Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Rajzoltam. Azt nem tudom, mennyire lenne szükséges a kazánt mélyebbre tenni, mint a puffer. Alap esetben az A ág zárva van, és B-AB össze van nyitva, a kazán begyújtása után itt megindul a keringés. Ez felmelegíti a VTC patronját, és annyi vizet enged át a puffer felől, hogy az AB ág ne legyen alacsonyabb 60 foknál. Tehát megindul a keringés a puffer felé is. Ha a puffer alja eléri a 60 fokot, a B ág lezár, és A-AB összenyit, teljes mennyiség a pufferbe áramlik. Ha a kazán kihűl, a lezárt A ág megakadályozza a gravitációs keringést a puffer felől, tehát nem fog visszahűlni.
Eddig az elmélet. Hogy mekkora teljesítményt lehet így kivenni egy kazánból, mekkora csövek kellenek hozzá, és mekkora VTC, vagy esetleg több párhuzamosan kötött VTC, azt nem tudom.
Azt el tudom fogadni, hogy túl kis teljesítménnyel lehetne feltölteni a puffertartályt, vagy túl lassan, de azt nem, hogy nem működik. Persze, egy keringetőszivattyúsra tervezett rendszer nem biztos, hogy beindulna.
A pufiban 4 helyen van hőmérő, és ebből következtetek a bevitt hőenergiára. Ezek tapasztalati értékek , de egész pontos saccolás mert már sokszor kiszámoltam a bevitt hőmennyiséget. (Kapocska olvtárs remélem ebbe nem fog beleugatni)
Tegyél mellé számokat. Nem tartom elképzelhetetlennek. Az egyetlen kifogás a VTC szűk keresztmetszete? Ugyanilyen hülyének néztél, mikor véleményeztettem az elképzelésemet a fűtési rendszeremmel kapcsolatban.
Igazad van, nem lehet megb.ni. És valahogy egész máshogy hangzik, mintha azt mondtad volna, hogy hülye vagyok. Én sem írtam olyat, hogy elégséges áramlás alakul ki, meg hogy azzal elégségesen tudok fűteni, meg hogy gravitációsat lehet csinálni vékony csövekkel. Aki meg gravitációsat csinál, nem fog berakni akadályokat a víz elé.
Soha egy percig sem tagadtam, hogy kialakulhat gravitációs áramlás vékony csöveken, vtcn szivattyún keresztül. De például rugós meg a függőlegesen beépített lengőnyelves visszacsapót nem tudja kinyitni.
DE az hogy langyos a radiátor az édeskevés a fűtéshez,
és attól hogy langyos a cső meg a vtc még simán felforr a kazán, mert bár van áramlás de az annyira minimális hogy nem tud elég hőt szállítani.
Tettél egy elég egyértelmű célzást arra, hogy ha egy szivattyún átmegy gravitációban a víz, akkor az kukába való (és lesed a jófogáson).
Az én olvasatomban azt írta , hogy az a szivattyú felesleges így akár el is adható.
Igaz, nem tudom, mikori volt benne a víz, lehet, hogy már kifigyelte, hol lehet átbújni.
A homeopata orvosok szerint akik valami iszonyat nagy hígításban adják a gyógyszert, (nem valószínü, hogy akár egy molekula is lenne a keverékben) na Ők hivatkoznak arra , hogy a víz molekulái emlékeznek arra , hogy mit is kell csinálniuk.
Tettél egy elég egyértelmű célzást arra, hogy ha egy szivattyún átmegy gravitációban a víz, akkor az kukába való (és lesed a jófogáson). Én leírtam a tapasztalatom. Az, hogy a tapasztalat mást mutat, mint az elmélet, arról nem tehetek. Hogy milyen sebességgel áramlott benne és a radiátoromban a víz, azt nem tudom, de képes volt rá. Persze, egyértelmű, hogy sokkal lassabban, mint egy megtervezett gravitációs fűtésben, de megfordult. Igaz, nem tudom, mikori volt benne a víz, lehet, hogy már kifigyelte, hol lehet átbújni.
El kell fogadni, a tapasztalat sokszor mást mutat, mint az elmélet. Én is már láttam csodákat az elektronikában.
Ja, és nem mondtam olyat, hogy így kell üzemeltetni egy fűtést.
Lesz egy kis időm, eljátszok, hogy a hőcserélővel mit csinál a kazán gravitációban, csak meg kell nyúlnom a vezérlést hozzá, bár azon úgyis akarok alakítani. Érdekes dolog ez a gravitációban keringés, jó lenne tudni, hogy milyen hőmérsékleten mekkora sebességgel áramlik a víz. Körül kell néznem a neten, van-e valami róla.
Attól, hogy szinuszos, még 50 Hz-en dolgozik. A hálózati frekvencia vibrálását is akad, aki meglátja, sőt nem tud nyugodtan dolgozni tőle. :-(
Láttam már én is hálózatról működő izzólámpát vibrálni. Fiatal villanyszerelő korunkban próbáltuk.: Ha a 2 db 15-ös égőből készült próbalámpát 220-ra tettük (~negyed fény), akkor oldalvást nézve erősebben látszott a vibrálás, mint szemből. Perifériás látás?
A lábakon amiken áll, azok is levezetik a hőt. Viszont az alsó ajtó egyáltalán nem meleg, ellentétben a kazán aljával, ami olyan meleg, hogy kikezdte az alá tett eps-t.
Nekem kicsit vizesebb fával szenvedett egyedül még az elején, de akkor ,,magától'' visszavette a füsthőt. Én azt mondom, a tűzteret kell forrósítani, próbaképp tegyél be egy-két terelő lemezt, csökken a füstgáz hőfoka, és elvileg javul az égés hatásfoka. Ezen az enyhe télen meg van lőve szegény kazán, mert kis adagot nem tud gazdaságosan elégetni. Inkább háromszor elgyújtom nagyobb adaggal, mint másfél-egy óránként pakolgassam rá a két-három hasábot, ami ha túl nagy, el sem ég. Volt pár napja, hogy az utolsó adag 4kg volt, 3kg-ot mértem amikor kiszedtem őket a tűztérből másnap...
A gond nem ott van, hanem ha valaki nem képes belátni, hogy tévedhet. Ezer meg egy féle rendszer van, majdnem mindenkié más, így mindent nagyon részletesen kell kifejtened, elvégre ha igazad van, akkor Kapocska is el fogja fogadni, hogy Neked úgy működik, ahogy Neki nem is működne, de csak ha látja a teljes képet.
Lehet hogy lehet gravis rendszert építeni a puffer köré, csak hülyeség, mikor vannak modern szivattyúk.
Ez nekem is így működik. Előző tulaj csinált egy elkerülő ágat a szivattyúnak, ő az előremenőbe tette. Gondolom ott még jobban működött. Vagy nem működött olyan jól a szivattyú miatt, azért volt ott az az ág, vagy ki sem próbálta, hanem egyből elkerülő ágat csinált.
Egyesek a füstcsőtől vezették le a meleget a hamuzó ajtóig. Elvileg lehet oda samottot is tenni, és mivel bűzölgött a kazán alatt lévő eps, gyanítom, hogy ha kitakarom rostély felét, akkor valamennyit melegszik a primer levegő is. Nem tudom ki csinált ilyet, érdeklődni kell, így fel is teszem a kérdést :D
Szóval ha a rostély felét a tűztér felől kitakarom pl. samottlappal, az úgy jó megoldás?
Elvileg alulra is lehet tenni, és majd kiszeded ha hamuzol. Pucold le a kátrányt a tűztérről, pakold be a samottot, ragasztani nem ragasztanám, mert idővel úgyis cserélni kell, és ha pontosan vágod, megáll magától is, illetve beszorul. Kisebb lesz ezáltal a tűztér, tehát a kazán maximális teljesítménye is csökken, kisebb tűztérben ugyan azt a kisebb rakat fát gazdaságosabb tüzelni, lásd feljebb, mint nagy tűztérben. A samott miatt elvileg jobban tartja a hőt, és nem a hideg víz várja a meleget a kazánlemez másik oldalán, tehát kátrányosodni sem fog elvileg. Láttál már kátrányos samottlapot? Előferdülhet ilyen?
Érdemes leszigetelni, és mivel nem lesz meleg a gyapot külső fele, így akár fólival is rögzítheted, az ajtónál azért óvatosan, arra ráolvadhat a fólia :D
A kémény hossza a kazán kémény csatlakozásától kb 5 m 160-as betonelem, ( az enyém alacsony kéményhez készült M-tip. )
van barometrikus, mert csökkenteni kellett a huzatot meleg kéménynél 20 Pa-ra van állítva ( regulus falra szerelhető )
felülről gyújtok be , és amíg le nem ég parázsig addig mindig nyitva van3-6mm, én fix értéken használom, nincs láncos szabályzó ráakasztva, szerintem az rontja a hatásfokot. Ha csökkenteni kell az égés intenzitását az az elsődleges szabályzóval kell, felűre mindig kell minimális levegő. A faelgázosító kazánok is 80/20% arányban osztják a beáramló levegőt, ezt kell megpróbálni utánozni.
Alulról égetve szinte nem is kell a felső ajtón levegőt engedi az égéshez, mivel akkor " kevés " a tüzelő és elég levegő át tud menni a tüzelő között.
Mivel van füstgáz hőmérőm, így igyekeztem nem túl sok meleget kiengedni a kéménybe, de ezzel a rövid kéménnyel is 350-400 fok könnyedén kimegy, ekkor jól ég, ha visszaveszem 300 köré meg majdnem szenved ( és kell a 2 éves fa )
A hamuzónál miként lehetne előmelegíteni a levegőt? Berakok egy samott téglát a hamuzó ajtón, ami felmelegszik ahogy üzemel a kazán és így valamennyire melegíti az ott belépő levegőt, ha hamuzok akkor kiszedem majd visszarakom?
Logikusan ha hátul megy fel először az jobb, mert a tűztér hátulja melegebb, illetve az elől belépő secunder levegő is fel tud valamennyivel jobban melegedni. De lehet rosszul gondolom.
A samott téglákat össze kellene ragasztani egymással és a kazán falával? Ha igen akkor a samott por+vízüveg keveréknél van egyszerűbb megoldás? Illetve a tűztér hátulját is érdemes lenne kibélelni vagy a samottnak csak az a szerepe, hogy a terelő lemezt tartsa?
A kazánt érdemes leszigetelni 5-10cm kőzetgyapottal? Ha igen, akkor mivel lehet rögzíteni rá a táblákat?
Pest megyei településen van a műhely, közvetlenül az M0-ás mellett. Még tömegközlekedéssel is könnyen elérhető.
