Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2001.08.29 0 0 248
Nem értek a részecskefizikához,de alső közelitésre az antianyag teljes tömege(plussz az anyagé) energiává váli,az urán alapú cucokkal szemben.Szóval joval nagyobb a lehetséges szennyezés.
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.29 0 0 247
Szvsz ha valaha lesz alternativája az atomreaktor alapon müködő ürhajónak,akkor az is olyan problémákat fog okozni mint az atom

Na,szóval marad az ürlift.

Mr Spock Creative Commons License 2001.08.29 0 0 246
Kedves hufist,

Nos, tudtommal IONHAJTÓMŰvel felszerelt jármű még nem hagyta el a Föld légkörét,

Nos, ebben tevedsz. Kb egy evvel ezelott olvastam, hogy az elso ionhajtomuves kiserleti raketat fellotek (persze tradicionalis hajtomuvel), de miutan mar fenn volt, az ionhajtomuvet bekapcsolatak es az elindult....mar nem emlekszem merrefele.

Gabor

Előzmény: hufist (245)
hufist Creative Commons License 2001.08.29 0 0 245
Kedves jee_c !

Azt írod:
"... kommunikációs holdat (aminek ugye geostac. pályán lett volna a helye), erre átírták a szoftverét, és most szép lassan feljuttatják az eredeti helyére a pozicionáló(!) ionhajtómüvével."

Nos, tudtommal IONHAJTÓMŰvel felszerelt jármű még nem hagyta el a Föld légkörét, mivel a leendő ionhajtóműves rendszerek jelenleg többségükben még csak a tervezőasztalokon léteznek. Úgy tudom, hogy még csak most most épül az első felbocsátandó ionhajtóműves szerkezet. (A felbocsátása ennek is természetesen konzervatív hajtóanyaggal fog történni) Alighanem összetévesztetted a pozícionáló rendszerrel, ami ugyan - elméletileg - lehetne ionhajtómű, csak még nincs tapasztalat, úgyhogy a kommunikációs műholdakon (egyelőre) nem használják. Az űrszakma egy nagyon konzervatív szakma, többek meggyőződésével ellentétben. Csak a többszörösen kipróbált, minél veszélytelenebb és megbízhatóbb megoldások jöhetnek szóba a szolgálati rendszereknél - ilyen például a pozícionálás és irányítás. Emiatt csodálkozom az ATOMHAJTÓMŰvek emlegetésén is - valaki másnál. Ezek jelenleg - de szerintem még a középtávú jövőben is pusztán gondolatkísérlet szinten fognak létezni. A technikaiakon kívül olyan súlyos élet-, egészség-, és környezetvédelmi problémák vannak vele (gondoljatok csak a földi atomreaktorokra !) hogy azok legyőzésének idejére szerintem már lesznek más - lehet, hogy jóval hatékonyabb - hajtóművek. (pl. antianyaghajtómű).
Még egy kis ŰRTECHNIKA. A mai - kémiai - hajtóanyagú rakéták mellett a Földről történő indításnak nincsen alternatívája. A minap láttam egy ismeretterjesztő brosúrát a JPL-től a jelenleg sorozatban gyártott (már a 2 db is sorozat az űrtechnikában !) booster-ekről. Ezeknek van egy nagyon fontos jellemzőjük: a tömegarány. Azt fejezi ki, hogy egy tonna hasznos terhet hány tonna üzemanyag felhasználásával lehet pályára állítani. Nos ezt az adatot a fent említett brosúra ugyan nem tartalmazta, de a hozzá szükséges adatokat IGEN ! Ebből meghatároztam, hogy a napjainkban használatos booster-ek tömegaránya kb. 80 és 150 közé esik. Ez egyelőre a visszatérő eszközöknél is igaz. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a jobb tömegarányt a közepes tömeget pályára állító booster-ek nyújtják, a nagyon kicsi, vagy nagyon nagy tömegeknél romlik az arány. Azokat, akik nagyméretű űrbeli szerkezeteket kívánnak telepíteni alternatív energiatermelés céljából, megkérem, hogy gondolkozzanak el a fenti adatokon és információkon.
Üdvözlettel: hufist

Előzmény: jee_c (239)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.29 0 0 244
A fraktál(kaotikus rendszer) mivoltra nem elég bizonyiték az időjárás?

Nézd,tény az hogy a föld története során egyetlen faj se avatkozott bele a föld ökoszisztémájaába ugy,mint az ember.Iszonyatos fajpusztitás,mind növény,mind állati vonalon.Több faj extrém elszaportiása,az évmilliók alatt kialakult egyensúlyi rendszerek egyszerre történő felboritása...

Mivel a földről nincs elég információnka,ezért ovatosabban kéne eljárni,mivel nem lehet megjosolni hogy mi lesz a következő lépése a bioszférának.(végül is pár milliárd évet kibirt,szóval tönkretenni nem tudjuk,de valsz átáll egy új egyensúlyi állapotra,ami nem lesz ilyen kényelmes).

Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.29 0 0 243
Fogadni mertem volna rá, hogy nem tudsz ilyen embert mondani.
Előzmény: Mr Spock (241)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.29 0 0 242
Kedves jee_c,

Orbitális pályára juttatásról az elözö hozzászólásban írtam. (Föld [..] körüli pályára juttatásnál az a rossz jelenleg, hogy a hordozónak a pálya jelentös részén magával kell cipelnie a hajtóanyagát. Erre jó megoldás lenne egy tiszta nukleáris rakéta...

Na latod, ezzel kezdtem (:-). Eppen abbol indult ki az egesz, hogy azt mondtam, hogy a hajtomu technologi/energia kerdesben kell valami radikalisan uj, ahhoz hogy remeny legyen arra, hogy mashonnan energiat/nyersanyagot legyunk kepesek hozni.

Gabor

Előzmény: jee_c (235)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.29 0 0 241
Kedves Dr. Lecter,

ugyanazok akik most global warming-al fenyegetik a vilagot, azok global cooling-al,

Hadd kérjelek meg, hogy nevezz meg pontosan néhányat közülük.

Megbocsajtasz azert, hogy a 60-as evekbol nem emlekszem nevekre. De ha akkor mar eltel akkor es odafigyeltel, pontosan tudnad hogy mirol beszelek.
Kerdezz meg akarkit aki az 50-es 60-as eveiben van, hogy mi volt a nagy fenyegetes a 60-as evekben. Meg fogjak mondani, hogy "jon a jegkorszak, a global fagyas."

Gabor

Előzmény: Dr. Lecter (226)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.29 0 0 240
Kedves Bomlat_,

A sarki jéghegyek nem elolvadni fognak,hanem széttöredezni és a melegebb égövek felé sodrodva elolvadni (nemrég bizonyitották be,hogy a sarki jégebn pár tized fok drasztikusan felgyorsitja a repedésképződést,

Tul regen kovetem ezt az egeszet, hogy beugorjak a kovetkezo trukknek (nem a tiednek, hanem ahonnan hallottad). Eloszor jegkorszak, aztan nevetsegesse valik, akkor jon a felmelegedes. De jonnek a muholdak amik nem mutatjak, tehat jon a "szeszelyes idojaras". De az nem eleg hiszen a jeghegyeknek olvadni kellene. De nem olvadnak, tehat valami ujat ki kell talalni, tehat jon a repedezes. Ami onmagaban nevetseges, hiszen egytizedes homersekletvaltozasok teljesen termeszetes korulmenyek kozott is tortennek. A zoldek most mar evtizedek ota probalnak kitalalni valamit, aminek az alapjan a jol meno kapitalista orszagok gazdasagat valahogy le lehetne lassitani. De csak nem jon ossze egy, tenyleges bizonyitek, tehat azert kapkodnak innen oda, onnan amoda, es en mar csak akkor leszek kepes elfogadni valamit, ha az TISZTAN es TUDOMANYOSAN (nem csak mondva, hogy "4 out of 5 scientist ezt mondja vagy azt). Meg a computer szimulalasokat sem tudom komolyan venni, mert en is irtam nehanyat, tudom mennyire lehet azokat ugy iranyitani ahogy a programmozo akarja.

a globális felmelegedés a föld fraktál volta miatt valsz a melegebb,gyér növényzetű területeken jobban fog hatni mint a dús növényzetű területeken,

Mi koze van a fraktal mivoltnak (szinten, arra is kerek bizonyitekot) ahhoz, hogy a gyer novenyszetu teruleten jobban fog hatni? Es miert?

NEM LINEÁRIS ÉS NEM IS DETERMINISZTIKUS A FÖLD EGYENSÚLYA,és ha megbolygatjuk,akkor nem lassan jön a változás,hanem hirtelen(és kiszámithatatlan módon).

Erre is bizonyitekot kerek.

Gabor

Előzmény: Törölt nick (224)
jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 239
Ha már ott van, akkor "felkúszhat" ionhajtómüvel is szép lassan. Pont most volt erre egy példa: Ariane vagy valamelyik orosz hordozó utolsó fokozata befuccsolt, és alacsony pályán hagyott egy kommunikációs holdat (aminek ugye geostac. pályán lett volna a helye), erre átírták a szoftverét, és most szép lassan feljuttatják az eredeti helyére a pozicionáló(!) ionhajtómüvével. Pedig ez még nem is ilyennek lett tervezve. Most képzelj el egy olyan rendszert, ami direkt így van tervezve.

Más: lineários gyorsítónál: s=v2/(2*a), tehát pl. egy csak teherszállító kapszula kibírhat 50g-t, ekkor azonos végsebesség mellett s 10-edrészére csökken (a 10g-s gyorsítóhoz képest).

Előzmény: Törölt nick (238)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 238
Csak mondjuk érdekesen néz ki egy naperőmű low-orbiton,mivel ott még elég tetemes a surlodás,ugyhogy sok energia kell a pályántartásához.
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 237
A tolósugaras hajtómünek is pont ez a lényege,mivel az a légkörböl nyeri az o2-t az alsó 100 km-en.
jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 236
persze butított és nem butítorr.. :-)
Előzmény: jee_c (235)
jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 235
es eppen eleg lenne talan arra, hogy egy kiserleti utat megtegyenek a Jupiter fele
nem lenne elég, mint ahogy nem is erre lett tervezve, és építve. Egy Jupiteres emberes expedícióhoz ennél biztos több kellene. Az ISS Alpha pont egy lépés az ilyen ürhajók megépítésének az irányába. Sok tapasztalatot fogunk ott szerezni, amni elengedhetetlen az interplanetáris ürhajók építéséhez. Például a visszaforgató rendszer, aminek egy butítorr példányát tesztelik majd az Alphán.

Orbitális pályára juttatásról az elözö hozzászólásban írtam. (Föld [..] körüli pályára juttatásnál az a rossz jelenleg, hogy a hordozónak a pálya jelentös részén magával kell cipelnie a hajtóanyagát. Erre jó megoldás lenne egy tiszta nukleáris rakéta /ez eléggé scifi/, mert sok energiát visz kevés tömegben, vagy az, ha a hordozó a Földröl kapja valahogyan az energiát /sugárzással?/)

Előzmény: Mr Spock (222)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 234
Az a 600kw csak 1kw-per család átlagfogyasztás esetén oké.Itt viszont az a baj,hogy nem képes követni a fogyasztásbeli ciklikusságot,és hogy csak a világitásra lehet számolni(fütésre már nem jó).És ugye a fütés viszi igazán az energiát.
(itt a cégnél van olyan gép,ami 60vw-t eszik ohmosan.Ha jobban nekilendül a gyár,akkor 3mw-t zabál,plussz a földgáz a gőzfejlesztéshez).
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 233
Dr. Lecter
igazad van,nem gondolkodtam.

Ami a mágneses gyorsitást illeti:számold ki,10g gyorsulás melett 20km-es lineáris gyorsitó kell.
(ha 2km/s-re gyorsitasz).

6*-os hangsebességű cucc alacsony pályás teherhordáshoz a tolósüritésű sugárhajtómüvet képzelik el.(ehez jó lenne a 20km-es lineáris gyorsutó).
Ha kiszámolod,akkor nagyjából 300km-re lehet ezeket fellőni.(hajtó,üves rásegitéssel).

Az atom az igazi!

timartom Creative Commons License 2001.08.28 0 0 232
Utálok bemásolni cikkeket, de ez nagyon tetszik. Azért vannak akik próbálkoznak. Mai hír:

"Felavatták és ünnepélyesen üzembe helyezték az első magyar szélerőművet a Fejér megyei Kulcs községben kedden. A 600 kilowatt teljesítményű erőmű a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat (DÉDÁSZ) középfeszültségű hálózata számára termel legalább 600 család éves elektromos áramszükségletére elegendő energiát."

jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 231
Egyébként ha az emberiség valaha képes lesz rá,hogy a több ezer kilométer magasra több 10 000 T-s strukturákat vigyen,akkor nem a legcélszerübb lesz az ,hogy egy bazi napelemet vigyenek föl oda.
Az attól függ, hogy mi a cél.

Egyébként tudomásom szerint max 300km-ig tudnak felmenni a mostani olcsó megoldásokkal is,amik ráadásul tervasztalon vannak csak.
Melyik elképzelésekre gondolsz?

Nekem eszembe jutott egy érdekes ötlet, amit valahol olvastam: tenger alatti csoben helyezkedik el a kilövésre készülö ürhajó. A csöböl ki van szivattyúzva (ehhez kell energia) a víz a hajó felett. Alatta egy zsilip, amelyet megnyitva a víz bezúdul, az ürhajót gyorulva felfele lökve. A tengerszinten az ürhajó már v0>0 kezdösebességgel rendelkezik, megspórolva a némi hajtóanyagot.
Másik érdekes ötlet az elektromágneses sínen elögyorsított hordozóeszköz/ürhajó. Az ötletnek van olyan változata, amely keringési pályára képes fellöni terhet (inkább csak terhet a nagy gyorsulás miatt).

Előzmény: Törölt nick (220)
Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.28 0 0 230
Grönland oké.
Előzmény: jee_c (229)
jee_c Creative Commons License 2001.08.28 0 0 229
Meg ott van ay aprócska Grönland esete, ami pont a kérdéses - olvadásra, töredezettségre hajlamos - régióban fekszik. A glob. éghajlattal kapcsolatban Bomlat_-tal értek egyet. A lényeg: nagyon nehéz kiszámítani mi lesz, de ha üvegházhatást okozó gázok kerülnek a légkörbe, attól csökkenni nem fog a hömérséklet, ez biztos. Hogy milyen függvény szerint fog nöni (változni), és lokálisan milyen anomáliákkal fog ez járni: ez a bizonytalan. Egy biztos: az átlagos hömérséklet növekedésével a hötágulás és az olvadás miatt emelkedni fog a világtengerek szintje.

Mr.Spock, Bomlat_: késöbb reagálok az ürrel kapcs. felvetésekre.

Előzmény: Dr. Lecter (226)
Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.28 0 0 228
Arkhimédesz törvény, egyébként próbáld ki: jégkocka egy pohár vízbe, és nézd a vízszintet olvadás közben. Meg fogsz lepôdni.
Annyi kis csalás van a dologban, hogy a tengervíz nem tiszta víz.
Előzmény: Törölt nick (227)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 227
Azért a jég jónéhány méterre kiemelkedik a viből,és hatalmas területen van.De az is biztos,hogy a hőtágulása is jelentős lenne.
Dr. Lecter Creative Commons License 2001.08.28 0 0 226
Na de mitol is emelkednenek a vilagtengerek? Attol, hogy a sarki jeg elolvadna.

Ez csak az antarktiszi jégre lenne igaz, az északi úszik a vízen, ha elolvad, nem okoz vízszintemelkedést. Az óceán vizének hôtágulása az igazi lutri. Ahhoz még jégnek se kell olvadni.

ugyanazok akik most global warming-al fenyegetik a vilagot, azok global cooling-al,

Hadd kérjelek meg, hogy nevezz meg pontosan néhányat közülük.

Előzmény: Mr Spock (223)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 225
Ja,és ezzel játszani olyan,mintha egy brutális kinézetű,ismeretlen embert cukkolnál,akinek nem tudod mi a türése,és csak csodálkozol amikor a végén beveri a képed.Nem tudjuk,hogy mi a föld éghajlatának a stabil atraktora,és hogy hol van a határ ahol már instabillá válik az atraktor(azt meg pláne nem,hogy mi lesz a köv stabil pont).

Egyébként pl. a kanadaiaknak és az oroszoknak jó lenne,ha a sarki jégsapka leolvadna(vagy ha lisebbre olvadna),mivel hajozhatóvá válnának az északi partok(ha ne adj isten új áramlások jönnének létre,az még jobb lenne).

Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 224
Mr Spock !

Az érvelés hibás,mivel a probléma az,hogy a föld egy bonyolult rendszer(tulajdonképpen egy fraktál az én értelmezésem szerint),és ha növeljük az egyik paramétert,(co2 szint)akkor a rendszer kerül egy új stabil pontba(miután esetleg megjárt pár instabil pontot).
A 2 fokos átleg nem fogja megállni a helyét,mivel
1,A sarki jéghegyek nem elolvadni fognak,hanem széttöredezni és a melegebb égövek felé sodrodva elolvadni (nemrég bizonyitották be,hogy a sarki jégebn pár tized fok drasztikusan felgyorsitja a repedésképződést,le is szakadt néhány jéghegy a sarkról mostanában ami jókora kiterjedésű volt),miután a jégtömeg elér egy kritikus határt,könnyen lehet hogy új áramlási rendszerek jönnek létre,amik egyszarüenk leolvasztjájk a sarkot...
2,a globális felmelegedés a föld fraktál volta miatt valsz a melegebb,gyér növényzetű területeken jobban fog hatni mint a dús növényzetű területeken,és elképzelhető hogy lesznek olyan helyek ahol a hőmérséklet csökkeni fog(pl azok a területek amiket jelenleg tengeráramok hűtenek).

mindezentúl:az ember permanensen módositja a környezetet,aminek a türőképessége valsz elég nagy,de ami ciki,a türőképesség határát csak úgy állapithatjuk meg,ha már elértük,mivel NEM LINEÁRIS ÉS NEM IS DETERMINISZTIKUS A FÖLD EGYENSÚLYA,és ha megbolygatjuk,akkor nem lassan jön a változás,hanem hirtelen(és kiszámithatatlan módon).

Egyébként már most háboruznak sok helyen a vizért,és ez a jövőben roszabodni fog.
Mondjuk mi lesz,ha mexikó a határfolyót egyszerűen a saját területére tereli teljesen?

Mr Spock Creative Commons License 2001.08.28 0 0 223
Kedves jee_c,

Kezdi azzal, ami a lényeg: "Becslések szerint", folytatja egy adattal (2-3 fok), majd jön egy kulcsszó: "legfeljebb" és egy másik laikus számára semmitmondó adat (5,5 fok), amit még zárójelben egy megjegyzés követ, amely még ezeket a "bagatell" adatokat is kétségbe vonja.

Es nem teljesen alaptalanul vonja ketsegbe. Amig a vilag azon jojozik, hogy mennyire van global warming, addig a muholdas meresek egyenlore meg egy tizedfoknyi permanens emelkedest sem voltak kepesek kimutatni.

Es nem tudom te hany eves vagy, de en meg emlekszem a hatvanas, hetvenes evek elejen, ugyanazok akik most global warming-al fenyegetik a vilagot, azok global cooling-al, es rohamosan kozeledo jegkorszakkal fenyegettek, pontosan ugyanazon az alapon!!! De az tul hamar nevetsegesse valt, es ezek azonnal atlovagoltak a masik iranyba. Nem tunik nagyon tudomanyosnak. Ehhez kell hozzatenni, hogy igazi bizonyitek nincs a global warming-ra, es akkor bizony nekem is vannak ketelyeim.

Más: könnyedén dobálózik a pár Celsius fokokkal, csak éppen azt felejti el megemlíteni, hogy a világtengerek szintje mennyivel emelkedne ebben az esetben, és hogy nagyságrendileg kb egy milliárd ember veszítené el otthonát (ilyen "kisebb" városokra gondolok, mint New York, Shanghai, gyakorlatilag a part menti városok, és pl. Hollandia (nagy része)).

Impresszivnek es fenyegetonek hangzik. Na de mitol is emelkednenek a vilagtengerek? Attol, hogy a sarki jeg elolvadna. Hogyan? Tetelezzuk fel mondjuk egy 2 fokos emelkedest. Ott, ahol mondjuk -50 fok van, ott -48 fok lesz. Attol ugyan semmi nem fog meg elolvadni. Ott, ahol mondjuk +20 fok van, ott +22 lesz, es ott mar amugyis elolvadt ami el tud olvadni. Tehat arrol a kritikus savrol beszelhetunk csak, ahol mindez SZAMIT, mert a homerseklet valahol -2 es 0 fok korul van. Nem vagyok egy foldrajz zseni, de tudtommal a jeghegyek zome NEM ilyen homersekletzonaban helyezkedik el. Ugyhogy ez az egesz nekem mindig logikatlannak tunt.

Másrészt arról már nem is beszélve, hogy mennyi pénzt költenénk (egyáltalán kicsoda?) a fent említett célra, ha a Kiotói egyezményt sutba dobnánk. Szerintem inkább elmenne a pénz valami jó kis csillagháborús programra, fegyverekre, ..., ahogy szokott.

Na dehat ilyen jelentosegu dolgokhoz nem lehet igy hozzaallni (koltsuk csak arra a penzt, mert az alternativa biztosan meg rosszabb lenne).
Kyoto enszerintem egy nagy kamu. En mar tobb "zolddel" beszelgettem errol, es felszolitottam oket arra, hogy ha ahelyett, hogy tucatnyi logikatlan marhasagokkal fenyegetnek a vilagot, kivalasztanak azt az egy ket esetlegesen IGAZI problemat, sokkal komolyabban lehetne venni oket. Igy, bizonyitekok teljes hianyaban, nem vagyok kepes komolyan venni, hogy megfagyunk, de megsem akkor elolvadunk, tengerbe fulladunk, de ha megse akkor megmergezzuk magunkat (fust/levego), de ha megsem akkor a kiirtott allatok miatt felborul az egyensuly, de ha megsem akkor.......es itt jon a tobbi, hosszu sora a vegzetes fenyegeteseknek. Es persze bizonyitek egyikre sincs, mindegyikben "hinni kell nekik", hiszen "jot akarnak". Csak sajnos nem tudok elszakadni a nyilvanvalotol, miszerint a legtobb zold ugyanakkor szocialista is. Ezt veletlenkent elkonyvelni nem tudom. Azt sem, hogy Kyoto egy nagy nemzetkozi gazdasagi osztoszkodasra kenyszeritene a fejlettebb orszagokat.

Gabor

Előzmény: jee_c (216)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.28 0 0 222
Kedves jee_c,

Hatalmas napelemekkel el lehetne boldgulni ionhajtómüvel (vagy M2P2 hajtómüvel - ez plazmával felfújt mágneses "buborék", amelyet a napszél hajt)

Ion hajtomuvel semmit nem lehetne Fold koruli palyara bocsajtani. Ha mar fenn van, az mas. Na de ha mar fenn van, akkor a szukseges energia ami egy Jupiter fele vezeto utra szuksegeltetik, elhanyagolhato a foldkoruli palyara jutattashoz hasonlitva.

ehhez az kellene, hogy anyagot tudjunk olcsón orbitális pályára állítani.

Hat ez az. Es ez az, amire a tradicionalis hajtomu (energia) nem eleg. Nezd meg az erofeszitest ami a nemzetkozi urallomasba megy bele, tobb even keresztul epitik, es eppen eleg lenne talan arra, hogy egy kiserleti utat megtegyenek a Jupiter fele (sot, talan meg nem is lenne eleg nagy, hiszen eteltermesztes meg ilyesmire nem lenne hely). Nagy mennyisegu akarmi oda-vissza szallitasarol meg szo sem lehetne. Tehat az egeszben a nehez az elso 250 kilometer, a fold felszinetol orbitalis palyaig. Es az bizony energia kerdese.

Es akkor meg meg sem emlitettem olyanokat, hogy ott is fel kell majd allitani valamifele kilovo akarmit, ott is meg kell oldani a felulet-orbitalis palya kerdeset, megintcsak foleg energiarol van szo (es persze az anyag, dehat ugy nez ki, hogy nem abban van a hiany. A meret es az annak foldkoruli (es mondjuk Titan koruli) palyara juttatasa a legnehezebb kerdes.

Gabor

Előzmény: jee_c (217)
Mr Spock Creative Commons License 2001.08.28 0 0 221
Kedves Broad Bandi,

És vajon egy amerikainak (abszolút jogosan és demokratikusan) hányszor annyi víz jár majd, mint egy európainak, kínainak, arabnak vagy afrikainak?

Mi az hogy "hányszor annyi víz jár majd"? Minek az alapjan?
Egyenlore nem letezik sem "jogos" sem "demokratikus" semmi, vilagszinten. Plane amikor arrol van szo, hogy valami, mint peldaul viz, kinek "jár". Egyenlore senkinek nem jár semmi, azoknak van akiknek van. A vilag meg nem egy jogi vagy gazdasagi egyseg, nem egy orszag, akarmennyire is egyesek ezt mar igy szeretnek latni.

Gabor

Előzmény: Broad Bandi (215)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.28 0 0 220
Mi van akkor,ha az az 5,5 fok egyenletlenül fog megoszlani,és az egyenlitő menén lesznek olyan,jelenleg lakott területek amik lakhatatlanok lesznek?ez se az usa gondja.

Egyébként ha az emberiség valaha képes lesz rá,hogy a több ezer kilométer magasra több 10 000 T-s strukturákat vigyen,akkor nem a legcélszerübb lesz az ,hogy egy bazi napelemet vigyenek föl oda.

Egyébként tudomásom szerint max 300km-ig tudnak felmenni a mostani olcsó megoldásokkal is,amik ráadásul tervasztalon vannak csak.

Magasabbra olcsón szvsz csak atomhajtómüvel lehet menni.

mr_ricsi Creative Commons License 2001.08.28 0 0 219
Dr. Lecter:

"Valamelyik scifiben olvastam (ha eszembe jut, ideírom, hol) egy tuti módszert: Fotoszintetizáló emberek. Élelemgondok megoldva..."

Az ember bőrfelülete nem elég arra, hogy elég táplálékot állítson elő. 1 db cukorrépa levélfelülete úgy negyede-hatoda az ember bőrfelületének. (De a bőrünknek is csak a felét süti egyszerre a nap, így aztán 2-3x-os előnyben vagyunk végül.)
A cukorrépa fél évig mindig fotoszintetizál, amikor süt a nap, tehát nálunk a ruhaviseletet teljesen el kellene felejteni, és munkaidőben is a napfényhez hasonló megvilágítást igényelnénk. (Energia!)

A cukorrépa fél év alatt előállít annyi cukrot, ami kb. 500m futáshoz elég. Akkor mi emberek úgy 1-1,5 km-t tudnánk fél év alatt megtenni.
A növények eredményeit valószínűleg ezért nem jegyzik a futószámokban :-)

A hideg égöv az emberiség számára teljesen lakhatatlan lenne. (Vagy megfagynánk, vagy éhenhalnánk- attól függően, hogy viselünk-e ruházatot.)
A mérsékelt égövet a téli időszakra el kell hagyni, vagy megoldani, hogy fel tudjuk függeszteni az életfunkciókat. (Téli álom)

De különben használható ötletnek látszik...

Előzmény: Dr. Lecter (196)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!