Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
"A Toped Plus valóban ellenáll a plum pox vírusnak! Tehát tényleg ellenálló és nem csak annak mondott fajta. A szilva esetében a vírusmentesség eddig csak elméleti kategóriaként létezett. Semmi nem garantálta, hogy a vírusmentes alanyból, vírusmentes szemmel létrehozott oltvány, vírusmentes technológia alkalmazása mellett a faiskolába, vagy az ültetvénybe kiültetve valóban vírusmentes is maradt. Elég volt egy fertőzött atka, vagy egyetlen bibére került fertőzött pollen szem és a szilvafánk máris vírusos lett. Ez a Topend Plus-al nem történhet meg. Erős, acélos, mégsem túlságosan hosszú hajtásaival és egészséges levélzetével a Topend már a faiskolában is kitűnik a többi fajta közül és ezt az előnyt az ültetvényben is megőrzi. Állománya vírusfertőzöttség miatt nem ritkul ki és a monília, valamint rozsda fertőzésre sem fogékony."
Az általad leírt növényvédelem egy részét alkalmaztam, alkalmazom.
Őszi- tavaszi lemosózást elvégeztem. Tavasszal ugye többször is a monilia ellen.
Virágzás utolsó harmadába már ment bele a Mospilán is Dithan mellé. Ez ismételve lett május közepén Actara-val kiegészitve. Az öreg szilvafákat ki akarom vágni csak addig akartam meghagyni amig nem kezdenek el teremni az ujak. Idén már ugy látom egy két darab lesz rajtuk.
Nos utánna nézek azért ellenáló fajtáknak. Kösz, a tanacsot, infot.
Jah, a beszerezhetőség: a Palesitsék biztos árulnak több ilyen fajtát, írd be nevüket a gugliba. Lactarius Curtis többször felhívta a figyelmet ültetési időben, hogy látott Jojot Csillaghegyen a díszfaiskolában. Ezen kívül ahol talál az ember :) én a szlovákoktól hoztam.
Üdv! Ne ijedj meg, az a legrosszabb, amit tehetsz. Az új ültetéseid közül ne is bánts egyet se. Az öreg fáidat vizsgáld meg, biztos vagyok benne, hogy az internetes fotók alapján te magad is meg tudod állapítani, hogy vírusosak e vagy sem.
Csak te tudhatod, hogy mi a célod a gyümölccsel, mennyi kockázatot vállalsz fel 2 öreg fájért cserébe a 25 egészségesért. Mérlegre kell tenni mit veszíthetsz azzal amit most nyersz. Te tudod, hogy hány évre számolsz a 25 új fával.
Amit ott is írtam: nincsenek ökölszabályok. Senki az ég világon nem tudja megítélni, hogy ott abban a környezetben hogy fog reagálni egy fertőzött fa. (emlékezz Szilárd 76 írására is)
Ha megnézed itt a képeket, HeveZoli szokott feltenni PPV-s fákról, neki van több. Őt is kérdezd meg, mit tapasztal az elmúlt évek alatt. Alfinak is vannak tapasztalatai, olvass utánuk ebben a topikban, sok érdekes tapasztalatról beszámoltak már. És általában többször előkerült a téma, mindenki hozzátett valamit.
Sajnálom emellett, hogy ebbéli tapasztalataikat kevesen osztják meg. Ennek az az egyik oka, hogy sokan nem is tudják, mi okozza sok fának a kínlódását. Sokakat pedig nem érdekel, mert nincsen komoly szándékuk a gyümölccsel, csak a csemege, az pedig elég nekik. Sokan azt gondolják gyerekkorukból, a szilvával nem kell foglalkozni. Ma az egészséges szilvafát az egyik legnehezebb feladat megtartani!
Amiket Csarlin keresztül kaptál, biztos, hogy jó alanyú, ellenálló fajták lehetnek.
Én a helyedben a szemléletmódon változtatnék csak: körültekintően kell metszeni, figyelni kell a feltetvesedésekre, a tetveket legkésőbb az ősanyákat követő nőstény generációknál meg kell fogni, május vége előtt, mielőtt a szárnyas egyedek megjelennek. A kert minden növényét célszerű lemosó permetezni tavasszal, hogy a lehető legtöbb tojást elpusztítsa már márcusban.
A szilva fajtákról a hangyákat is célszerű lent tartani május elejétől hernyófogó szalaggal, vagy egyéb praktikákkal, egérragasztó a törzsre, stb. (a kajszikra általában nem visznek tetveket)
A metszőollót két csonthéjas (szilva, kajszi, őszi) között célszerű gyógyszertári alkohollal fertőtleníteni.
Ne fogadj el csonthéjas szaporítóanyagot senkitől, csak ha megbizonyosodtál róla, hogy egészséges fáról való. A fejlődő fáidba soha ne oltsál idegen helyről át, csak új alanyra, amit megfigyelhetsz 1-2 évig, illetve külön ültethetsz a többitől.
Ennyit tehetsz okszerűen. A többi nem rajtad múlik!
Ha ez túl nagy teher, akkor célszerű rezisztens fajtát telepíteni:
Ha visszaolvasol, olvashatsz budai2 által javasolt fajtáról véleményeket, tavaly ősszel is téma volt már. Én rezisztensnek Jojot ültettem, többen is így vannak a fórumról, idén fogjuk szinte mind megkóstolni: Alfi13, Jbori, Lactarius Curtis, Józsi-bá, én is.
Nos az őszibarack fórumon jo beijesztettél ezzel a PPV-vel.
Mivel (mint irtam) nálam a kertbe meghagytam kettő öreg szilvafát. Ami valószinű hogy fertőzött. Meg a környéken igen sok elhagyott régi gyümölcsös van.
Így az ujonnan ültetett Cecenska szilvák is biztos elkapták más.
Milyen szilvát lehetne ültetni ami ellenáló, hol lehet őket beszerezni?
öreg stanley, Flanellel a múltkor érintettük a fás részek elváltozásait, íme egy erősen PPV fertőzött szilvafa fás részei:
Én felfedezni vélek némi elváltozást a normálishoz képest, de hát mit tudok én?
És az indikátora napra 2 hónaposan, kivágás előtt:
A sárgálló levelek gyakorlatilag lehullottak a fűrész által keltett rezgés következtében.
***
Egy régi fajta meglehetősen ritka levéltünetei: nem az a különleges, ahogy a levél közepe kivilágosodik, hanem a PPV alakváltoztató hatása. Igen, ez is egy PPV tünet, csak ritka:
Ugyanennek a fának más (megszokott) tünete, pár centire a sodrott levelektől:
És még mindig ugyanennek a fának egy átlagos, egészségesnek mutatkozó levele:
Semmi nem látszik rajta, mint ahogy a legtöbb levélen sem, miközben a fa fertőzött.
***
Egy erősen toleráns, bár ma már ritka gyümölcsfaiskolai fajta alig észrevehető tünetei. Így fertőzik a kiskerteket, majd pedig az óvatlan gazdák erről fertőzik tovább az egészséges fáikat:
Az egész fán összesen 6-7 levélen fedezhetők fel az árulkodó foltok. Szemmagasságig.
Ugyanebben a fában az indikátor, sárgulás közben, 2 hónaposan, hajtás zéró:
Köszönöm de a debreceni muskotályos nékem nem igazán jött be. Elégé keveset termett és vékony a héja a molyok állandóan összeszurkálják mert pont a veteményes kert mellett van igy nem tudom megfelelően permetezni. Lehet hogy az lessz a végső megoldás hogy a ringlóba egy másik ringlót az Althant oltok igy meg lessz oldva beporzás és szüret is megnyúlik mivel nem egyidőben érik a két fajta.
Hát igen, légy nagyon körültekintő. Nem tudom mi okozza a kétségeidet, de jobb az óvatosság, az egészséges szilvafa nagy érték. És úgy tűnik, azok a fák tarthatók meg legtovább egészségben, amelyeket az ember vagy nem, vagy csak nagyon óvatosan oltogat.
Esetleg azt tudom javasolni, hogy végy a debreceniről egy oltóvesszőt és tedd le a kert egyik sarkába egészséges mirobalánra (biztosítékképpen). A levett vessző helyére tégy egy j*j* oltócsapot, ha jól tudom van ilyen fád. Vagy esetleg hajtószemzést.
A j*j* meg fogja mutatni pár hónapon belül, hogy mi a helyzet. Ha ne adj isten elpusztulna a fa, a mirobalánon neveltet felhasználod ha egészségesnek mutatkozott. Esetleg az is ellátható j*j*-val később, ha kételkednél a mirobalán egészsége felől.
Köszönöm. A problémám az hogy van egy Sermina ringlószilvafám ami melé porzónak egy debreceni muskotyályost vettem de ez utóbi fa kérge tavaszra majdnem teljes egészében levált egy kb 5-10cm-es csikban van kérge de él és termést is hoz. Nem nagyon bizok benne hogy életbe marad ezért arra gondoltom egy veszőt beoltok a ringlóba igy meg lesz oldva a porzása. De kétségeim merültek föl bennem nem lehet hogy virusos e? Ezzel eleve megfertőzném a szép egészséges kb 8 éves riglómat.
az őszibarackosban feltett kérdésedre az a válaszom, amit Vebber is megválaszolt, és amit itt egy korábbi képen is szemléltettem: a beoltott j*j* vessző néhány héten/1-2 hónapon belül jól láthatóan leszáradásnak indul. Ha gyanús valami, ezt a módszert megpróbálhatod. Tavaly Józsi-bá is tett fel képet a módszer eredményéről.
Ez a bio házi eljárás, egyébként van mód növénypatológiai egyetemi osztálytól vizsgálatot kérni ott, ahol foglalkoznak ezzel - ez eleinte szemrevételezés, ha a fertőzés megalapozott, akkor elvégzik a labortesztet. Ennek tavaly még nem voltak költségei. (persze igaz, hogy ha már vannak szemmel látható nyomai, akkor nem sok értelme van a tesztnek)
"...Later, with the characterization of PPV into four different types and the production of specific monoclonal antibodies for their differentiation, together with the development of RT-PCR analysis, the question of PPV transmission through seed was again approached. The virus has been detected in seed coats and cotyledons, but embryonic tissue and seedlings obtained from germinated seeds have never shown symptoms. ELISA and PCR assays have not revealed seed transmission (Pasquini et al., 1998, 2000; Glasa et al., 1999). No PPV isolate is currently recognized to be seed transmitted, therefore vertical transmission of PPV from infected mother plants to their progeny does not occur. Hypothetically, the only possibility of seed transmission would arise from mutation in the helper components if the virus, associated with high susceptibility of the infected Prunus cultivar (Pasquini & Barba, 2006)...."
Örülök, hogy ezt megosztottad. 1-2 évvel ezelőtt alanyhiányban voltam, viszont szilvát kaszálni kell telkemen. így szilva magoncokat használtam szilva és kajszi alanynak. Aztán már két éve aggódok, hogy mi lesz, ha alanyok PPV-sek ( mint szüleik ).
Őszintén szólva ilyen levelű szilvával én még nem találkoztam. Akármi is, azzal hogy kivágtad, csak segítettél neki.
Magról szaporítási kísérletet még nem végeztem, de több tudományos kísérlet alapján a vírus elvileg nem terjeszkedik vírusos fa magjáról. Erre egy példa értekezés elérhető itt: http://goo.gl/bWKsu
Utolsó mondata sokmindent elárul: “hypothetically, the only possibility of seed transmission would arise from a mutation in the helper component of the virus, associated with high susceptibility of the infected Prunus cultivar”.
Általában az figyelhető meg -legalábbis amit én eddig tapasztaltam-, hogy a magról kelt szilvacsemeték elhanyagoltak, a tetvek hamar elárasztják azokat, és így viszonylag fiatalon elkapják a PPV-t. Emiatt óva intek mindenkit attól, hogy talált szilvacsemetét használjon alanynak, és beoltsa. Ezzel gondatlanul veszélyezteti a kert egészséges növényeit.
Nekem végül egy oltócsapot sikerült egy megfelelő alanyra tenni, ami szépen kilevelesedett azóta, de a hajtórügy még csak mostanában fejlődget. Reményeim szerint őszig csak nevelek belőle egy suhángot, és akkor mehetne a végleges helyére...
Végül is nem de viszont ültettem egy Topend Plust és egy Tuleu gras-t. A tavaly ültetett Jojo és .....nem jut eszembe a neve,Valamint a kétéve ültetett hagantával együtt már elfogyott a szilvákra szánt terület majd inkább jövöre valamelyikbe oltok egy ágat. Apropó az oltásaim 90% ban megeredtek a tőleg kapott körtéböl 7 oltást készítettem és abbol valamenyi hajt mivel irtad hogy nem sokat nézel ki a veszőkből de úgy látom ez egy élni akaró fajta.
Felnőtt, termékeny fáknál megértem, ha az ember mérlegel és időt húz. Nekem is van még 1, aminek ugyan már csak hónapjai vannak hátra, de legkésőbb 1 bő éve.
A faiskolai csemetéket -ha bebizonyosodik a PPV- én szemrebbenés nélkül húzom ki a földből. Pedig szeretem a szilvát, és rosszul esik, de fontosabb az egészéges állomány minél tovább tartása.
Miután csemetenevelésről van szó, indokolt lehet a nyári metszés is a vázkarok vastagítása céljából (persze nem muszáj), azaz a vegetatív folyamatok gerjesztésére a nyár 2. felére.
Ez esetben célszerű megvárni a tavaszi hajtásidőszak végét, ami nagyjából június elején-közepén várható. Onnan látható ez, hogy a hajtások végén elhelyezkedő levelek megnőnek végleges méretűre, és a hajtás csúcsrügyben záródik.
A nyári hajtás júliusban indul, a kettő között meg lehet tenni egy kör metszést.
Szerintem a felezés sok, elég maximum az 1/3-át levenni.
Válassz ki egy alkalmas lefelé mutató rügyet, és eggyel afölé metssz vissza, a szektoriális kettős metszést alkalmazva. A legfölső rügy hajtani fog, alatta a lefelé állóból szép szelíd szögállású hajtás várható, kifelé is nyújtva a (váza)koronát.
A visszametszéstől persze meg fog indulni több rügy is az oldalkarokon, ezeket majd a tél végi metszéskor jövőre célszerű kiszálkázni: befelé-felfelé hajtókat ki lehet majd csípni, és az oldalkart ismét visszacsípni.
A július-augusztusi metszés a termő korú fákra vonatkozik: szüret után érdemes lehet megnyitni a koronát és beengedni a fényt, hogy a rügydifferenciálódás sok napfényben történhessen meg. Ennek ideje 1-2 héttel a szüret után esedékes, de csak azoknál a fajtáknál, amelyek nyáron leteremnek: a legtöbb szilva szeptemberben érik, azoknál ez a metszésmód már nem hoz eredményt, több lehet a kára mint a haszna. Ezeknél tél végén metsszünk.
Nálm szinte mind PPV-snek néz ki. A 3 áve faiskolában vett és az ezeréves fáim is. Mindenestre kivágással várok, mert öreg fák már ki tudja mióta ilyenek. Mikor pár évetne teremnek, akkor termés minőségén nem látszik. Vagy csak nekem nem tűnik fel, mert nincs viszonyítási alapom:-)
Május közepétől a szilvafák felfedik lapjaikat, hogy egy kis vizuális ellenőrzéssel is meggyőződhessünk az egészségi állapotukról, ami a PPV-t illeti.
(A nyár közepi forróságban aztán újra maszkol(hat)ják magukat a levelek, és ilyen jó alkalom az ellenőrzésre megint csak jövő tavasszal nyílik.)
Következőkben 1-2 tipikus PPV tünet különböző szilvafajták esetén. Ha bármilyennel ezek közül találkozik az ember a sajátján, akkor 99%-ban biztosak lehetünk benne, hogy a szilvafa haldoklik.
Hosszúszilva:
Muskotályszilva:
Lószemű szilva:
Penyigei szilva:
És végül egy házi bio-vírusindikátor módszer, j*j* oltócsap állapota az előbbi penyigei alanyba oltva, oltástól számítva egy hónap elteltével:
