Jogi kérdés: ha én otthon használt fritőzolajból biodízelt monyákolok - megérné, mert havi átlagban 80 liter elfogyna - akkor vajon jövedéki adó alá eső termékkel kapcsolatos visszaélést követnék el?
Ha igen, akkor kapja be a környezetbarát magyar állam...
Ha nem, akkor hogyan? Simán, vagy vmi kiskaput kel hivatkozni?
(Csak ne lennék ilyen átkozottul törvénytisztelő....)
Nem értem a hozzászólásod, hiszen az általad belinkelt oldalak tartalmazzák a választ a kérdésedre: miért van szükség az átészterezésre. A tiszta - a használt meg főleg - növényi/állati eredetű zsiradékok nem tesznek túl jót az eredeti konstrukciójú motoroknak. ( Az elsbett nem véletlenül forgalmaz átalakító szetteket a növényolaj-üzemhez). Az eredeti formájú (glicerinészter) olajok, a használt olajban szabadon is található glicerinnel karöltve magas hőmérsékleten/nyomáson/oxidatív közegben gyantásodásra hajlamosak (lásd még: lenolajkence, olajfestékek). A használt olajban nagy mennyiségben található szabad zsírsavak pedig korrodálják az adagoló alkatrészeit. (lásd még: nikkelezett biciklikormányról egy kis avas disznózsír rákenése+1 napig hagyni+letörölni módszerrel a vakrozsda kiválóan leoldható).
Az elsbettet már ismertem, a másik linkért viszont fogad mély hálámat!
Az atomerőművek fűtőanyag ellátása feltehetőleg megoldható lenne. A mecseki uránbányát azért kellett bezárni, mert a 60 dollár körüli kilónkénti kitermelési költség mellett nem volt gazdaságos a termelés a világpiaci 30-40 dolláros ár mellett. Ha marad ez az ár tartósan, akkor mindíg megvehetjük a piacon, ha meg a többszörösére emelkedne, akkor akár megnyithatjuk újra az uránbányát. Egyébként az üzemanyagár nem igazán jelentős az atomreaktoroknál (10-15 % lehet), és ennek nagy része is a dúsitás energiaköltsége. A probléma inkább az, hogy az atomrőmű építés átfutási ideje legalább 10-15 év az elhatározástól kezdve, úgyhogy feltehetőleg a következő évtizedekben ez nem sokat segít az energiaproblémákon. Pedig annak a beruházási költségei lényegesen kevesebbek mint az alternatívoknak, és talán még befektetőket is könnyebben lehetne találni az ínséges időket szenvedő reaktorépítő cégek közül. Cak persze ez sajnos az EU szerint sem elég alternatív energiamegoldás.
Számításaimat a példa kiinduló adataira alapoztam, vélelmezve, hogy realitáshoz közel álló adatokkal adták fel. Mellé írtam, hogy legalább felét szélgenerátorokból kellene létrehozni, mivel épp kiegészítik egymást. A példában is sok csökkentő tényezővel számolnak, pl. figyelembe vette a tényleges napsütéses órák számát, már ő is számolt a cos-al, stb. Alaposabban nem vizsgálgattam, hogy ez reális, avagy sem. Különösebb jelentősége nincs, hiszen a mi javaslatainkra úgyse figyel oda senki. Az árat meg ne átlagot számíts, hanem épp a legdrágábban üzemelő szenes erőművek 19 Ft-os árait. Úgyis azokat kellene elsősorban kiváltani. Ha még pontosabbak akarunk lenni, MO nagy részén a napsütéses órák száma 2200 körül van, a beeső napenergia ~1090W/m2, a cos értékét csökkenteni lehet a napkövetéssel, ...
Szvsz. az a 7 Gw teljesítmény nem az átlagos, hanem a maximális teljesítmény, az átlag a 3.5-4 Gw körül lehet.
Az is érdekes, hogy a visszaszámoljuk, akkor a 7 Gw-ot elosztva a kiszámított 74.4 km2-tel akkor négyzetméterenként akkor 94 w/m2 átlagos elektromos teljesítmény jönne ki ami igen szép teljesítmény lenne egy 10%-os hatásfokú napelemtől, amelyet csak az év 25 %-ában süt a nap, és még ott van ráadásnak a cos 0,4. Szerintem inkább 10 w körüli az évi átlagos teljesítmény és így a 74 km2-ből 740 km4, a bekerülési árból meg 119040 milliárd Ft lesz. (persze az egészet 2-vél osztani is lehet, ha a valós 3.5 GW átlagteljesítményt vesszük figyelembe)
ez a 119000 milliárd forintot a jelenlegi 15 Ft-kwh termelői átlagár és a 35 milliárd kwh éves fogyasztás mellett kb 220 év alatt fizetnénk ki, így a megtérülés is hasonló nagyságrendű lehet.
"... és fűtőanyag ellátására." Azt hiszem, hogy ez a tétel a legnagyobb, legalább is a súlya egyre nő. 20 év alatt igencsak nőni fog!
Mondjuk az atomerőművet nem tudom, de legjobb tudomásom szerint (talán sajnos) nincs tervbe véve újabb atomerőmű építése M.o.-on. Az is igaz, hogy az energiafüggetlenséget nem oldja meg az atomenergia sem Magyarországon, mivel ugye kiaknázható uránbányánk nincs (? Nem tudom mia helyzet a Mecsekkel, sejtésem szerint nem gazdaságos onnan bányászni uránércet, arról nem is beszélve, hogy feldolgozó üzemünk nincs).
Ja, még valami ugye eszembe jutott: az eladható CO2 kvóta. Na abból is jönne be valamennyi pénz az államkasszába, ha be lehetne zárni néhány CO2 "gyárat".
Nem tudjátok, melyik lenne az az erőmű, amit először lenne érdemes bezérni? Mondjuk lignittel üzemelő? Egyéb szénerőmű?
P. 3559. Adjunk becslést arra, hogy Magyarország területének hány százalékát kellene modern (50% hatásfokú) napelemekkel beborítani, hogy fedezni lehessen az ország jelenlegi teljes villamos teljesítmény szükségletét, ami átlagosan 7 GW! (5 pont)
Közli: Honyek Gyula, Budapest
Megoldás. A Magyarország területét érő napsugárzás átlagos tejesítménye
Itt J1 kW/m2 a földfelszínt elérő energia-áramsűrűség, A=94.109 m2 Magyarország területe, n1 a napsütéses órák száma, ennek becsült értéke 2000, n2=8760 az év hossza órában kifejezve, a sugárzás beesési szöge pedig a cos átlaga, amit 0,4-nek becsültünk. Ennek a kivánt 7.109 W a 0,08%-a, tehát 50% hatásfokú energiaátalakítás esetén az ország területének 0,16%-át kellene napelemekkel beborítani.
Mivel túlzó az 50%, számoljunk csak 10%-al! A befedendő terület 0,8%, azaz 74,4 km2. Mai árakon kb. 11904 milliárd Ft. Egyéb járulékos berendezések, pl. rögzítések, akkumulátorok, inverterek, stb nélkül.
Ennek csupán felét kellene megépíteni, ha a másik felét szélgenerátorokból állítanánk fel, hiszen éves viszonylatban tökéletesen kiegészítik egymást, és máris önellátóak lennénk villamos energiából.
Most már csak ki kellene számolni, mennyit kellene költenünk az elkövetkező 20 évben hagyományos erőművek építésére, felújítására, környezetvédelmi követelményekhez igazítására, üzemeltetésére és fűtőanyag ellátására.
Ha ellenben egy ország komplett iparágat építene ki ennek létrehozására, állami viszonylatban sokkal olcsóbba kerülne. Egyrészt munkahelyteremtő, másrészt minden adó visszafolyik a beruházóhoz (-25%), másrészt mint tulajdonos, mindenhez kisker árrés (ami tudjuk, időnként aránytalanul nagy), pontosabban mindenféle árrés nélkül, önköltségi áron jutna hozzá. Az így számítható, kb 6-7 ezer milliárd Ft már nem is olyan horribilis ár.
Ha nem akarunk maximalisták lenni, csupán minden déli tájolású (és napkollektorral le nem fedett) tetőfelületet használnánk ki, máris egy nagyon jól működő, gazdaságos iparágat hozhatnánk létre.
Nem olyan bolondok azok a németek, mint ahogy azt egyes gazdasági szakértők állítják!
Különös, hogy ahelyett, hogy olcsóbb lenne, még mindig drágább. Lehet, hogy ott kell keresni ennek az okát, mert sokkal kisebb mennyiségben, szériában gyártják, ezért az egységnyi CIS napelem legyártása többe kerül, mint amennyi lehetne.
Újra beleástam magam kicsit a CIS napelemtechnológiába. A hírek bíztatóak és csodálatosak. Lennének!
20 évvel ezelőtt indultak a kutatások, egy-két gyártó már kísérleti telepeket is épített. Az eddig elért max. hatásfok 18.5 % (csupasz cellával), a ténylegesen gyártott egységek 8 és 14% között mozognak. Ennek ellenére kereskedőknél nagyon ritka, az ára inkább több, mint az azonos teljesítményű Si termékeké.
Ha valakit érdekel, néhány link adatokról, technológiáról: (csak németül)
igen, nekem az egyik vesszőparipám az MDI. Tavaly még azt ;rták a weblapon, hogy idei év elején (sőt talán már a tavalyi év végénÖ megindul a gyártás. Azóta ránéztem a lapjukra (www.theaircar.com), de semmi új hír nem volt. A FAQ részből kivették azt a kérdést, ami erre vonatkozott, most egymásik ide vágó kérdés szerepel helyette, hogy mikor juthat hozzá az autójához az, aki megrendelte. Erre azt válaszolják, hogy az ő érdekük is az, hogy minél hamarabb, és ezen vannak, de semmi más konkrétumot nem írnak.
Nagy a topic: igen, "sajnos" ;) nagy, de talán már ezen a héten elkészülök a progival, amivel offline módon is lehet majd böngészni, és mindenféle finom keresési feltételeket is megadhatsz. Utána egy-két hét múlva már kategorizálva lesznek a hozzászólások, és már úgy is lehet keresni. Kis türelmet kérek még ehhez. :)
Ezt leírják ugyan, sajnos, mire boltba kerül, felületegységenként ugyanannnyiba kerül a CIS napelem, mint az Si, miközben csak 6-8%-os. Reméljük, hogy itt tényleg árcsökkenést hoz majd a tömeggyártás igazi beindulása, amit már több német gyár egy évvel ezelőtt is beharangozott. Ahhoz képest még nagyon ritka és drága. Pedig én is becsomagolnám vele a házam, mint Cristo a Reichstagot.
Nemrég megtudhattuk az újságokból, hogy megépül MO első és legnagyobb biomasszás erőműve Borsodban. Aztán megtudhattuk, hogy megépül MO első és legnagyobb biomasszás erőműve Pécsen. Most pedig megtudhattuk, hogy MO legelső és legeslegnagyobb biomasszás erőműve már meg is épült Vas megyében. Ráadásul nem is egy, hanem három! Nem is állhatunk akkor olyan rosszul megújuló energiák terén! Lehet, hogy eltitkolnak előlünk valamit? Vagy csak nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?
Miért kell a repceolajat észterezni ami környezetszennyező és energiaigényes???
Emögött is valami aljas félretájékoztatás van, vagy valami lobbi érdekeit sérti?
Csévharaszton van a kisütött étolajbegyüjtő telephelye (minden Vénuszos étolajos flakonon rajt a cim), hivd fel hogy tisztitott használt étolajat akarsz venni takarmányozási célból! Rövid válasz: NINCS. És miért? Mert elhordják a taxisok ,fuvarosok, és ezzel járnak! És ez használt napraforgó olaj, nem repce, ami egy minőség hozzá képest!!!
Bővebben: elsbett. com és a journeytoforever.org oldalakon! Az utóbbi más szempontokbol is nagyon érdekes oldal!!
Én egyszerűen egy a gázmotorokhoz hasonló aggregátoron gondolkozom amit fáradt olajjal és növényi olajokkal üzemeltetnék. A fennmaradó villamos teljesitmény kihasználására nagyon érdekelne ez az etanol előállitás! Azzal autót lehet hajtani simán hozzákeverném a gázolajhoz 30% ban.
Pedig a jővő valószinűleg, az, hogy a kis fogyasztók a hőenergia nagy részét szigeteléssel ill. őnállóan állítják elő (fűtés, melegvíz), a maradék szükségletet pedig betáplálják a rendszerből.
A közepes fogyasztók (mintahogy a németeknél kezd elterjedni) gázgenerátor maradékhővel fütenek, a felesleges villanyenergiát pedig visszatáplálják a rendszerbe.
A központosított rendszereket kisebb, nagyobb őnállósággal rendelkező kisebb egységeknek kellene felváltani (háztömbök, emeletesházak).
Egy-egy ilyen kisebb egység már hatékonyan tudna felhasználni egy mélyebb fúrásból származó melegvizforrást (a dánoknak a szél, nekünk a maagasabb geotermikus gradiens).
Az állami rész a fejlesztés lenne, vagy annak támogatása (hogy csináljunk nullenergiás házakat minnél olcsóbban).
Ez a távhős ürge csak annyira hülye, hogy elhiszi a nyilatkozatáról, hogy esetleg kőbe fogják vésni.
Egyik oldalról hőszigetelt vályú, a másik oldalról kettősfalú hőálló üveg,(esetleg vákum az üveglapok között ?) Az edényben futó keskeny hőálló "futószalag". Folyamatosan mozgatva és ráadagolva a reakció anyag.
Hőtárolás:
A megfelelő egész télre szükséges mennyiség számításaim szerint a szénhez képest 7-10 szeres mennyiségű, ami 20-30köbméter kb.3*3*3-as tároló. Ezek az anyagok még elég vegyi energiát tárolnak –a célszerű tárolókapacitáshoz- és még viszonylag megfelelő hőmérsékleten reagáltathatók(400-500fok). Jó kompromisszum keresés.
Ártalmatlan por és folyadék formájában tárolhatók a téli felhasználásig.
Kazán:
Egy megtervezendő reakcióedény „kazán” ahol télen folyamatos adagolás mellett a hőt visszanyerhetjük. A reakcioterméket a következő nyáron újra felhasználhatjuk.
A távlatnál még távlatibb: Ezek 200-300kj/mol reakció energiájú anyagok elég heves reakciójuak ahhoz már, hogy gőzt fejlesszenek, amivel esetleg egy gázmotort hajtva a háztartáshoz szükséges villamos energia is megtermelhető. De mivel ez lenne a legbonyolultabb és drágább ez nem annyira célszerű. De mégis megvalósulna az álom a teljes energia függetlenség.
Természetesen sok részlet kidolgozatlan, de nem látok komoly akadályt a fejlesztéshez és kísérletezéshez. Bárkivel összefognék aki a fejlesztésekhez és kísérletekhez szellemileg és anyagilag is hozzájárulna.
Visszatérve a nem olyan régi témánkra, úgy érzem összeállt a kép egy jól működő házi energiaellátó blokk létrehozásához.
Ezzel gyakorlatilag teljesen ingyen lehetne fűteni és még szvsz nem is kerülne sokba. Továbbá ha kicsit továbbfejlődne akár még áramot is lehetne vele termelni. De a lényeg szerintem a fűtés, mivel az az energiafogyasztás kb.80%-a.
A fő dolgokat kiszámoltam. Átlag családi házra.
Elemei a következők lennének összefoglalva a Ti nagyon érdekes javaslataitok alapján is.
Forrás:
nyári napenergia.
Kollektor:
Nagy méretű napvályúk 5*2m-esek, kettő darab. Összesen kb.20 négyzetméter.
Átlag 500W/nm napteljesítmény. Összesen átlag min.10kw. A fókuszban hosszában elhelyezett keskeny reakcióedény. A vályú átmérője lehetővé teszi a szükséges 450-500fok reakció hőmérsékletet. Előnye: egyszerű, csak pár naponta kell mozgatni egy irányba a nap felé.
Reakció:
Többféle nagyon olcsó porszerű reakcióanyagot találtam amit a reakcióedényen egy láncszerű pici, keskeny futószalagon végigvezetve, folyamatosan ráadagolva reagáltatnánk. A reakció végtermék szintén por és egy könnyen elvezethető és lecsapatható gáz-folyadék. Amit télen a fűtéskor vissza lehet adni.
_Átfutva_ a cikket: szerintem hablaty, itt jobb dolgok hangoznak el. Teljesen torz árszerkezet, aszerint, hogy mire hogy van ÁLLAMI támogatás.
De ha energiaválság miatt csődbe megy a rendszer, nem lesz támogatás.
Az "externáliákról" nem szólva. Hogy ti. nem fizetünk meg (mi, erőművek...) minden költséget a bányászott szénhidrogénnel kapcsolatban (a véges voltát, az okozott környezeti kárt pl)
Ja, és az az ÉRZÉSEM, hogy manipulatív, részrehajló. (egy lobbizós cikk). A nagy termelőknek nem érdeke, hogy részlegesen független legyen tőlük a fogyasztó (ettől persze lehet gazdaságilag racionális az érvelésük, csak a monopólium mindig beleköp az ilyen levesekbe). És nyilván le kell húzni a konkurrens nagy termelőt.
Pedig itt csak egy piaci mechanizmus működik: a távhő cégek túl sokat kértek (egy darabig tehették, mert fűtést ritkán állít át a fogyasztó), így a lakásépítéseknél és felújításoknál kerülték őket. Most a következő lakásép/felúj. ciklusig várniuk kell, hogy visszakerüljenek (10-30 év)
Beszélgessünk el a vegetarianizmusról egy oroszlánnal...
Az ilyen "popovicsokkal" (csupa kisbetűvel) az a nagy baj hogy általánosítanak.
Azért mert az ő érdekkörében működő erőmű, az ilyenek szokásos számításával gazdaságtalan az még nem jelenti azt, hogy minden alternatív megoldás gazdaságtalan. Általánosít. Mi az hogy nem érdemes napkollektorokat építeni? Igy azt sugalja, -még ha nem is mondja ki- az embereknek, hogy egyáltalán ne foglalkozzatok alternatív energiaforrások felhasználásával kutatásával. Semmilyennel.
Van itt egy másik cikk is ezzel a Popoviccsal: http://www.west.hu/friss/energia3.htm (még annak is van némi valószínűsége, hogy ugyanarról a sajtótájékoztatóról van szó)
Ebben leginkább arról van szó, hogy pl az áramtermelésnél az alternatív energiát használók jelentős állami témogatást kapnak minden megtermelt kilowatt után, míg ha ugyanezt az alternatív energát (pl faapríték) a távhő előállítására használják, akkor nem jár állami támogatás az így termelt távhőért. És ebben akár még igaza is lehet, szvsz teljesen mindegy, hogy pl azonos mennyiségű gáz elégetését azaz a széndioxid kibocsájtását az elektromos energiát termelő erőművekben, vagy pedig a távhőt előállító fűtőművelben spórolják-e meg.
»Napjainkban rengeteg szó esik a megújuló energiaforrásokról (szél, nap, víz, biomassza – a depónia- és biogáztól az energiafüvön át a faaprítékig –, szelektív szemétégetés, geotermia), azok minél szélesebb körû felhasználásáról. Ezzel szemben viszont a szakma képviselõi úgy látják, a hazai gazdaság- és energiapolitika nem követi ezeket a nemzetközi tendenciákat, és meglehetõsen ellentmondásos helyzet alakult ki.
Ez volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyen Popovics Attila, a Szombathelyi Távhõszolgáltató Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta, manapság Magyarországon a megújuló energiaforrásokat felhasználó hõerõmûvek létesítésére meglehetõsen kevés pályázati forrás áll rendelkezésre. Az uniós csatlakozás elõtt PHARE-pénzek segítségével valósult meg több beruházás, azóta ez a lehetõség megszûnt, és még kérdéses, hogy fog alakulni a jövõben a támogatási rendszer. A másik problémát az jelenti, hogy az ilyen erõmûvek üzemeltetése sem gazdaságos. A lakossági gázfelhasználásra van állami támogatás, és a megújuló energiaforrásokon alapuló hõtermelésnek ezzel kell versenyeznie. Ideális esetben a cél a környezetbarát technológiák felhasználása volna, hiszen napjainkban rengeteg szó esik ennek fontosságáról, arról, hogy többek között figyelembe kell venni a Föld üvegházhatását is. »
Az állami támogatási rendszer eltérõ a villamos, illetve a hõenergia szektorban felhasznált megújuló energiaforrásokra vonatkozóan. A hagyományos villamos energia termelésben az átlagos energiaköltség 11 Ft/kWh, a megújuló energiaforrásokból pedig több, mint 19 Ft. A különbözetként jelentkezõ 8 Ft feletti kilowatt-óránkénti összeget állami dotáció keretében térítik meg. A jelenlegi rendszer figyelmen kívül hagyja a hatékonyságot is. A támogatott erõmûveknél a megtermelt energia 70 százaléka „száll” el a levegõbe, tehát a hatékonyságuk csak 30 százalékos, míg például a szombathelyi faaprítékos erõmû 80-90 százalékos hatékonysággal üzemel. A három, nemrégiben Vas megyében épített, villamos energiát termelõ erõmû, amely biomasszával üzemel, évente összesen 1 millió tonna fát hasznosít. Az összes többi magyarországi aprítékos erõmû fafelhasználása nem éri el éves szinten a 40.000 tonnát, tehát két nagyságrendnyi differenciáról beszélhetünk. Ennek következtében nem valószínû, hogy a hazai hõtermelésben a jelenleginél nagyobb mértékben megjelenjenek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák. Az országban mindössze öt olyan biomassza kazán van, ami korábban létesült, mint az állami támogatással megépített három nagy erõmû, amelyek azonban külföldi kézben vannak. Az állam ezáltal tulajdonképpen beleavatkozott a hazai piac energiaellátási mûködésébe.»
Mondjuk a hatásfokok összehasonlítása nem túl szerencsés az áramtermelés és fűtés esetében, ha megkérdezte volna valamelyik mérnökét, azok valószínűlek fekvilágosították volna a termodinamika egypár alapvető szabályával kapcsolatban.
" Popovics Attila szerint ma Magyarországon nem érdemes például napkollektorokat létesíteni, mivel a megtérülési idő hosszabb, mint a szerkezet élettartama. A fenntartás és működtetés azonban költséges. "
Tényleg komolyan veszik magukat az ilyen "szakemberek"? Mi fenntartási és működtetési költsége van egy mozgó alkatrész nélküli eszköznek, ami nem ég- és nem kormolódik el? Mert a keringetőszivattyú, mint egyetlen mozgó elem, akkor is megy, ha gázzal fűt. Az "ablakot" meg néha lemosni, nem olyan iszonyatos költség!
Ha egy-két magától elszállt forgalmazó méregdrága külföldi berendezéseit veszi is meg, a vállalt 30 év üzemidő alatt sokszorosan megtérül.
Tök jó ötlet, csak a félvezetőgyártás baromi energia- és vegyszerigényes móka! Kohászati módszerkkel a kvarchomokból kb. 96%-os szilíciumot tudsz nyerni, azt utána vmilyen hőre bomló, gáz halmazálapotú szilíciumvegyületté alakítják (pl. sósavval vmilyen klórozott szilánszármazéká), ennek pirolízisével nyernek kb 3-4 kilences (99,9-99,99%) tisztaságú szilíciumot. Ez még baromi koszos, 1000-100ppm szennyezés! No, ezek után jön a zónaolvasztás, amivel a szilícium öntecs egyik végébe jól ki lehet söpörni a szennyeződéseket, utána lehet szeletelni. Csupa-csupa olyan eljárás, ahol nemigen nyered vissza a felhasznált vegyszereket, illetve az energia nagy részét hő formájában használod el, tehát a legpazarlóbb módon.
Úgyhogy a (szilícium) napelemekkel kapcsolatban mindig ironikusnak érzem a "tiszta energia" kifejezést...
Az én ötletem semivel sem "koszosabb": szél (és esetleg nap :) )-energia segítségével kivonnám a levegő szén-dioxid tartalmát, ezt szélenergiával bontott vízből nyert hidrogénnel redukáljuk szén-monoxiddá, majd további hidrogénnel ez utóbbit metanollá. (biztatóak az elektrokémiai széndioxid+víz=metanol kísérletek is, csak működik a dolog, ha Nobel-díjat már adtak érte) Abból már elég sok mindent lehet csinálni: vegyipari alapanyagnak is jó, energia vonalon pedig benzines autót tankolhatunk vele, repceolajat átészterezhetünk vele (biodízel), illetve van olyan üzemanyagcella is, ami jó hatásfokkal elfogyasztja. Jahogy mindezt kőolajból lehet olcsóbban? Meddig?
Összefogás az üzemanyagcellák fejlesztéséért 2005. március 4. 13:32, Péntek - Dojcsák Dániel
A Millenium Cell és a The Dow Chemical összefogott annak érdekében, hogy mihamarabb képesek legyenek piacképes üzemanyagcellákat kifejleszteni laptopok, mobiltelefonok és katonai eszközök számára.
Az igény a pehelykönnyű, hosszantartó és költséghatékony hordozható energiára rohamosan nőtt az elmúlt években. A hidrogén alapú cellák potenciálisan több üzemidőt biztosítanának a mobil készülékeknek, illetve a remények szerint a katonai eszközöknél is drámai súlycsökkenést tudnának elérni az új technológiával.
A közösen fejlesztett rendszer a Millenium Cell hydrogen on demand, azaz mindig az éppen szükséges hidrogénmennyiséget adagoló technológián alapszik és ezt kapcsolták össze egy protoncserélő membrános üzemanyagcellával. A tervezők szerint a sokkal hosszabb üzemidő kulcsa az új anyagok, a kémia és a mérnöki munka fejlődésében rejlik. Ezt kihasználva a két cég összefogásának eredményeképp az igéretek szerint már ebben az évben kereskedelmi forgalomba kerülhetnek az új termékek.
A cégek úgy látják, hogy a hordozható energia piacban akkora a potenciál, hogy már az indulás utáni években évi 6 milliárd dollárosra duzzadhat. A Dow szerint a hordozható készülékekbe szánt energiaforrások elengedhetetlenek a következő generációs fogyasztói elektronikai termékekhez. Közlésük szerint a hydrogen-on-demand technológián alapuló energiarendszerek nátrium-borohidrát felhasználásával biztonságosan hoznak létre hidrogént. Előbbi kemikália nem gyúlékony, nagy energiasűrűségű, könnyen előállítható és tömeggyártásra is alkalmas.
Mituán mindkét fontos szegmens - a katonaság és a fogyasztói piac - számára is alkalmasak a prototípusok, azonnal felgyorsultak az események. Az összefogást rögzítő szerződés az elkövetkezendő három évre kötelezi el a szereplőket, miközben a Dow évente szerezhet egyre nagyobb részt a technológiákat biztosító Milennium Cellben.
"... remélem talán lehetett benne egy kis szerepem, hogy nem építették meg azt a "felesleges" lignites erőmüvet."
Egy újabb lignites erőmű fel _nem_ épülése szerintem is jó. Ha a környezeti hatásaitól el is tekintünk, a jelenleg életbe lépett CO2 kvóta rendszerben kereskedhetünk (Magyarország) a megmaradt kerettel.
Előszeretettel emlegetik, hogy a lignites erőműben megtermelt energia milyen olcsó. Szerintem ebben az esetben fokozottan érvényesül a "rejtett költség" jelensége, ami a környezetre (és benne az emberekre) gyakorolt nem közvetlen, nem könnyen kiszámítható, ámde annál könyebben eltusolható összeg az megtermelt energia számláján.
Még folytatom holnap..
off: a program csak lassan készül, remélm holnap már lesz rá időm. :( on
