Keresés

Részletes keresés

cyprus_people Creative Commons License 2005.12.15 0 0 13

Az,hogy szinte 'szőröstűl-bőröstűl' eltűnjön három legio elég hihetetlen volt akkor is,ma is.Augustus is siránkozott miatta:'Varus,Varus add vissza a legioimat!'

 

Csendben reménykedek, a forrásod nemcsak Tacitus...

Előzmény: staubach (0)
cyprus_people Creative Commons License 2005.12.15 0 0 12

felé.I.u.9.-ben Varus három legiot vesztett a Teotoburgi erdőben.Ezek soha nem lettek meg,csak később Caligula idejében tudták megszerezni az itt pusztult legiok sas(aquila)jelvényeit"

 

Ebben az esetben marha nagy szerencséje volt a régészeknek,hogy sikerült feltárni ezt a teotoburgi erdei tisztáson található megatemetőt! Bár mint írod, a sasokat elvitték, már korábban.

Gratula...

Előzmény: staubach (0)
AugustvonMackensen Creative Commons License 2005.12.15 0 0 11

 

Ave!

 

kb hány kg volt egy római légiós felszerelése?

 

von mackensen

Előzmény: staubach (-)
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 10
Akkor sikerült áthoznom a topikot kissé átszerkesztve.Majd lesznek képek is.
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 9

staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 8
Salve!A harcmodorról annyit,hogy a falanxot(mint írtad is a kardot),az itáliai görög gyarmatvárosokkal fennálló kapcsolatból merítették.Az etruszkok máig ismeretlen eredetű nép és a kultúrájuk is csak rájuk jellemző,akárcsak a máig megfejtetlen nyelvük.Természetesen tőlük is vettek át néhány dolgot a rómaiak(pl.:valószínűleg a halott szertartásokon lévő akkor még kultikus színezetű gladiatorpárharcot.Akkor még természetesen nem így hívták)De a harci technikáik,és néhány fegyverük inkább görög behatású.Az eredeti miliciális hadseregük egészen a legkorábbi időkig nyúlik vissza.A kiképzést mindenkor csak az elején és esetleg újabb katonai változtatásoknál kellett elvégezni,mert a római alapvetően militarista nép volt és bizonyos életkortól kezdve minden épkézláb férfi gyakorolta a mesterséget.Persze a hadra hívható emberek száma eleve korlátozott volt,mivel eleve minden katonától megkövetelt bizonyos anyagi javakat,hisz csak így tudták a saját felszerelésüket megvenni.Tehát a legszegényebb réteg még ebben az időben,nem tudott részt venni a háborúkban.Ezért is volt egyebek mellett a későbbi újabb Márius féle reform a hivatásos hadsereg megalkotására,mert abban az időben egyszerűen nem volt elég "jómódú" ember Rómában(főleg aki harcolni is akart).A későbbi emberszükségletről nem is beszélve a birodalom idején.Egyébiránt az elején a miliciákban elég változatos felszerelésű lehetett a legio.(a Görögöktől a Samnisokig sok nép volt rájuk behatással,persze az Etruszkok is.)A pajzsfal taktikájuk miatt hordták a jobb oldalon a kardjukat.Bal kézben a pajzs,jobb kézben a kard(jobbkezesek).A balkezesek rácsesztek.Jobb kézzel rántják ki,ami nem is olyan nehéz mint látszik,gyakorlással simán begyakorolható.Nekem legalábbis megy,meg még anno annak a sokezer rómainak is.Csak a tisztek hordták a bal oldalukon,de nekik nem is kellett a kirántással megbontaniuk a pajzsfalat!Egyébként,mivel rövidkardról van szó nem kell nagyon kinyújtani esetlenűl a kezet kirántás közben.
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 7

A lancea ami különböző méretben(persze bizonyos határok közöt)készült.Ez egyfajta könnyű lándzsa(nem tévesztendő össze a hajítógerellyel)melyet hajításra és szúrásra egyaránt használtak.A látott könnyű súlya és a mérete alkalmassá teszi mindkét dologra.Ha fogtál már pilummásolatot,akkor feltűnhetett ,hogy az kissé még nehezebb volt.Dehát erő az kell a hajításhoz mindenféleképpen.A hasta már méretében is eltért az általad nálam látottól.Hosszab,nehezebb és a feje  szélesebb levél alakú.A lancea 180 cm körül volt,ami az én esetemben majdnem egyezik is.A hasta ezzel szemben két méternél hosszabb volt,minél távolabbról lehessen vele szúrni.A hajító gerelyek(melyből többet is vitt magával a katona(ábrázolásból tudjuk,hogy legalább hármat,négyet is.)más kategória.Az talán egy méternél nem sokkal hosszabb ,ha lehetett.A mi általunk érdekes időben(első század vége,második eleje),már a legiokban nem használtak nehéz hastát.Csak pilumot,esetünkben is könnyű lándzsákat,és hajító gerelyeket.A hastatus,triarius,princeps elnevezései a hármas sornak(triplex acies) ebben az időben már csak névleges elnevezés.

staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 6

Ave!Nos auxilia(segéderők),tulajdonképpen a rómaiak mindíg is használtak szövetséges katonákat.A császárkorra a kialakult birodalom nagy területén sok nép,sok harctechnikával rendelkezett és nem volt elég római polgár az egész birodalomban katonának akik a helyi harcmodort ,akár a rómaiaktól eltérően tudták volna alkalmazni.Azonkívűl egyfajta kötelezettség is volt a meghódított népeknek.A kedvező életpálya kilátások is sok helyi embert vonzott a hadseregbe(pl.:a leszerelés utáni római állampolgárság).Előszőr az volt a stratégia,hogy a helyben toborzott erőket a birodalom más(néha egész messzi)részein állomásoztatták.Később már egyre inkább nem így lett.Az ujonc 25 év szolgálat után kaphatta meg a plgárjogot,mely aztán öröklődött is.Persze kivételes esetekben változhattak a feltételek,és ilyenkor azonnal nekik adományozták a polgárjogot.A zsoldjuk(kivéve a lovasokat),kevesebb volt mint a legionariusoknak.A gyalogos egységeket cohorsokba osztották a könnyebb mozgathatóság,és adminisztráció miatt.A lovasokat,alákba,míg a vegyes egységeket(lovas gyalogos)equitata egységekbe sorolták.Az egységek 500(quinquenaria),ill. 1000(miliaria)létszámúak voltak.A klasszikus auxos gyalogos felszerelés a sisak(cassis egyszerűbb kidolgozásúbb a legiosoknál,bár jellegében hasonló),hajítólándzsa(lancea,többféle méretbeni lándzsák),gladius,láncing(lorica hamata),tunica, térdnadrág,caliga,ovális lapos pajzs(clipeus),és később a legionáriusoktól átvett,divatos nyaksál.Persze a különféle egységeknél voltak eltérések,általában az egység eredeti felállítási helyén lévő helyi jellegzetességek alapján.A cohors parancsnoka a tribunus cohortis(ezt a posztot római állampolgárnak tartották fent,legalábbis sokáig),centuriones(ez már helyi,erre a posztra érdemes nem római állampolgár is lehetett).A lovassági parancsnok a (szintén római) prefectus,a harminc fős lovas egységeknek(turmae)a decurio volt a parancsnoka.Ezeken kívűl létezett egyébb speciális,és a római fegyvernemektől eltérően harcoló más alakulatok is(pl. íjászok).A nadrág viseletét később (a hidegebb éghajlat közrejátszott)a legiosok is átvették,bár előszőr barbár dolognak tartották.Úgy látszik,hogy a hagyományos auxos segéderők ugyan olyan stílusban küzdöttek mint a legiok,tehát csak jellegbeli,és harcértékbeli különbség volt köztük.Egyébként az auxos egységeket a helyi kisebb csetepatékban és határvillongásoknál is  használták gyorsreagálású egységekként,lévén mobilisabbak.A mindenkori összlétszámuk közel megegyezett a legiok  összlétszámával.Röviden ennyit.

 

staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 5
A superior és inferior tartományok kiegyenlítésekor,a második század elején lett mindkét provinciának 2-2 legioja.Addíg csak az aquincumi legio volt inferiorban.Egyébként ez a provincia kisebb területű volt mind a másik,a második század elejéig.De mire teljesen kiépült a dunai limes(Hadrianus alatt kb.) már nem volt elég egy legio a végleges határon.214-ben Caracalla császár rendelte el a határkiigazítást,tekintettel a politikai súly eltolódására,nagyjából azonos területűnek mondhatóak.Ez a quad-Markomann háborúk után lett fontos.Persze biztos összetett okai voltak,de az én véleményem szerint leginkább katonai stratégiai,határvédelmi oka volt.
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 4
Ave,most írnék egy pár dolgot a gladiusról.A gladius(eredetileg a gladiator szóbol eredeztethető)általános használata,valamikor a Pun háborúk ill. a Hispánia római megszállása korától keltezhető.A pontos dátumot nem ismerjük.(Bár ki tudja, előbb utóbb)A klasszikus és feltehetően a rómaiak saját találmányaként elhíresült lemezpáncél elterjedését is későbbre helyezték(I.U.:1 század közepe)de,találtak darabokat nemrégiben a teutoburgi erdőben is a század elejéről,Varus vereségének feltételezhető helyéről.A gladiust hívták Hispán kardnak is.A legiokban nem tudni mikor rendszeresítették,csak a fellelt példányok típusait tudják biztosan elhelyezni az időben.A tipusokat az első feltalálási helyükről nevezik el általában.Így létezik Mainz,Fulham,Pompeji tipusú kardtípus.Ezek leginkább a pengéjükben különböznek,de a markolatnál is találtak különbségeket.A pengehossz az idők folyamán szintén változott,a császárkorra egészen rövid pengéket is találtak.Úgy 18"-22"(inch) a legjellegzetesebb pengehossz.De nem volt mindenre ráhúzható szabványminta.Ez az auxiliaris egységekre még inkább jellemző lehetett,lévén megtarthatták pár jellegzetes népi vonásukat a felszerelésekben(pl.:pajzsdíszítés,övcsatok formája,stb.)A gladius kissé orrnehéz kard volt,lévén a katonai taktika megszabta a kard jellemzőit.Ezzel leginkább szúrtak és nem vágtak.Különösen nem vívtak vele,mint a 'Három Testőrben' volt szokás.Találtak a penge hegyénél megvastagítottat is amely penge,jobban ellenállt a szúráskor.A pengék anyagáról elmondható általában,hogy jó minőségűek voltak.Bár találtak gyengébbeket is,a gyártási helyüktől függően.A markolat általában fából,ill. fa és csont anyagból készült.A hagyományörzőknél tesztelt csontnyeleknél látható,hogy nem minden fajta csont felelt meg erre a célra.A nem megfelelő elrepedt.A markolat végén található gomb(néha meglehetősen nagy)a kard kiegyensúlyozása miatt is fontos,nem beszélve a marok biztos fogását elősegítő funkciójáról.A hüvelyén kiélvezhették magukat a kor emberei,mert sokféle díszítést alkalmaztak.Ebben is kifejezésre jutott a személyes ízlés ,ami bizonyos szintig jellemzi a kor fegyvereit.Az uniformitás a díszítésnél nem volt követelmény,mint a mai hadseregekben.Az ókórban a mai értelemben vett elavulás folyamata nem létezett,és ezért(akárcsak a páncéloknál)előfordultak régebbi és ujabb típusok is.Ezzel sokszor megnehezítve a régészek munkáját.Én úgy olvastam ez  bizonyos egységek, saját választása is lehetett.
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 3
Nos a lovassági sisakok,mindíg is különböztek többé kevésbé a gyalogság által használttól.Mivelhogy más jellegű harcmodorra lettek kitalálva,eltekintve a sisakok díszítésétől(pl. hajat formázó  sisakfő) a jellegük is más volt.A római nép hajnalán,eleve a lovassághoz tartozni egy más kaszthoz is tartozni felelt meg.Így lévén a lovasság tehetősebb emberekból állt(lovagok osztálya),Ez a fegyverükön is látszódott. A lovassági sisakok pl. a császárkorban eleve zártabbak a fejet minden oldalról jobban védő kialakításúak voltak.A harc jellegéből adódóan egy lovas összecsapás közben nem csak előről,hanem hátulról,és oldalról is érhette támadás a fejet.Szemben a pajzsfal jelentette viszonylagos biztonsággal ami,a gyalogosoknál jellemzően előfordult.A lovassági sisakok,a fület általában takarják és az arcvédő lemezek is jóval nagyobbak.Néha a császárkori sisakokon látni majdnem teljesen zártakat is.Szinte középkori módra.A sisak anyaga nem annyira jellemző,az a gyalogságéval  azonos. A Tarkóvédők is mélyebbek jobban védik a nyakat.Bár azt azért hozzá kell tenni,hogy a császárkorra ez a különbség hangsúlyosabbá vált,a jellegi eltérések mindíg jelen voltak.
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 2
Erről a nyereg problémáról legújabban az a vélemény,(tanulmányozva a leleteket)Hogy nem is volt olyan lehetetlen keményen megülni benne.Olyan kiképzése volt,melybe beleülve bizonyos szarv szerű nyulványok a súlytól, rászorultak a lábra és igy már elég fogást kínáltak a benne ülőnek.A csapat ,az első század közepét-végét jeleníti meg a principátus idejében. A mai dunai limes kiépítésének idejét.Ebben az időben kezdtek állandó katonai táborokat építeni a segédcsapatoknak(lévén ők voltak az első felvonuló egységek). Aquincum térségében(a mai budapest területén),hat segédcsapattábort építettek kb.:3-4000 fővel.A legio táborát(mely a határőrizet minőségi javulását jelentette)89.-ben Domitianus császár jelenlétében avatták fel.Igy most már közel 10000 főnyi haderő vigyázta a környéket,a túlparti barbárok ellen.Egy kérdés:szerintetek mi különbözteti meg a gyalogosok sisakját a lovasságétól?
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 1
Ez furcsának tűnik nem igaz?A rómaiakhoz hasonló bürokratikus rendszer ,talán a huszadik századig nem is létezett és mégis keveset tudunk róluk.Persze ez relatív,mert ha más népekről való tudásunkal összevetjük,még a görögökével is,bizony azért elég sokat tudunk róluk.Azért a hadseregről is vannak ismereteink,bár valóban inkább a késő köztársaság és a császárság idejéből.Egyebek közt ezért is van a kísérleti régészetnek fontos szerepe ,a múlt gyakorlati megismerésében.Igazából csak az tudja átélni azt az érzést,hogy milyen is lehetett római katonának lenni aki maga is felveszi az ő felszereléseiket.Persze ebben a dologban óhatatlanul vegyül egy kis spekuláció is de,ahogy mondani szokták semmi sem tökéletes!Ami a római hadsereget illeti,ezt lehet nevezni a szó mai értelmébeni első hivatásos hadseregnek,az itt először alkalmazott tiszti,és tiszthelyettesi katonai rangokkal ,kitüntetésekkel,csapatnemekkel ,a hadsereg uniformizálásával(ez persze csak nagyvonalakban igaz,de egységszinten megvalósult).Ebben a hadsregben léteztek komoly ,hadtáp,műszaki,tüzér,felderítő,segéd,szanitéc alakulatok melyek a mai modern hadrendet hozzák előtérbe.Ilyen fejlettségű,felépítésű hadsereg a napóleoni háborúkig nem is létezett.A rómaiak általában,maguknál jóval nagyobb létszámú seregekkel ütköztek meg.Az,hogy végűl annyi sok népet leigáztak,köszönhető a hadseregük magas színvonalon való működtetésének,mely a legtöbb korabeli(sőt utána is)sereget felülmúlta. A római, katonai értékeket valló nép volt mely,sokat tanult más népektől és alkalmazta,beolvasztotta a saját rendszerükbe.Ez a nyitottság is az erényeikhez tartozott(persze ez az élet ,más területén is igaz volt).A katonai történetük folyamán több, nevekhez is köthető haderőreformot is végrehajtottak,alkalmazkodva a megváltozott hadiviszonyokhoz.Bár alapvetően maradtak gyalogos haderő,ami a későbbi lovasnomád népekkel való összeütközéseknél,bizony megmutatta ennek hátrányát.Attól függetlenül nekem az a véleményem,hogy ha a birodalmi helyzet továbbra is stabil hátországot biztosított volna a katonaságnak a késői időszakban,akkor ezekhez a körülményekhez is sikeresen alkalmazkodtak volna,mint előtte oly sokáig.Példának a teljesen másfajta harcmodor elsajátítására,elég ha a tengeri hadviselést említem.A római alapvetően nem tengeri nép volt,és mégis képes volt az egész földközi tengert az ellenőrzésük alatt tartani később.A császárkorban így is nevezték:a mi tengerünk.
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 0
Igaz nagy vereség volt a Cannaei,de épp az egyik nagy erénye a római népnek,hogy majdnem mindig képes volt újra talpra állni,és vissza is vágni az ellenségnek.De mondok még egy nagy szégyenletes vereséget,ami egy időre vissza is vetette a római terjeszkedést germánia felé.I.u.9.-ben Varus három legiot vesztett a Teotoburgi erdőben.Ezek soha nem lettek meg,csak később Caligula idejében tudták megszerezni az itt pusztult legiok sas(aquila)jelvényeit.Erre az alkalomra még emlékérmet is veretett a császár.Ez a korai császárság korának szerintem legnagyobb(presztizsben pedíg mindenképp)veresége.Ezeknek a legioknak a számait rossz omennek tartották a továbbiakban,és soha nem adták ki más legioknak.Az,hogy szinte 'szőröstűl-bőröstűl' eltűnjön három legio elég hihetetlen volt akkor is,ma is.Augustus is siránkozott miatta:'Varus,Varus add vissza a legioimat!'

 
staubach Creative Commons License 2005.12.15 0 0 topiknyitó
Ave!Üdvözlet a fórum olvasóinak!Várom kérdéseiteket a témával kapcsolatban.A gyakorlati(kísérleti) régészet,mint a hagyományörzés mely segítségével a régészek sok mindent tudtak meg a korai fegyverek használatáról,viseléséről,stb. igen érdekes téma mely egyre népszerűbb Európában.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!