“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Nnomost, ebben a szövegben azért van egy érdekes dilemma.
Azt mondja, hogy "azt hisszük, hogy békében lapul a bugyinkban, hogy a mi privát magánügyünk"... és aztán - a szexuális önrendelkezés örve alatt - közüggyé teszi.
Most akkor a "pina" magánügy, vagy közügy?
Mert ha magánügy, akkor abba tényleg senkinek sincs beleszólása. És akkor jöhet a muszlimok csadorja - ÖNKÉNT.
Ha viszont közügy, akkor mindenki joggal dumál bele a nők méhébe is akár, ugye...
"A szerelem szentháromság: test, szellem, lélek. Hol van ez ma igazában? A fiatalok a testtel kezdik - általában. Így nehéz elérni a lelket. Na, azt még úgy-ahogy. De a szellemet? A teljes, nagy szerelmek ma hol vannak? Lehet, mindig is ritkán voltak? (...) Uramisten, hajdan a klimaxoló nőket már banyának tartották. Egy harmincéves nő már nem számított vonzó, szerelemre éhes nőnek. És én még mindig nőnek érzem magam. Felmérést kéne készíteni, mit éreznek igazában az öreg nők. A férfiaknál ott a kétségbeesés, hogy megszűnik a vágy és a teljesítőképesség. Mi nők, szerencsére nem lehetünk impotensek. (Már úgy értem láthatóan.) De melyik vágy marad meg, a vágy melyik része? A szerelem vágya, vagy csak az, hogy legyek valakié és legyen valaki az enyém?"
"Mert mindazt, amiről azt hisszük, hogy békében lapul a bugyinkban, hogy a mi privát magánügyünk, azt valójában az utolsó porcikánkig a kultúra, a társadalom normái szabályozzák, fegyelmezik. Maradva a női nemiségnél: csonkítják, összevarrják, elrejtik a nedveit, intézményesítik a szülését, hét lakat alatt tartják a gyönyörét; különböző formákban és mértékben, ezek a mechanizmusok elveszik a saját szexualitásunk feletti önrendelkezés jogát. És nem csak a jogát, de a lehetőségét is. És ezt mi magunk tesszük. Nem azzal van a probléma, amikor egyértelmű tiltás alá esik valami, mert az egyértelmű. Hanem amikor a szürke zónában vagyunk. Amikor a tiltás nem egyértelmű, de sejthető, akkor én már inkább nem kockáztatok. Kitakarom a lényeget. Hallgatok."
Nem akarok én senkinek rosszat. Én nagy napimádó vagyok, sajnálom, ha bárki érzékeny erre.
Pedig az egyik finom élmény az, amikor a napon pihensz a medence mellett.... Könyv, D vitamin, fresh Orange Juice.... Aztán el is szunnyadsz kicsit, kellemes naptakaró alatt..... Hogy aztán finom ébredés követően csobbanj egyet, frissülés gyanánt, hogy legyen erőd....
Nem is szabad őket erőltetni sem szoliba, sem tűző napra, mert könnyen napszúrás lesz a vége. Ami neked meg sem kottyan, az neki könnyen a halál mezsgyéje lehet.
Akkor elöször napfényes helyre kell menni..... Addig, amig kellőképpen nem fog a nap..... Tudom, a fehér bőr arra is érzékeny, de biztos kitalálnék valamit neked, ...
Hiszen a napfény, meg a wellness Yoo, lou ge, meg minden...
Próbáltál már omlós tejkaramellát csinálni? Tudod, a 'lengyelt', nem a magyart, ami kiszedi a tömést a fogadból. Nagyon könnyű elkészíteni csak időigényes. Kb. 40 percig kell kevergetni folyamatosan, de egy könyvvel a kezedben ez az akadály is 'könnyen' vehető. Oszt' lesz húsz-harminc dekányi finom karamellád, amit a férjed 2-3 perc alatt betermel szinte azon melegében, neked meg két-három napos talpfájásod,meg két-három napnyi beléd rekedt enyhe káromkodási ingered. :))
