Angels and Ghosts
Shine - Már ahogy kezdődik, nem váltott ki belőlem túl sok jó érzést, én az efféle rongyos gitárokat nem szeretem és itt már indulásból belenyomják az agyamba, tudjam, mire számíthatok.
A számot Dave hangja emeli fel és teszi élvezhetővé.
You Owe Me - Zeneileg ez sem ver földbe, újra Dave hangja, és az egész számnak színeket adó vokálok azok, ami miatt jobban szerethető, mint a nyitány.
Tempted - A gitárok megint zavaróak számomra, ez a torzítás, nálam nem. Az egész szám inkább olyan kis "számocska" jellegű, semmi különös.
All of This and Nothing - Na ez igen, ez odavág, brutálisan jó alkotás! Hihetetlen hangulatú és felépítésű szám. A dobok, az építkezéses figyelemfelkeltése, nagyszerű! Dave bársonyos hangja tökéletessé teszi a művet. A végét sajnálom csak, mert annyira kívánja még a fülem, hogy ezt még, még, még, ellentétesen a szám durva lezárásával.
One Thing - Gyönyörű, zongorás, vonósokkal telített érzéki darab, Dave hangja külön világot teremt, mesés az egész.
Don't Cry - Visszatérünk az általam nem kedvelt gitárhangokhoz és használathoz. Az ének és a dallamvezetés szép, vokálok megint dobnak az egészen erősen.
Lately - Ez a "fairytale" érzés nagyon fekszik Dave-ünknek, megint elrepít a hangjával valahova, ahol teljesen ki tud kapcsolni az ember,csak a zene és a hallgató létezik. Mint valami légüres tér, ahol az éneken és az aláfestő zenén kívül semmi másra nincs szüksége az embernek. Nagyon szép darab.
The Last Time - Erről az előző lemez jutott eszembe, nekem az egész hangulata oda passzol és ez jót jelent.
My Sun - Dave és az ő utánozhatatlan hangja, megint, megint, újra és újra. Micsoda érzések, micsoda szépség az egészben. Szomorú gyönyörűség.
Összességében én egy felemás lemezt kaptam, sokszor a hangszerelés nem nekem való, de Dave hangja sok mindenért kárpótol. Vannak rajta felejthetetlen tételek és vannak, amikkel nem nagyon tudok mit kezdeni, de ez biztosan az én hibám.
