Az LGT Amerikában Bartával volt sikeres és lehetett volna sikeresebb.
Az, hogy kint maradt, azzal járt, hogy a zenekar lendülete megtört. Ráadásul a többiek útlevelét bevonták és nem nagyon ugrálhattak egy darabig. Ezért úgy érzem, lehet bennük tüske Bartával szemben.
Az hogy a többi zenekar hogy oldotta meg a 70-es éveket, legyen más topik témája.
Nagyon sok helyről olvasom, hogy "mennyi lehetőséget nem kapott meg az LGT" - bocs, de ezt már tényleg nem tudom szó nélkül hagyni.
Könyörgöm, próbáljunk már meg egy kicsit objektívek maradni! Ugyan miféle nagy lehetőséget nem kaptak meg, amit más zenekar abban a korban (pl 70-es évek) megkapott? Természetesen tisztában vagyok vele, hogy valóban mennyit szívatták többek közt a Pentz Zsolték a Loksit IS - de azért vegyük észre, hogy más bandák milyen nagyságrendekkel többet szívtak anno. Kicsit más súlyú az az (amúgy JOGOS) sérelem, hogy valakit pl. hazarendelnek az amerikai turnéjáról, mint az, ha mást még a helyi kultúrban sem engednek fellépni...
Például a Syriust sokkal brutálisabban nyomták el, sőt előfordult az is, hogy olyan eredetileg általuk kiérdemelt lehetőséget vettek el tőlük, amit aztán az LGT kapott meg. Én szeretem és tisztelem a Loksit, de azt állítani, hogy nem kaptak meg minden lehetőséget (AZ AKKORI SZŰKÖS HATÁROK KÖZT) súlyos tévedés - és ezt igazolhatja a legtöbb akkori pályatársuk...
Számomra is nagy élmény volt a szombat este!Nagyságrendekkel jobban éreztem magam, mint a Búcsúkoncerten , pláne mint a Kapcsolat napi estén.
Egy csomó bosszantó dologgal kezdődött (a bejutás, Boros - Bochkor), de aztán a koncert alatt ez eltűnt. Fantasztikus érzés volt látni a tömeget, a mellettem sugárzó arcokat, a barátaim mosolyát, hogy teli torokból énekelnek, pörögni amikor éppen úgy adódott. Borzongató volt érezni, hogy az embertömeg mennyire együtt mozdul, együtt lüktet a zenészekkel.
El tudom képzelni, milyen elmondhatatlan érzés lehetett látni ezt a tömeget onnan fentről.
Én sejtettem, hogy nem lesz sok új dal, így ez nem okozott csalódást.
Hozzá kell tennem, hogy én azok közé tartozom, aki nem ismeri a Tabánbeli koncertek ízét, így ilyen szempontból nincs összehasonlítási alapom.
Még a kijutás egy órás tortúráját is könnyen viseltem, bár már igen fáradt voltam. Kellemes meglepetés volt a tömeg türelme, ahogy a maguk szórakoztatására különböző dalokba kezdtek bele, hogy addig is teljen az idő, amig ráléphetünk a hídra.
Bevallom, fogalmam sincs, hogy vajon mit érthetsz "a húzós punkos, ska-s beindulások" alatt - pedig azt hiszem, viszonylag jól ismerem, sőt szeretem a punk és ska műfajokat... (Bár a kettőnek egymáshoz - ugye ebben megegyezhetünk? - semmi köze.) Szóval én ilyesmit nem hallottam tegnap, pedig figyeltem, hidd el.
Ez egy másik LGT. 25 éve ugyanazokból az emberekből áll. Az talán érthető, hogy a saját dalaikat jobban szeretik játszani, mint egy másik LGT számait.
Nem vagyok biztos a dolgomban, de mintha csak azokat a 'régirégi' nótákat nyomják, amelyek az akkori (77-87) repertoárjukban is benne voltak. Vagyis ez az LGT kontinuitásban van önmagával, nem nosztalgia-zenekar.
Az biztos, hogy szeretik Bartát, de nem volnék meglepve, ha egy kicsit úgy éreznék, hogy miatta _is_ nem kaptak több lehetőséget anno.
Azt hiszem, tényleg sok fenhagyott hangsúly (copyr. by P.G.) van ebben a zenekarban.
Talán csinálni kéne egy LGT-Barta-koncertet, ahol el lehetne játszani mindent, jöhetnek a régiek: Zalatnay, Kovács Kati, Frenreisz, Laux, stb. Az lehetne egy tisztességes nosztalgia-buli.
Bocs, kedves Lappa: Barta. h nelkul.
Szoval, mert nem hagy nyugodni a dolog: Miert nem kulon blokk, miert nem egyszer mar egy kulon koncert, miert nem sokkal tobb szo arrol hogy mit jelentett az LGT-ben a BARTA? Miert knedlikent az emberek torkan husz eve lenyomott dogunalmas Box, Doktor, Primadonna.
Miert nem Hej, gyere velem, Szeress nagyon, Szolj ram..., Segits elaludni,? Miert nem teljes Ezust nyar, (a la All Aboard).
A '14' előtt bemondta Picibácsi, hogy ez most Barta Tamás emlékére szól. A kivetítőkön pedig filmkockák-fényképek jelentek meg Bartáról, koncertekről, ahogy belemosolyog a kamerába, ahogy gitározik.
Ja, és a Boros-Bochkor duó itt végleg elásta magát sok tízezer ember előtt. Ennél ótvarabb, nívótlanabb, ötlettelenebb, olcsóbb és ócskább színvonaltalankodással ritkán lehet találkozni (vagy egyre inkább?).
Ez nagy melléfogás a szervezők részéről.
További bakik:
-nagyon közel a hangosítópult, kevés ember fér el a színpad közvetlen közelében.
-rosszul elhelyezett második hangfalállványzat, pont középre, így a pult és 2. állványsor miatt kiesik egy nagy terület, látvány semmi, "zenehallgatási sáv". Miért nem oldalra tették?
POLÓK? EREKLYÉK?
Kénytelen vagyok vasaltatni.
Ne izgulj, Barta "agyon van hallgatva" a szó szoros értelmében. :-))
Karácsony tényleg elképesztő átéléssel játszott,vérében folyt a muzsika.
Solti Szerény Jánoska meg nagyon cool volt.
A koncertnek volt valamilyen interaktivitás jellege, ahogyan a közönséggel bánt a Pici, a leszólások, a kontaktus, lazaság és közvetlenség, nem tűnt feszesnek és szervezettnek a program (pedig az volt).
Ami hiányzott: Szólj rá, Prológ, Engedj el, Ezüst nyár és az örök kedvenc, a Kicsi,a Nagy... c. szám.
Nem értek viszont egyet avval, hogy a mindenkori "új" számokat játsszák. s azt sem írom alá, hogy ne lett volna újrahangszerelve a dolog: lásd a húzós punkos, ska-s beindulásokat.
James mindenképpen a húzóerő lehet az utóbbi években!
...és amit tegnap lenyomott az tényleg beszarás volt!!!
Valahogy annyira őszintén,szívvel-lélekkel csinálja....
Ja, és még valami! Számomra az egyik legnagyobb élmény az volt, hogy az én belső LGT-képem erősen Presser-központú volt (nyilván nem megfeledkezve a többiekről); a tegnap este főszereplője azonban – legalábbis számomra – James volt. Elképesztett, mit összedolgozott, mit hozzátett az estéhez. Ezt folytatni kell!
Két majom: szerencsére (?) hallottam csütörtökön vagy pénteken a Bumerángot, így onnan tudtam, hogy ők fognak konferálni, így volt időm edzeni magam a nem túl kellemes gondolathoz. (Azért Hevesinél meg Nettikénél nem voltak rosszabbak.)
Boros Lajos igazgató (Bravo–Pepita) volt a lemezgyárnál. Így természetesen cenzori teendőket is el kellett látnia, de azért nem cenzor volt a tisztsége; ő korábban zenélt is, aztán a Voga–Turnovszkyt nyomta nagy erőkkel; fiatal egyszálgitáros énekesnők mögé (Nyeső Mari, Drucker Zsuzsa) kötelező erővel berakta kísérőzenekarnak őket, meg fémhúrosgitár-használatra kötelezte a nejlonon nyomuló lányokat – ujjvérzéseket el lehet képzelni; ez utóbbi korabeli pletyka, nem tudom, mennyi igaz belőle.
Én úgy értelmeztem a koncertet, hogy az, hogy sokban igen hasonlított a tíz évvel ezelőttire (bár nekem úgy tűnik, nívóban magasabb lett annál – netán azért, mert akkor belefáradtságuk volt, most meg újrakezdhetnékjük), arra utal, hogy ott folytatják, ahol abbahagyták – azaz folytatják, és csak onnan lehet eljutni valami új felé. Az az érzésem, hogy ez nem egy magányos, elszigetelt koncert volt, hanem valami újnak a kezdete. És nagyon-nagyon bizakodó vagyok; ezek az emberek tele vannak energiával, még a Somló is; ezeknek az energiáknak csak fel kell szabadulni; ehhez szükséges és – remélem – elégséges feltétele volt a tegnapi koncert meg a fogadtatása.
Amúgy azt hiszem, hogy az Ellenfél nélkül meg a 424-es lemez dalai közül alig van, ami igazából koncertre való, ez volt negligálásuk oka (ilyen szempontból nagyon hasonlítanak a Zene. Mindenki másképp csinálja lemezre – az LGT, legalábbis koncerten, egyértelműen rockzenekar, ebbe a hangzásképbe, helyzetben elég nehezen illeszthetők bele a sanzonosabb, elvontabb, kimondottan stúdiómunkára kitalált kompozíciók); az új lemez dalai viszont éppenséggel nagyon is koncertre valók, kérdés azonban, hogy hogyan lehet összehozni a kocsmazenét a fesztivállal. Valószínűleg azoknak a daloknak még érniük kell mind az ő, mind a mi fejünkben; ilyen szempontból nem volt szerencsés a lemez és a koncert egymáshoz képesti időzítése.
Azoknak, akiknek csalódás volt a tegnap este: gondoljunk csak vissza a Kapcsolat-napi koncertre, hát – legalábbis szerintem – ég és föld különbség, az nekem nagy csalódás volt; élőben is – bár a közönség üvöltésétől alig hallottam (12. sor), most ez nem volt zavaró (2. sor közepe!) –, felvételről is: nem szólt rendesen, alig voltak szólamok, nem volt kitalálva az egész; ez a tegnapi meg egy csodálatosan profi produkció volt, kiváló zenészekkel, elképesztő fílinggel.
Természetesen én is ott voltam tegnap este.Számomra 3 zavaró körülmény volt ami nem a zenével kapcsolatos:
1. a már sokak által említett "két majom" közreműködése. A propos: valakitől hallottam, hogy Boros Lajos egykoron a Hungarotonban cenzor volt. Igaz ez????
2. éhes voltam és nem tudtam sorra kerülni, hogy vegyek valamilyen kaját. Csodálkozom, hogy nem volt több olyan hely, ahol hosszabb sorbaállás nélkül lehetett volna kaját piát vásárolni!
3. a kijutás.
A zenével kapcsolatban:
Ugyan miért nem játsza Karácsony a Kotta nélkülben a zseniális gitár-válaszokat,mint ahogyan egykoron azt Barta feljátszotta??? Igazán illett volna ezt leszedni már régen!
És amiért egyáltalán jelentkezem a topicba:
Nagyon örültem a Barta Tamás megemlékezésnek! Még mindig nem értem hogy miért van ez a zseniális zenész, Magyarország minden idők legnagyobb gitárosa ennyire agyonhallgatva???!!!! Próbálkoztam egy topic indítással is erre a témára, de sajnos semmi érdeklődés nem mutatkozott. Pedig nagyon szerettem volna valakivel elbeszélgetni (topicban vagy azon kívül) Bartáról, olyannal, aki ismerte, aki tud róla részleteket.
Annak idején amikor az LGT megalakult én Vajdaságban éltem. S nem tudom elfelejteni mekkora szenzációt jelentett az LGT, elsősorban Barta gitárjátéka. Nemcsak nekünk vajdasági magyar zenészeknek, hanem a szerb kollegák is le voltak döbbenve, olyannira, hogy kötelező anyagként beiktatták maguknak Barta szólóinak szedését, mert egy szenzációs újat hozott. Egyszer beszélgettem egy szerbiai gitárossal, aki az életben még nem járt Magyarországon, nem hallott egy magyarországi zenészről sem kivéve Barta Tamást!!! ...
Nagyon örülnék, ha ehhez a témához valaki "bennfentes" hozzászólna már végre!
Hát, bár nekem korábban voltak fenntartásaim Kovács Péterrel, szerintem ő jobb lenne, mint a Lerch István. De ezen nem fogunk összeveszni.
A másik, amiben nem értek egyet, hogy szerintem az Arra mennék ént egyvelegben kellene játszani a Szerenáddal (ahogy a varsói koncert lemezén is van), azt úgy imádom. Különben áldásomat adom erre a koncertprogramra (bár a tegnapiban sem kifogásoltam semmi, az úgy volt tökéletes, ahogy volt).
A zene (természetéből adódóan) a pillanat művészete. Ha néha sikerül is jól konzerválni (lemezen), e konzerv akkor is max. felidézi, nem pedig újrateremti a születése pillanatát. És éttermekhez hasonlóan nem járok olyan koncertekre sem, ahol csak konzerveket szolgálnak fel.
Ha 2003-ban is lesz Loksi koncert, akkor elsősorban azt szeretném ott hallani, amit 2003-ban írtak; nem pedig az 1, 2, 20 vagy 30 éves konzerveket. Régi számokat persze mindig lehet játszani - csak legalább NE úgy, ahogyan már évekkel korábban megkövült bennük (és a közönségben is)...
Hmmm, ezen lesz vita, hogy mennyire LGT-dal. Egyébként támogatom a koncertprogramot. Esetleg még az 'Ugye mi jóbarátok vagyunk' c. dalt kéne bevenni, mert akkor jöhetne a Demjén+Zorán is. És akkor már a Rózsi maradhatna még a 'Mikor elindul a vonat' erejéig is...
kösz, pont ennyit hagytam ki a jegyzetből
ánemis, szerintem biztos kihagytam még valamiket, csak hát télleg elfelejtettem egy-két ilyen "apróságot", pedig ott voltam!
Tökéletes. A Somló is herflizett (pl. Primadonna) és a Papesch 'sztalonka' Péter amikor nem basszusozott többnyire felkapott valami zizihangszert.
James is zongorázott az első két dalban.
... na, én már mindent elterveltem, menjünk, szervezzük meg!
Locomotiv GT koncert, Budapest, 2003. május 31. 20:00-24:00
1. Prológ és trialóg
2. Bízd ránk!
3. Mindenki
4. Ezüst nyár
5. A mi kocsmánk
6. De jó lenne észnél lenni
7. Ellenfél nélkül
8. Kék asszony
9. Tiltott gyümölcs
10. Itt a tigris
11. Fiú
12. Segíts elaludni
13. Veled, csak veled
14. Mikor leszek a tiéd
15. Kotta nélkül
16. Visszamegyek a falumba
17. Szól a rádió
18. És jött a doktor
19. 424-es csatahajó
20. Miénk itt a tér
21. Én úgy emlékszem
22. Mindenki másképp csinálja
23. Senki gyermekei
24. Harmadik világ
25. Amerika
26. Ha eljönnek az angyalok
27. Mindent megtennék
28. A csúnya fiúknak is van szíve
29. Magyarország
30. Neked írom a dalt
31. Szentimentális rakenroll
32. Éjszakai vonatozás
33. Embertelen dal
34. Az Ígéret földje
35. Miért fáj úgy?
Ráadás I.:
36. Mi lesz velem?
37. Hazudj valami szépet
Ráadás II.:
38. Mozi
39. Arra mennék én
40. Kinn is vagyok, benn is vagyok
(az első négyet valamiféle egyvelegnek gondoltam, olyan bő húsz percben; a 20-tól 30-ig blokkot pedig, hogy csak ők négyen a színpadon)
Közreműködik:
Karácsony János - gitárock, ütőhangszerek, ének
Presser Gábor - billentyűs hangszerek, herfli, autoharp, ütőhangszerek, ének
Solti János - dobok, ütőhangszerek
Somló Tamás - basszusgitár, akusztikus gitár, szaxofon, fuvola, ütőhangszerek, ének
Dés László - szaxofon
Gőz László - harsona
Csizmadia Gábor- trombita
Tóth Tamás - basszusgitár
Lerch István - billentyűs hangszerek
Horváth Kornél - ütőhangszerek
(és azért ők, mert így a színpadon az átlagéletkor vagy 50 év lenne, és akkor fú, tök vagányak lennének; valamint amennyi ember volt itt a szigeten, simán ki lehetne fizetni ezen vendégmunkásokat is)
Csak annyit tennék hozzá a méltatlankodó számhiányolóknak, hogy mivel BE KELLETT FEJEZNI IDŐRE (csendháborítás, szerződés, nem tom mi, lásd amúgy PepsiSzigeten a koncertzárásokat), a FIÚ és a Ringasd El Magad számokkal való visszatéréskor 3 számot kihagytak az időszűke miatt - fültanú vagyok.És ebben bizony benne lett volna a hiányolt dal. Ezután jött a Neked írom, majd az Angyalok. Én is sajnálok mindent, ami elmarad.
én, mint jegyzetelő még megemlítenék a felsorolásban egy dal azokért is, akik nem voltak ott, persze ez is csak egy röffrémnyit szerepelt
naszóval akkor
Locomotiv GT koncert, Budapest, 2002. június 1. 19:20 - 22:20
1. Áldd meg a dalt (Karácsony János - Sztevanovity Dusán)
2. Pokolba már a szép szavakkal (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
3. A dal a miénk (Karácsony János - Sztevanovity Dusán)
4. Zenevonat (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
5. Ülök a járdán (Somló Tamás - Adamis Anna)
6. Egy elfelejtett szó (Presser Gábor - Adamis Anna)
7. A síneken (Karácsony János - Sztevanovity Dusán)
8. Visszatérés (Somló Tamás - Sztevanovity Dusán)
9. Kotta nélkül (Presser Gábor - Adamis Anna)
10. Sziszifuszi blues (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
11. Az Ígéret földje (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
12. Lesz-e még? (Presser Gábor - Pete Wingfield - Sztevanovity Dusán)
13. Mi lesz velem? (Presser Gábor)
14. Ha a csend beszélni tudna (Somló Tamás - Adamis Anna)
15. Miénk itt a tér (Presser Gábor - Adamis Anna)
16. Magyarország (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
17. Embertelen dal (Presser Gábor - Somló Tamás - Sztevanovity Dusán)
18. Primadonna (Somló Tamás - Sztevanovity Dusán)
19. Kék asszony (Presser Gábor - Adamis Anna)
20. Boksz (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
21. Álomarcú lány (Somló Tamás - Adamis Anna)
22. Miénk ez a cirkusz - Mindenki - Ezüst nyár (Presser Gábor - Adamis Anna - Sztevanovity Dusán)
23. Egy dal azokért, akik nincsenek itt (Presser Gábor - Adamis Anna)
24. Ő még csak most 14 (Barta Tamás - Adamis Anna)
25. Nem adom fel (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
26. Fiú (Presser Gábor)
27. Ringasd el magad (Presser Gábor - Adamis Anna)
28. Neked írom a dalt (Presser Gábor)
29. Ha eljönnek az angyalok (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán)
30. A szél lassan elfújja az utolsó dalom (Presser Gábor)
Közreműködött:
Karácsony János - gitárock, ütőhangszerek, ének
Presser Gábor - billentyűs hangszerek, herfli, autoharp, ének
Solti János - dobok, ütőhangszerek
Somló Tamás - basszusgitár, akusztikus gitár, szaxofon, fuvola, ének
Papesch Péter – basszusgitár
Czibere József – konga, ütőhangszerek
Csányi István – szaxofon, vokál, ütőhangszerek
Csiszár Péter – szaxofon, ütőhangszerek
Hámori János – trombita, ütőhangszerek
Kovács Péter – billentyűs hangszerek, vokál
