olivascens ?
3. Van valami külön neve az olyan őzlábaknak, amik bélyegeikben megegyeznek a nagy őzlábbal, de jóval kisebbek, kb. fele akkorák? A képen látható példányok melletti bicska hossza 11.5 cm, tehát kb. a kalapátmérő kb. 12-13 cm kiterült állapotban, ami ugye a M. proceránál jellemzően jóval nagyobb szokott lenni. Emellett megvan a kígyóbőrszerű mintázat, illetve a kalap mintázata. Most utólag összekavarodott bennem, hogy a tönkjük vörösödött-e vagy az egy másik példány volt, de az biztos hogy találtam ott olyan őzlábat is, ami kígyóbőrszerűen mintázott volt és pirult (M. permixta?) az lehet kisebb termetű a proceránál?
Köszönöm az eligazítást, meglepő fajgazdagság és változatosság volt őzlábakból, és szeretném őket pontosabban megismerni.
Kissé megkésett helyzetjelentés a Dél-Alföldről (múlt hétvége). Ártéren szürkéslila pereszkékből van rengeteg, pár csiperke meg tufák. Géva lement, de még találtam 1 szép telepet. A töltés és egy búzatábla közötti földút füvén több kilométer hosszan rengeteg őzlábgalóca, kissé rácáfolva a védettség indoklására (ettől függetlenül nem szedtem, hanem becsületesen kerülgettem a bringával).
Homoki fenyvesekben nagy őzlábból már lement egy hullám (de volt utánpótlás) fenyőtinóru indulgatott.
A repülőtéren bóklásztam szegfűk után, mikor egyszer csak akkora gigantikus méretű boszorkánykörbe szaladtam, amilyen még nem is láttam. Csiperke csiperke hátán, gyönyörű fiatalok, kukacmentesek.
És valóban, alig mutattak sárgulást még a tönk tövében is, inkább csak sejteni lehetett, és a szagán sem lehetett érezni a szokásos penetráns vegyszerszagot, még volt valami kis jellegzetes csiperkeillata is, ha nem is erős.
A nejemmel együtt lelkesen nekiestünk, boldogan felszedtünk vagy öt kilóra valót, ami a boszorkánykör jelentéktelen töredékét jelentette, a vége a távolba veszett...
Ekkor kezdtem elbizonytalanodni, többször nekiláttam szagolgatni, de a legelőkön uralkodó tömény illat, a sok virágzó kakukkfű és egyéb úgy el tudja dugítani az orrom, hogy alig érzek illatokat.
Szóltam a nejemnek, hogy egyenlőre álljunk le, ezt el kell vinni gombavizsgálóhoz, mert gyanús a dolog.
De nem jutott odáig a dolog, mert otthon egy szép példányt feldaraboltam, és megpároltam fedő alatt, mindjárt kijött a kellemetlen szaga, ami a nejemet is rögtön meggyőzte, öklendezve öntötte ki a WC-be.
Persze mindjárt ment az intenzív kutatás a neten is, és a másik gyanús jel az volt, hogy nem találtam olyan ehető csiperkét a neten sem, amelyiknek a kalapja közepe szürkésbarna, füstös elszíneződésű, csak erdei fajoknál.
Én is olvastam, hogy van, aki következmények nélkül fogyaszthatja, de nem ajánlja a kísérletezést, mert életreszóló csiperkeundor és allergiás reakció lehet a következménye.
De őszintén szólva a főzés után elég taszító volt a szag, hogy meg se kíséreljem, pedig egyébként vasgyomrom van... :-)
nalunk is nonek mindenfele ideges:) gombak a szegfuk kozott. a csiperkekkel is figyelni kell, gyonyoru sargulo boszorkanykorok vannak es nem akarnak sargulni... szaglaszok, mint egy vadaszkutya.:)
mondjuk engem nem zavar, meg a sogornomet sem, batyam viszont nem eszi. ugyhogy a kiserleti mikologia ezen aga befuccsolt.