Az átlátszó napelem azért, lássuk be, elég vicces gondolat. Főleg, ha minél nagyobb részét akarjuk hasznosítani a napfénynek. :)
Egyébként a lokális megoldásokkal egyetértek, de persze pert1-nek is igazat adok. A kettő együtt működhet igazán jól. Tehát, ha pl. minden ház használna naperővel működtetett vízmelegítőt (fűtésrásegítésnek is), már azzal elég sokat lehetne nyerni, amit máris nem a központi energiahálózatnak kell odaszállítania.
A sarkok lefedése esetén félévenként váltogatni kéne a lefedett sarkot, ami apró tecnikai problémákat is okozhat, azonkívül a napsütés beesési szöge sem ideális a sarkokon. Ha már napelem, akkor inkább a 25 széleségi körökök kéne elhelyezni őket (az éves átlagos napsütés -felhőket elhanyagolva- a Föld minden pontján kb azonos). Ami az albedóváltozást illeti, az szvsz még kivédhető lenne a jég a beeső napsütés túlnyomó részét visszaveri a világűrbe, ha ehelyett felhasználjuk áramtermelésre, nem okoz klímaváltozást.
Ami azx apró lokális megoldásokat illeti, ezen a téren meglehetősen szkeptikus vagyok, az energia túlntomó részét sűrűn lakott fejlett iparosodott területeken használják fel, ahol elég nehézkes lenne lokális alternatívákat találni. Azon kívül 100000 pici szél ill. naperőmű, vagy egyéb altenatív energiaforrás többszörösébe kerül, mint egyetlen azonos teljesítményt adó nagy.
Az északi és a déli sark lefedése esetén 24 órás megvílágitás ok. - de az energia transzport a felhasználókhoz, a lefedettség miatti aldebo(?) változás a jégsapkákon (bár már kisérleteznek átlátszó napelemekkel) miatt ez még sci-fi.
A globális megoldás lokális megoldásokból állhat össze - a jelenleg felélt energia nagyrészét alternativ forrásokból a háztartások állíthatják elő (melegviz, fütés), a további rész a geológiai, földrajzi adottságokból adódó (geotermikus források, szél, folyó, napsütés, biogáz- stb) energiából és a központból kapott rásegítésből (ami befogadásra is alkalmas) állhat össze.
De ez is csak egy fikció - mert emberek vagyunk és politikusok irányítják az életünk.
Az idézeteid alapján tényleg meglehetősen blablának tűnik:-)
A 700 km2 lefedése napelemekkel legfeljebb csak a világ elektromos energia igényét fedezné, csak mellékesen fel kéne találni a 100 % elektromos átalakítási hatásfokú napelemet, és meg kéne állítani a napot az adott 700 km2-es naptelep felett. És akkor ott vannak még az egyéb mellékes energiaigények, amik legalább 2-3 szorosát teszik ki az elektromos energia igénynek.
Ami meg a szélerőművek versenyképességét illeti, ha egy picit is versenyképesek lennének, akkor nem kéne 2-3-szoros energia átvételi árakat alkalmazni a megtermelt szélenergiánál. Ezért nem csodálom, hogy a konkrét példával adós maradt.
"Napelemekre megemlítí, hogy elméletileg 700 négyzetkilométernyi felület lenne képes a föld energiaszükségletének fedezésére. " Ehhez képest a korábban idézett feladatmegoldásban (4268) csak MO igényét 74,4 négyzetkilométer fedezné, és még ezt is kevesellte pert1. Pedig MO nem a világ egytizede! Talán, ha 100%-os és egész nap fényben álló elemekről lenne szó?
A vállalatom (nemzetközi energetikai eszközöket gyártó cég) hírujságjában találtam egy cikket az alternatív energia helyzetéről. Általában elég blabla a cikk, de van benne néhány, általam legalábbis eddíg nem ismert dolog. A cikket a WWF igazgatója irta.
Létezik a WWF-nek egy PowerSwitch! kezdeményezése, amely azt célozza, hogy a lehető legszélesebb körű összefogást (kutatók, kormányok, termelők, fogyasztók, stb) megteremtse az alternatív energia érdekében.
A szélenergiára azt mondja, hogy több szempontból is árban versenyképesebb a nukleáris energiánál! Sajnos nincs mellette konkrét példa...
Napelemekre megemlítí, hogy elméletileg 700 négyzetkilométernyi felület lenne képes a föld energiaszükségletének fedezésére.
Bicske környékéről már én is hallottam. Remélem, hogy nem csak napelemgyártó fog felépűlni, mivel azért csattogunk a net-en, hogy a II. NFT-ben prioritást kapjon az alkalmazott K+F, s un. innovációs parkban, a kis és közepes vállalkozások megvalósíthassák innovációs projektjeiket, szerkezetváltásukat. / erről is csattogtunk a gazd. topicokban. / Reményt ad hozzá, hogy az EU. is elfogadta a versenyképesség javítása céljából. Reméljük, ezt a politikusok nem tuntatik el, ahogyan eddig tették. nagy szükségünk lenne erre.
Igen, mozdulnak az olajtársaságok ebbe az irányba. Kérdés, hogy mennyit? Mennyi az, ami elegendő nekik? Mennyi az, amit a külvilág fele megmutatnak abból, amit tesznek? (lehetnek pl. olyan látszólag tőlük független cégek, amelyek a tulajdonukban vannak)
Gyorslink: napelemek hold porból. http://www.space.com/businesstechnology/technology/technovel_solarcell_050325.html " ... Simulated moon dust has been used to make the substrate of a solar cell, according to University of Houston researchers.
...The simulated lunar solar panels are only about one percent efficient in converting sunlight to electricity (conventional cells convert about twenty percent)."
Ha nem viccelsz, valamit félreértessz. A pörgettyű igyekszik megtartani saját forgási tengely-irányát, alatta pedig ugye a Föld tesz egy fordulatot 24 óránként. Magyarán az udvarodon elhelyezett kicsike millió tonnás "pörgettyű"t úgy látod, hogy naponta fordul egyet. Forgási nyomaték-momentumnak vagy minek nevezik, Így működnek a tengeri kompasszok, meg a légvédelmi rakéták irány-etalonjai, stb.
Úgyhogy nem kell fix pont.
Ha a generátort pl. 500 pólusúra építjük, pont 10 sec alatt kell hogy egyet forduljon az 50 Hz termeléséhez. Ebből kiszámítható a gyorsító áttétel: 24 óra x 3600 sec/10=8640.
- a Hold árapály ereje 1 millió t-nél igencsak nem hanyagolható el
- a Coriolis-erő miatt nem gondolom, hogy egyszerű lenne csapágyozni
- a pörgettyű inhomogén hőmérséklete megváltoztatja a pörgettyű homogenitását és tehetetlenségi nyomatékát, evvel együtt a csapágyterhelést is
- a mágnese pólusok mozgása kis mérettartományban fluktuativ (mozog kiszámitathatatlanul) igy egyrészt bonyolult lenne a mágnescsapágyozás, másrészt a pörgettyüre való hatása sem elhanyagolható
- mivel forgatod meg és mivel nyered ki az energiát? érdekes mechanikai kérdések 1 millió t-nál.
Hogy ez eddig nekem nem jutott eszembe! Fogaskoszorút húzunk az Egyenlítőre és máris bármit meg lehet vele hajtani. Csak kellene egy fix pont (Archimedes)! Ezek szerint te tudod, hol az a fix pont.
Hát mondjuk, vákuum kellene a légsurlódás miatt, mágneses csapágyazás, stb. A legjobban az É vagy D-sark közelében adna teljesítményt, de függőleges tengelysík esetében talán az egyenlítőnél is.
Gondolom evidens, hogy naponta egyet fordul a tengelysík mentén, ezt lehet megcsapolni, gyorsító áttétellel, stb.
Ez érdekes! Hogyan vennél ki belőle energiát (legalábbis többet, mint amennyivel felpörgetted)? Ha ez működik, miért áll meg a gyereknek a pörgettyűje? Súlyához képest nem túl nagy a teljesítménye!
A Föld forgása kimeríthetetlen... Ha elméletben csinálnánk egy 1 millió tonnás pörgettyűt, 7,5 MW-ot termelne. "Csak" be kell pörgetni, meg jó kis csapágyazás is kívánatos...
A Shell, a BP, de gondolom, több más külföldi olajmulti is rendelkezik saját napelemgyártó kapacitással. A MOL is felszerelt már benzinkutat napelemmel, de arra a fejlettségi szintre (előregondolkodásban) még nem jutott el, hogy saját maga is gyártasson. Ha időben és nagyobb méretekben kezd az ilyen beruházásokba, talán a Dunasolar sem megy el Thaiföldre. Több hír is felröppent már, hogy valahol Bicske környékén akarnak nagyobb napelemgyárat építeni. Hogy áll a dolog? Tud róla valaki?
"Más topicocon, főleg gazd. topicocon már kifejtettem a véleményem a témában." Valami tömör összefoglalót talán megérdemlünk mi is.
Ezt írtad a (4359)-ben: "Pedig, az előremenekülés lehetne számukra vonzó. az olajmilliárdokat az alternatív energia kutatásokba fektesse, saját érdekében, mert hamarosan eljön az az idő, hogy "büntetésre " fizetheti, az álatala okozott környezet károsítás finanszírozására."
Ennek a mondatnak így van értelme: "ha az általa okozott környezetkárosítás _megszűntetésének_ finanszírozására" fordítja valaki a büntit. Mármint azt, amit az olajmilliárdokból valaki vagy valami, valami alapján behajt, éppen az olaj és földgázkitermelő multiktól. Ha jól próbálom érteni ...
Csakhogy a kiotói egyezmény - tudtommal - arról szól, hogy a legnagyobb mértékben széndioxid-kibocsátó országok csökkenti a kibocsátásukat az 1990-es szint alá, kb 5 %-kal. Ennek megfelelően szépen beindult a kvótákkal kapcsolatos az adok-veszek, szóval nagyjából nem nagyon fogy csökkenni a kibocsátás. Másrészt abban sem vagyok biztos, hogy a szénhidrogéneket átszámolva valamiféle CO2-egyenértékbe, a kitermelők is csökkentenék a "kibocsátásukat"...
Nincs mese, a civileknek kell lépniük. Hálózatot kell létrehozni az alternatív-energia-kutatásra. Ehhez fel kell ismerni, hogy a hatalom a mi kezünkben van. Már a Dalai láma is megmondta...
Igazad van addig, amíg a légszenyezettség miatt nem Te, vagy hozzátartozód lesz beteg.
Más topicocon, főleg gazd. topicocon már kifejtettem a véleményem a témában.
Mivel nekünk MO-n, de Európában is behozatalra szorulunk energia hordozókból, talán nekünk érdekünk minnél hamarább ezt a függőséget megváltoztatni. Hála istennek, több olyan alternatíva között is választhatunk, s a tudomány egyre több lehetőséget ad erre, csak élnünk kell ezzel. természetesen ennek finanszírozását nekünk kell biztosítani.
csak mellékesen. mit gondolsz, a "kiotói eggyezmény" miről szól?
Bár sajna nem vagyok olajmulti, de eljátszom a gondolattal, ha már így felkértél rá :-)
Multik között is sokféle van, mondjuk egy átlagosan konzervatív olajcég - szerintem - abban érdekelt, hogy minél több, később felhasználható szabadalmat szerezzen meg és süllyessze jó mélyre a fiókjában, továbbá, hogy minden lobbierejét latba vesse a lehetséges konkurrenciák ellehetetlenítése érdekében. Valamint kutatási (olaj és gázmező) koncessziókat szerezzen mindenfelé.
Feltételezem, rettentően komoly döntést kellene hozni, ahhoz hogy egy olajcég az egyre nagyobb költséggel megtalálható olajmezők, az azokra létesíthető olaj és gázkutak, és azok egyre nagyobb költséget igénylő kitermelése mellett kötelezően megoldandó "családi jólét" növelés / cég és iparág fenntartása / részvényesek kielégítése helyett a nyereségét alternatív alapkutatásokra költse.
A belegondolást itt be is fejezem, ugyanis nem tartom feladatomnak az olajmultik meggyőzését arról, hogy mi is az ő hosszútávú érdekük, mit csináljanak a nyereségükkel, tudják ők azt. Erről maguknak kell dönteniük, és gondolom régóta dolgoznak is a problémán. Lásd az egyes arab területeken olajcégek által kiépített turistaparadicsomokat.
Büntetés: Nem tartom nagyon valószínűnek, hogy bármiféle bűntetést kellene fizetniük amiatt, hogy nyersanyaggal és energiahordozóval látják el az egész világot. Ki bűntetné őket? Melyik kormány? Rögtön nem kapna olajat egy cseppet se. Összehangolt fellépésre sincs esély, monopolhelyzetben vannak és kész.
Finanszírozókat is inkább máshol kell keresgélni.
Szerintem ennek a topicnak is inkább az a célja/hatása, hogy a FOGYASZTÓK, akiknek érdeke a költségük csökkentése, függetlenségük növelése, kiváncsiságuk kielégítése, jussanak infóhoz, kezdjenek el tovább gondolkozni a problemán. Ja, és persze, hogy a saját lehetőségeiken belül megtegyenek mindent amit csak tudnak az alternatívák használata érdekében.
"Smalley a nanotechnológia két oldalát különbözteti meg egymástól: a biotechnológiában manifesztálódó "nedves" a sejt- és vírusszintű molekuláris gépezetekre vonatkozik, míg a "száraz" közvetlenebb módon kapcsolódik az energetikához. Idetartozik az elektromos és hőtermikus vezetés kérdése; nanotech-alkalmazásokkal a magasabb hőmérséklettel szembeni nagyobb ellenállás, szilárdabb eszközök várhatók."
Igy husvetkor, tojasfujas kozben jutott az eszembe, hogy mondjuk feherjeket, pl tojas feherjet nem lehetne felhasznalni energia termelesre? Az elolenyek alapveto energiatarolojat, az ATP-t?
