Keresés

Részletes keresés

jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 235
es eppen eleg lenne talan arra, hogy egy kiserleti utat megtegyenek a Jupiter fele
nem lenne elég, mint ahogy nem is erre lett tervezve, és építve. Egy Jupiteres emberes expedícióhoz ennél biztos több kellene. Az ISS Alpha pont egy lépés az ilyen ürhajók megépítésének az irányába. Sok tapasztalatot fogunk ott szerezni, amni elengedhetetlen az interplanetáris ürhajók építéséhez. Például a visszaforgató rendszer, aminek egy butítorr példányát tesztelik majd az Alphán.

Orbitális pályára juttatásról az elözö hozzászólásban írtam. (Föld [..] körüli pályára juttatásnál az a rossz jelenleg, hogy a hordozónak a pálya jelentös részén magával kell cipelnie a hajtóanyagát. Erre jó megoldás lenne egy tiszta nukleáris rakéta /ez eléggé scifi/, mert sok energiát visz kevés tömegben, vagy az, ha a hordozó a Földröl kapja valahogyan az energiát /sugárzással?/)

Előzmény: Mr Spock (222)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 234
Az a 600kw csak 1kw-per család átlagfogyasztás esetén oké.Itt viszont az a baj,hogy nem képes követni a fogyasztásbeli ciklikusságot,és hogy csak a világitásra lehet számolni(fütésre már nem jó).És ugye a fütés viszi igazán az energiát.
(itt a cégnél van olyan gép,ami 60vw-t eszik ohmosan.Ha jobban nekilendül a gyár,akkor 3mw-t zabál,plussz a földgáz a gőzfejlesztéshez).
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 233
Dr. Lecter
igazad van,nem gondolkodtam.

Ami a mágneses gyorsitást illeti:számold ki,10g gyorsulás melett 20km-es lineáris gyorsitó kell.
(ha 2km/s-re gyorsitasz).

6*-os hangsebességű cucc alacsony pályás teherhordáshoz a tolósüritésű sugárhajtómüvet képzelik el.(ehez jó lenne a 20km-es lineáris gyorsutó).
Ha kiszámolod,akkor nagyjából 300km-re lehet ezeket fellőni.(hajtó,üves rásegitéssel).

Az atom az igazi!

timartom Creative Commons License 2001.08.28 0 0 232
Utálok bemásolni cikkeket, de ez nagyon tetszik. Azért vannak akik próbálkoznak. Mai hír:

"Felavatták és ünnepélyesen üzembe helyezték az első magyar szélerőművet a Fejér megyei Kulcs községben kedden. A 600 kilowatt teljesítményű erőmű a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat (DÉDÁSZ) középfeszültségű hálózata számára termel legalább 600 család éves elektromos áramszükségletére elegendő energiát."

jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 231
Egyébként ha az emberiség valaha képes lesz rá,hogy a több ezer kilométer magasra több 10 000 T-s strukturákat vigyen,akkor nem a legcélszerübb lesz az ,hogy egy bazi napelemet vigyenek föl oda.
Az attól függ, hogy mi a cél.

Egyébként tudomásom szerint max 300km-ig tudnak felmenni a mostani olcsó megoldásokkal is,amik ráadásul tervasztalon vannak csak.
Melyik elképzelésekre gondolsz?

Nekem eszembe jutott egy érdekes ötlet, amit valahol olvastam: tenger alatti csoben helyezkedik el a kilövésre készülö ürhajó. A csöböl ki van szivattyúzva (ehhez kell energia) a víz a hajó felett. Alatta egy zsilip, amelyet megnyitva a víz bezúdul, az ürhajót gyorulva felfele lökve. A tengerszinten az ürhajó már v0>0 kezdösebességgel rendelkezik, megspórolva a némi hajtóanyagot.
Másik érdekes ötlet az elektromágneses sínen elögyorsított hordozóeszköz/ürhajó. Az ötletnek van olyan változata, amely keringési pályára képes fellöni terhet (inkább csak terhet a nagy gyorsulás miatt).

Előzmény: Törölt nick (220)
Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.28 0 0 230
Grönland oké.
Előzmény: jee_c (229)
jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 229
Meg ott van ay aprócska Grönland esete, ami pont a kérdéses - olvadásra, töredezettségre hajlamos - régióban fekszik. A glob. éghajlattal kapcsolatban Bomlat_-tal értek egyet. A lényeg: nagyon nehéz kiszámítani mi lesz, de ha üvegházhatást okozó gázok kerülnek a légkörbe, attól csökkenni nem fog a hömérséklet, ez biztos. Hogy milyen függvény szerint fog nöni (változni), és lokálisan milyen anomáliákkal fog ez járni: ez a bizonytalan. Egy biztos: az átlagos hömérséklet növekedésével a hötágulás és az olvadás miatt emelkedni fog a világtengerek szintje.

Mr.Spock, Bomlat_: késöbb reagálok az ürrel kapcs. felvetésekre.

Előzmény: Dr. Lecter (226)
Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.28 0 0 228
Arkhimédesz törvény, egyébként próbáld ki: jégkocka egy pohár vízbe, és nézd a vízszintet olvadás közben. Meg fogsz lepôdni.
Annyi kis csalás van a dologban, hogy a tengervíz nem tiszta víz.
Előzmény: Törölt nick (227)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 227
Azért a jég jónéhány méterre kiemelkedik a viből,és hatalmas területen van.De az is biztos,hogy a hőtágulása is jelentős lenne.
Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.28 0 0 226
Na de mitol is emelkednenek a vilagtengerek? Attol, hogy a sarki jeg elolvadna.

Ez csak az antarktiszi jégre lenne igaz, az északi úszik a vízen, ha elolvad, nem okoz vízszintemelkedést. Az óceán vizének hôtágulása az igazi lutri. Ahhoz még jégnek se kell olvadni.

ugyanazok akik most global warming-al fenyegetik a vilagot, azok global cooling-al,

Hadd kérjelek meg, hogy nevezz meg pontosan néhányat közülük.

Előzmény: Mr Spock (223)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 225
Ja,és ezzel játszani olyan,mintha egy brutális kinézetű,ismeretlen embert cukkolnál,akinek nem tudod mi a türése,és csak csodálkozol amikor a végén beveri a képed.Nem tudjuk,hogy mi a föld éghajlatának a stabil atraktora,és hogy hol van a határ ahol már instabillá válik az atraktor(azt meg pláne nem,hogy mi lesz a köv stabil pont).

Egyébként pl. a kanadaiaknak és az oroszoknak jó lenne,ha a sarki jégsapka leolvadna(vagy ha lisebbre olvadna),mivel hajozhatóvá válnának az északi partok(ha ne adj isten új áramlások jönnének létre,az még jobb lenne).

Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 224
Mr Spock !

Az érvelés hibás,mivel a probléma az,hogy a föld egy bonyolult rendszer(tulajdonképpen egy fraktál az én értelmezésem szerint),és ha növeljük az egyik paramétert,(co2 szint)akkor a rendszer kerül egy új stabil pontba(miután esetleg megjárt pár instabil pontot).
A 2 fokos átleg nem fogja megállni a helyét,mivel
1,A sarki jéghegyek nem elolvadni fognak,hanem széttöredezni és a melegebb égövek felé sodrodva elolvadni (nemrég bizonyitották be,hogy a sarki jégebn pár tized fok drasztikusan felgyorsitja a repedésképződést,le is szakadt néhány jéghegy a sarkról mostanában ami jókora kiterjedésű volt),miután a jégtömeg elér egy kritikus határt,könnyen lehet hogy új áramlási rendszerek jönnek létre,amik egyszarüenk leolvasztjájk a sarkot...
2,a globális felmelegedés a föld fraktál volta miatt valsz a melegebb,gyér növényzetű területeken jobban fog hatni mint a dús növényzetű területeken,és elképzelhető hogy lesznek olyan helyek ahol a hőmérséklet csökkeni fog(pl azok a területek amiket jelenleg tengeráramok hűtenek).

mindezentúl:az ember permanensen módositja a környezetet,aminek a türőképessége valsz elég nagy,de ami ciki,a türőképesség határát csak úgy állapithatjuk meg,ha már elértük,mivel NEM LINEÁRIS ÉS NEM IS DETERMINISZTIKUS A FÖLD EGYENSÚLYA,és ha megbolygatjuk,akkor nem lassan jön a változás,hanem hirtelen(és kiszámithatatlan módon).

Egyébként már most háboruznak sok helyen a vizért,és ez a jövőben roszabodni fog.
Mondjuk mi lesz,ha mexikó a határfolyót egyszerűen a saját területére tereli teljesen?

Mr Spock Creative Commons License 2001.08.28 0 0 223
Kedves jee_c,

Kezdi azzal, ami a lényeg: "Becslések szerint", folytatja egy adattal (2-3 fok), majd jön egy kulcsszó: "legfeljebb" és egy másik laikus számára semmitmondó adat (5,5 fok), amit még zárójelben egy megjegyzés követ, amely még ezeket a "bagatell" adatokat is kétségbe vonja.

Es nem teljesen alaptalanul vonja ketsegbe. Amig a vilag azon jojozik, hogy mennyire van global warming, addig a muholdas meresek egyenlore meg egy tizedfoknyi permanens emelkedest sem voltak kepesek kimutatni.

Es nem tudom te hany eves vagy, de en meg emlekszem a hatvanas, hetvenes evek elejen, ugyanazok akik most global warming-al fenyegetik a vilagot, azok global cooling-al, es rohamosan kozeledo jegkorszakkal fenyegettek, pontosan ugyanazon az alapon!!! De az tul hamar nevetsegesse valt, es ezek azonnal atlovagoltak a masik iranyba. Nem tunik nagyon tudomanyosnak. Ehhez kell hozzatenni, hogy igazi bizonyitek nincs a global warming-ra, es akkor bizony nekem is vannak ketelyeim.

Más: könnyedén dobálózik a pár Celsius fokokkal, csak éppen azt felejti el megemlíteni, hogy a világtengerek szintje mennyivel emelkedne ebben az esetben, és hogy nagyságrendileg kb egy milliárd ember veszítené el otthonát (ilyen "kisebb" városokra gondolok, mint New York, Shanghai, gyakorlatilag a part menti városok, és pl. Hollandia (nagy része)).

Impresszivnek es fenyegetonek hangzik. Na de mitol is emelkednenek a vilagtengerek? Attol, hogy a sarki jeg elolvadna. Hogyan? Tetelezzuk fel mondjuk egy 2 fokos emelkedest. Ott, ahol mondjuk -50 fok van, ott -48 fok lesz. Attol ugyan semmi nem fog meg elolvadni. Ott, ahol mondjuk +20 fok van, ott +22 lesz, es ott mar amugyis elolvadt ami el tud olvadni. Tehat arrol a kritikus savrol beszelhetunk csak, ahol mindez SZAMIT, mert a homerseklet valahol -2 es 0 fok korul van. Nem vagyok egy foldrajz zseni, de tudtommal a jeghegyek zome NEM ilyen homersekletzonaban helyezkedik el. Ugyhogy ez az egesz nekem mindig logikatlannak tunt.

Másrészt arról már nem is beszélve, hogy mennyi pénzt költenénk (egyáltalán kicsoda?) a fent említett célra, ha a Kiotói egyezményt sutba dobnánk. Szerintem inkább elmenne a pénz valami jó kis csillagháborús programra, fegyverekre, ..., ahogy szokott.

Na dehat ilyen jelentosegu dolgokhoz nem lehet igy hozzaallni (koltsuk csak arra a penzt, mert az alternativa biztosan meg rosszabb lenne).
Kyoto enszerintem egy nagy kamu. En mar tobb "zolddel" beszelgettem errol, es felszolitottam oket arra, hogy ha ahelyett, hogy tucatnyi logikatlan marhasagokkal fenyegetnek a vilagot, kivalasztanak azt az egy ket esetlegesen IGAZI problemat, sokkal komolyabban lehetne venni oket. Igy, bizonyitekok teljes hianyaban, nem vagyok kepes komolyan venni, hogy megfagyunk, de megsem akkor elolvadunk, tengerbe fulladunk, de ha megse akkor megmergezzuk magunkat (fust/levego), de ha megsem akkor a kiirtott allatok miatt felborul az egyensuly, de ha megsem akkor.......es itt jon a tobbi, hosszu sora a vegzetes fenyegeteseknek. Es persze bizonyitek egyikre sincs, mindegyikben "hinni kell nekik", hiszen "jot akarnak". Csak sajnos nem tudok elszakadni a nyilvanvalotol, miszerint a legtobb zold ugyanakkor szocialista is. Ezt veletlenkent elkonyvelni nem tudom. Azt sem, hogy Kyoto egy nagy nemzetkozi gazdasagi osztoszkodasra kenyszeritene a fejlettebb orszagokat.

Gabor

Előzmény: jee_c (216)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.28 0 0 222
Kedves jee_c,

Hatalmas napelemekkel el lehetne boldgulni ionhajtómüvel (vagy M2P2 hajtómüvel - ez plazmával felfújt mágneses "buborék", amelyet a napszél hajt)

Ion hajtomuvel semmit nem lehetne Fold koruli palyara bocsajtani. Ha mar fenn van, az mas. Na de ha mar fenn van, akkor a szukseges energia ami egy Jupiter fele vezeto utra szuksegeltetik, elhanyagolhato a foldkoruli palyara jutattashoz hasonlitva.

ehhez az kellene, hogy anyagot tudjunk olcsón orbitális pályára állítani.

Hat ez az. Es ez az, amire a tradicionalis hajtomu (energia) nem eleg. Nezd meg az erofeszitest ami a nemzetkozi urallomasba megy bele, tobb even keresztul epitik, es eppen eleg lenne talan arra, hogy egy kiserleti utat megtegyenek a Jupiter fele (sot, talan meg nem is lenne eleg nagy, hiszen eteltermesztes meg ilyesmire nem lenne hely). Nagy mennyisegu akarmi oda-vissza szallitasarol meg szo sem lehetne. Tehat az egeszben a nehez az elso 250 kilometer, a fold felszinetol orbitalis palyaig. Es az bizony energia kerdese.

Es akkor meg meg sem emlitettem olyanokat, hogy ott is fel kell majd allitani valamifele kilovo akarmit, ott is meg kell oldani a felulet-orbitalis palya kerdeset, megintcsak foleg energiarol van szo (es persze az anyag, dehat ugy nez ki, hogy nem abban van a hiany. A meret es az annak foldkoruli (es mondjuk Titan koruli) palyara juttatasa a legnehezebb kerdes.

Gabor

Előzmény: jee_c (217)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.28 0 0 221
Kedves Broad Bandi,

És vajon egy amerikainak (abszolút jogosan és demokratikusan) hányszor annyi víz jár majd, mint egy európainak, kínainak, arabnak vagy afrikainak?

Mi az hogy "hányszor annyi víz jár majd"? Minek az alapjan?
Egyenlore nem letezik sem "jogos" sem "demokratikus" semmi, vilagszinten. Plane amikor arrol van szo, hogy valami, mint peldaul viz, kinek "jár". Egyenlore senkinek nem jár semmi, azoknak van akiknek van. A vilag meg nem egy jogi vagy gazdasagi egyseg, nem egy orszag, akarmennyire is egyesek ezt mar igy szeretnek latni.

Gabor

Előzmény: Broad Bandi (215)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 220
Mi van akkor,ha az az 5,5 fok egyenletlenül fog megoszlani,és az egyenlitő menén lesznek olyan,jelenleg lakott területek amik lakhatatlanok lesznek?ez se az usa gondja.

Egyébként ha az emberiség valaha képes lesz rá,hogy a több ezer kilométer magasra több 10 000 T-s strukturákat vigyen,akkor nem a legcélszerübb lesz az ,hogy egy bazi napelemet vigyenek föl oda.

Egyébként tudomásom szerint max 300km-ig tudnak felmenni a mostani olcsó megoldásokkal is,amik ráadásul tervasztalon vannak csak.

Magasabbra olcsón szvsz csak atomhajtómüvel lehet menni.

mr_ricsi Creative Commons License 2001.08.28 0 0 219
Dr. Lecter:

"Valamelyik scifiben olvastam (ha eszembe jut, ideírom, hol) egy tuti módszert: Fotoszintetizáló emberek. Élelemgondok megoldva..."

Az ember bőrfelülete nem elég arra, hogy elég táplálékot állítson elő. 1 db cukorrépa levélfelülete úgy negyede-hatoda az ember bőrfelületének. (De a bőrünknek is csak a felét süti egyszerre a nap, így aztán 2-3x-os előnyben vagyunk végül.)
A cukorrépa fél évig mindig fotoszintetizál, amikor süt a nap, tehát nálunk a ruhaviseletet teljesen el kellene felejteni, és munkaidőben is a napfényhez hasonló megvilágítást igényelnénk. (Energia!)

A cukorrépa fél év alatt előállít annyi cukrot, ami kb. 500m futáshoz elég. Akkor mi emberek úgy 1-1,5 km-t tudnánk fél év alatt megtenni.
A növények eredményeit valószínűleg ezért nem jegyzik a futószámokban :-)

A hideg égöv az emberiség számára teljesen lakhatatlan lenne. (Vagy megfagynánk, vagy éhenhalnánk- attól függően, hogy viselünk-e ruházatot.)
A mérsékelt égövet a téli időszakra el kell hagyni, vagy megoldani, hogy fel tudjuk függeszteni az életfunkciókat. (Téli álom)

De különben használható ötletnek látszik...

Előzmény: Dr. Lecter (196)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 218
Az új hvg-ben van egy nagyon jó cikk a vizről.

Ami az alt.en-t illeti:az rendben hogy napenergiával (nyáron)és szélkerékkel télen lehet világitani,de mivel fogunk fűteni?Az jó és szép,hogy még 150 évig elég a foszilis tűzelőanyag,de mennyibe fog kerülni a kibányászása?Pont azért nem száoltak vele,vagy nem találták meg eddig mert nehezen hozzáférhető helyen van.

A napenergia szvsz komoly célra használhatatlan,a szélenergia meg...hát,ha az embereket zavarja a távvezeték v. a mobiltorony,mit fognak szólni egy bazimagas,hangos és ronda székerékhez a krtjük alatt?Ami ráadásul drága is.Ja,és sok helyet elvesz az erdőktől pl.Ja,és kevés energiát tud előállitnai,ingadozó a leadott teljesitmény,csükkenti a szél erejét a nagyobb felhasználás,karbantarásigényes,anyagigényes...

Marad az atomenergia.

Ja,meg gondolni kell arra is,hogy most a cementtől elkezdve a műanyagon át minden előállitásához sok és koncentrált energia kell.Ezeket is ki kell váltani.A gen.modositott növényekkel meg lehet ezeket oldani,csak az a probléma,hogy a termőterületek csökkeni fognak a glob.felmelegedéssel(ezt elfelejti bush,de mondjuk ez az usa-t kevésbé érinti mivel az északi területein lehet majd igy is elég növényt termeszteni.)

jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 217

"Szerintem ahhoz, hogy ezt elérjük még nincs szükség energia-forradalomra, jóval inkább ürtechnológiai forradalomra lenne szükség."

Milyen urtechnologiai forradalomra gondolsz? Hiszen az energian, foleg a hajtoanyagon kivul, ma mar minden megvan ahhoz, hogy egy nagy csapat elinduljon mondjuk a Jupiter egyik holdjara. Teszerinted mi NINCS meg ehhez? Mar ami nem energian mulik.

Igazából lehet, hogy rosszul fogalmaztam, nem igazi tech. forradalomra van szükség, mert ahogy írod a technológiák tervezési, prototípus szinten már rendelkezésre állnak. Inkább a megvalósítás, és az ahhoz szükséges pénz hiányzik. Hatalmas napelemekkel el lehetne boldgulni ionhajtómüvel (vagy M2P2 hajtómüvel - ez plazmával felfújt mágneses "buborék", amelyet a napszél hajt) a belsö naprendszerben (max a Jupiterig), ehhez az kellene, hogy anyagot tudjunk olcsón orbitális pályára állítani. Ehhez pedig olcsó, újra felhasználható hordozóeszközök kellenek.

Előzmény: Mr Spock (214)
jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 216
Kedves Mr.Spock és Broad Bandi,

a hozzászólásomból talán nem derült ki egyértelmüen, de nagyon dühös lettem, amikor a linkelt cikket elolvastam, és abszolút nem értek egyet vele, föleg az idézett résszel a felmelegedésröl és Kiotói egyezményröl. Ennek a résznek (is) a stílusa és felépítése tipikus példája az olvasó manipulálásának féligazságok, és félrevezetö gondolati irányok alkalmazásával.
Ennek néhány példája:

Becslések szerint a Föld átlaghőmérséklete ebben az évszázadban 2-3, legfeljebb 5,5 fokkal emelkedhet (bár, tegyük hozzá, sok tudós még ezt is megkérdőjelezi, lásd itt).
Kezdi azzal, ami a lényeg: "Becslések szerint", folytatja egy adattal (2-3 fok), majd jön egy kulcsszó: "legfeljebb" és egy másik laikus számára semmitmondó adat (5,5 fok), amit még zárójelben egy megjegyzés követ, amely még ezeket a "bagatell" adatokat is kétségbe vonja. A "legfeljebb" szó egy abszolút felsö becslést sejteta, amin a höm.növ. nem fog túllépni ->ayay aggodalomra igazán semmi ok, a cikk szerint.
Csakhogy: ez egy becslés, és ahogy igen korrekten a linkelt cikkben fel van tüntetve még _nem tudjuk_ hogy mi fog történni, így ez a becslés sem lehet biztos (ugye, ezért becslés), de az bizonyos, hogy a hömérséklet növekedni fog. Más: könnyedén dobálózik a pár Celsius fokokkal, csak éppen azt felejti el megemlíteni, hogy a világtengerek szintje mennyivel emelkedne ebben az esetben, és hogy nagyságrendileg kb egy milliárd ember veszítené el otthonát (ilyen "kisebb" városokra gondolok, mint New York, Shanghai, gyakorlatilag a part menti városok, és pl. Hollandia (nagy része)).

Írja, hogy az egyezményben foglaltak megvalósításával 2 tized fokot tudunk ebböl megúszni. Itt megint leírom, hogy ezek mind becslések, és az egyik helyen erre hivatkozik is, mint érvre, a másik helyen pedig mint konkrét adatot kezeli a szimuláció eredményét (két tized fok csökkenés), szintén mint érv, csak most éppen az ellenkezö értelemben. Leírja, hogy az egyezmény betartása egy trillió dollárba kerülne. Majd így folytatja:
Vagyis körülbelül ötször annyiba kerül, mint az egész világ számára biztosítani a tiszta ivóvizet és közegészségügyi ellátást. Felesleges hangsúlyozni, mennyivel konkrétabb és súlyosabb az utóbbi probléma.
Ritkán olvasok ehhez fogható demagóg szöveget! (Szerencsére.) Ez a szöveg úgy hangzik, mintha ott lenne a kezünkben az egy trillió dollár, és azon vacilálnánk, hogy mire költsük. (- Hmmm.. Kiotói egyezmény?.. Ááá, nem inkább a világot ellátom ivóvízzel és közegézségüggyel!) Ez teljesen abszurd. Egyrészt nem lehet két ilyen dolgot összehasonlítani (vagy ez, vagy az szinten). Másrészt arról már nem is beszélve, hogy mennyi pénzt költenénk (egyáltalán kicsoda?) a fent említett célra, ha a Kiotói egyezményt sutba dobnánk. Szerintem inkább elmenne a pénz valami jó kis csillagháborús programra, fegyverekre, ..., ahogy szokott.

Nos, nagyjából ez a véleményem a cikkröl. Szomorú vagyok, hogy ilyen cikk megjelenik, mert laikus embereket könnyen megtéveszthet a helyzet megítélésében, azaz manipulatív. És nem azért írom ezt, mert pesszimista lennék, és nem türöm el, hogy olyan cikk jelenjen meg, amely szerint aggodalomra nincs okunk. Egyszerüen megítélésem szerint egyáltalán nem reális, ráadásul ezt tudatosan felépített módon tálálja..

Előzmény: Broad Bandi (215)
Broad Bandi Creative Commons License 2001.08.28 0 0 215
Kedves jee_c!

Igen, azt a másik üzenetet látom én is kiolvashatónak, annál is inkább, mert az amúgy is szűkös ivóvíztartalékok jó része éppen a sarki jégben és gleccserekben található, mely 5.5 foknál nagyjából meg fog semmisülni. Sós vízből előállítani pedig 1%-a is több a leírt összegnél. Azt is sokan vitatják, hogy ez annyiba kerülne, sőt egyes nature cikkek szerint semmibe sem kerülne pl. az USA-nak, többek közt a technológiai váltásból eredő csökkenő olajfüggőség járulékos megtérülései miatt.
Kyoto: ha jól tudom, valami 90-es évi kibocsátási szintre való visszaállás volt a vezérelv. Nem tudom mi indokolja, hogy az USA a mai szintet és felosztást tekinti "igazságosnak". Miért igazságosabb ez a felosztás mint a 90-es, 80-as vagy a 60-as, vagy akár az 1900-as szint? Talán mert Kína 100 év alatt alig, míg az USA sokszorosára növelte kibocsátását.
Ha egy Albánia súlyú ország megoldaná az olcsó és "tiszta" energiatermelést, vajon meggazdagodna rajta? És ha az USA? Ebből a szempontból is úgy tűnik sokkal "hasznosabb" az űrfegyverkezés. (Mint az atomfegyvernél: Ha nekünk már van, akkor mindenki gyorsan ígérje meg, hogy nem akar többet mint amennyi már eddig van neki. Mert így igazságos.) Lassan kezd(het)em (meg?)érteni Kína álláspontját?! Végül is a legrégebben folyamatosan funkcionáló (nagy)hatalmi alakulat. Elég tapasztalata lehet a prioritásokról. Szerintetek hol, mikor és kik közt fog kitörni az első ivóvízháború? És vajon egy amerikainak (abszolút jogosan és demokratikusan) hányszor annyi víz jár majd, mint egy európainak, kínainak, arabnak vagy afrikainak? Kínának annyi, mint az USA-nak? Hisz egy ország ez is, az is!
Elnézést az akaratlanul is feltörő indulat miatt, melyet a hamis érvek cinikus marketingje váltott ki belőlem.

Üdv: BB

Mr Spock Creative Commons License 2001.08.27 0 0 214
Kedves jee_c,

"Vagy ahhoz, hogy ez letrejojjon, mar eleve szukseg lesz valamifele "energia-forradalom"-ra, ami szuksegtelenne tenne az energia onnan ideszallitast."

Szerintem ahhoz, hogy ezt elérjük még nincs szükség energia-forradalomra, jóval inkább ürtechnológiai forradalomra lenne szükség.

Milyen urtechnologiai forradalomra gondolsz? Hiszen az energian, foleg a hajtoanyagon kivul, ma mar minden megvan ahhoz, hogy egy nagy csapat elinduljon mondjuk a Jupiter egyik holdjara. Teszerinted mi NINCS meg ehhez? Mar ami nem energian mulik.

Gabor

Előzmény: jee_c (211)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.27 0 0 213
Kedves jee_c,

Kiotó: sok hűhó semmiért

Kyoto inkabb sok huho valamiert. Azzal en is egyetertek, hogy a Kyoto egyezmenynek keves koze van a Fold megmentesehez. Hiszen ha igazan az lenne a cel, akkor minden orszagnak, egy adott szazalekkal kellene csokkenteni a CO2 termeleset. Errol szo sincs. Harmincvalahany, a fejlett es jolmeno orszagok vannak csak limitalva. Kozben olyanok mint Kina, amely a vilag MASODIK legnagyobb CO2 termelo orszaga, szabadon termelheti tovabb minden megkotes nelkul a CO2-t. Ez nem vilagmegmentes, hanem a javak, vilagszinten valo ujrafelosztasi kiserlete. Tudjak nagyon jol, hogy ha mondjuk USA-nak 20% os gazdasagcsokkentest kell vegrehajtania, ahelyett hogy egyszeruen megszuntetne az iparanak a 20%-at, at fogja telepiteni egy olyan orszagba ahol "szabad". Es EZ Kyoto igazi celja. Igy, szegenyebb orszagok olyan iparokhoz, munkalehetosegekhez jutnanak, ami amugy nem kovetkezne be.

Gabor

Előzmény: jee_c (212)
jee_c Creative Commons License 2001.08.27 0 0 212
Találtam egy érdekes cikket az Indexen:
Feleslegesen aggódnak a Földért a környezetvédők?.

A cikkben egy dán ökológus véleményét ismerteti a magyar cikkíró, leírva, hogy teljesen felesleges aggódni a jövo miatt, mert minden a legnagyobb rendben..

Egy érdekes részlet a globális felmelegedésröl:

Kiotó: sok hűhó semmiért

A globális felmelegedéshez kapcsolódik a sokat vitatott kiotói egyezmény is. Becslések szerint a Föld átlaghőmérséklete ebben az évszázadban 2-3, legfeljebb 5,5 fokkal emelkedhet (bár, tegyük hozzá, sok tudós még ezt is megkérdőjelezi, lásd itt). Az egyezmény, ami az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését írja elő, azonban egyáltalán nem oldja meg a problémát. A klímaügyi ENSZ-bizottság, az IPCC becslése szerint a jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítása legfeljebb két tized fok hőmérséklet-emelkedéstől menti meg a Földet 2100-ig, ami, lássuk be, nem valami sok. Viszont becsült költsége megközelíti az egytrillió dollárt (!). Vagyis körülbelül ötször annyiba kerül, mint az egész világ számára biztosítani a tiszta ivóvizet és közegészségügyi ellátást. Felesleges hangsúlyozni, mennyivel konkrétabb és súlyosabb az utóbbi probléma.

Na, hát nézzük: azt írja, hogy felesleges a Kiotói egyezményben foglaltakra költeni a pénzt, mert ezt sokkal hasznosabb dologra is lehetne (de még mennyire.... és ez föképpen szerintem nem ezekre a pénzekre vonatkozik). Másrészt pedig, mivel úgy is csak pár tized Celsius emelkedést tudnánk vele megúszni, tehát felesleges is..
Ha valaki ezt elolvassa, és gondolkozik is, annak egy kicsit mást üzen ez a néhány sor.. Nekem például azt, hogy a Kiotói egyezménynek kellene lennie az elsö lépcsönek, és már így is lehet, hogy elkéstünk.

jee_c Creative Commons License 2001.08.27 0 0 211
Bomlat_:
ha már kinnt vagyunk az ürben, akkor már tényleg sokkal egyszerübb sok minden. Az ionhajtómüvek egy jó példa erre. A Jupiterig még hagyományos ionhajtómüvekkel is el lehet jutni/és vissza/ (ha pl. automatikus teherszállításról van szó, ahol az idö nem számít annyira), és akkor ott van még az M2P2 meghajtás, ami szintén nagyon ígéretes, és a nukleáris meghajtások.

Mr.Spock:
Vagy ahhoz, hogy ez letrejojjon, mar eleve szukseg lesz valamifele "energia-forradalom"-ra, ami szuksegtelenne tenne az energia onnan ideszallitast.
Szerintem ahhoz, hogy ezt elérjük még nincs szükség energia-forradalomra, jóval inkább ürtechnológiai forradalomra lenne szükség. Ez sem igazán lenne forradalom, inkább csak a már most ismert módszerek, tervek megvalósítását jelentené. Ehhez pedig elsö sorban pénz kell.

Másról szólva:
Hufist linkjén találtam ezt a cikket, elég érdekes.
... For example, the cost of wind energy has been reduced by more than 80 percent since1980, from 40 cents per kilowatt-hour to between 3 and 6 cents. ...

Előzmény: Mr Spock (210)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.25 0 0 210
Kedves jee_c,

talán annyit hozzátennék, hogy ne feledkezzünk meg a Jupiter és a Szaturnusz holdjairol, mert azokra le lehet szállni, (és szerintem érdemes is)

Nekem ezzel a koncepcioval az a problemam, hogy az "erdemes" alatt azt kell erteni (ebben a temaban), hogy ott vannak banyaszhato es az emberiseg altal felhasznalhato anyagok. Es ha errol van szo, akkor az a kerdes merul fel, hogy logikus-e feltetelezni, hogy a jelenlegi (tradicionalis) energia (mint urjarmu-meghajto)vajon valaha is eleg lesz arra, hogy mondjuk az Europa holdrol mi banyaszott cuccot a foldre szallitsunk rendszeresen es nagy mennyisegben? Vagy ahhoz, hogy ez letrejojjon, mar eleve szukseg lesz valamifele "energia-forradalom"-ra, ami szuksegtelenne tenne az energia onnan ideszallitast.

De annyiban mindenkeppen igazad van, hogy tetszik, nem tetszik, ahhoz hogy az emberiseg tenyleg valaha kijusson a Naprendszerbol, azokat a lepeseket eloszor meg fog kelleni tennie.

Amugy, az egesz urkutatas, minden nagy unneples dacara, mai szemmel nezve, bizony nagyon remenytelennek tunik. Hiszen meg akkor sem szamithatunk tul "sokra", ha elerjuk a fenysebesseg kozelet, pedig hol vagyunk meg attol.

Gabor

Előzmény: jee_c (208)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.24 0 0 209
Hát igaz,a tömegek aránya tényleg kérdés,de a másik,ha már a világürben vagyunk,kint a föld vonzáskörzetéből,akkor simán lehet akár mini ,ionhajtómüvekkel felszerelt szállitóeszközöket hsználni(pl. aszeroidákról szállitani a cuccokat),lehet a bányászathoz atombombát használni,szóval,ez azért már nem a föld,több a mozgáslehetőség(söt,akár atombombát használni teherszállitásra).
jee_c Creative Commons License 2001.08.24 0 0 208
Kedves Mr.Spock.

Nagy vonalakban egyetértek azzal, amit írtál, talán annyit hozzátennék, hogy ne feledkezzünk meg a Jupiter és a Szaturnusz holdjairol, mert azokra le lehet szállni, (és szerintem érdemes is).

Más:
a már korábban említett topikban (Atomerömüvek ...) egy kíváló hozzászólást találtam, amely teljes egészében megállja a helyét itt is. A hozzászólás szerzoje hufist. Egy az egyben átmásolom ide:


Hello, Mindenki !

Abszolút új vagyok, úgyhogy minden hibáért előre is elnézést kérek. Még egy kis off-topik. Néhány nappal ezelőtt off-line már olvastam a topikot és annyira felizgatott, hogy utánanéztem dolgoknak, sőt - ellentétben eddigi elveimmel - még regisztráltattam is magam, csak hogy hozzászóljak. A szerencse is segített.
Mindenkinek ajánlanám az alábbi linkeket:
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv2001/tv0108/vajda.html (Internet kapcsolattal nem rendelkezők kedvéért: nyomtatásban a Természet Világa augusztusi számában megjelent cikk. Ez volt az említett szerencse - márminthogy most jelent meg)
http://www.ucsusa.org/ucs-home.html (a lap bal alsó sarkában van a site-map, ahonnan félelmetes mennyiségű és minőségű cikk érhető el mindenféléről, ami tudománnyal és lelkiismerettel összefügg, és nem kis terjedelemben szerepel az atomenergia)
innen idézem az egyik legérdekesebb cikket ( http://www.ucsusa.org/energy/find.tmilegacy.html ), ami a topikba vág és elgondolkoztat arról, hogy azért Nyugaton sem túl rózsás a helyzet atomenergia fronton.
Most pedig szerény véleményem. Nemrégen olvastam egy cikket, amely a rendelkezésre álló jelenleg kiaknázhatónak tűnő energiaforrások mennyiségét elemzi. Nos a jelenlegi atomerőművek fűtőanyagát kb. 3 évszázadra elegendőnek becsüli. Tételezzük fel, hogy alaposan téved, valamint hogy a közeli jövőben jelentősen javul a helyzet, és ennek következtében ez a szám a százszorosára emelkedik, azaz 30000 évre. (Jelenleg a felhasználás exponenciálisan nő, tehát még ebben az esetben sem számíthatunk ekkora energiatermelési tartalékidőre!) Szintén elgondolkodtató, hogy a Nap szerény becslések szerint még néhány milliárd évig működni fog, miközben másodpercenként százmilliótonnaszám alakítja át a hidrogént héliummá és az ebből származó, a Földre sugárzott teljesítmény az űrben 1.3 kW/nm, a Föld felszínén 1.0 kW/nm. Azt hiszem, ha igazán hosszú távú megoldást keresünk energiaproblémáinkra, nem lehet kétséges a választás.
Az esetleges félreértéseket eloszlatandó - maximálisan, de nem vakon atomenergiapárti vagyok. Annyi energiát fordítsunk az atomenergiára, amennyit megérdemel.

Csupán a linkeket "linkesítettem".

Bomlat_:
A napelem tömege (fajlagosan az termelt energiához képest) nagyobb lenne, mint az atomerömüvé? Nem tudom, de ennek azért utána kellene nézni, számolni. A fö kérdés még mindig az, hogy honnan szedjük a fütöanyagát? Tehát: a Holdon van-e urántartalmú érc, vagy nincs (vagy más fütöanyagnak való)?

Törölt nick Creative Commons License 2001.08.24 0 0 207
Oké,de én ezt alternativának szántam.
Úgye,a probléma minden földi telepitésű cuccal(föleg a napelemmel),hogy helyet foglal,és befolyásolja a környezetet.
Ezért akarják sokan a vilgürbe rakott napelemeket.
De a napelemek tömege nagyobb szvsz mint egy atomerőmüvé(szvsz),hiszen ott egy nagy strukturáról van szó,tartószerkezetről,hajtómüvekről stb.Ezért valaki felvetette azt,hogy olcsobb lenne a holdon előállitani a cucokat.Csak a holdnak nincs légköre,ezért a holdraszálláshoz az energiát is a földről kell szállitnai,tehát lényeges a tömeg.

(arról nem is beszélve,hogy a földről ugyis csak vegyirakétával lehet majd a világürbe jutni,de a hodról akár nukleáris cuccokkal is lehet repkedni).
Na tehát szvsz a világürbe juttatott napelemeknél olcsobb lenne atomreaktort felvinni(pláne hogy abba akár normál sziklát is be lehetne épiteni mondjuk sugárvédelemnek,vagy vizet felhasználni hűtésre amit akár a holdról hoznának fel stb..)
Plussz a szupravezetős generátorokat/trafókat a segédberendezések nagy száma miatt nem lehet a földön használni,viszont a világürben lehetne.

Mr Spock Creative Commons License 2001.08.24 0 0 206
Kedves Bomlat,

Azt nem értem,hogy az atomenergia miért nem jó?

Nagyon jo. Csak elobb utobb az uranium is el fog fogyni, tehat a dilemma azonos a koolaj-foldgaz problemajaval. Es minden sci-fi dacara, az 1969-es holdraszallas dacara, annak a lehetosege, hogy valahol mashol banyasszunk, meg nagyon, nagyon, nagyon messze van. Sot, mereszelnem azt mondani, hogy ahhoz, hogy az urtechnologia egy olyan minosegi ugrast hajtson vegre, ami altal mashol banyaszas lehetsegesse valik, ahhoz mar eleve ki kell talalni egy ujfajta energiaforrast, amivel sokkal egyszerubbe valik az urbe jutas, ott kozlekedes, onnan visszajutas, es hat foleg a bolygok kozotti hihetetlen tavolsagok gyorsabb megtevese. A Mars utani gazoriasok (Jupiter, stb.) nem igazi bolygok amikre le lehet szallni). Tehat gyakorlatban a Hold es a Mars elerheto a jelenlegi sebesseg-technologia kombinacioval (ahol egyaltalan almodhatunk banyaszasrol).

A naprendszeren kivul meg meg almodni sem lehet, hiszen a legkozelebbi Alpha-Centauri-Proxima naprendszer, a jelenlegi urtechnologival 28,000 EV koruli tavolsagra van.

Nagyobb a valoszinusege annak, hogy itt a foldon, vagy a fold korul, valahogy a napenergia "elkapasaval" es annak (sokkal) hatekonyabb begyujtesevel erjunk el valamit. Ismetlem, ha a magfuziot nem tudjak megoldani, mert ha igen, akkor minden energia problema meg van oldva sokezer evre.

Gabor

Előzmény: Törölt nick (200)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!