Keresés

Részletes keresés

jee_c Creative Commons License 2001.07.23 0 0 115
Egyrol beszélünk. Azt mondom, hogy a palack utántöltését lehetne helyben végezni, helyi energiát felhasználva. Arra gondoltam, hogy mi van akkor, amikor elfogyna a nyomás a palackban.
Előzmény: z.p.e (114)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.23 0 0 114
Csá !
Írod:
"z.p.e.:
A panelek összecsukódnak,vagy ..
Igen, például így is jó. Már csak a sulyedés/emelkedéshez szükséges energiát kell valahonnan szedni (pl. kis elektromotor pumpálja a sur. levegot a palacka, amelyet az adott napelem energiája hajt. Vagy a hulámmozgásból származó energiát gyujti be egy ravasz rugós szerkezet (pl. az elemeket összekoto részek csuklóinál) - lásd karmozgást felhasználó órák, amelyeket nem kell felhúzni. Ez - megfelelo kidolgozottság mellett még az energiatermelésbe is beszállhat- de ez tényleg csak kósza ötlet, valószínu nagyon kevés lenne az a plusz energia..)
"
Nem-nem,gondold át jobban. Van egy súlyod (a panel),ami önmagában olyan nehéz,hogy lesüllyed,és ezt egy gumicsónakhoz hasonló cucc tartja meg a felszínen. Na a leeresztés,csak annyi,hogy kinyitod a szelepet. A feltöltéshez szükséges energia,pedig a palackban lévő nyomás miatt megvan egészen addig amíg nem használod el annyira,hogy nem lesz elég a nyomás.
Előzmény: jee_c (112)
jee_c Creative Commons License 2001.07.23 0 0 113
A hozzászólás legvégén ott van a láthatatlan a cikkre..
Előzmény: jee_c (112)
jee_c Creative Commons License 2001.07.23 0 0 112
mr_ricsi:

Csak azt felejted el, hogy az űrben a hőtől (99%-os visszaverésnél az az 1% melegítené) csak kisugárzással tudna megszabadulni a tükör, ..

A hökisugárzás hatásfoka a felülettel is arányos, nem? (minél nagyobb a felület, annál könnyebben adja le a hot a tárgy). A tükör másik oldalát pedig ki lehet úgy alakítani, (olyan színre festeni, vagy nem tudom..), hogy azt a kevés hot leadja.

z.p.e.:
A panelek összecsukódnak,vagy ..
Igen, például így is jó. Már csak a sulyedés/emelkedéshez szükséges energiát kell valahonnan szedni (pl. kis elektromotor pumpálja a sur. levegot a palacka, amelyet az adott napelem energiája hajt. Vagy a hulámmozgásból származó energiát gyujti be egy ravasz rugós szerkezet (pl. az elemeket összekoto részek csuklóinál) - lásd karmozgást felhasználó órák, amelyeket nem kell felhúzni. Ez - megfelelo kidolgozottság mellett még az energiatermelésbe is beszállhat- de ez tényleg csak kósza ötlet, valószínu nagyon kevés lenne az a plusz energia..)

Broad Bandi:
A "dobozolt" megoldás valószínu tényleg nem jó, viszont az "online"-hoz ki lehet dolgozni olyan módszert, amely automatikus védelmet nyújt a veszélyekkel szemben (olyasféle mechanizmusra gondolok, mint pl. a nyomott vízes reaktoroknál, ahol a túlmelegedés buborékképzodést vált ki, ami pedig lassítja a láncreakciót - tehát önszabályzó a rendszer).
A tengeri napelemtelepnél természetesen sok megoldandó kérdés van - miért nem lenne :-), ezek megvizsgálása kell hogy az elso lépsé legyen. Pl. az elemek szennyezodését valami automatikus tisztító rendszer - vagy csak pl. algaevo csigák? - kell hogy megakadályozza (ablaktörlo-szeru? lapát?).

Mr.Spock:
örülök, hogy egyetértünk. A kinyitható napelemfelületek mára rutinná váltak (lásd majdaz összes muholdat). Ez persze nem jelenti azt, hogy nem adódnak gigszerek.. :-(
Az urbe juttatás költsége nem hihetetlen, csak drága. :-)

Mert amig a tradicionalis hajtoanyagot kell hasznalni (es meg sehol a lathataron nincs jobb), ez nem is kepes valtozni.

Azért ezt ne hamarkodjuk el ilyen gyorsan! Sok próbálkozás folyik. Az érdekesség kedvéért megemlítem azt, amikor lézersugárral "lövik" a jármu alját, és ott a felhevüéo- robbanó levego(plusz a jármu aljáról lekerülo réteg) hajtja felfele a jármuvet. Ilyen jármu modelljével végeztek már kísérletet, tehát ez nem csak egy ötlet. Persze a megvalósítás még messze van a hazsnálhatótól, de a horizonton már innen van. Másik lehetoség a nukleáris meghajtás (khmmm..khmm.. szólnak a környezetvédok... :-), amit meg lehet csinálni teljesen (mérnökileg teljesen) üzembiztosra, és olyan módon zártra, hogy a környezetet ne érje radioaktivitás.

Jobb ötlet?
Annit tennék még hozzá, hogy az a néhány százalék energia (jó esteben max néhány 10 százalék), amit jeleneg meglevo megújuló forrásokkal lehetne kitermelni is sokat jelentene, ha a széneromuveket, gázeromuveket (pedig ezek még messze a jobbak a ketto közül) lehetne valameylest kiváltani velük. Az energiatakarékos technológiák szintén ugyanezért lennének fontosak.

dzsodzso:
Érdekes, amit felvetettél. Egy biztos: nagy mértékben nem szabad belenyúlni a tengeri áramlatokba, mert megváltoztatásuk túl nagy hatással van az éghajlatra, és a tengeri élovilágra is. Egy extrém ötletet én is bedobok: a kontinentális törésvonal mentén speciális (meghiszem azt! :-)) mobil hoeromu hasznosíthatná a feltöro magma hojét (ami így is ugyanoda kerülne, csak hasznosítás után..).
De úgysem itt fogjuk megváltani a világot.
Ez valószínuléeg így van. :-)

Mr.Spock ismét:
Mindegyik csak egy jo, hasznalhato kis pluszt jelenthet, de nem elegseges a olaj helyettesitesere.
Lásd, amit elobb írtam a kis pluszokról.
Amúgy az olaj nem mindenütt adja az energiatermelés alapját. (pl. ayt hiszem Franciaország, ami atomeromuvekre alapozza energiaiparát.)

És végül egy érdekes plusz:
Dániában, ahol nagyon eros a körny.védelem, pont emiatt nem készült atomeromu, emiatt viszont ott rengeteg széneromu van, és emiatt egy fore számítva a világ egyik legnagyobb CO2 kibocsátója...
Az is igaz, hogy törvény írja elo, hogy a megtermelt energia 20%-a megújuló forrásból származzon, és ezt igyekeznek be is tartani (szél). ()

Előzmény: mr_ricsi (107)
Mr Spock Creative Commons License 2001.07.21 0 0 111
Kedves dzsodzso,

Szerintetek a tenger alatti erőművek nem jelentenek jövőt? Ot vízszél is van (És gondolom a víz áramlása komolyabb energiát ad át, mint a szél)

Igen, olyan is lehetne, de a vizmozgas energiaja hasonlo egy kozonseges vizieromuhez. Azok szepek, jok, de vilagszinten nem jelenthetnek egy osszenergia megoldast. Ami az emberisegnek kell, az egy olajnal is hatekonyabb, es foleg koncentraltabb energiaforras. Ezt jelenleg sem nappal, sem vizzel, sem szellel nem lehet megoldani. Mindegyik csak egy jo, hasznalhato kis pluszt jelenthet, de nem elegseges a olaj helyettesitesere.

Gabor

Előzmény: dzsodzso (110)
dzsodzso Creative Commons License 2001.07.21 0 0 110
Szerintetek a tenger alatti erőművek nem jelentenek jövőt? Ot vízszél is van (És gondolom a víz áramlása komolyabb energiát ad át, mint a szél)
Ez csak légbőlkapott ötletem, nem értek hozzá.
Amúgy kicsit azt érzem, hogy talán elvonatkoztatva azon kellene gondolkozni, hogy hogyan lehet bármilyen mobil erőművet létrehozni. Szóval az energia továbbításának problémáját kellene megoldani, hogy tovább tudjunk lépni. Akkor aztán jöhetnének a tenger és szárazföld vulkánjai, a nap energiája vagy bármi...
Persze tudom, mondani könnyű! De úgysem itt fogjuk megváltani a világot.
Vagy mégis. De akkor krva büszke leszek!
Előzmény: Mr Spock (109)
Mr Spock Creative Commons License 2001.07.20 0 0 109
Kedves jee_c,

ez a hidrogénmeghajtás akkor rulez, ha a hidrogénhez szükséges energia eloállítása tiszta (vagy nem annyira szennyezo, mint amennyi szennezés a benzinüzem esetén _mindenképp_ (CO2) lenne. Szerintem pl. a jó, modern atomeromuvek ilyenek.

Igy, ezzel a kombinacioval egyetertunk.

Szó sincs róla. Nem a tömegnek kell nagynak lennie, hanem a felületnek! Másrészt nem biztos,, hogy a napelemek a legjobb válasz az ur-energiatermelésre nagyban. Hatalmas reflektáló felületeket lehet kis tömegu anyagból összehozni, és nap-hoeromuvet is lehet muködtetni

Nem is olyan regen volt, hogy az ISS-hez probaltak a napelem-feluletet kinyitni (kis tomeg-nagy felulet). Emlekezhetsz, hogy meg egy ilyen relativ "semmiseggel" is mekkora zurjeik voltak.

Az urtechnologia jelenlegi szintje nagyon fel van fujva. Ez talan meg mindig a Szoviet-Amerikai nagy versengesnek az utohatasa, meg talan az is benne van, hogy oriasi penzek kellenek pici kis elorehaladasokhoz, ugyhogy akik ettol fuggenek, termeszetesen felfujjak mindennek a jelentoseget. Az igazsag az, hogy "urkutatas" teren meg mindig sehol sem vagyunk igazan. A space shuttle, joval kisebb mint egy 747, es vegulis ez az egyetlen hatekony urjargany. Es persze meg mindig hihetetlen osszegekbe kerul minden deka urbe juttatasa. A dolog fonakja az, hogy vegulis ez is energia kerdese. Mert amig a tradicionalis hajtoanyagot kell hasznalni (es meg sehol a lathataron nincs jobb), ez nem is kepes valtozni. Nagy ur a gravitacio sajnos. Es amig ez a kerdes nem megy at valami forradalmi valtozason, el sem lehet kepzelni valamilyen, az egesz Fold-re jelentos, urbol mukodo energia-akarmit.

Tehat vegulis egyetetek veled abban, hogy a kovetkezo logikus lepes energiaugyben, a jó, modern atomeromuvek lennenek. Es persze kozben lazasan dolgozni kell a magfuzio megoldasan, es hatekonyabb napelemek feltalalasan.

Van jobb otlet akarki?

Gabor

Előzmény: jee_c (106)
Broad Bandi Creative Commons License 2001.07.20 0 0 108
Kedves jee_c!

"On-line" változaton a lesugárzásos vagy hasonló közel folyamatos közvetlen földre juttatást értettem, míg "dobozoltként" a másodlagosan letárolt, így a földre szállított majd itt felszabadítva hasznosítható megoldási formát aposztrofáltam.

Kérdezted a véleményem a tengeri napelemekkel kapcsolatban. Röviden: mint gondolat jó, de ama bizonyos ördögök némelyike (a vihart nem említem, mert az már szóbakerült): a só kiválás megváltoztatja (nagymértékben rontja) az elnyelési viszonyokat, a tengervíz elég gyorsan korrodeál fémeket, az élővilág pedig preferálja a kellemesen meleg, jó víz (vagy pára) ellátottságú, sekély helyeket. Az uszadék (mező) fixálása, kormányzása sem könnyű (főleg ha túl könnyű), partközelben a szél könnyen kivethetné, sziklák roncsolhatnák. Nagyobb távolságban pedig az energia folyamatos és biztonságos kijuttatása ilyen mennyiségben meglehetősen drága és sérülékeny. További gondok az áramlások, árapály, hullámok, az üzemeltető személyzet elhelyezése, biztonsága, mozgatása, stb. Ezek "csak" naturális problémák (abból is csak néhány), a költség és hatékonyság viszonyairól és még egy sor, legalább ilyen fontos kérdéskörről még szót sem ejtettünk. Ezzel persze nem kívánok elkedvetleníteni senkit, mivel bármely megoldási javaslatnál hasonló mennyiségű gonddal, problémával, megválaszolandó kérdéssel kell szembenézni. Hosszú az út egy ötlettől a projekttervig is, pláne a megvalósításig. Valahol az első kettő közt található például majd a patent (szabadalom) annak minden nehézségével. De minden megvalósult dolog az ötletnél kezdődik.

Egyelőre ennyit tudok/kívánok írni a témáról.

Üdv: BB

Előzmény: jee_c (103)
mr_ricsi Creative Commons License 2001.07.20 0 0 107
Jee_c:
"Hatalmas reflektáló felületeket lehet kis tömegu anyagból összehozni"
Mondjuk alufóliára gondolsz? Csak azt felejted el, hogy az űrben a hőtől (99%-os visszaverésnél az az 1% melegítené) csak kisugárzással tudna megszabadulni a tükör, és pár óra-pár nap üzemidő alatt addig melegedhetne, hogy megolvad. (A hőviszonyokat pontosan ki kellene számolni, de látok reális veszélyt.) Ha meg folyadékkal hűtjük, máris nem lesz könnyű a szerkezet.

Kicsit Off:
Nem értem miért penderítettek ki minket a másik topicból! Miközben a hozzászólásomat írtam, ittam egy nagy pohár ásványvizet, esetemben tehát -"hol itt a benzin, hol itt a víz"- legalább a víz meg volt!
On:

Előzmény: jee_c (106)
jee_c Creative Commons License 2001.07.20 0 0 106
Kedves Mr.Spock,

elsoként a benzies topikban felvetett gondolataid kapcsán írnék ide.

Teljesen le voltam dobbenve, csak nehany nappal ezelott olvastam, hogy BMW bemutatott egy uj kocsit, ami cseppfolyos hidrogennal mukodik. 1999 óta van ez a prototípus, most csak világ körüli turnéra mennek velük, hogy megismertessék, és népszerusítsék az ötletet.
Azért írom ide a választ, mert a BMW honlapján is leírják, hogy ez a hidrogénmeghajtás akkor rulez, ha a hidrogénhez szükséges energia eloállítása tiszta (vagy nem annyira szennyezo, mint amennyi szennezés a benzinüzem esetén _mindenképp_ (CO2) lenne. Szerintem pl. a jó, modern atomeromuvek ilyenek.

Persze, ha lenne mar magfuzio, vagy mas olaj nelkuli, nagymennyisegben nyerheto energia, akkor mas lenne a helyzet, .... Na erre írtam az elozot.

Amúgy azt is leírják a BMW mérnökei, hogy így nem optimális a hidrogén felhasználása, mert ha a vegyes üzemet (benzinnel is megy) nem kellene szem elott tartani, akkor jobb hatásfokkal tudnák azt használni (gondolom üzemanyagcella+elektromotor a belsoégésu motor helyett).

És most nézzük az ittenit. :-)

Egy urben levo naptelep egy kis mesterseges bolygo-szeruseg kellene hogy legyen. Nagyon nagy. Jonehany (sok) negyzetkilometer. Gondolod, hogy a meg nemletezo indiai ursiklo ezt kepes lenne "elintezni"?
Szó sincs róla. Nem a tömegnek kell nagynak lennie, hanem a felületnek! Másrészt nem biztos,, hogy a napelemek a legjobb válasz az ur-energiatermelésre nagyban. Hatalmas reflektáló felületeket lehet kis tömegu anyagból összehozni, és nap-hoeromuvet is lehet muködtetni (láttam ilyen terveket is a neten a NASA-nál). Egy ilyen megoldáshoz adott már a technológiánk. Többé kevésbé. ;-)

jee

Előzmény: Mr Spock (104)
z.p.e Creative Commons License 2001.07.20 0 0 105
Mit szólnál a két dolog kombinációjához :
A panelek összecsukódnak,vagy a felületre rácsúszik egy védőréteg és az úszóhólyag leereszt és az egész levédett panelmező lesüllyed . Az elvezetés meg tényleg nem problémás. Persze néha tölteni kell a sűrítettlevegős palckokat :-)
Előzmény: jee_c (103)
Mr Spock Creative Commons License 2001.07.20 0 0 104
Kedves jee_c,

"Jelenleg a ürtechnologia csucsa, a space shuttle, ... "
Nem. Ez a megvalósított csúcs - sot még lehet, hogy ez sem igaz. Az Energija pl. többet fel tud vinni; most olvastam, hogy a indiaiak ürsiklót építenek, amely fejlettebb technikákat használ, mint a Shuttle.

Feltetelezve hogy igaz, (mi annak a valoszinusege, hogy az indiaiak egy radikalisan fejlettebb urtechnologiara kepesek), de feltetelezzuk hogy igaz. Na es akkor mi van. Mond hogy 50 szazalekkal tobb sulyt kepes az indiai ursiklo felvinni. Vagy 100 szazalekkal tobbet. Es? Egy urben levo naptelep egy kis mesterseges bolygo-szeruseg kellene hogy legyen. Nagyon nagy. Jonehany (sok) negyzetkilometer. Gondolod, hogy a meg nemletezo indiai ursiklo ezt kepes lenne "elintezni"?

"Tehat a szukseges urhajozasi technologia nincs meg,"
Megvan, de egyenlore túl drága

Hol van meg? Mi az az urhajozasi technologia amirol te tudsz, es en nem? Amivel kepesek lennenek egy kis mubolygot felepiteni foldkoruli palyan?

Az ürböl lesugárzás tényleg kérdéses, de az messze nem igaz, hogy csak az ötlet van meg az egész elképzelésböl.

Okay, mi van meg?

Fúzisóról:....Kérdés: mekkora szennyezést termel egy fúziós reaktor? Mennyi ido alatt öregedik el (már ha), és utána tudunk-e valamit kezdeni a létesítménnyel - radioaktív marad-e?

Tudtommal a fuzios reaktorral kapcsolatban nincsenek radioaktiv sugarzassal kapcsolatos problemak, a tradicionalis, uranium alapu reaktorhoz hasonlok.

Gabor

Előzmény: jee_c (102)
jee_c Creative Commons License 2001.07.20 0 0 103
Broad Bandi!

Kifejtenéd, hogy mit értesz "on-line" és "dobozolt" változatokon?

Egyébként mit szólsz mr_ricsi, z.p.e. ötletéhez, a tengeren lebego napelem-mezohöz? Kétség kívül jó ötlet (persze az ördög a részletekben bújik meg). Na nézzük az egyik részletet: vihar. Ötletem: vihar esetén a lazán összekötött napelemek mélyebbre sulyednek 5-10 méteres mélységig, ahol már a vihar kevesebb problémát okoz (hogyan? Egyfajta mesterséges úszóhólyag segítségével?)
Következo részlet: hogyan jut a tengerrol az energia (elektromos áram) ki a partra? Megoldásra lehetoség: tenger alatti kábel...

Előzmény: Broad Bandi (100)
jee_c Creative Commons License 2001.07.20 0 0 102
Kedves Mr.Spock'

Kérdezted, hogy szerinted miben mondasz magadnak ellent. Szerintem ebben:

A problema az, hogy mindez egy "csepp a tengerben" lenne. Meg ha napelemesitenek a sivatagokat, a nyert energia meg mindig elhanyagolhato lenne a szukseg/hasznalathoz kepest (feltetelezve a rendelkezesunkre allo napelem technologiat, es nem tobbet).
(Benzin helyett víz? 147)

Persze, ha mondjuk az egesz Szahara felulete napelemekkel lenne befedve, akkor termelne. Na dehat jelen idoben ez nem egy realisztikus terv. (Benzin helyett víz? 150)

Írod, hogy az energiatermelés módjának kiválasztása (és megvalósítása) nem tetszés kérdése. Ebben teljesen igazad van. Amit én olyan tömören fogalmaztam meg, hogy "tetszik", az alatt azt értettem, hogy szerintem ez az optimális, amire törekedni kell (nem feltétlenül a következo megoldás, mert, lehet, hogy más dolgokat kell még hozzá fejleszteni, de végül ez lenne a legjobb - persze eltekintve a ZPE(..), vagy más egyenlore még nem ismert még jobb megoldásoktól).

Jelenleg a ürtechnologia csucsa, a space shuttle, ...
Nem. Ez a megvalósított csúcs - sot még lehet, hogy ez sem igaz. Az Energija pl. többet fel tud vinni; most olvastam, hogy a indiaiak ürsiklót építenek, amely fejlettebb technikákat használ, mint a Shuttle.

Tehat a szukseges urhajozasi technologia nincs meg,
Megvan, de egyenlore túl drága. Az ürböl lesugárzás tényleg kérdéses, de az messze nem igaz, hogy csak az ötlet van meg az egész elképzelésböl.

Fúzisóról: a napokban volt egy bíztató hír (Tokamak típúsú egységben a burkoló mágneses tér finomszabályozásával nagyobb nyomást, és stabilitást tudtak elérni), ezt a most készülo új kísérleti reaktorhoz tudják majd még jobban felhasználni. Kérdés: mekkora szennyezést termel egy fúziós reaktor? Mennyi ido alatt öregedik el (már ha), és utána tudunk-e valamit kezdeni a létesítménnyel - radioaktív marad-e?

Előzmény: jee_c (101)
jee_c Creative Commons License 2001.07.20 0 0 101
..Folytatás a Benzin helyett víz??? topikból.

Ahogy ígértem idemásolom a néhány utolsó hozzászólást, az én válaszom már egy külön hozzászólásban lesz, hogy ne keveredjenek még jobban össze a dolgok..:

z.p.e. 2001-07-20 11:07:51 (160

Ez a vízen úszó ez tetszik !
A porprobléma elfelejtve és Föld felületének a nagyobb része víz . Bár egy vihar elég veszélyes a panelekre,de van megoldás (Total Annihilation játék) : összecsukható panelek. Igen igen,ez egy futurisztikus sci-fi játék,de azé vagyunk olyan fejlettek,hogy két panelt összecsukjunk.

------------------------------------------------

mr_ricsi 2001-07-20 10:19:43 (159

Z.p.e.:
"Nem kell az egész Szaharát,csak mondjuk egy 50km*50km-es területet"
És ez -szerinted- mit oldana meg? Az indexes cikkben azt írták, hogy 1 GW egy atomerőmű 1 blokkjának teljesítménye.

(Bár, a cikkben az van, hogy az űrben 4km2 adna 1 GW energiát, akkor a Földön számoljunk 8-al, tehát az 50x50-es terület 300 GW-ot adhatna, ami 80-100 atomerőmű. És vizen úszó napelem-rendszert nem lehetne készíteni? Egy-egy szaharai napelem tábla alá két szörfdeszka, és az egész telepet kikötni Afrika partjaihoz?)

-------------------------------------------------
z.p.e 2001-07-20 09:22:18 (158

Jó jó,egy kissé durva voltam!
Szóval nem azt akarom mondani,hogy mindent meg lehet oldani napelemekkel,de úgyérzem,hogy az alternatív energiák és az atomerőművek jó kombinációjával ki tudnánk váltani a legrosszabbat,a hőerőművet
-------------------------------------------------

Mr Spock 2001-07-20 00:35:41 (157

Kedves jee_c,

Önmagadnak mondasz ellent.

Miben?

de nekem még mindig inkább az urbol lehozott energia tetsyik jobban (még a rengeteg megoldandó problémájkával együtt is).

Ez nem "tetszes" alapon kell hogy menjen, hanem valoszinuseg alapjan. Az urbol valo energia tobb kulonbozo mas technologiatol fugg, amik szinten meg sehol sincsenek. Jelenleg a technologia csucsa, a space shuttle, ami ird es mond egy nehany meteres targyat kepes urbe vinni. Az international space station, ami alig lesz 100 meternel hosszabb, tobb eves "tortura" es szallitgatas utan lesz letrehozva. Egy ekkora napenergiagyujto Bivalybasznad energiaellatasahoz lenne kb eleg. Tehat a szukseges urhajozasi technologia nincs meg, a napelem technologia nincs meg, az urbol valo lesugarzas nincs meg, vegulis semmi sincs meg az otleten kivul.

De hogy oszinte legyek, nekem sincs igazan jo otletem. A magfuziot legalabb mar, ha szazadmasodpercekre is, eloallitottak. Remelhetoleg annak a kutatasa valamire fog vezetni. Es ha nem? Haaaat.....remeljuk hogy valamilyen zseni kitalalja, hogy mikeppen lehet a napenergiat nagy hatasfokkal "elkapni".

Gabor

-------------------------------------------------
Mr Spock 2001-07-20 00:23:19 (156

Kedves z.p.e

ha pedig mégsem,akkor az emberiségnek igencsak el kéne gondolkoznia,hogy élsz extraluxusban és a fiad fiának a fia meghal a szmogban,vagy élsz kisebb igényekkel és másoknat is hagysz élni egy normális környezetben.

Ha megsem, akkor hamarosan el fog fogyni az energia, igy is, ugy is. Fuggetlenul attol, hogy luxusban vagy nem, hiszen itt csak kulonbsegekrol beszelunk, nem az osszes fogyasztott energiarol. Ha megsem, akkor nehany evtizeden belul bajba lesz az emberiseg. Es ha sporolnanak, akkor mond hogy egy evtizeddel kesobb lennenek csak bajban. Az energiakerdest agresszivan es jozanul kell kezelni, es nem almodozo alapokon. Fel kell keszulni az olaj fogyasara azzal, hogy atomeromuveket epitenek. Kozben sok penzt kell a magfuzio kutatasaba belepumpalni, mert igazan hosszutavon csak az az egy megoldas ami biztosithatja az emberiseg energiaigenyet.

Amugy en szemelyesen sporolok, mindig leoltok mindent ami nincs hasznalva, de nem azert hogy kisebb legyen a villanyszamla, hanem azert mert cikinek tartom a pazarlast. De ez egy szemelyes dolog, es meg ha mindenki is igy csinalna, akkor sem lenne ez semmire megoldas, csak egy egeszen picivel kitolna a nagy problema bekovetkezesenek az idopontjat.

Gabor

Előzmény: Broad Bandi (100)
Broad Bandi Creative Commons License 2001.07.17 0 0 100
Kedves témalakók!

Elnézést, hogy a "Benzin helyett víz" téma beli, de ide illő dolgokhoz itt szólok hozzá.

Csak csatlakozhatok Dr. Lecter (odaát 151) véleményéhez. Ott lakik bizony az az őr-dög a részletekben, és aki belemerül találkozik is vele, sőt jó darabig csak vele találkozik. A sivatagi napelemek talán alkalmasak lesznek helyi (oázis és perem környéki) energiaproblémák kezelésére (már ez sem lenne csekélység), ahol a vízzel karöltve talán az elsivatagosodást is lehet majd vele lassítani, esetleg megállítani. A por(vihar) mellett az 50 C-t meghaladó napi hőingadozás is elég gyorsan amortizálja ott a berendezéseket. A mikroklíma változása részben még akár szerencsés is lehet(több eső). A logisztika viszont hatalmas gond, rengeteg idő és pénz, nemcsak a megépítése, hanem a védelme, üzemeltetése és karbantartása is. Az űrbéli (jee_c itt) változatban is a lejuttatás a fő probléma. Az "on-line" megoldások kockázata egyelőre nagyon (elviselhetetlenül) magas, a "dobozolt" változatok pedig alacsony hatásfokúak (kis energiasűrűség). Sajnos nekem úgy tűnik unokáink sem fogják látni. Pedig akkor már lesz vagy két-háromszor ennyi ember, melynek a mai ösznépi energiafelhasználás több mint 10 szeresére lesz/lenne szüksége az élelmiszer, ivóvíz, tiszta levegő, szállítás, stb. biztosítására. Erre az energiatakarékos lámpák kategóriájú, illetve "aszkéta" típusú ötletek nem jelentenek érdemi megoldást.
Ismert, kripóbált és jelenleg is rendelkezésre álló megoldás viszont az atomerőművek használata, még ha egyesek bele zöldülnek is. Ezért nyugodtan vitatkozhatunk más megoldásokon, ugyanis nem megoldást, csak jobb (alternatív) megoldást kell keresnünk. Ha találunk nagyon jó, ha nem akkor marad ami van, hisz ez minden "átka" ellenére messze jobb mint pl.: a fogyasztók számának drasztikus csökkentése, mondjuk az I. energia és/vagy ivóvíz világháború keretében.

Mr Spock (ott 141,147): Legjobb (részben helyszíni) tudomásom szerint Kaliforniában az energiahiány elsődleges oka néhány (sok milliárdos) pénzügyi lenyúlás utáni csőd miatti erőműleállítás (csak LAX-tól Palos Verdes-ig láttam vagy kettőt), mely hiány a fogyasztói árak szokatlanul drasztikus (15-20%-os) emelkedését eredményezte. Ezzel a fajlagos villamosenergia ár kb. a jelenlegi magyar energiaárak szintjére emelkedett (az üzemanyagé pedig átlépte a 2USD lélektani határt, persze gallononként). Sötétséget ott én nem energiahiány miatt, és nem az utcán vagy a lakásokban láttam.
Az űrbéli és az atomenergia kérdésében egyetértünk.
Hogy tetszettek a szélerőművek? Szerintem nagy a fajlagos területfelhasználásuk és olyanok, mint egy halom domboldalszeletelő. Vártam mikor emelik már fel azt a vacak dombot :-)).

Üdv: BB

jee_c Creative Commons License 2001.07.17 0 0 99
Nos itt van egy cikk itt az Indexen az ürben termelt áramról.
jee_c Creative Commons License 2001.07.17 0 0 98
Feltétlenül ki kell javítanom egy korábbi tévedésemet. A topik elején azt állítottam, hogy a BMW 750HL sorozatgyártásban van (milyen jó lenne, ha már itt tartanánk). Ez sajnos nem igaz, csak prototípusok vannak belole (11-20 db.), bár ezek már több ezer km-et futottak.
jee_c Creative Commons License 2001.07.17 0 0 97
Érdekes példáját láthatjuk a magyar ismeretterjesztésnek a következo cikkben. A cikk alapvetoen a hidrogénnel hajtott autókról szól egy CNN/Sci-tech weboldalon megjelent cikk kapcsán.

Érdekes, hogy a cikkben szisztematikusan rossz adatokat közölnek, mégpedig az angolszász és a metrikus rendszer különbözoségébol adódóan. Pl. a BMW 750HL végsebességére 141 km/h-át írnak (ami azért szégyen lenne egy BMW-tol..), valójában itt 141 mérföld/óráról van szó, ami 236 km/h. A hatótávot szintén csak 200 km-nek írja a cikk, holott 206 mérföldrol, azaz kb 350 km-rol van szó. Szinte már nem is tudom elhinni, hogy ezek a rossz adatok a magyar cikkben tisztán a figyelmetlenség, vagy hozzá nem értés következményei lennének.. pedig valószínu így van :-(.

És végül néhány érdekes link:
BMW clean energy
The California Hydrogen Business Council

jee_c Creative Commons License 2001.07.13 0 0 96
FLZs!
Abbiza lehet.

Más:
a globális felmelegedésrol írt cikk immár magyarul is megtekintheto.

Előzmény: felazso (95)
felazso Creative Commons License 2001.07.13 0 0 95
Csak egy napig működik, amig át nem kerül a cikk az archívumba. (Nekem 1szerűbb, ha shift-tel megnyitom egy külön ablakba és onnan copy+paste-zom az url-t.)

FLZs

Előzmény: jee_c (94)
jee_c Creative Commons License 2001.07.12 0 0 94
(off +: persze a jobb klikk után properties, vagy Netscapenél más)
Előzmény: jee_c (93)
jee_c Creative Commons License 2001.07.12 0 0 93
Van egy angol nyelvu cikk a CNN-nél a globális felmelegedésrol. A cikk lényege annyi csak, hogy a glob. felm. ritmusa gyorsabb, mint amit prognosztizáltak, és nagyon kellene tenni valamit, legfoképpen az USA-nak (de persze a többieknek is). Arról is ír, hogy a legjobban a legfejletlenebb államok fogják elszenvedni a káros hatásokat (lletve ok tudják a legkevésbé kivédeni). Szó van arról is, hogy jó eredmények érhetok el a szénszármazékok légkörbeni koncentrációjának a szintentartásával (a konc.növekedés meggátolásával), és hogy ez megvalósítható a társadalmat nem terhelve.
CNN cikk

felazso:
Az üzemanyagcellák persze jók, (jobbak, mint más módszerek), de sajnos a cikkben feltuntetett cellák is földgázzal üzemelnek, aminek szintén van szénkibocsátása (plusz egyéb). Pozitívumuk a jó hatásfok, méretezhetoség. Egy széneromunél pl. biztos sokkal jobb egy üzemanyagcellás eromu (bár sajnos egyenlore drágább, de ez reméljük változik majd).

(off: pontos linkhez frameknél trükk: jobb klikk a cikk szövegén, és ott van a pontos URL cím)

Előzmény: felazso (92)
felazso Creative Commons License 2001.07.12 0 0 92
A mai Népszabadság technika rovatában van egy jó kis cikk: A jövő energiaforrása (küszöbön a tüzelőanyag-cellák alkalmazása) címmel.

FLZs

www.nepszabadsag.hu

jee_c Creative Commons License 2001.07.10 0 0 91
Ugyanazért, amiért az ISS Alpha költségvetését is megnyirbálták, sot már hallottam olyan véleményt, amelyben annak adtak hangot, hogy így nincs is értelme - kvázi felesleges az egész project, és be kellene fejezni. Vagy nézd meg az X33, X34 projectek leállítását. Az oroszoknál egyértelmu, hogy nincs rá pénz (lásd pl. Burén esetét), ezen nem is csodálkozom. Az USÁban az adófizetoket ez nem érdekli (a többségüket), és ezért a politikusok nem adnak rá pénzt, hogy jók maradjanak (meg oket sem érdekli) a (szuk látóköru) választóknál. Ez a szomorú helyzet. Másutt még nem tartanak ott az urkutatásban, vagy nincs elegendo keret rá, mert kicsi az ország.. Japán ígéretes, Kína is az, csak éppen Kína elég zavaros hely politikailag. Szerintem ez magyarázza, hogy bár nagyon jó kutatóik, tudósaik vannak, még mindig csak itt tartanak.
Előzmény: mr_ricsi (88)
jee_c Creative Commons License 2001.07.10 0 0 90
Ez gondolom egy modell, amit szemléltetés kedvéért építettek (ezért aztán nem is oldja meg az emberiséág gondjait). Azért tettem be a linket, mert a képen nem látható parabolaantenna - tehát, amikor ezt a modellt készítették nem erre a megoldásra gondoltak.
/Azért én az ISAS-ból (látom már, hogy nem volt világos, ez kiknek a kutatása: itt a link a fo oldalukra: ISAS, Japan's national space research center) egy kicsit többet nézek ki, mint partvisnyeleket. :-)/
Előzmény: mr_ricsi (87)
jee_c Creative Commons License 2001.07.10 0 0 89
Mr_ricsi

Látom, nagyon beindultál. :-) Végül is ez jó, mert lehet róla vitázni, és ekkor derülnek ki a részletek, akadályok, megoldási lehetoségek.

Nézzük:
Deep Space 1: vess egy pillantást erre a topikra:
Utazás a MARS bolygóra.

Napelemgyár: nem hinném, hogy ne lenne erre szükség (foleg a terjeszkedéshez az urben). Igazán nem is feltétlenül napelemekkel - vagy másképp fogalmazva- nem is feltétlenül elektromos napelemekkel kellene az eromuvet felszerelni. Van más elképzelés, amely tükrökkel fókuszált napfénnyel melegített gozzel hajtott turbinás rendszerben látja a megoldást. Ha jól emlékszem egy koncepció képre, akkor nem egy központi turbinát használna, hanem elosztva kisebb egységekre.

A napszél nyomása valóban ennyi, vagy ezt csak példaként hoztad fel? Természetes, hogy a napszél hatásával számolni kellene, és nem lehetne ingyen a pozíción tartani az ilyen létesítmény(eke)t. Ez lenne a üzemeltetési költség egy része.

Üstökös: észlelhetik. Másik kérdés: milyen pontosan tudják meghatározni, és ezáltal elore kiszámítani a pályáját? Elég ha egy kilométerrel arrébb megy, és nincs semmi baj (vagy pont van..). Amúgy ez nem igazán nagy veszély (szerintem). A hullócsillagok, amiket látsz, 1. jóval könnyebben eltalálják a böszme nagy Földet, 2. a Föld vonzza is ezeket magához, a légkör meg befogja (lelassítja) azt is, ami különben továbbhaladna.

Előzmény: mr_ricsi (86)
mr_ricsi Creative Commons License 2001.07.09 0 0 88
Jee_c:
Egy kicsit más téma.
Abban egyet értek veled, hogy a tudomány jelenlegi fejlettsége mellett képesek lennénk a Holdon egy bázist létrehozni és fenntartani.

Szerinted eddig miért nem csinálták meg mégsem?

(Ha válaszolsz, majd elmondom, hova akartam kilyukadni.)
Ja, és tekintsünk el attól, hogy némely mértékadó szaklap (UFO Magazin, Kiskegyed, Csók&Könny, Cosmopolitan, stb) szerint az amerikaiaknak (oroszoknak, kínaiaknak, stb.) már van titkos bázisuk odafenn.

mr_ricsi Creative Commons License 2001.07.09 0 0 87
Jee_c:
"ISAS solar"
Megnéztem a megadott oldalt. A képen egy alumínium csövekből (vagy partvisnyél?) összeállított vázszerkezet látható messziről. A közepe alufóliával burkolva. A két oldalán egy-egy napelemnek látszó tárgy.
Antennának és hajtóműnek semmi nyoma.
A mérete nehezen meghatározható, csak a mögötte elhelyezkedő fák mérete alapján lehetne következtetni, ha nem Japánban lennénk (törpefák?).
A nagyon hiányos információk birtokában felelőtlenül úgy saccolom, hogy 2 m2 körül lehet a napelemek össz. felülete. Ez oldaná meg az emberiség energiagondjait????

(Azért pozitívumot is láttam: a napelemek tövében kis fekete alkatrész, amely akár pozicionáló is lehet...)

Előzmény: jee_c (85)
mr_ricsi Creative Commons License 2001.07.09 0 0 86
Jee_c:
"Deep Space One"
Szerintem ez ugyanaz, mint amit a (82)-ben írtam. (A 2,8N-os). Csak az nem főhajtómű volt, hanem kormány.

"Napelemgyár"
Miután elkészült a szükséges mennyiségű napelem, ott állna a gyár és a sok gép kihasználatlanul, ami gazdaságtalan.

"Ugye csak viccelsz?"
Nem, ez komoly! De csak kb. etikai kódex szintű szabály.

"üstökös elol esély nem lenne elvinni a létesítményt"
Miért ne? Az üstököst hónapokkal korábban észlelhetik a csillagászok, a naperőmű meg nem a Föld: arrébb lehet lökni egy pár km-t.

"Egy négyzetméternyi napszélre meroleges felületen mekkora ero jelnetkezne?"
Ha m2-enként 0,0001N, az az egész komplexumot tekintve 5.250.000N.

Előzmény: jee_c (84)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!