Igen "az ilyen igazi szakmunkákat" rühellem....ezt egy jó szakember csinálta ,persze kiderült-hogy festő szakember ! miért nem jó ez nekem is ? mennyivel olcsóbb! stb, stb de ezt kéri a kedves megrendelő, mennyire igényes?
jutottál már valamire? Ugyanezzel a problémával küzdök, nekem egy IBC tartályban van egy szivattyú, ami néha levágja a fi-relét a házban, annyi különbséggel, hogy itt nincs a szivattyú előtt egy második fi-relé.
Minden lehetséges teszten túlvagyok, most már csak a szivattyú lehet a ludas, ez már a második, az első valami 60e forintos AL-KO, ez meg szintén ALKO, de már tizenpárezer forintos kategória. Az lesz, hogy szétszedem és megnézem hol nem tömít rendesen.
Ez igaz, de a kifejlesztés pillanatában is létezett érintésvédelmi szabvány, amelyeknek ez a készülék megfelel. És ha ez szabvány azóta nem változott, akkor ma is lehet gyártani berendezéseket ugyanezen az elven.
Nekem semmi bajom velük. Szerintem olyan lezárt doboz belsejében, ahová csak képzett szakember nyúlhat, nincs szükség még egy érintésvédelemre (lehet, de nem kötelező).
Gondolom valamennyien láttunk már számos olyan berendezést, aminek a belsejében szabadon lévő fém felületek (áramvezető sínek, csatlakozási pontok, stb) vannak feszültség alatt (erre példának kerestem pár képet).
Szakmókus topictárs szerint viszont mintha létezne valami szabvány, ami kötelezővé tesz valamiféle másodlagos érintésvédelmet is (az elburkoláson felül).
Ezerféle műanyag doboz létezik (néhány itt fel is lett már sorolva), amit ferdén elvágva használható esővédő barkácsolható. Talán a sarki ABC-ben is találsz valamit. Villanyszerelő boltban pl 100x100-as (vagy nagyobb) kötődobozt kérj (a falba süllyeszthető a legolcsóbb).
Bocs az offért, de kéne nekem egy vezeték nélküli csengő kültéri nyomógomjához olcsó esővédő. A kültéri rész 2,5cm X 7cm. Tudtok ajánlani típust, vagy adni linket? köszi!
Nekem úgy tűnik hogy a kábelaknából feljövő kábel a betáplálási irány. A főkapcsoló felső szegmenséről a sínezés mintha a szekrény többi mezőjébe tartana (vízszintes rész),ami már részben burkolt.
De ez szerintem mindegy.
Ha a főkapcsoló mezőjében más áramkörök is vannak, a reteszelést át is hidalhatjuk egyéb,csak feszültség alatt végezhető munkálatok miatt.
Az első képen látható síneket nyalogatom szívesen. Mivel a főkapcsoló az ajtó nyitásra reteszelt, nincs benne a kar, és kikapcsolt állapotban van, csak így nyitható.
Az első képen látható megszakítót ha valaki fel akarja kapcsolni, és leszalad a keze a rövid karról,könnyen a fázis sínek közé fog esni.
A második képen elég régi készülékeket látunk, feltételezzük hogy üzemképesek. Ha szakember találkozik eme egységgel, számíthat rá hogy feszültség alatt állhatnak a megérinthető részek. Viszont a témát felhozó fotón a csavaros sín igen félrevezető szakember számára is, ami rendkívül kellemetlen lehet és balesetveszélyes is.
Ez utóbbin van burkolat (hogy tűzálló-e az más kérdés), a burkolaton matrica a villám piktogrammal. Ha átvételkor a műszaki ellenőr átsiklik a burkolatlan,kézzel megérinthető feszültség alatt álló kapcsokon,síneken, az az ő felelőssége már.
Én is fotózhatnék szabadon álló fázis síneket, de az nem jogosít fel arra hogy én is hasonlóképp járjak el.
Mint szerelő elhagyhatnám a burkolást de a terven is szerepel mint megjegyzés (a tervező részéről),ill még a házon belül is szóvá tenné a mérnök, de a legrosszabb amikor a helyszínen készül jegyzőkönyv a hiányosságról.
