Tök jó ötlet, csak a félvezetőgyártás baromi energia- és vegyszerigényes móka! Kohászati módszerkkel a kvarchomokból kb. 96%-os szilíciumot tudsz nyerni, azt utána vmilyen hőre bomló, gáz halmazálapotú szilíciumvegyületté alakítják (pl. sósavval vmilyen klórozott szilánszármazéká), ennek pirolízisével nyernek kb 3-4 kilences (99,9-99,99%) tisztaságú szilíciumot. Ez még baromi koszos, 1000-100ppm szennyezés! No, ezek után jön a zónaolvasztás, amivel a szilícium öntecs egyik végébe jól ki lehet söpörni a szennyeződéseket, utána lehet szeletelni. Csupa-csupa olyan eljárás, ahol nemigen nyered vissza a felhasznált vegyszereket, illetve az energia nagy részét hő formájában használod el, tehát a legpazarlóbb módon.
Úgyhogy a (szilícium) napelemekkel kapcsolatban mindig ironikusnak érzem a "tiszta energia" kifejezést...
Az én ötletem semivel sem "koszosabb": szél (és esetleg nap :) )-energia segítségével kivonnám a levegő szén-dioxid tartalmát, ezt szélenergiával bontott vízből nyert hidrogénnel redukáljuk szén-monoxiddá, majd további hidrogénnel ez utóbbit metanollá. (biztatóak az elektrokémiai széndioxid+víz=metanol kísérletek is, csak működik a dolog, ha Nobel-díjat már adtak érte) Abból már elég sok mindent lehet csinálni: vegyipari alapanyagnak is jó, energia vonalon pedig benzines autót tankolhatunk vele, repceolajat átészterezhetünk vele (biodízel), illetve van olyan üzemanyagcella is, ami jó hatásfokkal elfogyasztja. Jahogy mindezt kőolajból lehet olcsóbban? Meddig?
Összefogás az üzemanyagcellák fejlesztéséért 2005. március 4. 13:32, Péntek - Dojcsák Dániel
A Millenium Cell és a The Dow Chemical összefogott annak érdekében, hogy mihamarabb képesek legyenek piacképes üzemanyagcellákat kifejleszteni laptopok, mobiltelefonok és katonai eszközök számára.
Az igény a pehelykönnyű, hosszantartó és költséghatékony hordozható energiára rohamosan nőtt az elmúlt években. A hidrogén alapú cellák potenciálisan több üzemidőt biztosítanának a mobil készülékeknek, illetve a remények szerint a katonai eszközöknél is drámai súlycsökkenést tudnának elérni az új technológiával.
A közösen fejlesztett rendszer a Millenium Cell hydrogen on demand, azaz mindig az éppen szükséges hidrogénmennyiséget adagoló technológián alapszik és ezt kapcsolták össze egy protoncserélő membrános üzemanyagcellával. A tervezők szerint a sokkal hosszabb üzemidő kulcsa az új anyagok, a kémia és a mérnöki munka fejlődésében rejlik. Ezt kihasználva a két cég összefogásának eredményeképp az igéretek szerint már ebben az évben kereskedelmi forgalomba kerülhetnek az új termékek.
A cégek úgy látják, hogy a hordozható energia piacban akkora a potenciál, hogy már az indulás utáni években évi 6 milliárd dollárosra duzzadhat. A Dow szerint a hordozható készülékekbe szánt energiaforrások elengedhetetlenek a következő generációs fogyasztói elektronikai termékekhez. Közlésük szerint a hydrogen-on-demand technológián alapuló energiarendszerek nátrium-borohidrát felhasználásával biztonságosan hoznak létre hidrogént. Előbbi kemikália nem gyúlékony, nagy energiasűrűségű, könnyen előállítható és tömeggyártásra is alkalmas.
Mituán mindkét fontos szegmens - a katonaság és a fogyasztói piac - számára is alkalmasak a prototípusok, azonnal felgyorsultak az események. Az összefogást rögzítő szerződés az elkövetkezendő három évre kötelezi el a szereplőket, miközben a Dow évente szerezhet egyre nagyobb részt a technológiákat biztosító Milennium Cellben.
"... remélem talán lehetett benne egy kis szerepem, hogy nem építették meg azt a "felesleges" lignites erőmüvet."
Egy újabb lignites erőmű fel _nem_ épülése szerintem is jó. Ha a környezeti hatásaitól el is tekintünk, a jelenleg életbe lépett CO2 kvóta rendszerben kereskedhetünk (Magyarország) a megmaradt kerettel.
Előszeretettel emlegetik, hogy a lignites erőműben megtermelt energia milyen olcsó. Szerintem ebben az esetben fokozottan érvényesül a "rejtett költség" jelensége, ami a környezetre (és benne az emberekre) gyakorolt nem közvetlen, nem könnyen kiszámítható, ámde annál könyebben eltusolható összeg az megtermelt energia számláján.
Még folytatom holnap..
off: a program csak lassan készül, remélm holnap már lesz rá időm. :( on
nekem egy elég abszurd ötletem támadt a szélerőművek által termelt energia "felesleges" részének felhasználására.
Az elektromos árammal amorf sziliciumot állítanék elő, természetesen csak kis mennyiségben -
kérdést tettem fel nektek ezzel kapcsolatban, mert kiváncsi lennék, hogy a sima kvarchomok milyen technológia lépcsőkőn keresztül válhatna, amorf sziliciummá, amely napelemként igy további energiaforrás lenne. Láttam itt a fórumon egy grafikont, ahol kimutatták a németek, hogy a két energiafajta (nap és szél) együttes felhasználása éves szinten kiegyensúlyozott energiahátteret adna.
Úgy 93-ban megrendelésre irtam egy tanulmányt a magyar energiagazdálkodás hátteréről, kapacitásáról stb. Atanulmány megrendelésének oka az volt, hogy ugye akkoriban már leszavaztuk Bős-Nagymarost (utólag ugye nagy hibát követtünk el), és az ország további energiautánpótlását lignites erőművel tervezték bizonyos politikai körök (bizonyos gazdasági körök nyomására).
A tanulmány elkészítésénél betekintést kaptam a MVM, a minisztérium és az összes többi kapcsolódó információra, beszélhettem a ténylegesen jól informált emberekkel.
Bár nincs jogom itéletet alkotni e felett a fórum felett, de igazán sajnálatos, hogy nem hallgatják meg azokat az ötleteket hivatalos fórumon, amik itt nagyrészben elhangzanak.
Nos, apró megjegyzéseim lennének, hátha valakit érdekel.
Az "energiapolitikai" kérdéseknél szét kellene választani az egyedi és az ipari felhasználók szerepét az energiafogyasztásban.
- az akkori adatok szerint (ha valaki kiváncsi, és megtalálom a tanulmányt) a fogyasztás szerint az volt a konkluzióm, hogy pusztán a lakossági megtakaritásokkal, egy erőművi kapacitás váltható ki ( a paksi értékkel kb. egyenértékű). Az akkori statisztikai adatok szerint erre biztos emlékszem, a lakossági energiafelhasználás több, mint 80%-t a hőenergia fogyasztás adta. Adekvát a következtetés, hogy ebben az esetben a legjobb altrnativ energiaforrás a jó hőszigetelés.
- Abban az időben a szakemberek már mind rebesgették, hogy ugye csatlakozni fogunk az Unióhoz, igy annak energiaárait is követnünk kell majd - tehát nyilvánvaló megint, hogy a lakossági energiaáremelések energiafogyasztásra ható visszatartó ereje is redukálni fogja a fogyasztást.
- Akkoriban a kormány által indított pályázat jóvoltából sikerült Japánban, a Kyocera cég által fejlesztett, épített és müködtetett 0 energiás napenergiás házat megtekintenem. Ennek okán javasoltam a lakossági energia megtakarítási módszerek, napenergiás eszközök állami támogatását, a további megtakarítások elérése érdekében.
Nos, az egészből nem sok maradt meg, remélem talán lehetett benne egy kis szerepem, hogy nem építették meg azt a "felesleges" lignites erőmüvet.
Tanulságul, igazából csak magunkra számíthatunk, az aktuális kormányok és pártok most is, előzőleg is, és egyébként is... el vannak magukkal foglalva, és köszönik szépen, de szarnak az alulról jővő kezdeményezésekre.
Erbe mester, és többiek - én azt tenném, a helyetekben, hogy összegyüjtve az itt elhangzó remek ötleteket, egy olyan boltot nyitnék, ahol barkács szinten az általatok javasolt olcsó alapanyagokból, az általatok mellékelt útmutatók által bárki elkészíthetné a napelemes hőcserélőjét, hőtárolóval együtt (a jelenlegi ár tizedéért)és stb.
Azért egy jó kis olaj vagy gázárrobbanás minden cikknél többet segít az alternatívákon, Nekem úgy tűnik, hogy a cikkben említett 5-7 centes versenyképes ár is a mai olaj és gázárakra vonatkozik. Ha ezek emelkednek pl 50 %-kal az elkövetkezendő évtizedben, akkor akár hamarabb is eljöhet a napsütötte erőművek aranykora.
Van akinek az is ujdonság, hogy a puskaport a kínaiak már több ezer éve ismerik. De ez annyira nem baj, a lényeg hogy minél több cikk szól az alternatívákról és minél pozitívabban, annál nagyobb az esélye hogy gyorsabban terjed.
Áramgenerátorral kellene az áramot kotlátoznod, a kapocsfeszt pedig több cella sorbakötésével tudod behatárolni. De ez anynira külön szakma, hogy javaslom a szakirodalmat.
Több szem többet lát: keresőkódok Kicsit sűrű, de nekem tetszik :-) Kéretik csak óvatosan szapulni, inkább a kedvenc, de kimaradt témákkal kibővíteni, kellően megmagyarázva még átcsoportosítás is lehetséges.
Az lenne jó, ha ezeket a max 5-jegyű kódokat lehetne valami szines izével helyettesíteni, mint a ragacsos memó-csíkok a vastag dossziéban. Nagy ez az egész feladat, tudom, de mégis ;-)
UI: nem nagyon fogynak a zanzák. Korán van, vagy mindenki leszedte magának már régen ?
Jöhet. Az üzemanyagcellás is jó ötlet, el is felejtettem, és az air cart is felveszem.
Megnéztem a www.theaircar.com -ot, de a FAQ-ban, ahol eddig 2004 vége, 2005 eleje volt megjelölve a gyártás kezdetének, most csak egy válasz volt, ami arra vonatkozott, hogy mikor kapja meg az autóját, aki leadta rá a rendelést: nekik is érdekük, hogy minél hamarabb megjelenjenek a kocsival a piacon, és amint ez meglesz, azonnal levelet küldnek a megrendelőknek.
"Az átforduló lapát súlypontját a tengelyében kell kialakítani, kiegyensúlyozni."
Közben megírtettem, hogy hogyan gondolod, csak elfelejtettem beírni.
Szóval tényleg elég jó ötlet, mivel ez jelentősen csökkenti a rázkódást.
Még akkor is érdemes használni, ha nem szárnyprofilú a lapát (egy kis ellensúlyt rakni a rövidebb oldalra).
Közben elég sokat gondolkodtam a dolgon, és elég jól kialakult a megoldás a viharvédelemre.
Gyakorlatilag egy regulátor szerű eszköz lenne a szélkerékre építve, ami meghatározná a fordulatszám függvényében a lapátok dőlési szögét.
Csak itt egy kicsit bonyolultabb a probléma, mert a dőlési szöggel változik a apátok átfordulási helyzete is, emiatt lehet, hogy nem lineárisan kellene szabályozni..
De ez csak kísérlettel dől el.
Ízelítőnek egy kép a fejlesztett változatról (itt még nincs beépítve a regulátor).
A lapátokat elkeskenyítettem, viszont hatot tettem be, illetve kijjebb toltam.
Így a nyomaték legalább akkora maradt, de az átfordulásból adódó rezgések sokkal egyenletesebbek, kisebbek lettek.
Várom a véleményeteket, hogy szerintetek nem okoz-e túl nagy szélárnyékot a hat lapát, stb.
Végre észbe kapnak. Cikk: http://index.hu/politika/belfold/nap0301/
"Napenergiával spórolna a főváros
MTI
2005. március 1., kedd 8:15 "Napkollektorokat szereltetne szociális, oktatási és egyéb intézményeire a fővárosi önkormányzat - jelentette be a városházi szabad demokrata frakció hétfőn. A tordasi értelmi fogyatékosok házán felszerelt napkollektor sikeresen működik, és jelentősen csökkenti a kiadásokat.
A főváros 2003-ban, kísérletként napkollektort szereltetett a Pest megyei Tordason lévő értelmi fogyatékosok otthonára. A hatvannégy négyzetméteres kollektor valamivel több mint 7,5 millió forintba került. Az otthon azóta nagyjából hatvan százalékot spórol a melegvíz-költségen - vagyis a rendszer sikeresen működik. Ezért a fővárosi önkormányzat elhatározta, hogy megvizsgálja a napenergia felhasználásának lehetőségét - írja a Népszabadság.
Már az idén felszerelhetik egy-két épületre
A városházi környezetvédelmi bizottság szakértője, a szabaddemokrata Groó Rudolf a napilapnak elmondta: nagyjából harminc olyan fővárosi tulajdonú intézmény van, ahová érdemes lenne napkollektort szereltetni. Ezek közé tartozik például a Pesti úti idősek átmeneti gondozóháza, a Gergely utcai, a Virág Benedek utcai, a Kamaraerdei úti és a gödöllői idősek otthona. A sort az ugyancsak pénzszűkével küszködő egészségügyi és oktatási intézményekkel lehetne folytatni.
A fővárosi önkormányzat ezt az évet a műszaki felmérésekre és a kerületi önkormányzatokkal való együttműködések vizsgálatára szánja, de elképzelhető, hogy egy-két épületre már fel is tetetheti a napkollektort. [Megjegyzés: azért megy még a vacakolás.. :( jee]
Eddig csak budai villákon
A fővárosi intézményi szférában ismeretlen a napkollektor, de a magánházaknál sem igen használják. Talán ha egy-két tucatnyi épület - jellemzően budai villa - van, ahol az alternatív megoldást alkalmazzák a tulajdonosok, jórészt a medencék vizének fűtésére. A szakértő szerint pedig igen jók a napkollektor perspektívái, már csak azért is, mert ára, a hazai gyártás elterjedésének köszönhetően egyre alacsonyabb lesz.
Ha az épület teteje déli vagy dél-délkeleti tájolású akkor már egy nagyobb családi háznak is megérné felszereltetni a megfelelő méretű napkollektorrendszert [Megjegyzés: kisebb házhoz kisebb rendszer is megéri, szerintem. jee]. Groó szerint az ezer hasznos négyzetméternél nagyobb épületeknél mindenképpen érdemes az alternatív energiaforrást használni, mivel a befektetés annál gyorsabban térül meg, minél nagyobb a kollektorral borított felület.
Nemcsak olcsó, muszáj is
Magyarországnak a következő öt évben a megújuló energia arányát a teljes energiatermelésen belül 5-6 százalékra kell emelnie a mostani 3,6 százalékról. Ezen belül az alternatív villamos energia 0,8 százalékos részarányát 2,8 százalékponttal kell növelni. Az alternatív energiafelhasználás megfelelő szintre emeléséhez 24 milliárd forint állami ráfordítás szükséges. Forrás: Népszabadság "
off: JAVA-ban van, szal ahol egy virtuális gép megél, és kiszolgálják, ott fut. Magyarán sacc-kb. mindenütt. Az osszes hozzászólást feldogoztam egy adatbázisszerű text fileba, a mérete 2.6 MByte, tömörítetlenül. A tervem az, hogy ezt a filet (ami majd folyamatosan frissítve lesz az új hozzászólásokkal) fogja feldolgozni a program, és adja a keresés eredményét, illetve ha le kaarsz belőle menteni valamit (pl. linklista), akkor azt. Ikonokat gyártok a lentebb felsorolt kategóriákhoz, ha valakinek van hozzá kedve és művészi hajlama, csinálhat. 24x24 pixel méretű truecolor színmélységű kis képek lesznek. Ha valaki szeretne beszállni a fejlesztésbe, abban is benne vagyok. on
